Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-19 / 25. szám
1898. junius 19. keket Isten, haza és király iránti tisztelet s szerétéire intve s a királyt éltetve átadta a szót Varga Kálmán főtanitónak, ki ez alkalomra irt közleményét olvasta fel, utána a szózatot énekelte el a növendékek kara, ami élénk tetszésben részesült.|Végül a jutalmak kiosztása következett, a jobb tanuló fiuk kis nemzeti szalagon félszázados jubileumi érmeket kaptak, a legjobb tanuló hat fiú s hat leány gyönyörű diszkötésü könyveket. Ezek kiosztása után Biibregh h. plébános szép szavakban köszönte meg Varga tanítónak kiváló fáradozását s a hymnus éneklése után a szép ünnepély végétért. _____________ V-gh J—8. TÖ RVÉNYKEZES. A szegzürdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzőit bűnügyek: 1898. évi junius hó 21-én. Reiczi György ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Vizi Imre és Radna Mari ellen határjel hamisítás miatt. Bán Ferencné ellen vagyon rongálás miatt. Kökönyei Ferenc és Szabó Sándor ellen lopás miatt. 1898. évi junius hó 23-án. Andics József ellen lopás miatt. Bozsonyi József, Bozsonyi Józsefné és Szőke Pálné ellen súlyos testi sértés miatt. Horváth Ferenc ellen súlyos testi sértés miatt. Somogyi István ellen lopás miatt. Fata Ferenc ellen rágalmazás miatt. IRODALOM. — A lIÉT-rol. Kezdjük hinni, hogy KISS JÓZSEF hetilapjának A HÉT-nek külön penatesei vaunak. Amikor minden újságra ránehezedik a holt saison unalma, frissen és vigan úszik A HÉT az események árjában vagy árja ellen. Immár a kilencedik nyarat latja s minden jel arra mutat, hogy a házi istenek ezúttal se hagyják magára. Annyi legalább is együtt marad a gárdából a szétszóródás e két hónapjában is, hogy A HÉT olvasói megleljék hétről-hétre a Kiss József hetilapjában azt, amit benne nem keresnek, más újságban pedig nem találnak. Értjük azokat az irodalmi speciálitásokat, amelyek színben, hangban, felfogásban s még formai eredetiségben is annyira letérnejc a megszokott csapástól. Ahány munkatárs, annyi szem. Olyan nevek, mint Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Ignotus, Kozma Andor, Kóbor Tamás, Holtai Jenő, l’app Dániel, Makai Emil, Lövik Károly, Szóllőssy Zsigmond mindegyik a maga külön csapásán díszei az irodalomnak. Ahány személy, annyi külön egyéniség. A szinek és a hangok csodálatos skálája. Ha véletlenül a művelt nyugaton születnek, mindegyik palotákat Írhatna össze magának, holott igy a szerényebb viszonyokhoz kénytelenek iefokozoni igényeiket. Akik A HET-et olvassák, ismerik őket és nem fognak bennünket túlzással vádolni. De fájdalom még mindig nem elegen ismerik A HET-et. Ezért felhívjuk olvasóink figyelmét ez élénk, elmés és mindenek fölött jó Ízlésű lapra, amelyből még az irók is sokat tanulhatnak. Rendes belletrisztikai tartalmán kivül A HÉT nyáron át folytatólag közölni fogja Kóbor Tamás A csillagok felé cimü uj regényét, a melyben ez az elsőrangú talentum úgyszólván mozgó fényképekben vonultatja el az olvasó előtt regénye alakjait. Ér- dekfeszitő mese, mélyre ható jellemfestés, sima ele- j gáns nyelv: ezekkel a kvalitásokkal dicsekszik Kó- bofy Tamás uj regénye, a melynek minden eddig megjelent közleménye szenzációs volt. A HÉT különben ahhoz képest, ami külső kiállítását illeti és amit nyújt, elég olcsó lap. Egész évre mindössze tiz forint. A kiadóhivatal különben készséggel küld mutatványszámokat mindenkinek, aki igényli. Cim : Budapest, "VII., Erzsébet körút 6. szám. VADÁSZAT. — Nemsokára! Most éljük az év Ieghosz- szabb napjait : alig, hogy a napnyugta utáni félhomály helyt ad a csillagfény által enyhített éjjeli sötétnek nehány órára, már keletfelé kezd derengeni, TOLNA VÁRMEGYE. I . azután csakhamar megint nappal lesz. A fülemile nem is igen alszik ilyenkor, éjfélig is eldalol s már két órakor uira kezdi, két órai éji nyugalom elég neki. — Ezek a hosszú napok nekünk vadászembereknek kétszeresen hosszúak, mert már meguntuk a természetben való önzetlen gyönyörködést, s már türelmetlenül várjuk, hogy fegyverünk durranása is beleszóljon. — A kiknek őzállománynyal biró területük van, azok ugyan nem panaszkodhatnak, mert a snepfsörétet azonnal felcserélhették golyóval s a legszebb tavaszi időben cserkészhettek őzbakra. De ilyenek kevesen vannak városunkban, legtöbben bizony keservesen várják a vadászati idényt, vagy legalább a júliust. A vizi madarak költése már véget ért, néhány nap múlva kimehetünk a vizekre récézni s julius elsején a vadak királyára, a hatalmas szarvasbikára nézve is megszűnik a törvény ; oltalma. — Azután nap-nap után múlik, eljön a forró augusztus, eljön a gyönyörű ősz; bizony gyönyörű, mert igaz, hogy a tavasz, a mikor a vadrózsa virágzik, a csalogány csattog s a virágos zöld pázsiton ártatlan fehér báránykák bégetnek, a legszebb időszak — poétáknak és asszonyoknak, de mikor a vadrózsabokor v'orös bogyót terem, a tarlókon az őszi szél süvölt s az erdő visszhangzik a tizenhatos bika hatalmas szavától — az a vadászember tavasza! — Érthetetlen. Egy bartinai szőlősgazda kutyája a napokban a Kálvária hegy tetején fiatal, repülni nem tudó szárcsát fogott. Szinte érthetetlen, hogyan került e szegény kis vizi madár a magas hegy tetejére — hacsak emberi kéz nem vitte oda! T A N Ü G Y. — A ttzegzárdi polgári leányiskola záróünnepélye szerdán délelőtt tartatott meg a főgimnázium tágas tornacsarnokában. A 21 pontból álló műsor sikerült zene-, ének-és szavalatokból állott, melyeket a nagyszámmal megjelent érdeklődő szülők és gyermekek nagy figyelemmel hallgattak végig. Az ünnepély végén Jártas Róza IV. osztályú ! növendék társai nevében búcsú beszédet mondott a tanítótestülethez, melyre Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő a következő meleghangú, igen hatásos választ adta : Kedves Növendékeim ! Azok az igaz, meleg érzéstől áthatott szavak, a melyeket itt egyik társnőjük mindnyájuk nevében hozzám és kartársaimhoz intézett, jól estek nekem jól, mert ezekben is mintegy újabb jelét látom annak, hogy azon törekvéseink, a melyeket szivük, lelkűk nemesítése érdekében kifejtettünk, nem voltak hiába valók, mert igaz hálára — a mely társnőjük szavából kisugárzott, csakis nemesen érző szív képes. Megvallom édes kis leányaim, hogy a záró ünnepély szomorú nap reám nézve; szomorú azért, mert mindig fájó érzést kelt bennem a tudat, hogy akkor el kell vállnom azon növendékeinktől, akiket itt négy évig annyi gonddal, annyi szeretettel vezettünk. A búcsuzás rendesen fájó érzést kelt bennünk, de különösen fájót akkor, mikor olyantól búcsúzunk, a kit igazán szeretünk. S én ilyenektől búcsúzom akkor, midőn maguktól válók meg. Hiszen — talán fölösleges is mondanom, — hogy én magukat mind úgy szerettem egytől-egyig, mintha saját gyermekeim lettek volna. Érezniök, tudniok kellett azt mindnyájuknak. — Hiszen ha közülök valakit bajért : az illetővel vele szomorkodlam; ha örömük volt: velük örültem; ha valamelyiküknek elhaladása nem elégített ki, vagy valakire panaszt hallottam : nekem fájt az elsősorban ; ha fejlődésükben és előhaladásukban gyönyörködhettem, vagy közülök bármelyiket dicsérni hallottam : én örültem annak legjobban — s igy nem csoda, ha a maguktól való bucsuzás, a kik iránt ilyen melegen éreztem, igaz fájdalmat kelt bennem. S legyenek meggyőződve édes kis lányaim, hogy amint én éreztem maguk irán', úgy éreztek velem együtt kartársaim is mind. S mint a jó anya útra készülő gyermekét nem engedi távozni utravaló nélkül, én is most, a midőn magukat egy nagy uTa, az élet hosszú útjára engedem, utravaló gyanánt egy-két jó tanácsot adok. Nem sok az, a mit mondani akarok, egyetlen dologra akarom magukat csak figyelmeztetni : ápolják, fejlesszék sziveikben a szereUtcl s ne hagyják azt kiirtani szivükből az élet semminemű körülményei között — soha. Mert a szeretet az, ami boldogságot visz a családokba, boldogságot a társadalmakba, ez az, a mi a nőt igazán nővé teszi; ez az, a mely az összes erényeket ma- | gában foglalja. Azon nő, akinek szivében igaz szeretet lakik: vallásos, mert szereti a legfőbb jót az Istent, s minden bajában, minden viszontagságában igaz szeretettel fordul hozzá; az akinek szivét igaz szeretet hevíti: embertársai iránt nyájas, gyöngéd, figyelmes, mert irántuk való szerete nem engedi, hogy más lehessen; akinek szivében igaz szeretet van: az elnéző mások hibái iránt, mert szerető szive azt parancsolja; a mely nőnek szivét igaz szeret dobogtatja: annak családjában boldogság honol, mert az ilyen nő békés, mivel szerető szive nem engedi másnak lenni; munkás, mert szerető szivének jól esik fáradozni családjáért; az ilyen nő szüleit tiszteli, mert szerető szive arra ösztönzi; ha feleség : hű, mert szive folytán nem is lehet más; ha anya: a leggondosabb, a legjobb anya, mert szerető szive azzá teszi. Egyszóval a nemesen érző, szerető szív, minden jót magában összpontosít s boldoggá teszi a nőt magát, boldoggá teszi egész környezetét. Már pedig egy nőnek mi lehet szebb, magasztosabb feladata, minthogy boldogítsa embertársait, s boldogítsa különösen családját. Szépen fejezi ezt ki egyik jeles Írónőnk, mikor ezt mondja: »Hogy mi a nőnek igaz hivatása ? Hogy mi a fény, mely ösvényén vezet? E hivatásnak nincs a földön mása, E tiszta, égi fény : a szeretet I És szálljon lelke bárminő magasra, S érezze bár: a szárnyalás gyönyör, Szivét azért szelíden fogva tartja, Az édes otthon a családi kör 1« Ezt tegyék maguk is édes kis leányaim első sorban is boldoggá, ezt az igaz hivatást tartsák szemük előtt, ezt az egy tanácsomat véssék csak szivükbe: s akkor biztosan boldogok lesznek az életben. — S hogy maguknak mindenike az lehessen : azt mindnyájuknak igaz szivbemől kívánom ! Isten velük ! — A fclsőuáaai állandó gyermekme- nedékház vezetőnőjévé Zamóné Szabó Ilon szentlőrinci lakos, — a mázai nyári menedékház vezetőnőjévé pedig Kokas Ferencné szül. Lütter Anna választatott meg, s ezen választásokat a közigazgatási bizottság is jóváhagyta. — Tanító gyűlés. A «Szegzárd-vidéki r. k. néptanitó-egylet» folyó évi tunius hó 30-án Szeg- zárdon a r. k. népiskolában d. e. 10 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Felolvasások. Horváth Ignác egyleti alelnök felolvasása a tanítói hangulatról. Tráiber János pedig a gazdasági ismétlő iskolákról. 4. Kienle József tagtárs indítványának tárgyalása. 5. Pénztárnok évi jelentése. 6. A választmány javaslata a megyés püspökhöz intézendő felirat tárgyában. 7. Indítványok. 8. Tiszt- ujitás. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nőügyiét“ ez évi tisztújító közgyűlését junius hó 11-én délután 5 órakor kezdte meg a szegzárdi r. kath. ovoda termében özv. Länderer Arthurné alelnök vezetése alatt. Felolvastatott özv. Thodorovits Lajosné elnök búcsú levele, melyben hivatkozva egészségi állapotára, az elnöki tisztről lemond. — Ezután előterjesztette Krammer János titkár a lefolyt év működését, melyből kiemeljük a következőket: 1897-évben tartott az egylet 1 tisztújító, 1 számvizsgáló és 5 választmányi ülést. A tagok száma kitett 289-et; ezek közül volt egy alapitó, 2 pártoló és 286 rendes tag. Újból fölvétetett 24 tag, 3-mal több, mint 1896 ik évben. Az egylet vagyona 1897. év végén 13189 fri 66 krt tett ki; a vagyon forgalma: 4712 frt 17 kr bevétel és 4422 frt 71 kr kiadás mellett 289 frt 46 kr maradvány volt. Az évi szegények segélyezésére 922 frt 30 krt, a szegény iskolás gyermekek felruházására felekezeti különbség nélkül 165 frt 40 krt, öt szegény leány ______________________________________5._
