Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-03 / 27. szám

— A vármegyei székháznál a pénztári hivatali szobák renoválása miatt, a pénztári helyiség ideiglenesen Vargha Lajos árvaszéki ülnök hivatalos szobájába tétetett.

— Szerencsétlenség. Moravek Imre szeg- zárdi fodrászsegéd Péter és Pál napján délután kiment a Sárvíz csatornába fürödni. Úszás közben súlyosan megsértette a jobblábát, úgy hogy csak vánszorogva tudott úgy éjfél felé a vámházi korcsmába eljutni, honnan másnap reggel kocsin hozták be lakására.

— Halálozás. Linhardt Ignác szegzárdi izr. kántor két éves fiacskája rövid szenvedés után a napokban meghalt.

— Mesterséges elefántcsont. Kgy angol feltaláló a mesterséges elefántcsont előállításának következő módjára vett szabadalmat: Csontdarabokat valami fehérítő szerrel gondosan megtisztítanak, azután benzinnel kezelnek, hogy zsírtartalmukat elvegyék. Gondos kiválogatás után a csontot porrá őrlik, vagy vékony szálakká aprítják. Újabb fehérítik tés után ezt a port, vagy szálakat kevés vízben főzik, úgy, hogy egy kevés gelatint feloldjon. A keveréket azután formába préselik. Mikor a formába teszik, ügyelni kell arra, hogy különböző színárnyalatú rétegek kerüljenek egymásra, hogy a produktum erezett legyen. A formákat a célnak megfelelően melegítik. Az igy nyert mesterséges elefántcsont felülete paraffinnal vagy viaszszal való kezelés utján félig áttetszővé válik.

— Megint elveszett aranygyűrű. Úgy látszik az aranygyűrűket egy idő óta különös fátum üldözi j minden héten jelentenek be egy-egy elveszett arany gyűrűt. Legújabban egy 18 gramm súlyú arany karika gyűrű veszett el, melynek belsejében 1898. évi május hó 7-ike van bele vésve. A becsületes megtaláló hozza be a kiadóhivatalba, hol illő jutalomban fog részesülni.

— Tolvaj cigánykaraván. A nagyváradi kir.

törvényszék országszerte körözteti Lakatos János, id. Rostás Mari és Lakatos Sári nevű szakáddá kóborcigányokat, kik több rendbeli lopást s egyéb büntető cselekményeket követtek el Nagyváradon és vidékén és onnan úgy eltűntek, hogy teljesen nyomuk veszett. •

— Nem asszonykózbe való a gyeplő Múlt szerdán estefelé a keselyüsi utón Molnár Ferenc szegzárdi polgárember megterhelt kocsija döcögött haza a rétről; a férfi egy időre az asszonyra bízta a gyeplőt, a minek csakhamar szomorú vége lett. A lovak beleforditották a kocsit az utmenti vizzel telt kubikgödörbe, s a kocsin levő férfit, nőt és gyermekeket a véletlenül arra jött Steiner István megyei huszár alig tudta kiemelni a felborult kocsi alól; mindnyájan elég súlyos sérülést szenvedtek.

1898. Julius 3.

— Egy figyelemreméltó újság. A magyar hirlapirás az utóbbi években páratlan lendületet vett. Ez a lendület úgy a lapok qualitása, mint quantitása tekintetében észlelhető. Természetes azonban, hogy a fejlődés a megjelenő újságok számára nézve szembeötlőbb, mert kikerülhetetlen, hogy bizonyos irányban mozgó, bizonyos niveaun megállapodó, bizonyos tekintetben kiváló, vagy kevésbbé kiváló újságból több vagy sok ne legyen, a mi a »termelésben» mindenesetre tultengést idéz elő. Hogy az újságolvasás mennyire mindennapi szükségletünk, azt fejtegetnünk fölösleges. De kétségtelen, hogy éppen a nélkülözhetetlenségnél fogva figyelemmel kisérjük a hirlapirás terén előforduló eseményeket, a keletkező uj lapokat, azok haladását, fejlődését, hódításait. Érdekes tehát foglalkoznunk a fővárosi napilapok közül a legifjabbal, a sorozatban a 28-ikkal, az «Országos Hírlap.-pal. Huszonhét napilap volt már a fővárosban, mikor az »Ohá« — miként Mikszáth nevezi a lapját — megindult s mégis ma, félévi fennállása után el kell ismernünk, hogy az «Országos Hírlap, első helyre küzdte fel magát. Van valami ebben az újságban, ami a többiből hiányzik és épen ez az, ami a közönség előtt oly kedvessé teszi. Hangja, szelleme és a mód, melylyel a dolgokat, eseméuje- ket bírálja, megbeszéli, elüt az eddigi chablonoktól. E mellett sohasem hagyja el az irodalmi színvonal

magaslatát; finom Ízlése, tapintata nem zárja ki az éles, igazságos kritikát. Soha sem hagyja el hozzáférhetetlen, elfogulatlan álláspontját és ezért nyilatkozataiban világos, szilárd félremagyarázhatatlan. Minden izében modern lévén, nem csak a komoly politikus igényeit elégíti ki, nem csak a politikában, a közügyek körül van súlyos szava, vezérlő szerepe, hanem a család, a nővilág, a szórakozni kívánók is megtalálják az «Országos Hirlap»-ban azt a szellemi táplálékot, melyet a fejlett Ízlésű, a művelt olvasó keres. Tárczarovata, melyben a legkiválóbb hazai és külföldi irók jelennek meg, gazdag, változatos, tartalmas. Irodalmi és művészi kritikái olyan színvonalon állanak, mint a legelső német, francia, és angol lapoké. Minden egyes rovata elárulja, hogy oly kiváló egyéniség őrködik a lap felett, mint Mikszáth Kálmán.

TÖRVFNYKEZÉS.

— A sztrájkoló munkásokra vonatkozólag a inagy. kir. Curia büntető osztálya 1898. évi 4421/1897. szám alatt következő határozatot hozta: A ki azon czélból fenyeget, hogy a sztrájkoló munkások munkába ne álljanak : a büntető törvénykönyv 177. §-a !. pontja alá eső, magánosok elleni erőszak vétséget követi el.

— A házbérrel hátralékosokra vonatkozólag a m. kir. Curia 1898. évi 303. sz. elvi je lentőségü Ítéletében kimondotta, hogy a házi ur jogosítva van a házbérrel hátralékban levő lakója ingóságainak elszállítását a lakás vagy a kapu bezárása által megakadályozni.

— Tudnivaló a válóperekben állóknak. A férj külön élő nejét csak akkor köteles külön tartásban részesíteni, ha e különélésre a férj vétkessége szolgáltatott okot. Eme vétség következik nemcsak a férj tűrhetetlen magaviseletéből, hanem abból is, ha ez nejének a közös háztartásba való visszafogadását alapos ok lönforgása nélkül megtagadja. (A m. kir. kúria 1898. április 6-án 35. sz. a. hozott Ítélete. Magy. Közig. 1898. évi 24. sz)

j VADÁSZAT.

— Magyar ősfoglalkozások a párisi világ- kiállitáson. Az 1900-ban tartandó párisi kiállítás magyar osztályában hazánk ősfoglalkozásai is fel lesznek tüntetve szemléltetőleg.

Őseink — mint minden faj — legkezdetlegesebb állapotukban első sorban vadászattal s a vizek mentén halászattal foglalkoztak ; a haladás során következett az állattenyésztés, csak azután a földművelés s úgy az ipar és kereskedelem (ebbe a stádiumba különben mai . napig sem jutottunk).

Hanem a legősibb foglalkozás: a vadászat fentartotta magát — a kor szerint más-más alakot öltve — minden időkön át s mai nap is kedvenc dolga a magyarság minden osztályának minden alakjában, a parforce-vadászattól a tőrvetésig.

Az ősfoglalkozások kiállítását Hermann Ottó kitűnő tudósunk, az országos ornitliologiai központ vezetője fogja rendezni s adat gyűjtés céljából a folyó évben teendő tanulmány utján vármegyénket is be fogja járni s minden esetre kiváló sikerrel, mert, hogy vidékünkön a vadászatot már a történelem előtti időkben is ü/ték, azt a szegzárdi múzeumban látható rendkívül érdekes leletek bizonyítják, hagyományaink szerint pedig őseink a mostani sárguló búzatáblák helyén állott ősrengetegekben a ma már csak Oroszország egy helyén egy ottani főur dicséretes kimélete folytán létező ősvadra a bölényre vadásztak !

TOLNA V ÁRMEGYE.

IRODALOM.

— A „Vállalkozók Lapja“ és annak német kiadása a „Der Bauunternehmer und Lieferant“ című, Budapesten megjelenő szaklapra ezennel felhívjuk olvasóink figyelmét.

Nevezett szaklapokban közö ve vannak az ösz- szes vizszabályozási, vasútépítési vállalatokra, az ország bármely részén előforduló magasépitkezé- sekre, mérnöki munkálatokra vonatkozó kirek. Ezeket olvasva, megtudjuk, hol építenek vasutat, hol

van, vagy lesz nagyobb vizszabályozási munka, hol t 'gositaiiak, hol törzskönyveznek, hol van kilátás nagyobb ártérfejle ztési, földfelmérósi vagy bármely más mérnöki munkálatokra?

Közölve vannak itt a mérnöki, építési, rajzoló, utraesteii, folyam felvigyázói, gép^szi, erdészi, pal - léri slb. állásokra vo latkozó pályázati felhívások is, tehát e lapot olvasva, meg lehet tudni azt is, hova szükséges valamely műszaki erő ?

Az állami, vármegyei, városi, községi és katonai építési, szállítási, el- vagy bérbeadási hirdetések ugyan e lapokban-tétetvén közzé, mérnököknek, építészeknek, vállalkozóknak, iparosoknak, gyá- rosokmk, fa- és más kereskedőknek sok és hasznos adatokat szolgálnak. Előfizetési árak egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 írt. Előfizetni lehet minden m. kir. postahivatalnál és e lapok kiadóhivatalában Budapest, IV., Kigyó-utca 3.

— Megjelent a „Protestáns Pap“ cimü lap XIX-ik évfolyamának 6-ik száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesz'ősében Kölesden következő tartalommal: Előfobászok. Petrovich Somától. — Válasz a „Hajnal“ szerkesztőjének. Vass Tamástól. — Speculum veritatis. K. D-tői. — Az esztelen gazdag. Lévay Lajostól. — A keresztény óletbölcsesség a'apszabályai. Módra Imrétől — Áldások az Ur.isztalánál. Batta Györgytől. — Köznap reggeli ima. Szőllósy Józseftől — Eskotési beszéd. Szigethy Dánieltől — Törvények és rendeletek tára. Kund Samutól — Irodalom. Tantó Jánostól. — Egyházi tiszti választások. — Papválasztások. — Halálozások. — Szerkesztői mondanivalók. — Boritok. A lapra el' fizethetni- a szerkesztőknél egy évre 4 frttal, félévre 2 frttal, n -gyedóvre 1 frtta'. — Kaphatók még régibb évfolyamokból teljes példányok, a XVII. évfolyamból azonban, az 1., 2. és 3-ik számok teljesen elfogytak.

— A legaktuálisabb kérdésnek azt tartják a nők most, hol fogják a nyarat tölteni, melyik fürdőben vagy üdülő helyen, pedig sokkal égetőbb kérdés, mivel fognak ott szórakozni, há az időjárás szeszélye a szobába zárja őket. Hogy e kérdésen ne soká töprengjenek, megmondjuk mi, fizessenek elő a beköszöntő évnegyed alkalmával a >Képes Családi Lapok-«ra, melynek júliusban meginduló negyede Ruduyánszky Gyula, „A bohóc lelke“ ci- niü regényével kezdődik, ugyancsak ebben a számban van Dárday Ernesztin Írónőnk egy vonzó novellája „Egy gyenge jellem,“ Lanka Gusztáv iró egy hangulatos költeménye, K. Benitzky Irma írónőnk egy regény fordítása „Melyik győz?“ stb. Mellékletül adja Palotai Csorba Ákos „A fejedelemig unokája“ cimil regényét. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Buda- p st V., Vadász utca 14. sz.

— Hogy a Párisi Divat, mely most VI. évfolyamában van, eddig is olyan nagy kedveltségi és elterjedtségre tett szert, még pedig épen a legjobb ízlésű és legelegánsabb hölgyek körében az világosan mutatja azt. hogy a hölgyközönség mindazt feltalálta benne, amit a többi divatlapokban csak elosztva lel meg ; igazán Ízléses képeket, a valódi párisi Ízlés alkotásait, e mel'ett kimerítő magyarázatot, praktikus tanácsokat, melyek lehetővé teszik a legszebb ruháknak otthon való elkészítését. A lap cikkei elmoudanak mindent a háztartás, lakás, kézimunkák köréből; a szerkesztőség pedig közbenjárása áltd lehetővé teszi a hölgyeknek, hogy mindent a legjobb forrásból s a legolcsóbban szerezzenek be. Illusztrált kitűnő regények egész ivén vannak mellékelve minden számhoz. A „Párisi Divat“ előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. A „Pesti Hírlap“ pol. napilappal együtt egész évre 18 frt, félévre 9 forint, negyedévre 4 frt 50 kr.

T A N Ü G Y.

— A szegzárdi főgimnázium értesítője

is megjelent. Az értesítőben az épület építésének története, a tapasztalt hiányok pótlása, a bútorzat 1 és tanszerek beszerzése van tárgyalva. Az iskolai

________________________________5.