Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

1898. junius 19. keket Isten, haza és király iránti tisztelet s szeré­téire intve s a királyt éltetve átadta a szót Varga Kálmán főtanitónak, ki ez alkalomra irt közlemé­nyét olvasta fel, utána a szózatot énekelte el a nö­vendékek kara, ami élénk tetszésben részesült.|Végül a jutalmak kiosztása következett, a jobb tanuló fiuk kis nemzeti szalagon félszázados jubileumi érmeket kaptak, a legjobb tanuló hat fiú s hat leány gyö­nyörű diszkötésü könyveket. Ezek kiosztása után Biibregh h. plébános szép szavakban köszönte meg Varga tanítónak kiváló fáradozását s a hymnus éneklése után a szép ün­nepély végétért. _____________ V-gh J—8. TÖ RVÉNYKEZES. A szegzürdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzőit bűnügyek: 1898. évi junius hó 21-én. Reiczi György ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Vizi Imre és Radna Mari ellen határjel hami­sítás miatt. Bán Ferencné ellen vagyon rongálás miatt. Kökönyei Ferenc és Szabó Sándor ellen lo­pás miatt. 1898. évi junius hó 23-án. Andics József ellen lopás miatt. Bozsonyi József, Bozsonyi Józsefné és Szőke Pálné ellen súlyos testi sértés miatt. Horváth Ferenc ellen súlyos testi sértés miatt. Somogyi István ellen lopás miatt. Fata Ferenc ellen rágalmazás miatt. IRODALOM. — A lIÉT-rol. Kezdjük hinni, hogy KISS JÓZSEF hetilapjának A HÉT-nek külön penatesei vaunak. Amikor minden újságra ránehezedik a holt saison unalma, frissen és vigan úszik A HÉT az események árjában vagy árja ellen. Immár a kilen­cedik nyarat latja s minden jel arra mutat, hogy a házi istenek ezúttal se hagyják magára. Annyi leg­alább is együtt marad a gárdából a szétszóródás e két hónapjában is, hogy A HÉT olvasói megleljék hétről-hétre a Kiss József hetilapjában azt, amit ben­ne nem keresnek, más újságban pedig nem találnak. Értjük azokat az irodalmi speciálitásokat, amelyek színben, hangban, felfogásban s még formai erede­tiségben is annyira letérnejc a megszokott csapástól. Ahány munkatárs, annyi szem. Olyan nevek, mint Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Ignotus, Kozma Andor, Kóbor Tamás, Holtai Jenő, l’app Dániel, Makai Emil, Lövik Károly, Szóllőssy Zsigmond mindegyik a maga külön csapásán díszei az irodalomnak. Ahány személy, annyi külön egyéniség. A szinek és a han­gok csodálatos skálája. Ha véletlenül a művelt nyu­gaton születnek, mindegyik palotákat Írhatna össze magának, holott igy a szerényebb viszonyokhoz kény­telenek iefokozoni igényeiket. Akik A HET-et olvas­sák, ismerik őket és nem fognak bennünket túlzás­sal vádolni. De fájdalom még mindig nem elegen ismerik A HET-et. Ezért felhívjuk olvasóink figyel­mét ez élénk, elmés és mindenek fölött jó Ízlésű lapra, amelyből még az irók is sokat tanulhatnak. Rendes belletrisztikai tartalmán kivül A HÉT nyá­ron át folytatólag közölni fogja Kóbor Tamás A csillagok felé cimü uj regényét, a melyben ez az elsőrangú talentum úgyszólván mozgó fényképekben vonultatja el az olvasó előtt regénye alakjait. Ér- dekfeszitő mese, mélyre ható jellemfestés, sima ele- j gáns nyelv: ezekkel a kvalitásokkal dicsekszik Kó- bofy Tamás uj regénye, a melynek minden eddig megjelent közleménye szenzációs volt. A HÉT kü­lönben ahhoz képest, ami külső kiállítását illeti és amit nyújt, elég olcsó lap. Egész évre mindössze tiz forint. A kiadóhivatal különben készséggel küld mutatványszámokat mindenkinek, aki igényli. Cim : Budapest, "VII., Erzsébet körút 6. szám. VADÁSZAT. — Nemsokára! Most éljük az év Ieghosz- szabb napjait : alig, hogy a napnyugta utáni félho­mály helyt ad a csillagfény által enyhített éjjeli sö­tétnek nehány órára, már keletfelé kezd derengeni, TOLNA VÁRMEGYE. I . azután csakhamar megint nappal lesz. A fülemile nem is igen alszik ilyenkor, éjfélig is eldalol s már két órakor uira kezdi, két órai éji nyugalom elég neki. — Ezek a hosszú napok nekünk vadászem­bereknek kétszeresen hosszúak, mert már meguntuk a természetben való önzetlen gyönyörködést, s már türelmetlenül várjuk, hogy fegyverünk durranása is beleszóljon. — A kiknek őzállománynyal biró terü­letük van, azok ugyan nem panaszkodhatnak, mert a snepfsörétet azonnal felcserélhették golyóval s a legszebb tavaszi időben cserkészhettek őzbakra. De ilyenek kevesen vannak városunkban, legtöbben bi­zony keservesen várják a vadászati idényt, vagy legalább a júliust. A vizi madarak költése már vé­get ért, néhány nap múlva kimehetünk a vizekre récézni s julius elsején a vadak királyára, a hatal­mas szarvasbikára nézve is megszűnik a törvény ; oltalma. — Azután nap-nap után múlik, eljön a forró augusztus, eljön a gyönyörű ősz; bizony gyönyörű, mert igaz, hogy a tavasz, a mikor a vadrózsa vi­rágzik, a csalogány csattog s a virágos zöld pá­zsiton ártatlan fehér báránykák bégetnek, a legszebb időszak — poétáknak és asszonyoknak, de mikor a vadrózsabokor v'orös bogyót terem, a tarlókon az őszi szél süvölt s az erdő visszhangzik a tizenhatos bika hatalmas szavától — az a vadászember tavasza! — Érthetetlen. Egy bartinai szőlősgazda kutyája a napokban a Kálvária hegy tetején fiatal, repülni nem tudó szárcsát fogott. Szinte érthetetlen, hogyan került e szegény kis vizi madár a magas hegy tetejére — hacsak emberi kéz nem vitte oda! T A N Ü G Y. — A ttzegzárdi polgári leányiskola zá­róünnepélye szerdán délelőtt tartatott meg a fő­gimnázium tágas tornacsarnokában. A 21 pontból álló műsor sikerült zene-, ének-és szavalatokból állott, melyeket a nagyszámmal megjelent érdeklődő szülők és gyermekek nagy figyelemmel hallgattak végig. Az ünnepély végén Jártas Róza IV. osztályú ! növendék társai nevében búcsú beszédet mondott a tanítótestülethez, melyre Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő a következő meleghangú, igen hatásos választ adta : Kedves Növendékeim ! Azok az igaz, meleg érzéstől áthatott szavak, a melyeket itt egyik társnőjük mindnyájuk nevében hozzám és kartársaimhoz intézett, jól estek nekem jól, mert ezekben is mintegy újabb jelét látom an­nak, hogy azon törekvéseink, a melyeket szivük, lelkűk nemesítése érdekében kifejtettünk, nem vol­tak hiába valók, mert igaz hálára — a mely társ­nőjük szavából kisugárzott, csakis nemesen érző szív képes. Megvallom édes kis leányaim, hogy a záró ünnepély szomorú nap reám nézve; szomorú azért, mert mindig fájó érzést kelt bennem a tudat, hogy akkor el kell vállnom azon növendékeinktől, akiket itt négy évig annyi gonddal, annyi szeretettel ve­zettünk. A búcsuzás rendesen fájó érzést kelt bennünk, de különösen fájót akkor, mikor olyantól búcsúzunk, a kit igazán szeretünk. S én ilyenektől búcsúzom akkor, midőn maguktól válók meg. Hiszen — ta­lán fölösleges is mondanom, — hogy én magukat mind úgy szerettem egytől-egyig, mintha saját gyer­mekeim lettek volna. Érezniök, tudniok kellett azt mindnyájuknak. — Hiszen ha közülök valakit baj­ért : az illetővel vele szomorkodlam; ha örömük volt: velük örültem; ha valamelyiküknek elhala­dása nem elégített ki, vagy valakire panaszt hal­lottam : nekem fájt az elsősorban ; ha fejlődésük­ben és előhaladásukban gyönyörködhettem, vagy közülök bármelyiket dicsérni hallottam : én örültem annak legjobban — s igy nem csoda, ha a maguk­tól való bucsuzás, a kik iránt ilyen melegen érez­tem, igaz fájdalmat kelt bennem. S legyenek meg­győződve édes kis lányaim, hogy amint én érez­tem maguk irán', úgy éreztek velem együtt kartár­saim is mind. S mint a jó anya útra készülő gyermekét nem engedi távozni utravaló nélkül, én is most, a midőn magukat egy nagy uTa, az élet hosszú útjára engedem, utravaló gyanánt egy-két jó taná­csot adok. Nem sok az, a mit mondani akarok, egyetlen dologra akarom magukat csak figyelmez­tetni : ápolják, fejlesszék sziveikben a szereUtcl s ne hagyják azt kiirtani szivükből az élet semmi­nemű körülményei között — soha. Mert a szere­tet az, ami boldogságot visz a családokba, boldog­ságot a társadalmakba, ez az, a mi a nőt igazán nővé teszi; ez az, a mely az összes erényeket ma- | gában foglalja. Azon nő, akinek szivében igaz szeretet lakik: vallásos, mert szereti a legfőbb jót az Istent, s min­den bajában, minden viszontagságában igaz szere­tettel fordul hozzá; az akinek szivét igaz szeretet hevíti: embertársai iránt nyájas, gyöngéd, figyel­mes, mert irántuk való szerete nem engedi, hogy más lehessen; akinek szivében igaz szeretet van: az elnéző mások hibái iránt, mert szerető szive azt parancsolja; a mely nőnek szivét igaz szeret dobogtatja: annak családjában boldogság honol, mert az ilyen nő békés, mivel szerető szive nem engedi másnak lenni; munkás, mert szerető szivé­nek jól esik fáradozni családjáért; az ilyen nő szü­leit tiszteli, mert szerető szive arra ösztönzi; ha fe­leség : hű, mert szive folytán nem is lehet más; ha anya: a leggondosabb, a legjobb anya, mert szerető szive azzá teszi. Egyszóval a nemesen érző, szerető szív, minden jót magában összpontosít s boldoggá teszi a nőt magát, boldoggá teszi egész környezetét. Már pedig egy nőnek mi lehet szebb, magasztosabb feladata, minthogy boldogítsa ember­társait, s boldogítsa különösen családját. Szépen fejezi ezt ki egyik jeles Írónőnk, mi­kor ezt mondja: »Hogy mi a nőnek igaz hivatása ? Hogy mi a fény, mely ösvényén vezet? E hivatásnak nincs a földön mása, E tiszta, égi fény : a szeretet I És szálljon lelke bárminő magasra, S érezze bár: a szárnyalás gyönyör, Szivét azért szelíden fogva tartja, Az édes otthon a családi kör 1« Ezt tegyék maguk is édes kis leányaim első sorban is boldoggá, ezt az igaz hivatást tartsák szemük előtt, ezt az egy tanácsomat véssék csak szivükbe: s akkor biztosan boldogok lesznek az életben. — S hogy maguknak mindenike az le­hessen : azt mindnyájuknak igaz szivbemől kí­vánom ! Isten velük ! — A fclsőuáaai állandó gyermekme- nedékház vezetőnőjévé Zamóné Szabó Ilon szent­lőrinci lakos, — a mázai nyári menedékház veze­tőnőjévé pedig Kokas Ferencné szül. Lütter Anna választatott meg, s ezen választásokat a közigaz­gatási bizottság is jóváhagyta. — Tanító gyűlés. A «Szegzárd-vidéki r. k. néptanitó-egylet» folyó évi tunius hó 30-án Szeg- zárdon a r. k. népiskolában d. e. 10 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. El­nöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegy­zőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Felolvasások. Horváth Ignác egyleti alelnök felolvasása a tanítói hangulatról. Tráiber János pedig a gazdasági is­métlő iskolákról. 4. Kienle József tagtárs indítvá­nyának tárgyalása. 5. Pénztárnok évi jelentése. 6. A választmány javaslata a megyés püspökhöz in­tézendő felirat tárgyában. 7. Indítványok. 8. Tiszt- ujitás. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőügyiét“ ez évi tisztújító közgyűlését junius hó 11-én délután 5 órakor kezdte meg a szegzárdi r. kath. ovoda termében özv. Länderer Arthurné alel­nök vezetése alatt. Felolvastatott özv. Thodorovits Lajosné elnök búcsú levele, melyben hivatkozva egészségi állapotára, az elnöki tisztről lemond. — Ezután előterjesztette Krammer János titkár a le­folyt év működését, melyből kiemeljük a követke­zőket: 1897-évben tartott az egylet 1 tisztújító, 1 számvizsgáló és 5 választmányi ülést. A tagok száma kitett 289-et; ezek közül volt egy alapitó, 2 pár­toló és 286 rendes tag. Újból fölvétetett 24 tag, 3-mal több, mint 1896 ik évben. Az egylet vagyona 1897. év végén 13189 fri 66 krt tett ki; a vagyon forgalma: 4712 frt 17 kr bevétel és 4422 frt 71 kr kiadás mellett 289 frt 46 kr maradvány volt. Az évi szegények segélyezésére 922 frt 30 krt, a szegény iskolás gyermekek felruházására felekezeti különbség nélkül 165 frt 40 krt, öt szegény leány ______________________________________5._

Next

/
Thumbnails
Contents