Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE. ját fogja viselni a nagyértékü gyűjteménynek, melynek culturális jelentőségét kellőleg méltányolni tudják megyénk lelkes és a közérdek előmozdítását szivükön viselő vezérférfiai. A muzeum föntartása és fejlesztése céljából az állam is segélyben részesíti múzeumunkat, melynek jövője most már kell, hogy megyénk minden intelligens emberének érdeklődésében és pártfogásában részesüljön. A vármegyei múzeumi bizottság ezért vetette föl azt a közhelyesléssel találkozó eszmét, hogy a muzeum föntartása és gyarapítása érdekében a társadalom hozzájárulását is igénybe kell venni, s e végből a másutt is hasznosnak és célszerűnek bizonyult museum egylet megalkotását is fölvette programmjába. Vármegyénkben ily irányú egyesület már a nyolcvanas évek elején megalakult «Tolnamegyei régészeti és történelmi társulat« címen s ezen egyletet is lelkesen fölkarolta megyénk intelligens társadalma, mert rövid idő alatt több száz tagja lett a nemes célú egyesületnek. Nem is lehet elképzelni azt, hogy megyénk művelt lakossága ne érdeklődjék a történelmi múlt emlékei iránt itt nálunk, hol a föld mélyébe rejtett múlt érdekes leletei nyomról-nyomra kerülnek szemeink elé s könnyen megfejthető tanúságot tesznek elődeink eddig homályba burkolt életéről. Vármegyénk területe a letűnt évszázadok és ezredek korából oly sok nagybecsű és érdekes lelettel van a föld méhében elborítva, aminővel kevés megye dicsekedhetik. Ezeknek napfényre hozatala, az enyészettől való megmentése, a tudomány és közművelődés érdekében való összegyűjtése nemzeti múltúnk iránti kegyeletes kötelességünk. Ezenkívül népünk őseredeti szokásai, viseletéi, házi szerei és sajátos, nemzeti jelleget magukon viselő készítményei ma már nagy átalakuláson kezdenek keresztül menni. A rohanó kor romboló munkája kezdi ezeket kivetkőztetni eredeti, századokra visz- szanyuló, és gyakran az őshazában gyökea szivekbe, bűvös, végnélküli szerelmet; ki bearanyozom a hanyatló élet letűnő napjait, boldogító, jóleső visszaemlékezéssel. Miért hivod a Halált? Az az örökké tartó megsemmisülés, az én napjaim megszámlálvák, jöjj, örülj, éljed a gyönyört, szakaszd le a virágját, hisz nem tudod, mit hoz a holnap ! . . . Jártam én is ott a hazájáért harcoló hős oldala mellett és amikor haldokolva szétnézett a csatatéren, életet leheltem belé, hogy tudjon küzdeni továbbra is. Ott állottam a kisded élő bölcsőjénél, szárnyaimmal én védtem, csepegtettem a leikébe édes, gondnélküli örömöket. A gyermek megnőtt, a vágyait én növesztettem és elvezettem keresztül az ifjúkor édes álmain. Most egy bájos asszonyt imád végnélküli szerelemmel, Jellegtelen boldogsággal. Én vagyok az Élet, a lenni vágyók nemtője, ki csábitok, mint a szirén és mámoritok, mint a kéj. Az én utamon tövis is van, virág is. Jöjj a mezőre, törjed le a tövist és szedjed a virágot, a boldogság virágját.» Szellő lebbent és az árny eltűnt. Kétkedő lélekkel, homályos vágyakkal tértem nyugvóra. Lakatlan, csöndes dóm előtt vezetett el utam ; előtte rég elhagyatott keresztfa állott, fölötte e szavak: «Elszárad a fű, elhervad a virág, csak Én leszek örök.« És a kétkedő lélekben feltámadott az Excelsior. redzö jellegéből; azért tehát itt a legfőbb ideje annak, hogy a népünk kezében még megtalálható s óskulturánkra nagy jelentőséggel biró tárgyakat siessünk megőrizni s megmenteni a jövőnek, mert különben néhány évtized múlva teljesen jeltelenül el fognak enyészni ezek a magyarság ősi típusára vonatkozó, tanulságos és nemzeti szempontból is nagybecsű néprajzi emlékeink. Nagy feladat áll tehát előttünk. Vármegyénk tövényhatósága megadta az utat és módot arra, hogy a muzeumalapitók áldozatkészsége folytán létrejött museum eddigi anyaga jövőben az enyészettől megmentessék ; a nagy jelentőségű kultúrintézmény föntartását és gyarapítását most már tehát társadalmi utón is biztosítanunk kell. Ennek érdekében szükséges létrehoznunk a muzeum-egylelet, mely hivatva van a muzeum iránti érdeklődést és támogatást minél szélesebb körben elterjeszteni, s a nemes célú intézmény jövő fejlesztését biztos alapokra fektetni. Más városokban is a múzeumok támogatására mindenütt alakítottak muzeumegy- letet, s igy bizton hiszszük és reméljük, hogy vármegyénk intelligens közönsége is lelkesedéssel s a jó ügy iránti önzetlenséggel föl fogja karolni a muzeum-egylet megalkotása iránti mozgalmat, s iparkodni fog a vármegyei muzeum támogatására társadalmi utón is segédkezet nyújtani azoknak, kik ennek létrehozása végett nemzeti kulturális érdekeink előmozdítása érdekében oly önzetlenül fáradoznak. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottstig folyó hó 18-án tartotta június havi ülését Dóry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek : Simonisits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fór- dós Vilmos tiszti ügyész, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, Krcsmarik Pál kir. ügyész, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnöl^, Szilágyi Gyula pénzügyigazgató helyettes, Dóry Dénes, Jeszenszky Andor, Totíh Ödön, Boda Vilmos, dr. Kramolin Emil és Örffy Lajos. Az alispáni jelentés szerint a közigazgatás menete a múlt hó fotyamán rendszerű volt. Az al s- páni hivatal ügyforgalmát s az előadói kar tevékenységét következő számadatok tüntetik fel: áp- ril végéig hátralékban maradt 210 ügydarab; május hó folyamán érkezett 2683 s igy elintézendő volt 2893 drb, melyekből feldolgoztatott 2661, közgyűlésre hagyatott 76 s igy elintézetlenül a folyó hóra áthozatott 156 ügydarab, ami alig 3 napi ügyforgalomnak felel meg. A közbiztonság állapota, valamint a közbiztonsági szolgálat rendszeres és kielégítő volt. Fegyelmi eljárás a múlt hó folyamán nem rendeltetett el. Rendbírság azonban 4 községi elöljáró ellen alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hóban az árvaszéknél két munkaerő hiányzott s az ügyek feldolgozása ezért nagy nehézséggel járt. — Beérkezett a múlt hó folyamán 2077 ügy darab, melyhez a 655 drb hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 2742, melyből mégis feldolgoztatott 2092, elintézetlen maradt pedig 640 ügydarab. A pénzügy igazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán adókban befolyt összesen 310,555 frt 03 kr, 450 frt 96 krral kevesebb, mint a múlt év megfelelő hónapjában. Az általános iktatóba beérkezett ügydarabokból 1258 maradt hátralékban. A tiszti főorvos jelentése szerint a május havi közegészségi állapot kedvező volt; nagyobb mérvben csak a váltó láz volt észlelhető főleg a duna- menti községekben, de enyhe lefolyással. A fertőző betegségek közül volt difteritis 38, vörheny 19, kanyaró 54, hagy máz. 3, járványos fültőmirigy lob 7, gerincagylob 2 s végre 3 trachoma, ez utóbbi a szegzárd? Ferenc közkórházban. A védhimlőoltás akadálytalanul foly s nagyobbrészt be is fejeztetett. Törvényszéki boncolás kettő, rendőri hullavizsgálat szinte kettő teljesittetett. A közegészségi hatóságok élelmi szereket és italokat 56 esetben, közhelyiségeket 47. iskolákat 24 esetben vizsgálták meg ; ez utóbbiak közül túlzsúfolt volt 5, tisztátalan 1. Hét évnél fiatalabb gyermek gyógykezelésének elmulasztása 13 esetben jelentetett be az 1. fokú egészségi hatóságnak. Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése sze- i rint állami és megyei utak jó állapotban voltak. A [ hengerezési munkákat .aratás után kezdik meg. A I pincehely-simontornyai utón Szélig Gáspár által épített két műtárgy és a szegzárd-tamásii utón Fork György által fölállított korlátok kedvező eredménynyel vizsgáltattak felül. A kir. ügyészség jelentése szerint a szeg- zárdi kir. törvényszék fogházában múlt hó folyamán 100 egyén volt letartóztatva, kik közül fegy- házra volt Ítélve 7, börtönre 59, fogházra 15; vizsgálati fogságban volt 12, föllebbezés alatt állott 7. A fogházi kórházban 16 rab gyógykezeltetett, kik közül 7 meggyógyult, 9-et tovább gyógyítanak. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint május hó folyamán 14 iskolát, 1 ovodát, 2 állandó és egy nyári menedékházat látogatott meg s 3 napon át részt vett a szegzárdi polgári leányiskola magán- vizsgálatain. A meglátogatott iskolákban tapasztalt eredményt jeles és kielégítőnek találta. Kéri azonban intézkedni arról, hogy a gyáréi r. kath. iskolában a számtan, földrajz és történelem nagyobb mérben tanittassék, az iskolaterem kipadlóztassék és az épület tetőzete kijavittassék, mert azon most az eső becsurog; a tnucsfai és izményi ág. ev. iskolában a II. tanítói állások betöltetlenek, a mucs- faiban pedig még a történetem és természetrajz magyar nyelven leendő tanitása elrendeltessék, a kólesdi állandó menedékház megfelelő helyiségbe helyeztessék és Varsádon a nyári menedékház, — már csak a magyar beszéd nagyobb mérvben leendő terjesztése szempontjából is, — állandóvá alakíttassák át. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelő ezen előterjesztéseinek megfelelőleg határozott. — A központi választmány julius l én délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen a jövő évi képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékeinek kihirdetése tárgyában fognak intézkedni. — Vadházasságban élő nő védelme. A belügyminiszter 1897. évi 4319. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy azon körülmény, hogy egy nő valakivel vadházasságban él, magában véve nem tekihető oly közbotrányt okozó ténynek, mely miatt az illető nő lakhelyéről eltoloncol- ható lenne. — A községi illetőség elismerése tekintetében— a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 204. sz. határozata szerint — a községnek elismerése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta. Az egyszer elismert illetőséget tehát visszavonni nem lehet. — Hivatalos órák Baranyamegyénél. Baranya vármegye tisztikara régtől fogva azt óhajtotta, hogy a hivatalos órák ne délelőtt és délután, hanem egyfolytában tartassanak, amint az ott már — fővárosi mintára — a városi hivatalokban és a pénzügyigazgatóságnál is gyakorlatba hozatott. E végből Trixler Károly alispán hivatalos helyiségében értekezésre hivta össze a központi tisztikart s meghallgatva a segéd- és kezelő-személyzetet is; abbeli véleményének adott kifejezést, hogy ha a hivatalos órák egyhuzamban való megtartása s a délutáni teljes szabad idő a tisztikar előnyére válik S nem okoz a közsolgálát érdekére legcsekélyebb hátrányt sem az újítást: sí ívesen elrendeli; megköveteli azonban, hogy vasszorgalommal munkálkodjék mindenki, nehogy hátralék támadjon, mert amint szükségét látja, a hivatalos órákat azonnal meghosszabbítja. E szerint julius elsejétől a vármegye fogalmazó tisztikara reggeli 8 órától délután 1-ig; a segéd- és kezelőszemélyzet délután 2-ig t~rt hivatalos órát. Az iktatóban, kiadóban fölváltva délutáni inspekciót is tartanak. A közigazgatásnál egy fogalmazó is lesz állandóan a jegyzőségben. 1898. junius 26.
