Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-07 / 32. szám

1898. augusztus 7. — Kinevezés. A közoktatásügyi miniszter Polgár Alajos szegzárdi polgári iskolai tanitóje'öl- tet a titeli állami polgári iskolához a XI. fizetési osztály 3. fokozatába segédtanítóvá nevezte ki. — A tolnai laktanya felügyelői állásra ki­nevezett Dóry Ernő, múlt kedden vette át hivata­lát ; a leltár átadásánál a vármegye részéről jelen volt D'óry Pál alispán és Máthis Kálmán főszámvevő. — Jegyzőválasztás. Szentesy József lemon­dása folytán megüresedett várdombi községi jegy­zői állásra egyhangúlag Wágner József ottani he­lyettes jegyző választatott meg. — Egyházmegyei hírek. Mayer Tódor, se- gédlelkészi minőségben Tolnára küldetett ki, a kis- doroghi plébánia adminisztrátorává kinevezett Lieb- bald Lajos helyére. — Horváth Paskál Podgajcira vikáriussá neveztetett ki. — Eljegyzés. Dr. Adler Vilmos hatvani fia­tal főrabbi múlt hétfőn ünnepelte eljegyzését Gott­lieb Frida kisasszonnyal, Gottlieb Jakab szegzárdi kereskedő és szőlőbirtokos leányával. — A gyámpénztári sikkasztás. A szegzárdi kir. törvényszék helyettes vizsgáló bírája erélyesen folytatja Pappert Ferenc elleni sikkasztási ügyben a vizsgálatot, a mely csakhamar befejezést is nyer. Pappert még mindig le van tartóztatva és miután beteg, a fogház kórházában tölti napjait. Abay he­lyettes vizsgálóbíró ezen ügyben kihallgatta D'óry Pál alispánt és Kurz Vilmos árvaszéki elnököt is. — Véglegesítés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47.057. számú rendeletével Vági István paksi kir. utmestert jelen állásában véglegesitette. — Halálozás Egy tehetséges és munkás éle­tet oltott ki a halál múlt hó 29-én Németh Ferenc tamásii esperes-plébános személyében. — 1842 ben született s a theologiai tanfolyamot Pécsett befejez­vén, 1864-ben áldozó pappá szenteltetett; tizenki­lenc évig szolgálta az egyházmegyét mint káplán, végre Tevel jutott neki osztályrészül, ahol 1883-tól 1890-ig igazi papi buzgósággal működött, mint plé­bános. E szerényebb jövedelmű plébániáról a ta­másii javadalomra neveztetett ki s nem csak saját hívei, hanem úgy a városi mint a környékbeli más vallásuak is tisztelték benne a fedhetlen papot, a jószivü emberbarátot s a közügyek iránt melegen érdeklődő jó hazafit. Érdemeit az egyházmegyei ha­tóság is méltányolta, midőn 189a ben a sonontor- nyai kerület esperesévé nevezte ki, a vörös övvel jutalmazta a papi és hazafiui érdemeit. Mint ilyen sok érdemet szerzett magának rövid idő alatt is a tanügy terén kifejtett fáradhatatlan munkásságával. Az egyházmegye egyik legmunkásabb tagját vesz- j tette el az elhunytban. A béke angyala lebegjen hamvai felett. — Tanítónő választás A bátaszéki községi iskolánál Sárközy Etelka, szegzárdi születésű okle­veles tanítónőt választották meg az ottani tanító­női állásra. — Végrehajtói vizsga. Kri.h Radó bonyhádi ügyvédi Írnok a bírói végrehajtói vizsgálatot a szeg­zárdi kir. törvényszék előtt a múlt hó 26-án siker­rel letette. — Megrendítő baleset. Versecen a múlt hét elején óriási orkán dühöngött, úgy hogy házakat döntött össze s több emberélet esett áldozatul. Mát- his Gyula honvéd kapitány, Máthis Kálmán vár­megyei főszámvevő öcscse is ez alkalommal, mi­dőn a katonaságot a gyakorló térről a kaszárnyába vezényelte, a kaszárnya udvarán levő raktárba me­nekült a katonákkal együtt, hol az óriási vihar a raktárt reájuk döntötte, s több katona szörnyet halt, Máthis Gyula pedig egész testén oly súlyos zuzódásokat szenvedett, hogy rendes katonai szol­gálatra talán mindenkorra alkalmatlanná válik. Egyik bokáján csonttörést szenvedett, ezenkívül egész teste telve van sebekkel, de az orvosok áll- litása szerint azért belső sérülést vagy agyrázkó­dást nem szenvedett, s igy állapota még kielégítő­nek mondható. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke a Pappert Ferenc elmozdításával megürese­dett horvát-illyr tolmácsi állásra két heti határidő- ! vei pályázatot nyitott. Ezen állásra fedhetlen ma­gyar állampolgárok pályázhatnak, akik nagykorúak, , a törvényszék székhelyén laknak és a 32942/1873. sz. igazságügyi ministeri rengelet 12. §-ban előirt vizsgálatot a kir. törvényszék előtt leteszik. TOLNA V ÁRMEGYR — Miniszter ur, tessék misére menni! A »Pécsi Napló* a belügyminiszterről a következő ! jóizü töiténetkét meséli el i Peresei Dezső belügy­miniszter nevéhez fűződik az ultramontánok szerint vallástüldöző, istentelen törvények életbeléptetése. Sok keserű csöppet kelle ezeknek miatta lenyelnie S Perczel Dezsőnek, a miniszternek. S Perczel Dezső, a miniszter, bizonyos, hogy el is kárhozik. De Per­czel Dezső, a bonyhádi uraság nem fog elkárhozni Az ő lelkére őrangyal ügyel otthon Bonyhádon s ez az őrző angyal jól végzi a dolgát — akármeny- nyire nem fiatal a szentem. Perczel Dezsőnek, a bonyhádi uraságnak nincs félni valója a kárhozat­tól. Lapunknak egyik bonyhádi barátja a következő epizódot beszéli el Perczel miniszternek idei nyara­lásából. A miniszter a szünidők alatt tudvalevőleg nem szalad fürdőbe, hanem — le Bonyhádra, az ő ősi fészkébe, aminél neki nincs kedvesebb fürdőhe­lye ezen a nagy világon. Ott minden kő, minden fa — egy-egy kedves itjukori emlék ; minden em- bernyi ember egy-egy kedves játszópajtás; ő ott otthon van az ő óriási familiájában, ami alatt ér­tendő Bonyhádnak egész népe. Ott a minisztert nem respektálja senki, ott a Perczel Dezső az ur, a valami a miniszterről úgy szólnak, mint a hogy szólni szokás a helybeli borbélyról, a helybeli bog­nármesterről, a helybeli bádogos mesterről. Hát annyi nekik a minisztermester is. De Perczel De­zsőt, az uraságot, óh azt megbecsülik, több — sze­retik testvéri szeretettel s nem hagyják ki semmi jóból, amibő! nekik néha-néha részük jut. Úgy esett, hogy a napokban ott járt Bonyhádon Hoffer Ká­roly is, a mi hírneves tenoristánk, akinek szintén Bonyhád a pátriája. (A családi t. i., mert az iga­zibb, a neves ember pátri íja bizony csak Pécs.) Ott lévén az ő atyaliai között, ezek nem hagyták nyugton, a mig meg nem igé'te, hogy a templom­jukban énekejni fog a nagy misén. Teringette, volt lótás futás. Osszedoboltatták az egész város intel­ligenciáját. Es pedig ilyen helyen úgy szokás, hogy elmondja az ember a történendőt egy ottani női hölgynek akit e helyen megneveznünk tiltja a dis- creció, ez az öregek és iijak által jól ismert és tisztelt alakja Bonyhádnak, bejárja aztán az egész város előbbkelő házait s tudtára adja mindenkinek amit rábíztak vala. Egy szóval sem mondták neki, hogy kikhez menjen, a jó lélek csak ment a maga Ízlése szerint s osztogatta egyéni rokonszenvéből folyó protekcióját abban az irányban, hogy ré­szeltessen a Hoffer által szerzendő műélvezetben. Mikor ott a dombon járt, ahol a város kezdődik, gondolja és monologizálja a derék hölgy : >No ni, ha már itt vagyok, mért ne szólnék a miniszternek is? Szólok neki, hadd hallja ő is.« És beméne a Perczel-ház kapuján. Ott találta Perczel Dezsőt az I árnyas verandán. — Miniszter ur, (eredetileg igy : »Herr Mi­nister !*) holnap tessék misére menni, itt van Hof­fer, az fog énekelni ! Így szóla a derék hölgy és odább mene. Per­czel Dezső pedig, a Herr Minister, nézett, nézett nagyot; de csak a miniszter nézett ily nagyot, mert Perczel, a Dezső, a bonyhádi házi- és földesur rüg- tön igy gondolkodók és monologizála: tehát hol­nap elmegyünk misére és meghallgatjuk Holfert, a volt játszópajtást. Es ahogy gondolkodók és ahogy monologizála, akként cselekedék is Perczel, a De­zső, és elmene a bonyhádi nagytemplomba egész családjával együtt (a szükebb családjával t. i. — elég bőséges az is) s bizony elandalgott a HolTer énekén, aki a saját »Ave Máriá*-ját zengte, hogy rezgett belé az egész templom s kéjesen tőle min­den bonyhádi kebel. És Perczel, a Dezső, a bony- j hádi házi- és földesur ép úgy tett ekkor, mint a többi bonyhádi házi- és nem házi ur, földes- és nem földesur, hogy hátrafordult ültében s fölintett ; a kórusra HofTernek, az ő hajdani játszópajtásának, hogy: szépen fütyülsz gyerök! Aztán, hogy vége lett az istentiszteletnek, a templomból kijövet meg­leste Holfert, kezet szc ritott vele, megköszönte neki a templomi műélvezetet, mely igaz gyermeki ájta- tosságra hangolta a nagy politikától agyonzaklatott lelkét. Hát csak ne féltse senki Perczelt, a Dezsőt, az ultramontánok által jósolt kárhozattól. A minis- tért széttéphetik a földi manók odafönn az ország házban, a bonyhádi ember azonban idvezülni fog, mert gondoskodik róla a bonyhádi telefon ama derék hölgy személyében. — Eljegyzés. Vettük a következő jelentést: j Szabó Erzsiké Szegzárd, Szabó József Dráva Pal- konya, jegyesek. A bonyhádi kir. járásbíróságnál lemon­dás folytán megüresedett végrehajtói állásra 2 heti határidő lejárattal a szegzárdi kir. törvényszék el­nöke pályázatot hirdetett. — A paksi polgári iskola tantestülete elleni fegyelmi ügyben a közigazgatási bizottság Dankó József, Güus Gábor, Satuk Samu, Gyórfy József állami polgári iskolai tanítók és Kászonyi Mihály igazgató ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendelte s annak foganatosításával Rasovszky Julián főszolga­bírót bízta meg 20 nap alatti határidővel. Osváth János tanitó a fegyelmi vizsgálat alól fölmentetett, i •_________________________ 3. — Hűtlen gazdatiszt. Amán József ga2da, gróf Benyovszky Rezső felsőtengelici földbirtokos megbízásából azt a panaszt tette a múlt hó 26-án a faddi csendörségnél, hogy a hangospusztai mag­tárból már hosszú idő óta valaki rendszeresen dézs­málja a gabonát és az uraságnak eddig körülbelül 500—600 frtnyi kárt okozott. A csendőrség eré­lyes nyomozás után a tettest Jedlicska Béla gaz­datiszt személyében kiderítette, a ki a gabonát a béresekkel egyszer Fácányosba, máskor Szedresre, majd Tolnára szállíttatta és eladta. Jedlicska váltig tagadja a terhére rótt lopást és azt állítja, hogy a gabonát fizetése tejében vitte el. Ügyét átadták az illetékes bíróságnak. — Gyászhir. A/dor Ödön kir. törvényszéki albirót lesújtó csapás érte. Apósa: Maud Józséf tatai lakos múlt hó 31 -én 81 éves korában sziv- szélhüdés következtében elhunyt. Temetése folyó hó 2-án nagy részvét mellett történt. — Gyógyszertár-átruházás. A belügyminisz­ter Murin István és Nieriit Béla oki. gyógyszeré­szek közös kérelme folytán megengedte, hogy a Szt.-Háromsághoz címzett dunafóldvári gyógyszer- tár személyes üzleti joga Nieriit Bélára átruháztassék. — Verseny tárgyalás. A szegzárJi várme­gyei székháznál foganatosítandó átalakítási munká­latokra múlt szerdán tartották meg a zárt Írásbeli verseny tárgyalást, melyen a következő ajánlatok adattak be: Staun István szegzárdi épitő mester 10% árengedménynyel, Szélig Gáspár bátaszéki épitő mester 3% árengedménynyel, Jussinger Já­nos bonyhádi vállalkozó 11 % árengedménynyel és Felber Alajos tolnai ép;tő mester 6 7 % árenged­ménynyel ajánlkoztak a munkálatok kivitelére, kik közül Jnszinger János legelőnyösebb ajánlata fogad­tatott el, ki a munkálatokat azonnal meg is kezdette. — Méhtenyésztési szakelőadás Abafi Jó­zsef m. kir. állami méhészeti vándor tanár augusz­tus hónapban a következő helyeken a méhészetből szakelőadást fog tartani. Még pedig 9-én Pécsvá- radon, 1 Ó én Nádasdon, 11 -én Hidasdon, 12-én K.- Vejkén, 16 án Mohácson, 17-én Német-Bólyban, 18 án Baánban, 19-én Vörösmarton, 20-án Bokros­hát pusztán és Bellyén. Az elméleti előadások min­denkor délelőtt az illető községek tanácstermeiben, esetleg valamelyik iskola teremben, a gyakorlatiak pedig egy arra alkalmas méhtelepen tartatnak meg. — Menedókházvezetőnő választás. A tótkeszii nyári menedékház vezetőnőjévé Pintér Etelka, a pilisi menház vezetőnőjévé pedig Balogh Ferencné választatott meg, s a közigazgatási bizottság e vá­lasztásokat jóváhagyta. — A máza-szászvári bányász sztrájk meg­szűnt. A budapesti bányakapitányság vezetője mi­niszteri rendelet folytán megjelent a helyszínén, s' a munkások és a bányagondnokság között egyes- séget hozott létre olyképpen, hogy a régi rendet állítják vissza, vagyis a 12 órai munkaidőt és a munkások ezentúl kisebb csoportokban fognak dol­gozni. Az elbocsájtottak amennyiben a munkába ismét beállanak, a társládához való jogukat ismét visszanyerik; a társaság pedig mindenkit, aki vissza­lépni óhajt, köteles kivétel nélkül visszafogadni. Ezen feltételek mellett az összes munkások beállot­tak munkába, kivévévén azokat, kik időközben már a váraljai bányákban vállaltak munkát. — A dunafóldvári népbank 30 éves törté­netét irta meg az igazgatóság megbízásából dr. Lévay Dezső; számadatokkal a mű szövegét Cser- nyánszky Béla könyvelő látta el. A szépen meg irt mű röviden, de igen velősen tárja elénk az inté­zet 30 éves viszontagságokban gazdag történetét s mai virágzó helyzetét. Előzőleg képét adja az ország hitelügyi fejlődésének is; végül pedig az intézet tisztviselői, választmányi tagjai és részvé­nyeseinek névsorát közli, függelékül pedig az inté­zet fejlődését feltüntető két statisztikai táblázattal záródik a kis monográfia, mely Lévay ismert, gya­korlott irói tollával bárkinek is érdekes olvasmá­nyul szolgálhat. — A dombóvári önkéntes tűzoltó-egylet sa­ját céljaira folyó évi augusztus 14 én a Schell-féle kerthelyiségben zártkörű tánc vigalmat rendez. — Megszökött halász. Veszély Antal vár­dombi születésű halászt a székesfehérvári kir. tör­vényszék lopás és sikkasztás miatt körözteti, mert a büntetés elől ösmeretlen helyre megszökött.

Next

/
Thumbnails
Contents