Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-17 / 16. szám

3. fiiszázados megünneplése alkalmából a tör­vényhozás két házát királyi trónja előtt üdvözölni fogja. Ezen lehetetlennek vélt esemény a mai napon, ez órában bekövetkezett. Ismerjük el uraim, hogy ezen nagy momentum leg­főbb tényezője : Felséges Urunk és Királyunk sok sorscsapás által sújtott, sok csalódásnak kitett, de keserűséget nem ismerő nemes szive. Üssük fel a történetet, fogunk találni nagy uralkodókat, kik legyózhetetlennek tartott hadseregeket legyőztek, kik a népek millióit meghódították, de olyat, ki felejtve ifjúkori törekvéseket, évszázados családi tra­díciókat, királyi esküjének szigorú megtar­tásával csak nemzete boldogságának és népei boldogitásának _ szenteli életét — csak egyet tudok és ez 0 császári és apostoli királyi Felsége, I. Ferencz József, a mi Urunk és Királyunk, kit a Mindenható so­káig, igen sokáig éltessen! (Hosszan tartó, zajos éljenzés és tetszés : Éljen a király) 1 A lelkes éljenzéssel kisért, nagy hatást keltő beszéd után Döry Pál vármegyénk közszeretetben álló alispánja, ki napok óta tartó gyöngélkedése miatt az isteni tiszteleten nem vehetett részt, a kö­vetkező beszédet mondotta: Tisztelt Uraim! Mint az egyesek kiválóbbjai, úgy a nemzetek is, bizonyos eszmék hatása alatt néha egy szárny­csapással emelkednek fel oly magasságba, hova normális körülmények között csak százados, követ­kezetes törekvéssel lehet eljutni. Ilyen egy szárny­csapással emelkedett nemzetünk 1848-ban az emberi és polgári jogok teljességének arra a színvonalára, ahova az európai legnagyobb nemzetek is, csak hosszú és véres küzdelmek árán emelkedhettek, na­gyon sok nemzet pedig oda felemelkedni egyáltalán képtelen. A régi közjogi rend az ausztriai örökös tar­tományokkal, az uralkodó azonosságában rejlő tör­vényes kapcsolat, nagyban megnehezítették a sza­badság eszméje által azon időben Europa szerte ro­hamosan támasztott követelések kielégítését. A po­litikai nemzetet alkotó kiváltságos osztály művelt­sége azonban alkalmas talajul szolgált a testvéri­ség és egyenlőség humánus tanainak befogadására, a haladás eszközeinek létesítésére. Széchenyi, Kossuth, Deák, Színtere, Eötvös, Andrássy, Batthyányi s az azon korban élt irók egy célra egyesilett tevékeny­ségének nem volt nehéz a kiváltságos osztály ne­mes nagylelkűségét a kiváltságok eltörlésére reá bírni. A feudalizmus hináraiból egyszerre kiemelték a jobbágyot s a politikai jogok terén testvérekül fogadták azokat. A fölbirtok fölszabadittatott. A köz­teherviselés általánosittatott, a sajtószabadság meg­valósíttatott s a kiegészített, az ekként egyszerre nagygyá lett nemzet kormányzására független felelős ministerium állíttatott; a törvényhozó hatalom gya­korlására a képviseleti rendszer hozatott be. Ebbe a nemzeti képviseletbe választattak be hazánknak az isteni goiulvLelés állal örök fényű tehetségekkel pazarul megáldott nagyjai, kik a fejedelem szent személye iránti hűséget szem .elől nem tévesztve, annak hatalmát és dicsőségét az imádott hon és az imádott szabadság igényeivel egyszerre és együtte­sen intézményekben biztosítani s mindezekhez az ellentétes nézetüek által környezett nemeslelkü fe­jedelem szentesitő jóváhagyását kinyerni bölcsessé­güknél fogva képesek valának. A nemeslelkü feje­delem s a nemzet képviselete gondos két kertész­ként ma egy félszázada éppen, hogy uj alkotmá­nyunknak csemetéjét a haza földjébe elültették. Az ármány és irigység a megirigyelt drága csemetének sarjadzását, gyors fejlődését sietett ugyan késleltetni de csirzó képességét elfojtani, királyi növését vég­leg megakadályozni képtelen vala. Az alapvető-munkát végzett ezen két tényező utódjainak egyikéről, a felséges, nagylelkű s min­denek felett alkotmányos fejedelemről főispán ur ő nagyméltósága érzelmeinknek megfelelően megemlé­kezett már, én az akkori tényezők másodikáról óhaj­tok megemlékezni, s mig a nemzet akkori képvise lóiért felbuzdul bennem az őszinte hála és kegyelet érzete, addig azzal a vallási áhitatos meggyőződés­sel, hogy örökbecsű művük életképességéről gyö­nyörrel bírnak tudomással, jogutódaikhoz, a mai képviselőkhöz fordulok s a kepviselőházért emelem poharamat, azon erős meggyőződésben, hogy kép­viselőházunknak pártokra nem tagolható hazafisága és szabadságszeretete kitűnő biztosíték arra, hogy a félszázad előtt alkotott intézményeink a trónnak és hazának szilárdságára nemcsak megőriztetni s integritásukban minden körülmények között meg- védelmeztetni, de a haladás igényeinek megfelelően fejlesztetni is fognak. Ezen hitben és megyőződés- ben emelem poharamat parlamentünkérí. Minthogy pedig a parlamentarizmus elvei, azaz alkotmányos katekizmusa szerint, a parlament tevé­kenysége az annak többségéből alakítandó és alákitott 1898. április 17. _______________________ ■ kormány utján érvényesül, jelenlegi ilyen alkotmányos kormányunk pedig a ma országszerte dicsőített alkot­mányos intézményeink megerősítése körül, különösen a trón és nemzet közötti benső és szeretetteljes egyet­értés kiválóan sikeres ápolása és szilárdítása által hervadhatatlan érdemeket szerzett, ennélfogva egyben az összkormány egészségére ürítem poharamat, Isten áldását kívánván annak további működésére. Az alispán nagy lelkesültséggel fogadott szavai után Fórdős Vilmos, vármegyénk érdemdús tiszti ügyésze a 48-as szabadságharcban hősies önfeláldo­zással küzdött honvédek még élő tagjaiért üríti po­harát; lotth jÖdön, közéletünk ezen illustris tagja, a tőle megszokott ékesszólással emlékezett meg nagy érdemű főispánunkról és rokonszenves megje­lenésű fiáról, gróf Széchenyi Domokosról. A főispán ezután a nagy napok egyik kiváló képviselőjét, a megyei és közélet egyik derék munkását, Spányi Antalt éltette, s meleg szavakban búcsúzott el tőle, ki érdemekben gazdag, hosszú szolgálata után leg­közelebb nyugalomba vonul s közülünk családjával együtt eltávozik. A köztiszteletben álló Spányi bácsi, a könnyekig meghatva mondott köszönetét a főispán szép megemlékezéseért s hálás szavakkal éltette a főispánt és családját. lotth Ödön a negyvennyolcas honvédek egyik még most is tevékeny tagjára, Szendrödy Károlyra, Btróy Béla pedig a kath. klérus hazafias érzésű s az ünr.ep magas színvonalát emelő Wosinsky Mór esperes plébánosra emelte poharát. Fórdős Vilmos a függetlenségi párt jelenlevő képviselőjére, Boda Vilmosra mondott toasztot, ki viszont a főispán iránti mérhetetlen tiszteletének adott kifejezést. Döry Pál alispán a megyei köz­élet nagy érdemű munkását, Bordás Vilmost éltette, Borzsák Endre ref. lelkész hosszabb beszédben a megye büszkeségére, szeretett főispánunkra emelte poharát. Szilágyi Gyula pénzügyigazgató helyettes lelkes szavakban éltette a nagy Széchenyi méltó utódát, a mi szükebb hazánk Széchenyiét, a ven­dégszerető házigazdát, s megyénk érdemekben bő­velkedő főispánját. — Rt/l József vármegyei kiadó vármegyénk alispánját a kisebb hivatalnokok nevé- vében üdvözölte meleg szavakban s megköszönte azon hálára kötelező, humánus bánásmódot és ne­mes gondolkodást, melylyel a kisebb rangú tiszt­viselőket is mindenkor különbség nélkül részesíti. Ezután már a hangulat mind magasabb hullámokat vetett s megindult a tosztok árja, — főleg Döry Pál alispán beszédei keltettek zajos hatást — mely csak jóval öt óra után ért véget, midőn a vendé­gek egy szép nap emlékével oszladozni kezdtek. Este a kaszinóban jól sikerült táncestély fe­jezte be az ünnepnapot; s ugyanakkor a színház­ban a »Bányamester* sikerült előadásában is szép számú közönség gyönyörködött. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság áp­rilis havi ülését holnap délelőtt fogja meg­tartani. — Tisztviselők örökbe fogadott gyer­mekei. A közigazgatási bíróság 1897. évi 1511. sz. határozatával kimondó'ta, hogy tisztviselők és más alkalmazottak árváinak ellátásánál a törvénye­sen örökbe fogadott gyermekek a törvényes gyer­mekekkel egyenlő jogi tekintet alá esnek. — A mezőőrök katalmaskodásai ellen a m kir. Curia 1898. évi 6356. sz. alatt következő elvi jelentőségű határozatot hozta: Az 1894. évi XII. t. c. 84. §-a szerint, a mezőőr csak akkor zá- logolhatja meg azt, kit az őrizetére bizott területen a tárgyak rongálásán rajtaért, ha az előtte isme­retlen, vagy annak állandó lakhelye nincsen ; miután a községi mezőőr ismerte vádlottat, mint községi kondást, s azt is tudta, hogy annak állandó lakhe­lye van és igy akkor, midőn mezőőr a vádlottat a tilosban legeltetés miatt megzálogolta s attól ép­pen kalapját, melyet alig nélkülözhetett, vette el, nem járt el törvényszerűen és igy mikor vádlott kalapját a mezőőrtől visszavette, akkor nem a tör­vény végrehajtásában eljáró hatósági közeg ellen, hanem a hatáskörét tulhágó s erőszakoskodó egyén ! ellen használt viszont erőszakot. TOLNAVÁHMEGYE. Hírek. — A föltámadás ünnepe. A kath. egyház magasztos jelentőségű ünnepének, a foltámadás egyházi szertartásának, ez idén igen szép idő ked­vezett. A föltámadási körmeneten úgy az újváros­ban, mint a belvárosban óriási, áhitatos közönség vett részt; s különösen a belvárosban a nép ez­reinek részvétele mellett impozáns módon ment végbe a szép ünnepély. — A püspök helynöke. Hettyey Samu pécsi püspök Troli Ferenc praelatus v. püspököt kine­vezte püspöki helynöknek. — Szeméiyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., főispán, folyó hó 14 és 15-én megvizsgálta a völgységi járási főszolgabirói hivatalt és ott min­dent teljes rendben talált. 0 méltósága pénteken este városunkba érkezett és hétfőn elnökölni fog a közigazgatási bizottság ülésén. — Előléptetés. Dr. Kobilicz Elek, szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző a perlaki járásbírósághoz- albiróvá neveztetett ki. — Plébánosi eskü. Gál Sándor volt szeg­zárdi belvárosi káplán, az elmúlt kedden tette le az esküt a pécsi püspök kezébe mint dárdai plé­bános. Állását kedden foglalja el. — A vármegyei múzeumnak természetrajzi osztálya is lesz; a közoktatásügyi miniszter az or­szágos nemzeti múzeumban levő duplumokat áten­gedte a mi múzeumunknak, s ezek kiválasztása és gondos elcsomagolása érdekében IVosinsky Mór esperes ur a múlt héten néhány napig Budapesten •időzött. — Színház Szegzárdon. Valóban meg­döbbentő és érthetetlen közönyt tanúsít városunk intelligens közönsége az itt mű­ködő színtársulat előadásai iránt. Legalább 10 év óta nem volt Szegzárdon társulat, mely oly kitűnő előadásokat nyújtott, mint Kunkegymek társulata, mely a télen Szat- már szab. kir. város színházában fog ját­szani. A műsor is nagyon jó. Eddig csupa jó és uj darabot játszottak — melyet a szegzárdi közönség még nem látott. A hely­árak is mérsékeltek. Egy hosszú esztendő­ben összesen 3 hétig van itt társulat, egyéb mulatságokban pláne nagy a hiány váro­sunkban és ezen 3 hét alatt sem képes egy kitűnő társulatnak a megélhetést biztosítani. Bizony szomorú jele ez az időknek és a mi viszonyainknak. — — — — Iskolai ünnepély. A szegzárdi polgári fiú­iskola az 1848-iki törvények szentesítésének félszá­zados évfordulója alkalmából folyó hó 19-én, kedden d. e. 10 és fél órakor ünnepélyt tart, a melyre a szülőket és érdeklődő közönséget tisztelettel meg­hívja az igazgatóság. — Április ll-ike félszázados megünneplése al­kalmából vármegyénk számos községében, Sár-Szt.- Lóriitcen, Bonyhádon, Hőgyészen stb. tartottak ünnepi isteni tiszteletet és iskolai ünnepélyeket, melyekről térszüke miatt nem közölhetünk bővebb tudósításokat. — A pécsi püspök jó példája. Hettyey Sámuel, pécsi püspök a Garay albumból 1U fűzött és két díszpéldányt rendelt meg. — A szegzárdi allami főgimnázium által az 1848. törvények létrejöttének emlékére 1898. áp­rilis 17-én délelőtt fél 10 órakor az intézet torna­j csarnokában megtartandó ünnepély tárgysorozata. I. Hymnus. Erkel. Énekli az ifjúság. 2. Prolog. Sza- ! valja Szegedi J. II. oszt. tanuló. 3. Az igazgató be széde. 4. Honpdal. Doppler. Énekli az ifjúság. 5. Er délyben. Petőfi. Szavalja Leitner V. II. oszt. tanuló. I 6. Nemzeti dal. Petőfi.. Szavalja Materényi J. II. oszt. tanuló. 7. Nemzeti zászló. Huber K. Énekli az ifjúság. 8. A királyhoz. Garay. Szavalja Inselt M. III. oszt. j tanuló. 9. Szabaddá lettél nép I Garay. Szavalja Steindl J. II. oszt. tanuló. 10. Ra, ószy Rodostón. Melodráma. ; (Schmidt Margit k. a. szives közreműködésével). Szavalja Tóth P. III. oszt. tanuló. 11. Előre. Tóth K. Szavalja Lunova J. III. oszt. tanuló. 12. Induló. Énekli az iljuság. 13. Előre. Szabatoni 1. Szavalja Szondy 1.1. oszt. tanuló. 14. Szózat. Énekli az iljuság. Ez ünnepélyre a t. c. szülőket, az iskola és ifjúság barátjait is szívesen látja az igazgatóság. Szives adományok egy ifjúsági zászlóalap javára ! hálás köszönettel fogadtatnak. L — Megint romai sírra bukkantak Szegzár­don, az alsó temetővel szemben levő szöllőben ; a sirt Wosinsky Mór esperesplebános, tegnap vizs­gálta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents