Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

10 1898. junius 5 — Hét ember halála. A kedden este dúlt nagy viharban Bátánál egyszerre hat ember halt a Dunába. Ugyanis Zsikó János szeremlei lakos hét napszámossal jött át a Duna jobb partjára, az u. n. Báli szigeten bérelt földjén elvetett kukorica kapá­lására. Este felé, mikor a vihart közeledni látták, hamar összeszedték holmijukat, és csónakba ültek, hogy még a vihar előttt a Duna túlsó partjára ér jenek. Csak kettő a napszámosok közül — két ci­gány — nem ült a csónakba, bárhogy is beszélték rá társaik; azt mondották, majd reggel mennek át Szeremlére. A ladik tehát megindult, de még a fo­lyam közepéig sem ért, midőn teljes erővel kitört a vihar s a nagy hullámok ide-oda hányták a gyönge járművet. Maga a gazda, Zsikó János, tartotta a kormányt s oly erővel igazgatta a ladikot, hogy a nagy erőlködéstől orrán, száján eleredt a vér. Ép­pen ekkor akkora hullám csapott a csónakhoz, hogy ez menten fölborult és a habok elnyelték a bátor kormányost. A többi öt úszással próbált kimenekülni a veszedelemből, de nem volt annyi erejök, hogy a partig úszhattak volna: Ők is nyomtalanul eltűn­tek a hullámokban. — Előző napon — hétfőn — pedig egy öreg ember halt bele Bátánál a Dunába. Ladikba ült és a Dunára indult halászni. Egyszerre megingott a lába, a csónak fölfordult s az öreg a vizbe esett, a honnan nem tudott többé kime­nekülni. — Névmagyarosítások. V a n c sa László je­lenleg Pincehelyen állomásozó m. kir. csendőr ve­zetéknevét «Váradi»-ra, Hlavácsik Pál duna- földvári lakos és gyermekei: Jenő, Mária és Margit pedig vezetéknevüket »Havas»-ra változtatták. — Tüzek a vidéken. Múlt hó 21-én Nagy- Mányokon a pécsi káptalan tulajdonát képezett istálló és szalmakazal ismeretlen okból kigyuladt és a tűz 60 frtnyi kárt okozott. — Forster Ist­ván birtokosnak nagytabódi pusztáján múlt hó 17-én tűzvész pusztított, a mely mintegy 300 frtnyi kárt tett az uradalmi épületekben. — Múlt hó 18 án Tolnán Braun Sándor kárára 11.000 mm. széna 2950 frt értékben, Perler Keresztély kárára 760 frt értékű pajta, Part György kárára 30 frt értékű házieszköz leégett. A tűz oka ismeretlen. Múlt hó 16-án Csötönyi Pál Paragh szegzárdi lakosnak 9 kocsi szénája ismeretlen okból kigyuladt és tulaj­donosának 60 frtnyi kárt okozott. — Vélemény eltérés. Bossa József és Szón- tagit György kónyii lakosok múlt hó 19-én Kiss József szöllőhegyi lakos házánál a napi politikáról beszélgettek és mint az magyar emberhez illik is, véleményét mindegyikük késhegyig védte. Amint a politikai vita hevében kiértek az országúira, Bosza József a felesége által hozott kaszával oly hevesen argumentált, hogy a kasza több hétig tartó súlyos testi sértést okozott Szontágh Györgyön. De Bosza tovább védte a negyvennyolcat és a Szontag se­gítségére jött Riba Józsefet egy darab fával úgy találta fejen vágni, hogy ez pár hétig aligha fog politizálni. — Vásár Tolnán. A legközelebbi tolnai or­szágos vásár 1898. évi junius hó 13-án fog meg­tartatni, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is felhívjuk. — Csaló ügynökök. Tóth Sándor és Tannen- baum Zsigmond budapesti ügynökök a múlt év de­cember havában mint a »Perl és Lőwinger« és a «Sulkó s Winternitz« cég megbízottjai Pakson több megrendelést fogadtak el. A helyett azonban, hogy a megrendelési ívben jelzett árukat szállították volna, Guiermuth Ádám paksi lakosnak permetező helyett egy 55 forintos varrógépet, Prantner Má­tyásnak egy mm. rézgálic helyett egy acélekét és Molnár Jánosnak vanyoló helyett egy 65 forintos gépet szállítottak. — A csaló ügynökök ellen a kir. ügyészség most vádat emelt. — Könyöradomány gyűjtésre K. Tóth István döbröközi lakos két hóra engedélyt kapott. — Eltűnt egyén. A pécsi rendőrkapitányi hi­vatal Szegedi József gyönki születésű, 17 éves pék­segédet, ki munkakönyvével, 20 frtos ezüst órá­val, 3 frt 40 kr készpénzzel megszökött, ország­szerte körözteti. Nevezett termete közép, haja és szeme barna, eltűnéskor szürke mosóruhát, fekete kalapot és nyakkendőt öltött. TÖRVÉNYKEZÉS. — A templomban űzött politizálás ügyében a m. kir. Curia büntető osztálya 1898. évi 182. szám alatt következő határozatot hozta: Ha templomban lelkész, egyházi beszéd alkalmával, valamely politikai pártról oly módon nyilatkozik, hogy a miatt a hívek megbotránkoznak, vallás el­leni vétséget követ el. — ( sődbejutott kereskedő. Lettner Nán­dor kocsolai kereskedő folyó hó 2-án azért került a vádlottak padjára, mert üzleti könyveit hanyagul vezette, mérleget nem készített és igy üzlete va­gyoni állását nem ismerve, passzívái annyira fel­rúgtak, hogy csődöt kértek ellene. A kir. törvény­szék jogerős Ítéletével 30 frt pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. — Felmentett gyilkos. Megírtuk annak annak idején a Törjék Péter esetét. Egy ízben it­tasan jött haza a madocsai korcsmából sógora: ifjú Kim István és a helyett, hogy elpihent volna, el kezdett garázdálkodni, a házbelieket agyonütéssel fenyegette és kést ragadva, neki ment Törjéknek. Ez azonban kirántotta kezéből a kést és leszúrta. A kir. törvényszék a folyó hó 1-én tartott főtár­gyaláson Törjék Pétert a vád és következményei alul fölmentette, mert cselekvényét jogos felhábo­rodásban követte el. Az ítélet ellen Jeney köz­vádló felebbezett. VADÁSZAT. — A szarvasok. A pünkösdi ünnepek alatt alkalmam volt egyik fővadban leggazdagabb duna- vidéki erdőségben egy nagy helyismerettel biró vadász vezetése mellett kocsin cserkészve erős tá­bori csővel több száz darab szarvast megfigyelni, mely alkalommal tett, többé-kevésbé az összes du- navidéki szarvasállományra vonatkozó észleleteimet a következőkben foglalhatom össze: A vad, mely hála a kedvező télnek és a tavaszi árvíz elmaradá­sának igen jó állapotban van, a legerősebb bikák kivételével, nagyobb csapatokban jár nemre való tekintet nélkül, egy csapatban, mely tőlünk 150 lépésre egyesével-kettesével váltott át előttünk, a magas fűben tisztán nem látható borjukat nem szá­mítva, 120 darabot olvastunk, köztük 10—12 bikát. Az anyavad nagy része már borjúval jár, a leg­több 8—12 napos lehetett, de láttam egy körül­belül 3 heteset is. Az agancsképződés is előreha­ladott állapotban van, a szemágak teljesen, a kö­zépágak is már ki vannak fejlődve, úgy hogy a legtöbb bika hatos benyomását teszi; láttam azon­ban egy teljesen kifejlődött tizenkettőst is, a mely­nél csupán a koronaágak voltak bütykösek, ennél a szőr is már jóformán le volt dörgölve az agancs­ról. A csapatok, melyekben bika is volt, a mely ilyenkor érzékeny agancsát félthette, mind ritkás szálerdőben voltak, sőt az előbb említett nagy csa­pat a déli órákban is nehány vén fűzfától ár­nyékolt tágas tisztáson pihent. Még most jó dolga van a vadnak, de a meleg idő beálltával megtá­madja őket nagy ellenségük, a vérszomjas szúnyog, a bögöly, azután nemsokára legnagyobb ellenségük — a vérengző ember. R. TOLNA VABKE^Y3. IRODALOM. — A Protestáns Pap gyakorlati szakköz­löny 5. száma is megjelent. A jeles egyházi folyó­iratot szerkesztik és kiadják : L á g 1 e r Sándor, kö- lesdi ev. pap. Kálmán Dezső, kölesdi ev. ref. pap. Az 5-ik szám tartalma a következő: Nyári est. Kálvinista események. A lélek, mely a kér. egyházat létrehozta, meg is tartá azt, (Pünkösdi). Terjed a hűtlenség. A susogók. Keresztelési beszéd és ima háznál. Egyházi felügyelő beiktatásakor. Kemény Kálmánka emlékezete. Irodalom. Különfélék. Papválasztások. Halálozások. — Előfizetési ára : Egész évre 8 korona. — Félévre 4 korona. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek, felszólamlá­sok a szerkesztőkhöz intézendők. Kölesdre (posta- i hely Tolna megye. KÖZGAZDASÁG. — Vidéki gabonaügynökök némely visszaéléseinek mcggátlása. A löldmivelésü- gyi miniszter a vidéki gabonaügynökök és üzérek visszaéléseinek meggátlása érdekében az összes gaz­dasági egyesületekhez és gazdakörökhöz a követ­kező leiratot bocsátotta ki: Némely vidéken oly ügynökök és helybeli üzérkedők működnek, kik a kisebb gazdákat otthonukban keresik föl s azok tá­jékozatlanságát felhasználva, a termést gyakran ol­| csó áron előre megveszik, a megállapított vételár egy részét kifizetik s az előleg és a szállítandó termény értéke erejéig váltót veílhek, vagy a kis- : gazdával általa nem értett okiratot álllittatnak ki. Ezek az üzemek igen sok keserűség okai, sőt nem ritka esetben egyes kisgazdák tönkre jutását is ered- 1 ményezik. Ezen visszaélések meggátlása céljából ki- I vánatosnak tartom, hogy az egyesület a rendelke­zésére álló eszközökkel az érdekkörébe tartozó gaz­daközönség figyelmét e visszaélésekre hívja fel, vi­lágosítsa fel azt az ügyleteknél használt szokások és ismert fogásokról s figyelmeztesse az érdekelte­ket arra, hogyha a vételügylet az uzsorakölcsön el- palástolására használtatik fel, az uzsora vétség miatt a kir. biróságnál feljelentést tegyenek. Egyben fi­gyelmébe ajánlom az egyesületnek, hogy az 1883. évi XXV. t.-cikk 10. §-a szerint a közigazgatási bi­zottság felterjesztésére az igazságügyminiszter el­rendelheti, hogy az uzsoravétség miatt az eljárás hivatalból indittassék meg. Ha tehát valamely vi­déken az uzsoravétség gyakori elkövetésének je­lensége mutatkoznak, helyesen fog az egyesület el­járni, ha a közigazgatási bizottságánál kezdemé­nyező lépést tesz az igazságügyminiszter intézkedé­sének kikérése iránt. — Méhtenyésztési előadások. A’>afi Jó­zsef, második méhészkerületi szaktanár junius hó | folyamán következő helyeken tart szakelőadásokat: 11-énAbán, 12-én Siófokon, 13-án Balaton-Füre- den a szeretetháznál, 14-én Tihanyban, 15-én Kő­vágó-Őrsön, 16 án Tapolcán, 17-én Sümeghen, 18-án Zala-Szt. Grothon, 19-én Zala-Apátin, 20-áu Zala- Szent Mihályon. — Hol készítenek rézgálicot ? A keres­kedelemügyi miniszter ur megküldte g. egyesületünk­nek az érdekelt kereskedő- és gazdakörökkel leen­dő közlés céljából a rézgálicot tiszta minőségben és nagyobb mennyiségben előállító hazai gyárak jegyzékét, melyből e gyárak évi termelő képessége is kivehető. A jegyzékben foglalt gyárak a követ­kezők : A m. kir. pénzverő hivatallal kapcsolatos m. kir. rézgálic-gyár és áruda Körmöcbánya. Évi ter­melőképessége 400 métermázsa. — M. kir. rézejtő műhely Besztercebánya Évi termelőképessége 400—- 500 métermázsa. — »Hungária« műtrágya, kénsav és vegyi ipari részv.-társaság Budapesten. Évi ter­melő képessége 150 waggon. — »Klotild« első magyar vegyi ipar részvény-társaság Nagy-Bocskó. Évi termelőképessége 140 waggon. — »Hungária« műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Zsolnán. Évi termelőképessége 120—200 waggon. — Háziipari vándortanfolyamok. Br. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter a vándor- tanitói intézményt, mely már eddig is igen sikere­sen bevált, fejleszteni fogja oly célból, hogy a vi­déken a háziipart emelje. Az aratás befejezte után több rendbeli vándortanfolyamot szerveznek, első sorban a kosár- és szalmafonó háziipar, másodsor­ban pedig keztyüvarrás terjesztésére. A kosár- és szalmafonást a vándortanitók közreműködésével ki- j vánja a miniszter terjeszteni, a keztyüvarrás ter­jesztésére pedig az ó budai állami keztyüvarró-telep bevonásával kíván kísérletet tenni olykép, hogy több vidéki leányt ösztöndíj adományozása mellett kiképeztet az ó-budai telepen és ezek kiképeztetése után fogják a vidéken keztyüvarrásra a vidéki leá­nyokat oktatni. Az első kosár- és szalmafonó-inté- zet Erdélyben létesült, Mezőkapuson, a mely alig néhány évi fennállása óta annyira elterjedt, hogy az egész vidék lakossága nemi különbség nélkül nagyrészt abból él. Az erre a célra épült helyisé­get már ki is kellett bővíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents