Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-17 / 29. szám
Vili. évfolyam. 29. szám. Szegzárd, 1898. julius 17. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . " 3# » — » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám ára ... 12 » Előfizetéseket é» hirdetéseket a kiadó- hiratalon kirül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. Közgazdasági érdekek. A magyar ^ormány annak tudatában, hogy mily kiváló fontossága van közgazdaságunkra annak, hogy búzánkkal elsők legyünk a gabona importra szorult országok piacain a legmesszebb menő intézkedéseket tette meg, nagyobb pénzbeli áldozattól, illetve rizikótól sem riadva vissza. Ezen intézkedéseket, melyek terjedelemben felülmúlnak minden nálunk eddig e téren történteket, közérdekességüknél fogva a következőkben ismertetjük. Gazdasági fejlődésünkkel és vasútvonalaink folyton gyarapodó hosszúságával arányban nem szaporítottuk éveken át forgalmi eszközeinket, tehát teherkocsiainkat sem. A múlt évben elfogadott beruházási törvény alapján beszerzendő, összesen 16 millió forintnyi kocsik egy részét, minthogy azokra égető szükség volt, az államvasutak igazgatósága már előbb szerezte be. A törvény- javaslat benyújtása azonban annak idején két évi halasztást szenvedett, minek hátránya csak most tűnik ki, a mikor a forgalmi eszközökben oly nagy hiányt észlelünk ; az a két esztendő elveszett időnek tekintendő, az alatt az idő alatt, ha uj kocsikat készíttethettünk volna, most nagy előnyünkre volna. A törvény az összes 100 milliónyi állami befektetést elosztotta ugyan tiz évre (1896 — 1906-ig), de csak azért, mert az ott előirt óriás munkaanyagot a rendelkezésünkre álló munkaerő csak tiz év alatt képes feldolgozni. Ezen munkaerő tehát, sajnos, nem volt a törvényjavaslat elfogadását megelőzött két évben felhasználható. A törvény alapján előirt beszerzési összegből teherkocsikra ez év végéig tiz millió volna fordítandó és a következő három évben még hat millió. A tízmillió már is be van kocsikba fektetve és a hátralevő összeg korántsem lesz elegendő a szükséglet fedezésére. A kereskedelmi miniszter a kiviteli szezonban (mely rendesen júliustól februárig tartjaz előreláthatólag beálló nagy kocsihiány pótlására nagy mennyiségű kocsikat vett kérbe különféle bel- és külföldi waggonköl- csönző-társulatoktól, többnyire 1 írt 25 kr napibér fizetése mellett. A francia társulatoktól is hajlandó lett volna a kereskedelmi minisztérium kocsikat bérelni, de mig egyrészt a társulatok öt frank napibért követeltek és a teherkocsik is inferioroknak bizonyultak a mieinkkel szemben, addig másrészt a kormány tartott attól is, hogy úgy járhatna, mint boldogult Baross Gábor, ki annak idején a franciáktól bérelt kocsikat, rozoga voltuk miatt, kénytelen volt visszaküldeni. Kellő kocsiállomány befektetésén kivül azonban még egyéb igen fontos és részben egészen uj intézkedések történtek az export gyorsasága érdekében. Oly cégeknek, kik nagyobb összegű kocsirakomány gabonát akarnak, a külföld egy állomására szállíttatni, az államvasutak igazgatósága külön vonatokat bocsát rendelkezésre, melyek átrakodás nélkül a rendeltetési helyre viszik a gabonát lehető legrövidebb idő alatt. Az osztrák államvasutak igazgatósága (nem az Osztrák-magyar államvasut társaság, melylyel évek óta szerződésünk van) — ez évben először — kötelezte magát, hogy kocsi-kontingensét, azaz összes szabad teherkocsijait a kampanya idejére rendes kilométer-díjak ellenében rendelkezésünkre bocsátja. Abban az esetben, ha zárt teherkocsik, torlódások miatt, vagy egyéb okokból a külföldön sokára visszatartatnának, a magyar államvasutak és az osztrák, államvasutak közös rizikójára használni fogják a nyitott teherkocsikat is. Nehogy a viczinális vasutakon a nehézkes forgalom miatt a kocsik egy része visszamaradjon, az igazgatóság a kampanya idejére 2—3-szor hetenkint éjjeli vonatokat fog közlekedtetni. Remélhető, hogy ez intézkedések a várt kedvező eredménynyel fognak járni kivitelünkre nézve. Tagadhatatlan, hogy a lebonyolítás sokkal gyorsabb volna, ha minden fontos vasútvonalunk kettős vágányu lenne és ha rendező pályaudvarokban gazdagabbak volnánk, mint tényleg vagyunk. Ez irányban is alapos változtatásokra van kilátásunk a legközelebbi évek folyamán, mert hisz e kettős célra a befektetési kölcsön 100 milliójából 13, illetve 30 millió van praelimiTÁRCA. —1<88+— Költő szerelem. Kedveséhez a költő hütelen, Nem önzetlen nála a szerelem. Minden szív, mit a sors elébe vet: Egy lépcsőfok, mely fölfelé vezet Forró könnyek, mik érte hullanak Éltető harmat — virágainak. És a hervadandó rózsa-levél Neki az örök életről beszól. S mig kedvese ajka — ajká a tapad, Tőle már e csókba’ messze szakad, S csak annyit visz el szive rejtekón, a mi belőle álom — költemény. VESZ ELEI KÁROÍ.Y. A cigányok, mint uj polgárok. Közli: SZÉKELY FERENC. Faraó kóbor népét már másfélszáz év előtt is megpróbálták az akkori kormányférfiak megszelídíteni, hogy rendes lakóhelyre szoktat\a 'agy kényszerítve őket, — hasznos polgáraivá táljának az országnak. II. Józsefet, a nagy reformátort megelőzve már Mária Terézia is több ízben adott ki üdvös célú rendeleteket a cigányok megtelepítése érdekében. Rendelkezéseinek azonban nem lett foganatja, mert a hatóságok sem jóakarattal, sem erőszakkal nem voltak képesek a cigányok kóbor nemzetségét rendes életmódra vagy állandó lakhelyre szoktatni. Amin éppenséggel nem is csodálkozhatunk, meit hiszen még ma is, midőn a 20. század küszöbén állunk már, a cigányok époly csavargó, nomád életet folytatnak és sátorokban laknak, mint századokkal ezelőtt. A civilizáció hatása semmiképpen sem mutat- j kozik rajtuk; a hatóságok mai nap is ép oly kevéssé képesek állandó helyhez és foglalkozáshoz szorítani őket, mint a múlt századokban. Némely helyen legföllebb a csendőrök szigora elől tűnnek el és nem mutatkoznak oly nagy számban mint annak előtte. Mint például nálunk a központi járásban, hol szemmel láthatólag megfogyott a számuk, mióta a csendőrség több Ízben kemény elbánásban részesítette őket. Mária Terézia 1778-ban újra kísérletet tőn a tán Indiából ide szakadt vad nemzetség megszeli- j ditésére, s még a «cigány» névtől is meg akarta őket szabadítani, hogy a társadalomból kitagadott pária-helyzetükre és megvetett voltukra még a név se emlékeztesse ivadékaikat. A humánus gondolkodású és nemes szivü királynő ugyanis szigorúan meghagyta, hogy a cigányokat azontúl *uj polgárok*-nak kell nevezni; azt hitte, hogy ilyen módon fölébred bennök az emberi önérzet s abba hagyva barangoló, nomád életmódjukat majd iparkodnak hasznos tagjaivá válni az emberiségnek. A nagy emlékű királynő jóindulatú rendelkezéseinek alapján vármegyénk is alkotott egy szabályrendeletet a Cigányok vagyis uj polgárok megtelepítésére, s ez a sok helyes intézkedést magában foglaló, múlt századbeli érdekes rendelet ekként szólott: Cigányok, vagy is Uj Polgároknak Regulátioja. Noha ugyan Felsighes Császári és Apostoli Királyné Kegyelmes Aszszonyunk, Szokott és Szűn- hetetlen Anyai, Országárul Való Gondoskodását, továb is meg ismertetni, s — eddig Az üdéig mint Istennek megbántásával, mint Felebarátinak Bot- ránkozásával, s — a Közönséges Jónak Valamen- tir? Való Kissebségével helytelenül henyélésben, Lopásokban, s — más egyéb roszaságokban életét Folytató Czigány Nemzetet job életre hozni Kívánván, Anyai Tekintetét Vetni, és e Viget Sok File Rendeliseket tenni Méltóztatott, de mivel ezen Kegyelmes Rendelisek mint az Helysigek Biráinál, mint pedig az Uj Polgároknál mint egy Feledéken- ségben menni tapasztaltattak, ahoz Kipest azon Kegyelmes Királyi Rendelisek alább megirt rövid Summában foglaltatnak és Currentáltatnak, tudnia illik: l ször. '.inden Czigány a hol Vagyon Con- scribáltassék és a házát épitteni Sor Szerint Kiny-
