Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-15 / 20. szám
2. — A közigazgatási bírósághoz, valamely közigazgatási intézkedés ellen intézett panaszt, — a belügyminiszter 1898. évi 16.902. számú rendeleté szerint, — mindenkor az ügyben eljárt azon hatóságnál kell benyújtani, melynek intézkedése ellen a panasz irányul. — Az elöljáróság és a képviselő-testület felelősségének ügyében a m. kir. belügyminiszter 1897. évi 120.040. számú elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy valamely felsőbb rendelet végrehajtásának elmulasztásából származó károkért csak az elöljáróság tagjai felelősek. — A képviselő-testület egyéb tagjai ez okból felelősségre nem vonhatók. — Utrendőri kihágási ügyekben, melyek már jogerős Ítéletekkel befejeztettek, — a kereskedelemügyi miniszter 1898. évi 18.664. sz. határozata szerint, — ujrafólvételnek helye van. Dr. Szigeth Gábor f Dr. Szigeth Gábor Szegzárdon született 1848. évi március 7 én ősrégi jómódú szegzárdi családból, mely a város tekintélyes családjaival rokoni összeköttetésben állott. Kis gyermek korában már kiváló szellemi tehetségének jelét adta és szülei, mint többi testvéreit is, tovább képeztették. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán, Pécsett és Baján végezte és mindig a legjobb előmenetelü tanulók közt foglalt helyet. A jogi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte, hol az egyetemi ifjúság mozgalmaiban igen tevékeny részt vett, sőt az egyetemi olvasókör élén Hegedűs Sándorral és Visy Imrével, a »Hon« és később a »Nemzet« hiineves szerkesztőjével vezérszerepet játszott; az ifjúság egyik legnépszerűbb tagja volt s kiváló szónoki tehetségével már ekkor is íoltünést keltett. — Egy éven át elnöke volt az egyetemi ifjúság segélyegyletének. A közszereplés mellett jogi tanulmányait sem hanyagolta el s az egyetem által kitűzött jogtudományi pályázaton egyik művével pályadijat nyert. Az egyetemi tanfolyam befejezése, a jogtudor- ság és az ügyvédi diploma megszerzése után a pécsi jogakadémián tanári állást vállalt, ahol dr. Szigeth Miklós, a kiváló tehetségű és irodalmi téren is sikereket arató bátyja szintén tanárként működött. Tanári állásáról azonban leköszönt, mert szülővárosában óhajtotta a közpályán érvényesíteni tehetségét. Először a törvényszéknél aljegyzői állást foglalt el, majd ezt is elhagyva, ügyvédi irodát nyitott. A szegzárdi társas életnek csakhamar egyik legkedveltebb tagjává lett rokonszenves egyénisége és kitűnő tehetsége révén; s a jövő emberét látta benne mindenki. 1876-ban nősült, nőül vevén Traj- bér Györgyikét, Irajber József dr. szegzárdi köz- kedveltségü orvos ünnepelt leányát. A közbejött képviselő választások alkalmával 1878-ban föllépett balközépi programmal Geisz László függetlenségi képviselővel szemben és sikerült neki a 67-es alapon álló jelöltek közül ezen kerületben eddig elért legtöbb szavazatot, 860-at, j nyerni; főleg a szegzárdiak fejtettek ki élénk agi- tációt megválasztatása mellett, azonban kisebbség- I ben maradt. A választások befejezése után 1880. évi március 26-án a törvényhatóság közgyűlésén várme- ' gyei árvaszéki elnökké választották. Ezen minőségében az árvaszék újjászervezése és a kor kívánalmainak megfelelő színvonalra emelése körül el nem évülhető érdemeket szerzett magának, s az árvaszék zilált ügyeit teljesen rendezte, a központosítás nehez művét kiváló sikerrel befejezte, amiért a vármegye 1885. március 28-án, ezen állásáról történt leköszönése alkalmával, elismerésének és köszönetének jegyzőkönyvileg is kifejezést adott. Árvaszéki elnöki állásáról való lemondása után az akkor alakult »lolnamegyei takarék és hitelbanki vezérigazgatójává választotta meg, mely intézet megalapításában is tevékeny részt vett, majd a »Szegzárd-báiai Dunavédgát társulati is az elnöki állással tisztelte meg. Mindkét állást halála napjáig példás ambícióval töltötte be és azok jelenlegi virágzásának egyik tényezőjéül tekinthető. Az 1880-as évek második felében a vármegyei szabaelvüpárt fölkérésének engedve, 1887-ben ismét föllépett a központi kerületben képviselő je- jöltnek, de megválasztatása ekkor sem sikerült. Ettől kezdve gazdaságának, s a vezetése alatt álló intézeteknek szentelte idejének legjavát. Nagy szeretettel foglalkozott a szöllőműveléssel s a paksi homoki szóllőtelepeknek első megalkotója volt; nagy kiterjedésű szöllejét fáradhatatlan kitartással és bő szakértelemmel mintateleppé varázsolta, s példáját követve körülötte egyre-másra alakultak újabb virágzó szöllőtelepek. A paksi, addig parlagon heverő homokterületek értékét az ő sikerült vállalkozása soha nem remélt árakra emelte, s igy a közgazdaság előmozdítása körül is kiváló érdemei voltak, mert úttörő munkát végzett. A szöllómivelés terén ritka képzettségű szakemberré képezte ki magát, úgy hogy az ő tanácsait és tapasztalatait hálával fogadta mindenki, a ki akár hegyi, akár homoki szöllőtelepet akart létesíteni. Gazdasági tevékenysége mellett a törvényhatóság bizottságaiban is kiváló szerep jutott az ő sokoldalú tehetségének s a vármegye majd minden bizottságának tagjai között helyet foglalt. Eltiöke volt az állandó választmány közigazgatási szakosztályának, az adofelszólamlási bizottságnak, a szöllészeti és borászati tanfolyamra felügyelő bizottságnak. Szegzárd társadalmi életében kedvelt és köz- tiszteletben álló szerepet vitt; a szegzárdi kaszinónak a folyó évig másodelnöke volt, s csak tavai mondott le ezen tisztéről nagyobb mérvű elfoglaltsága miatt; a kaszinó két év előtti millennáris disz- gyülésén a vármegyeház nagytermében ő elnökölt és nagyszabású beszédet mondott ez alkalommal. PerczeJ Dezső belügyminiszter legutóbbi ittléte alkalmával is a fáklyásmenet ünnepi szónokául őt kérték fel, s ekkor is nagy hatást keltett magas színvonalon álló szónoklatával. A szegzárd-sárbo- gárdi vasút ünnepélyes megnyitásának emléke is az ő nevéhez fűződik, mert az első vonat berobo- gásakor ő üdvözölte városunk nevében a pályát megnyitó küldöttséget. Mint szónok kellemes orgánuma, magvas gondolatai és hatásos előadása áJtal is kiváló sikereket ért el. Több éven át elnöke volt a katholikus iskolaszéknek és a polgári iskolaszéknek, de ezen állásairól lemondott. A szegzárdi tiizollóegylet és a korcsolyázóegylet is elnökét gyászolja a boldogultban, ki a közélet minden terén hasznos és emlékezetre méltó tevékenységét fejtett ki. Alapos elméleti képzettsége, a középszerűségen messze felülemelkedő tehetsége, tiszteletre méltó egyén' tulajdonai és szeplőtlen jelleme praedestinál- ni látszottak őt arra, hogy a közügyek vezetésében szélesebb körökben is maradandó sikereket érjen el s ha városunk és megyénk szűk köréből kiemelkedik vala, akkor bizonyára teljes elismeréssel adóztak volna közhasznú működésének nemcsak megyénkben, hanem mindenütt, ahol kiváló egyéniségét megismerik. 0 azonban teljesen a mienk maradt; hozzánk kötötték kegyeletes emlékek, itt élte át férfikorának legszebb éveit a legpéldásabb csal4di boldogságban ; minden erejét és tehetségének legjavát nekünk, a mi közügyeinknek szentelte; éppen azért kétszeresen fájdalmas, leverő a tudat, hogy oly korán, munkás életének delén fosztó'ta meg tőlünk a kérlelhetlen halál I Körülbelül fél év óta szokott a különben erőteljes, a betegágyat teljes életében nem ismerő férfiú egészségi állapota felől panaszkodni. Itt-ott rövid ideig tartó szédülési rohamok bántották, melyeket azonban hamarosan leküzdött. — Ezen vérkeringési zavarokat, mint az orvosok már pár hónap előtt megállapították, értágulás okozta, melynek végzetes kimenetele — sajnos — elkerülhetetlen volt. \ Az utolsó hetekben feltűnően sápadt volt és arckifejezése is már nem a viruló, hanem hanyatló egészségét mutatták. Gyakran beszélt a halálról, de azért nem tudta, hogy betegsége mennyire komoly, j Kedden egész délelőtt a legjobb kedélyhan- 1 gulatban végezte hivatalos dolgait a banknál, délután még sétálgatott és jóízűen beszélgetett isme- ! TOLNA VARITE^YR rőseivel. Vacsoráját is jókedvben fogyasztotta el és csak a lefekvés után, 11 órakor panaszkodott, hogy rosszul érzi magát. A rosszullétet csakhamar követte az agónia és a segítségül hivott Tanárky dr. con- statálta, hogy érrepedés történt, melynek folytán a katasztrófa elkerülhetetlen. — Másfél órai kínos vívódás után, valamivel 2 óra előtt, kétségbeesett nejének, vejéuek, Forster Zoltánnak és az orvos jelenlétében jobblétre szenderült. Halálának hire valósággal rémületes megdöbbenést keltett városszerte. Senki nem akadt, ki elhigyje, hogy Szigeth Gábor, a mindvégig életerős férfiú, kit még kedden egész nap jókedvűen hivataloskodni és sétálgatni láttak ismerősei, ilyen korán és ily hirtelen elhunyt. De, fájdalom, igaz volt. Halálának okáról és körülményeiről, épen azért, mert ily gyorsan és váratlanul történt, csakhamar a legképtelencbb hírek és csapongó fantáziával elképzelt szemenszedett valótlanságok keringettek a városban, melyek már csak a valószínűség legcsekélyebb látszatát is nélkülözik. A középületeken, mint a megyeházon, városházon, polgári iskola és róm. kath. iskolán, a pénzintézetek, kaszinók, védgáttársulat stb. stb. épületeken csakhamar megjelentek a gyászlobogók. A részvét impozáns módon nyilatkozott meg megyeszerte. Az elhunyt ravatalára koszorúkat küldöttek : A Tolnamegyei takrék- és hitelbank igazgatósága és felügyelő bizottsága vezérigazgatójának — tisztelete és szeretete jeléül. A Tolnamegyei hitelbank tisztviselői, — tiszteletűk és szeretetök jeléül. Kegyelete jeléül -- Örffy család. Kegyelete jeléül — Török család. Jó Gazsiuknak — Borsodi család. Kegyelete jeléül — a szegzárdi takarékpénztár. A hű rokonnak — Szévald család. , Szeretve tisztelt barátjának utolsó üdvözletül — Dr. Leopold Kornél. Szeretett nagybátyjuknak — Glótkner Béla és családja. Kegyelete jeléül — a szegzárd-bátai-dunavéd- gát társulat igazgató választmánya. Felejthetetlen testvérének —özv. Szabó Pálné. Szeretett Gazsiuknak — Forster család. Szeretett rokonuknak — Julián és Stefánie. felejthetetlen Gazsi bátyjuknak — Szigeth Nándor és családja. Felejthetlen nagybátyjának — Szabó Dezső. Letzter Gruss — Hans, Hermine. Szeretett elnökének — a védgát tisztikara. Elnökének — a szöllészeti tanfolyam felügyelő bizottsága. Felejthetlen sógornak — Ilonka és Józsi. Különös tisztelete jeléül — Módly Béla és neje. Szondy család. Felejthetetlen elnökének — a szegzárdi tűzoltóság. Egykori jeles tagjának — Tolnavármegye tisztikara. A halottas háznál a temetés napjáig a küldöttségek és magánosok egész özöne jelent meg, hogy részvétét nyilvánítsa a gyászba borult család előtt. Számosán táviratban és levélben fejezték ki részvétöket. Az elsők között volt Perczel Dezső belügyminiszter részvét távirata, kit még abból az időből, hogy ő vármegyénkben egyidejűleg volt alispán, midőn Szigeth árvaszéki elnök volt, benső baráti kapocs csatolta Szigeth Gáborhoz. A belügyminiszter táv irata. «.Mélyen megilletődve a gyászeset alkalmából, legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk. Perczel Dezső és neje.« — Darányi Ignác földmi- \ elésügyi miniszter, ki szintén fiatalkori barátja az elhunytnak, az özvegyhez a következő táviratot intézte. »fogadja nagyságod súlyos veszteségéhez fájdalmas részvétem nyilvánítását. Darányi Ignácz.« A távollevő alispán a következő sürgönyben fejezte ki részvétét : «Megdöbbentő veszteségében őszinte bánattal osztozunk. Isten akaratában keressünk megnyugvást. Dóry Pál.i Závcdy Albin rózsahegyi kir. törvényszéki elnök részvéttáv irata : «Kedves férje, szeretett bará1898. május 15.
