Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-26 / 26. szám

2 TOLNA VÁRMEGYE. ját fogja viselni a nagyértékü gyűjtemény­nek, melynek culturális jelentőségét kellő­leg méltányolni tudják megyénk lelkes és a közérdek előmozdítását szivükön viselő vezérférfiai. A muzeum föntartása és fejlesztése cél­jából az állam is segélyben részesíti múzeu­munkat, melynek jövője most már kell, hogy megyénk minden intelligens emberének ér­deklődésében és pártfogásában részesüljön. A vármegyei múzeumi bizottság ezért vetette föl azt a közhelyesléssel találkozó eszmét, hogy a muzeum föntartása és gya­rapítása érdekében a társadalom hozzájáru­lását is igénybe kell venni, s e végből a másutt is hasznosnak és célszerűnek bizo­nyult museum egylet megalkotását is fölvette programmjába. Vármegyénkben ily irányú egyesület már a nyolcvanas évek elején megalakult «Tolnamegyei régészeti és történelmi tár­sulat« címen s ezen egyletet is lelkesen fölkarolta megyénk intelligens társadalma, mert rövid idő alatt több száz tagja lett a nemes célú egyesületnek. Nem is lehet elképzelni azt, hogy me­gyénk művelt lakossága ne érdeklődjék a történelmi múlt emlékei iránt itt nálunk, hol a föld mélyébe rejtett múlt érdekes lele­tei nyomról-nyomra kerülnek szemeink elé s könnyen megfejthető tanúságot tesznek elődeink eddig homályba burkolt életéről. Vármegyénk területe a letűnt évszáza­dok és ezredek korából oly sok nagybecsű és érdekes lelettel van a föld méhében el­borítva, aminővel kevés megye dicsekedhe­tik. Ezeknek napfényre hozatala, az enyé­szettől való megmentése, a tudomány és közművelődés érdekében való összegyűjtése nemzeti múltúnk iránti kegyeletes köteles­ségünk. Ezenkívül népünk őseredeti szokásai, viseletéi, házi szerei és sajátos, nemzeti jel­leget magukon viselő készítményei ma már nagy átalakuláson kezdenek keresztül menni. A rohanó kor romboló munkája kezdi ezeket kivetkőztetni eredeti, századokra visz- szanyuló, és gyakran az őshazában gyöke­a szivekbe, bűvös, végnélküli szerelmet; ki be­aranyozom a hanyatló élet letűnő napjait, boldogító, jóleső visszaemlékezéssel. Miért hivod a Halált? Az az örökké tartó megsemmisülés, az én napjaim megszámlálvák, jöjj, örülj, éljed a gyönyört, szakaszd le a virágját, hisz nem tudod, mit hoz a holnap ! . . . Jártam én is ott a hazájáért harcoló hős ol­dala mellett és amikor haldokolva szétnézett a csa­tatéren, életet leheltem belé, hogy tudjon küzdeni továbbra is. Ott állottam a kisded élő bölcsőjénél, szár­nyaimmal én védtem, csepegtettem a leikébe édes, gondnélküli örömöket. A gyermek megnőtt, a vá­gyait én növesztettem és elvezettem keresztül az ifjúkor édes álmain. Most egy bájos asszonyt imád végnélküli szerelemmel, Jellegtelen boldogsággal. Én vagyok az Élet, a lenni vágyók nemtője, ki csábitok, mint a szirén és mámoritok, mint a kéj. Az én utamon tövis is van, virág is. Jöjj a mezőre, törjed le a tövist és szedjed a virágot, a boldogság virágját.» Szellő lebbent és az árny eltűnt. Kétkedő lélekkel, homályos vágyakkal tértem nyugvóra. Lakatlan, csöndes dóm előtt vezetett el utam ; előtte rég elhagyatott keresztfa állott, fölötte e szavak: «Elszárad a fű, elhervad a virág, csak Én leszek örök.« És a kétkedő lélekben feltámadott az Excelsior. redzö jellegéből; azért tehát itt a legfőbb ideje annak, hogy a népünk kezében még megtalálható s óskulturánkra nagy jelentő­séggel biró tárgyakat siessünk megőrizni s megmenteni a jövőnek, mert különben né­hány évtized múlva teljesen jeltelenül el fognak enyészni ezek a magyarság ősi tí­pusára vonatkozó, tanulságos és nemzeti szempontból is nagybecsű néprajzi emlé­keink. Nagy feladat áll tehát előttünk. Vár­megyénk tövényhatósága megadta az utat és módot arra, hogy a muzeumalapitók ál­dozatkészsége folytán létrejött museum ed­digi anyaga jövőben az enyészettől meg­mentessék ; a nagy jelentőségű kultúrintéz­mény föntartását és gyarapítását most már tehát társadalmi utón is biztosítanunk kell. Ennek érdekében szükséges létrehoznunk a muzeum-egylelet, mely hivatva van a mu­zeum iránti érdeklődést és támogatást minél szélesebb körben elterjeszteni, s a nemes célú intézmény jövő fejlesztését biztos ala­pokra fektetni. Más városokban is a múzeumok támo­gatására mindenütt alakítottak muzeumegy- letet, s igy bizton hiszszük és reméljük, hogy vármegyénk intelligens közönsége is lelkesedéssel s a jó ügy iránti önzetlenség­gel föl fogja karolni a muzeum-egylet meg­alkotása iránti mozgalmat, s iparkodni fog a vármegyei muzeum támogatására társa­dalmi utón is segédkezet nyújtani azoknak, kik ennek létrehozása végett nemzeti kultu­rális érdekeink előmozdítása érdekében oly önzetlenül fáradoznak. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottstig folyó hó 18-án tartotta június havi ülését Dóry Pál alispán elnöklete alatt. Az ülésen részt vettek : Simonisits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fór- dós Vilmos tiszti ügyész, dr. Hangéi Ignác tiszti fő­orvos, Krcsmarik Pál kir. ügyész, Tihanyi Domo­kos kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnöl^, Szilágyi Gyula pénzügyigazgató helyettes, Dóry Dénes, Jeszenszky Andor, Totíh Ödön, Boda Vil­mos, dr. Kramolin Emil és Örffy Lajos. Az alispáni jelentés szerint a közigazgatás menete a múlt hó fotyamán rendszerű volt. Az al s- páni hivatal ügyforgalmát s az előadói kar tevé­kenységét következő számadatok tüntetik fel: áp- ril végéig hátralékban maradt 210 ügydarab; má­jus hó folyamán érkezett 2683 s igy elintézendő volt 2893 drb, melyekből feldolgoztatott 2661, köz­gyűlésre hagyatott 76 s igy elintézetlenül a folyó hóra áthozatott 156 ügydarab, ami alig 3 napi ügy­forgalomnak felel meg. A közbiztonság állapota, va­lamint a közbiztonsági szolgálat rendszeres és kie­légítő volt. Fegyelmi eljárás a múlt hó folyamán nem rendeltetett el. Rendbírság azonban 4 községi elöljáró ellen alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hóban az árvaszéknél két munkaerő hiányzott s az ügyek feldolgozása ezért nagy nehézséggel járt. — Beérkezett a múlt hó folyamán 2077 ügy darab, mely­hez a 655 drb hátralékot hozzáadva, elintézendő volt 2742, melyből mégis feldolgoztatott 2092, el­intézetlen maradt pedig 640 ügydarab. A pénzügy igazgató jelentése szerint a múlt hó folyamán adókban befolyt összesen 310,555 frt 03 kr, 450 frt 96 krral kevesebb, mint a múlt év megfelelő hónapjában. Az általános iktatóba beér­kezett ügydarabokból 1258 maradt hátralékban. A tiszti főorvos jelentése szerint a május havi közegészségi állapot kedvező volt; nagyobb mérv­ben csak a váltó láz volt észlelhető főleg a duna- menti községekben, de enyhe lefolyással. A fer­tőző betegségek közül volt difteritis 38, vörheny 19, kanyaró 54, hagy máz. 3, járványos fültőmirigy lob 7, gerincagylob 2 s végre 3 trachoma, ez utóbbi a szegzárd? Ferenc közkórházban. A védhimlőoltás akadálytalanul foly s nagyobbrészt be is fejeztetett. Törvényszéki boncolás kettő, rendőri hullavizsgálat szinte kettő teljesittetett. A közegészségi hatóságok élelmi szereket és italokat 56 esetben, közhelyisé­geket 47. iskolákat 24 esetben vizsgálták meg ; ez utóbbiak közül túlzsúfolt volt 5, tisztátalan 1. Hét évnél fiatalabb gyermek gyógykezelésének elmulasz­tása 13 esetben jelentetett be az 1. fokú egészségi hatóságnak. Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése sze- i rint állami és megyei utak jó állapotban voltak. A [ hengerezési munkákat .aratás után kezdik meg. A I pincehely-simontornyai utón Szélig Gáspár által épí­tett két műtárgy és a szegzárd-tamásii utón Fork György által fölállított korlátok kedvező eredmény­nyel vizsgáltattak felül. A kir. ügyészség jelentése szerint a szeg- zárdi kir. törvényszék fogházában múlt hó folya­mán 100 egyén volt letartóztatva, kik közül fegy- házra volt Ítélve 7, börtönre 59, fogházra 15; vizs­gálati fogságban volt 12, föllebbezés alatt állott 7. A fogházi kórházban 16 rab gyógykezeltetett, kik közül 7 meggyógyult, 9-et tovább gyógyítanak. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint május hó folyamán 14 iskolát, 1 ovodát, 2 állandó és egy nyári menedékházat látogatott meg s 3 napon át részt vett a szegzárdi polgári leányiskola magán- vizsgálatain. A meglátogatott iskolákban tapasztalt eredményt jeles és kielégítőnek találta. Kéri azon­ban intézkedni arról, hogy a gyáréi r. kath. isko­lában a számtan, földrajz és történelem nagyobb mérben tanittassék, az iskolaterem kipadlóztassék és az épület tetőzete kijavittassék, mert azon most az eső becsurog; a tnucsfai és izményi ág. ev. is­kolában a II. tanítói állások betöltetlenek, a mucs- faiban pedig még a történetem és természetrajz magyar nyelven leendő tanitása elrendeltessék, a kólesdi állandó menedékház megfelelő helyiségbe helyeztessék és Varsádon a nyári menedékház, — már csak a magyar beszéd nagyobb mérvben leendő terjesztése szempontjából is, — állandóvá alakíttas­sák át. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelő ezen előterjesztéseinek megfelelőleg határozott. — A központi választmány julius l én délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen a jövő évi képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékeinek kihir­detése tárgyában fognak intézkedni. — Vadházasságban élő nő védelme. A belügyminiszter 1897. évi 4319. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy azon körülmény, hogy egy nő valakivel vadházasságban él, magá­ban véve nem tekihető oly közbotrányt okozó tény­nek, mely miatt az illető nő lakhelyéről eltoloncol- ható lenne. — A községi illetőség elismerése te­kintetében— a m. kir. közigazgatási bíróság 1898. évi 204. sz. határozata szerint — a községnek el­ismerése a mérvadó s nem az, hogy a község azt miként indokolta. Az egyszer elismert illetőséget tehát visszavonni nem lehet. — Hivatalos órák Baranyamegyénél. Baranya vármegye tisztikara régtől fogva azt óhaj­totta, hogy a hivatalos órák ne délelőtt és délután, hanem egyfolytában tartassanak, amint az ott már — fővárosi mintára — a városi hivatalokban és a pénzügyigazgatóságnál is gyakorlatba hozatott. E végből Trixler Károly alispán hivatalos helyiségé­ben értekezésre hivta össze a központi tisztikart s meghallgatva a segéd- és kezelő-személyzetet is; abbeli véleményének adott kifejezést, hogy ha a hivatalos órák egyhuzamban való megtartása s a délutáni teljes szabad idő a tisztikar előnyére válik S nem okoz a közsolgálát érdekére legcsekélyebb hátrányt sem az újítást: sí ívesen elrendeli; meg­követeli azonban, hogy vasszorgalommal munkál­kodjék mindenki, nehogy hátralék támadjon, mert amint szükségét látja, a hivatalos órákat azonnal meghosszabbítja. E szerint julius elsejétől a várme­gye fogalmazó tisztikara reggeli 8 órától délután 1-ig; a segéd- és kezelőszemélyzet délután 2-ig t~rt hivatalos órát. Az iktatóban, kiadóban fölváltva délutáni inspekciót is tartanak. A közigazgatásnál egy fogalmazó is lesz állandóan a jegyzőségben. 1898. junius 26.

Next

/
Thumbnails
Contents