Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

4. Bucsu-bankett Závody Albin tiszteletére. Impozáns módon nyilvánult meg Szegzárd in- | telligens társadalmának rokonszenve és tisztelete a körünkből távozó és Rózsahegyre kir. törvényszéki elnökül kinevezett Závody Albin volt törvényszéki j bíró iránt. Závody 13 évet töltött városunkban, 3 j évig, mint alügyész, 10 évig mint törvényszéki biró ' és ezen idő alatt úgy a hivatalos életben, mint a | társadalmi téren puritán egyéniségével és szeretet- , reméltó lényével a jó barátok és tisztelőknek egész légióját gyűjtötte maga köré. A bucsu-bankett a kaszinó dísztermében pénteken este folyt le. Az ün­nepelt 8 órakor lépett be a terembe, a kir. tör- | vényszék Se/cz József elnök vezetése alatt megje­lent tagjainak kíséretében A banketten mindvégig, lelkes és a legkedélyesebb hangulat uralkodott, , már évek óta nem volt ennél sikerültebb lako­mánk Szegzárdon. — A banketten megjelentek: V.dékről: Bernrieder József és iVagy István főszolgabíró, helyből úgyszólván a társadalom szine-java. Ott voltak első sor­ban a nem kebelbeliek közül: Döry Pál alispán, Simonlsits Elemér főjegyző, Aun Vilmos árvaszéki elnök, Boda Vilmos országgy. képviselő, Stcinckcr Ferenc urad. felügyelő, Dr. Szigetit Gábor földbirtokos, Wiegand János főgimn. igazgató, Borsótly Lajos bankigazgató, Módly László vm. főpénztárnok, Baji, Pál szol- gabiró, Mathis Kálmán főszámvevő, Dr. Tanárky Árpád kór­házi főorvos, Dr. Dragics,Imre tb. főorvos, Dr. Lévay Ignacz fogházorvos, Dr. Mirtáig Adum városi főjegyző, Forster Zoltán és Szólald Oszkár vármegyei aljegyzők, Papp Gyula árvaszéki ülnök, Fejős Károly mérnök, Percsel Tivadar posta- és távirda főnők, Fáy Loránd pénzügyi fogalmazó, Boros Endre számtiszt; a jogászvilágból: Seles József kir. törv. elnök, Krcsmarik Pál kir. ügyész, Bíróv Béla, dr. Szabó Gyula, Abay Leo, Kóvessy Ödön kir. törvényszéki bírák; Schneller Gábor alügyész, Ktie Lajos és Aller Ödön albirák, Mehsrwerth Ferenc keresked. ül­nök, az ügyvédi karból: Fórdős Vilmos tiszti ügyész, Totth Ödön, Dr. Haidckktr Béla, Tárók Béla, Örffy Lajos, Dr. Pir- tsitzer Béla, Dr. Spányi Leo, Dr. Beöthy Károly, Dr. Miil/er Ferenc, Dr. Mayer Gyula és Dr. Leopold Kornél ügyvédek, Dr. Púpé Dénes közjegyző-helyettes, A'bers Rezső ügyvéd­jelölt, Szigetit Nándor, Mirth László, Sándor József, Fejős Imre, Faddy János törvsz. aljegyzők. Csakhamar megindult a szebbnél-szebb toasz- tok hatalmas áradatja. Az elsőt lolth Ödön mondotta, ki a nála megszokott ékesszólással tolmácsolta a szegzárdi társadalom búcsúszavait. Utána Birúy Béla a kar­társak nevében, Bernrieder József a külső jóbarátok és Döry Pál mélyen átérzett és eszmékben gazdag felköszöntűben a vármegye nevében búcsúztatta és köszöntötte fel Závodyt. Závody meghatóban mon­dott az őt megtisztelő tüntetésért köszönetét. Sza­vaiban aposztrofálta kartársait, az ügyvédi kart, a vármegyét és megindultan mondott köszönetét az iránta megnyilatkozott rokonszenvért. Utána dr. Leopold Kornél a vármegye közigazgatásának és igazságszolgáltatásának kormányzata élén álló Döry Pál alispánt és Se/cz József törvényszéki elnököt köszöntötte fel, kiemelve, hogy a tisztelet és biza­lom, a melyben ők részesülnek, az a rózsahegy, a melyen ők minálunk szilárd alapokon állanak. Selcz elnök a törvényszék derék, tisztes munkatársait, a j hivatása magaslatán álló szegzárdi ügyvédi kart él­tette, azt kívánván az ő távozó kartársának, hogy Ó Rózsahegyen hasonló szellemben működő ügyvé­di kart találjon. Mirth László a törvényszéki jegy­zői kar nevében mondott szép felköszöntőt. Utána Fórdős Vilmos Bernrieder Józsefet, D'óry Pál lolth Ödönt, lotth Ödön Fórdős Vilmost, Závody a höl­gyeket, Fórdős a kaszinó nevében Závodyt, Borsody szintén Závodyt, Biróy a törvényszéki jegyzői kart éltette, mire Szigeth Nándor pompásan sikerült hu­moros szavakba öltött 3 rendbeit hivatalos végzést (I. M. E. jegy alatt) adott elő, utána Leopold Kornél Boda Vilmost, úgyis mint a törvényszéki bírói kar volt tagját, Boda Vilmos ezen minőségében Závo­dyt, lotth Ödön a hölgyeket, Döiy Pál, kinek mindern egyes felszólalása zajos tetszésben részesült, Fórdős Vilmost, majd Krcsmárik Pál kir. ügyészt, Biróy szintén az ügyészség tagjait, majd a város képviseletében jelen levő dr. Hirling Ádámot, Zá­vody az ő kedves, felejthetetlen vadásztársait: Stei- nekert, Fórdost és Szendrödy Károlyt, D'óry és Zá­vody a sajtó képviselőit: Bodát és Leopold Kor­nélt éltették. Dr. Szabó Gyula, ki ez estén fényes szónoki képességével a mennyire meglepte, épugy elragadta a jelenlevőket, az estély rendezőit éltette (lotth Ödönt, Beöthy Károlyt és Leopold Kornélt). D'óry Pál lelkes szavakban az ünnepelt nejét és vé­gül Wigand János szellemes és humoros szavak­ban a jog és törvényt nem ismerő Závody Albint, az ifjúbbikat, az ünnepeknek gimnázista fiát éltette. Ezzel hűségesen reprodukáltuk az elhangzott tosztokat. 11 óra volt, mikor asztalbontásra került a sor, ez­után is folyt a sok szép dikció és még szebb nóta Garay Ferim muzsikája kíséretében. Hajnalhasadá­sig mulatott együtt a jókedvű társaság, mindunta­lan meleg és lelkes ovációkban részesítvén az est hősét: Závodyt. Meg kell még említenünk, hogy úgy az öt fo­gásból álló lakoma és az italok, mint pedig a ki­szolgás kitűnő volt, a miért elismerés és méltó di­cséret illeti Markszot, a kaszinó vendéglősét, ki ezúttal különösen kitett magáért. — Nyilvántartóválasztás. Szegzárd város adóügyi nyilvántartójává a tegnap tartott képvise­lőtestületi ülésen Öllé Mihály oki. jegyző, eddigi városi dijnok választatott meg. — A pécsi püspök Nádasdon. Hetyey Sá­muel, Pécs város uj püspöke, ki jelenleg Nádasdon levő birtokán tartózkodik, székfoglalását Pécsett ja­nuár 27-én tartja meg. A székfoglalás után Hetyey Sámuel pécsi püspök úgyszólván állandóan közöt­tünk fog tartózkedni. A püspöki palotát éppen en­nél az oknál fogva, most lázas tevékenységgel ja­vítgatják. Az összes termeket újból gyönyörűen be­rendezik, úgy hogy a püspök előreláthatólag nem is fog találni semmi kifogásolni valót. A berende­zési munkálatokat, továbbá az uj püspök székfog­lalásához szükséges előkészületeket gyorsan foga­natosítják s valószínűleg e héten már teljesen be is fejezik azokat. Nádasdon a püspök naponként fogad vendégeket. Legutóbb báró Fejérváry Imre dr. főispán és Kardos Kálmán országgyűlési kép­viselő keresték fel az uj püspököt nádasdi kasté­lyában. Azonkívül naponkint fogadja a különféle vi­dékekről oda érkező politikai és egyházi küldött­ségek tisztelgését. Eddig már igen sok küldöttség járt nála. Csak legújabban is a mohácsi és a bony­hádi egyházi és politikai hatóságok küldöttségei fe­jezték ki az uj pécsi püspöknél a hódolatukat. He­lyei Sámuel püspök máskülönben teljesen visszavo­nulva, imával tölti Nádasdon a napjait és lelki erőt gyűjt a székfoglalásra. — Házasság. Ifjabb ivádi lvády Béla január 15-én délelőtt 11 órakor tartotta esküvőjét a Mária utcai Jézus szent Szive templomban nagyjeszeni Jeszenszky Anna bárókisasszonnyal, néhai nagyje­szeni Jeszenszky Sándor báró és neje született gyön- gyösi Somogyi Anna leányával, Jeszenzzky György szolgabiró nővérével. — A pécsi egyházmegyéből. Az agárdi plé­bánia betöltése következtében Razgha Lajos agárdi adminisztrátort visszahelyezte az egyházmegyei ha­tóság Szegzárdra segédlelkésznek ; Müller Lajos szegzárdi Segédlelkészt Vaszarra és Haszák Káz- mér eszéki kapucinusrendi házfőnököt Dárdára ad­minisztrátorokká nevezte ki. — Vadászat. A múlt héten előkelő társaság gyűlt össze Leperden, a hol D'óry Vilmos rendezett nagy vadászatot. Jelenvoltak; Perczel Dezső bel­ügyminiszter, Karácsonyi Jenő, Gaal Gyula, Bern­rieder József és János, Perczel Lajos, D'óry Jenő és Fái, Marjfy Béla, Jankovics Gyula, Szévald Mór és Nagy István főszolgabirák stb. 271 nyúl esett. A vendégszerető házigazda lukullusi lakomát adott vendégei tiszteletére. — Érdekes hymenhir. Kommandinger Mar­git kisasszony, ki Szegzárdon végezte a polgári is­kolát s városunk ismert szép alakja volt, Konstan­tinápolyban, hol édes atyja lakik, jegyet váltott Leitgeb Károlylyal, a nagykövetség előkelő tiszt­viselőjével. — Lámpát a Garay-szobor alapzatához. A múlt héten egyik este, amidőn a naptár szerint holdvilágnak kellett volna lenni, s igy természete­sen a szegzárdi lámpákat nem gyújtották meg, a korom sötétségben egy vidéki kocsis, akinek nem volt tudomása a Garay-szobor talapzatának fölállí­tásáról, gyanútlanul neki hajtatott az alapzatnak és kocsija teljesen összetörött; szerencse, hogy a bent- ülőknek nem esett komoly bajuk. Kívánatos volna tehát, hogy az esetleges nagyobb szerencsétlensé­gek elhárítása végett a talapzathoz egy lámpát ál­lítsanak s azt meg is gyújtsák, mert a múlt heti­hez hasonló eset még többször is előfordulhat, s a mi szelíd lelkű lantosunk szobrának alapzata még több baleset okozója is lehet. Különben is az épí­tési szabályrendelet kötelezővé teszi ilyen félbe ma­radt építkezéseknek lámpával való jelzését, a ható­ságnak tehát erről gondoskodnia kell, s a szobor fölállítása után is lámpát kell eléje állítani, mert ezentúl is fordulhatnak elő hasonló, szomorú kime- j netelü balesetek. — Névmagyarosítás. Scheibner jános gyönki illetőségű ügyvéd, ugyanottani lakos, valamint kis­! korú Kálmán nevű fia, vezetéknevét belügyminisz­teri engedélylyel — iDobós-ra. változtatta. — Ahol nincs adóhátralék. Somogy várme­gye az a nevezetes darabkája széles Magyarország­nak, ahol ezt a ritka tényt constatálták a január­havi közigazgatási bizottsági ülésen, hol Máthis Ferenc pénzügyigazgató bejelentette, hogy a vár­megye területén adóhátralék nincs. Boldog somo­gyiak; ott ugylátszik nemcsak som terem már, mint a «Kistükör» mondta valaha. Sajnos nálunk már som is alig terem s igy nem csoda ha van adóhátralék szépen! — Eljegyzés. Kákonyi Sándor doromlási erdő véd eljegyezte néhai Harka Mihály tanító szép , és kedves leányát Mariskát. v TOLNAVÁRMECYE. — Jubiláló állomás-főnök. Singer Benő, a máv. dombóvári állomásának főnöke, folyó hó 8-án ünnepelte meg 25 éves szolgálati jubileumát, mely alkalommal az ó- és uj dombóvári állomások összes forgalmi személyzete szép ünnepélyt rendezett tisz­teletére. Singer Benő egyike azoknak a hivatalno­koknak, kik kiváló képzettség és szakavatottság ré­vén küzdötték fel magokat felelősségterhes pozicióba. Mióta a budapest-pécsi vonal államosittatott, Singer Benő nemcsak az ódombóvári, hanem az ujdombó- vári állomás felügyeletével is meg van bízva és aki az ily exponált állomások adminisztratív keze­lését ismeri, méltányolni fogja Singer Benőnek az államvasutaknak teljesített szolgálatait. Az ünnepély egészen családias jellegű volt. Délelőtt fél 11 óra­kor fogadta lakásán a nála tisztelgő hivatalnoki kart, később az összes altiszteket, végre a munkássze­mélyzetet. A hivatalnokok nevében Radnóti főnök­helyettes, az altisztek nevében Kecskés raktárnok, a munkások nevében Benkő portás üdvözölték a népszerű főnököt, ki minden egyes szónok beszé­dére könyezésig meghatva válaszolt, megköszönvén a ragaszkodás és tisztelet eme spontán megnyilat­kozását. Ezután az összes személyzet nevében Pápes forgalmi hivatalnok szép beszéd kíséretében átnyúj­totta a jubilánsnak az ünnepi ajándékokat. Este az ujdombóvári vasúti étteremben 70 teritékü, fényes bankett volt, melyen résztvettek a szolgálaton kívül álló összes hivatalnokok, valamint a jubilánsnak számos barátai és tisztelői Zágrábból, Pécsről és Kaposvárról, a helybeli osztálymérnökség, Cseri István posta- és távirdafőnök, dr. Kertész Lipót vasúti orvos. Az első felköszöntőt Fontányi hiva­talnok mondotta az ünnepekre; utána Marschalik felügyelő, Helischauer főmérnök és Zobb hivatalnok méltatták az ünnepelt érdemeit; Vajda a jelenlevő hölgyekre emelte poharát. Asztalbontás után táncra kerekedett a társaság és kedélyesen mulatott Lató János tamásii zenekarának játéka mellett egész reg­gel 5 óráig. • — Báró Schönfeld és a tolnai sváb. A »Pesti Napló« következő jóizü történetet beszéli el: A hadseregnek most elhunyt felügyelője, báró Schön­feld táborszernagygyal esett meg az alábbi epizód, amelyet egy katona-ismerősünk beszélt el nekünk. Báró Schönfeld a nyolcvanas években néhány na­pon át tolnamegyei ismerőseinél időzött, s ez alka­lommal egyszer korán reggel azzal a szándékkal indult útnak, hogy bejárja a közeli vidéket és nap­estig haza sem tér. Délfelé, valamelyik erdő szélén hevert le, hogy fáradtságát kipihenje, amikor hirte­len szélvihar kerekedett, utána pedig olyan zápor­eső zuhogott alá, mintha kannákkal öntötték volna az égből. Néhány perc alatt a tábornok bőrig át­ázott. Nem tudta, mitévő legyen ? Körülötte nagy viztenger hömpölygött s ámbár haza akart térni, de a záporeső egészen megtévesztette és sehogy sem tudott eligazodni. Egyszerre egy szekér köze­ledett feléje. Megállította a kocsist és kérte, hogy vigye haza jó borravalóért. Igen ám, csakhogy a szekér már úgy meg volt rakva sváb asszonyokkal, hogy a saraglyán kívül sehol sem volt hely. Báró Sdiónfeld nem sokat habozott, hanem felült a sa- raglyába. így döcögött tovább a szekér a tengelyig érő sárban, miközben a záporeső is elállt. De nem azért sváb a sváb, hogy ne tudja, kit visz a sze­kerén, s hogy csakugyan számithat-e jó borravalóra, mert a bőrig ázott báró Schönfeld külsejéről — mivelhogy a tábornok vadászruhában volt — senki sem olvazhatta volna le, hogy kicsoda voltaképpen ? — Hát mi légyen az ur? — kérdezte fész- kelődve a sváb. — Találd el, válaszolt báró Schönfeld — s ha eltaláltad, borravalót adok. A borravaló hallására a sváb asszonyok is megszólaltak. Az egyik kántornak, a másik jegyző­nek, a harmadik végrehajtónak nézte. A kocsi eközben tovább döcögött, báró Schön- feld pedig előszedte illatos keszkenőjét és megtö­rölte átázott fejét és arcát. A szokatlan szagra a sváb kocsis hirtelen hátraforditotta csupasz képét és igy szólt: — 1 wász wass szé szan\ (Tudom, hogy maga kicsoda.) — Nos, hát ki vagyok ? — kérdezte kíván­csian a tábornok. A sváb legény erre hátracsapta a sapkáját s tágra nyitott szemmel, nagy tudáko- san odavágta: Szé szán a Kirche'vaicr. (Maga egy sek­restyés.) A tábornok alig bírta a kacagást visszafojtani, aztán megkérdezte az atyafitól, hogy hát honnan tudja ezt. Hál csak onna — válaszolt a sváb -— mert a mi sekrestyésünknek is olyan tömjénszaga van, mint magának. Mikor aztán a szekér a községbe ért, Schön­feld báró leszállt a kocsiról, s jó borravalóval aján­dékozta meg a svábot. Ez pedig kétségkívül azzal a meggyőződéssel hajtott haza, hogy ily gavallér sekrestyés aligha van több a föld kerekségén. .. Körözés A budapesti kapitányság kihágási ügyben keresteted az ismeretlen tartózkodásu D ö­ístvánné Vádász Róza, dombóvári szüle- I tesu) 4/ éves napszámos asszonyt. 1898. január 16.

Next

/
Thumbnails
Contents