Tolnavármegye, 1898 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-09 / 2. szám

4. TOLNAVÁRMEGYE. — A szegzárdi kaszinó választmánya tegnap­előtt délután ülést tartott, melyen a múlt évi szám­adás és a folyó évi költségvetést állapították meg. A vállalkozóval a szerződést októberig meghosszab­bították. Uj tagul fölvették \'örös Vilmos oki. gyógyszerészt. A tagok közül kiléptek Nagy Béla, Béla, Bricbta Nándor és Závody Albin, kinek távozását sajnálattal vették tueomásul és búcsúzó levelét lelkes éljenzéssel kisérték. Steineker Fe­renc választmányi tag, mint Joó Károly bátaszéki kántor elleni kizárási indítvány folytán kiküldött bi­zottság elnöke jelentette, hogy megbízatásuk tárgy­talanná vált, mert a vizsgálat megkezdése előtt ne­vezett Joó Károly levélben bejelentette, hogy a kaszinó tagjai közül kilép s igy kizáratása tárgyában nem lehet többé határozni. A választ­mány elhatározta, hogy ezentúl két jegyzői ál­lást rendszeresítenek, mert egy jegyző az Írásbeli munkák elvégzésére nem elegendő. — A Közép Duna szabályozása. A képvi­selőház hétfői ülésén Darányi Ignác földmivelés- ügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a Kö­zép-Duna szabályozásáról. Ez a javaslat t anuság arra, hogy a kormány most, a Felső-Duna szabá­lyozásának befejezése után, igazán teljes erejével vállalja magára a nagyszabású munka folytatását a Duna középső részén. Darányi törvényjavaslata ugyanis azt kívánja, hogy az 1895. XLVIII. tör­vénycikk értelmében a Közép-Duna szabályozására rendelkezésre lévő évi három millió forinton kivül 1898-ban további j milliót, 1899-ben 2 milliót és 1900-tól 1907-ig nyolc éven át évenkint 750,000 forintot használhasson fel erre a célra. Ennek a javaslatnak elfogadásával a törvényhozás megadná a lehetőséget arra, hogy a messze kiható jelentő­ségű kultur-munkát minél előbb befejezhessék. — Örömhír a szegzárdi iskolaszék tagjainak. Hanny Gábor, pécsi kanonok, a szegzárdi kath. iskolaszék elnöke, lefizette azon összeget, amely az ő elnöksége alatt a volt pénztáritok kezén elsikkadt. Most te­hát a másodsorban felelős iskolaszéki tagok a fizetési kötelezettség rémétől végre meg­szabadultak, s ezzel az ódiózus ügy is vég­leg befejezést nyert. — Az ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvédi kamara választmánya G r ü n w a 1 d János volt paksi ügyvédet Ócsára, a budapesti kamara területére való elköltözése folytán és dr. P á p é Dénes szeg­zárdi ügyvédet az ügyvédségről való lemondása folytán törölte ügyvédi lajstromából. Dr. P á p é Dénes mint közjegyzői helyettes Nagy János szeg­zárdi kir. közjegyző irodájába lépett be. — Dr. Vágó Lajos ügyvéd Siklós székhelylyel a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett. — Szerencsés pénztárnok. Csehák János faddi községi pénztárnokot sürgönyileg értesítette a budapesti Hecht-féle bankház, hogy az osztály­sorsjáték legutóbbi húzásán 43508J */« D. sors­jegyét 500 korona nyereménynyel kihúzták. Gyorsan fölálltam mama mellől. Éreztem, hogy Guzgó a tanár válaszát hozza. De Nelli megelőzött. Lgy látszik, hogy ők már régebben leveleztek Guzgó ur utján. Nelli előrefutott. S elkapta Guzgótól a levelet. A csapott szürke kis ember a száját tátotta rám, mikor a levél felől kérdezősködtem. Úgy hazudott mint a parancsolat. Nyilván be volt tanítva a vén huncut, régebbi időkből, mikor még Nellinek hordta a leveleket, és most elfeledte megnézni, hogy a levél voltaképpen nekem van címezve, nem Nellinek. * * Aztán elmúlt egy perc, két perc . . . Mama mellett ültem. A napsugár már eltűnt a fák felől, és mama újra szomorú, fonnyadt, beteg asszony lett, a ki az olvasóját pergeti, imádkozván bűnökért, a mikről nem is lehet tudni. Nelli még mindig nem jött elő. Elszaladt az­zal a levéllel. Ugyan hová lehetett ? . . . Csend. Az olvasó szemei csörrennek csak. A földre nézek és érzem a szivem dobogását. Ráncos kezeimet összekulcsolom és meggörnyedve, idege­sen ülök ott a mama háta mögött. Most egyszerre valami tonrpa, elfojtott dörre­nés hallik. Mintha igen nagy messzeségben csattant volna az ég. — Az ég zeng, szivem? — kérdezte mama. Tovább imádkozott, feleletet sem zárva. — Nőegyleti táncestély. Az egyesült szeg- zárd-tolnamegyei nőegylet, miként az lapunk olva­sói előtt is ismeretes, múlt év december hó 31-én a »Szegzári Szálló ban, saját szegényeinek felse­gélyezésére, tombolával egybekötött táncestélyt ren­dezett. Ez estélyen megjelent közönség, örömmel jelenthetjük, igen jól mulatott, főleg pedig a fiatal­ság, mely ezúttal kiváló nagy szában vett részt és a reggeli órákig kitartással járta Gara' Ferkó szép zenéje mellet, a műsor táncait. Fiatal hölgyeink előtt bizonyára emlékezetes marad a szép estély. Ámde a rendezőség és vele a fáradhatatlan egyleti elnök, Ihodorovits Lajosné úrnő is mindent elkö­vettek, hogy a mulatság minden izében sikerüljön. Ifjú, szép hölgyeink nagy ügybuzgalommal jártak- keltek, hogy kedves rábeszélésekkel minél több tombolajegyet adjanak el a közönség körében. És hát mondanunk sem kell, hogy e tekintetben tel­jes siker koronázta odaadó buzgalmukat. Maga a tombola-tárgyak kiosztása is kedves képet muta­tott s pompás mulatságot szerzett. Fortuna isten- asszonya pedig (kitudja miért ?) különösen 2—3 ifjú táncosnak kedvezett. — Egyébiránt az estély költségvetéséből közöljük a következő főbb szám­adatokat : Bevétel, a) Belépti- és tombolajegyekből 169 frt 10 kr. b) Felülfizetésekbő! 7 frt. c) Jegyek megváltásából 22 frt. d) Megmaradt gyertyák el­adásából 2 frt 30 kr. Összesen 200 frt 50 kr. — Kiadás. Összes kiadás 140 frt 50 kr. Ennek levo­nása után jótékony célra marad 60 frt. Jegyeiket megváltották : Steinsdörfer Józsefné 2 frt, Boross Gyula 3 frt, özv. Schibinger Antalné 2 frt, Tekus Vilmosné 3 frt, Abaify Gyula 3 frt, Weitsek Betti 2 frt, dr. Dragits Imre 2 frt, Ujfa- lusy Lajos 3 frt, Ferdinand József 2 frt. Összesen 22 frrt. Felülfizettek : özv. Thodorovits Lajosné 5 frt, dr. Leopold Kornél 1 frt, dr. Haidekker Béla 1 frt. Összesen 7 frt. Végül még szívesen közöljük a nőegylet tek, elnöksége részéről annak köszönetét azok számára, kik a mulatság rendezése, s általában annak erköl­csi érdekében fáradni, avagy jegyeik megváltása és szives felülfizetéseikkel a jótékony cél olőmozditása körül hozzájárulni szívesek voltak. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Wilcsek Sárdor József- puszta egy zsák bab, Stockinger János Szegzárd 2 frt, özv. Thodorovitsné Szegzárd 5 frt, Adler N. János Szegzárd 2 frt és 15 liter bab, ifi. Huszár László Bécs 5 frt, gróf Apponyi Géza Hőgyész egy levágott ürü, Éber Mártonné Szegzárd 5 liter bab, 3 liter mák, 20 fej foghagyma, 12 liter savanyu káposzta, dr. Györky Lajos Kölesd 5 frt. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében halás köszönettel nyugtatom. — Szegzárd, 1897. január 7. Bezerédj Pál s. k. Halványan, reszketve indultam meg a helyem­ről. Kerestem Nellit. És egy kis hátulsó kamarában rá is találtam. Előre esve a földön, valami kis já­tékrevolver füstölgőit még a kezében. Fiatal leányos tiszta vére ömlött a melléből. Még élt. Odaroskadtam mellé. Felemeltem. Nem tudtam gondolkozni. Szó, hang nem jött a torkomra, még a szivem verése is megállt. — De a Nellié még dobogott. Az utolsókban dobbant, igyekvőn, lázasan. Nelli felnyitotta a szemét. Hörgőit. De az arca nem változott 'el. Ismét oly révedező, végtelenül bús volt, mint mindig. Fulladozott. — Mama miatt . . . mama ifjúsága miatt .... Hörgött még. — Mindenki tudja, hogy rossz volt . . . Csak mi nem tudtuk. Bocsássa meg az isten. A feje hátraesett. Nagyot szökkent a vér a melléből. A kicsi Nelli meghalt. ... A mama hangját hallottam a szobámból. Sóhajtó sírást. — Ó, Mari, ó, Nelli, ti nem szerettek. Nem, nsm, nem. Félőrülten kerestem a tanár levelét Nelli kö­rül. Nem volt sehol. A kicsi szerelmes leány *iég akkor is szerette a barátságos mosolyu barna ifjú embert, a ki kellemesen tudott beszélni, de egyéb­ként olyan volt, mint a többi. — Bartal György alapítvány. A magyar or­szágos központi takarékpénztár tudvalevőleg néhai igazgatójának, Bartal Györgynek, vármegyénk hír­neves alispánjának s utóbb földmivelésügyi minisz­ternek emlékére alapítványt létesített, amelynek ka­mataiból elszegényedett, keresetképtelen iparosok és kereskedők részére, és pedig négy iparos és négy kereskedő részére rendes évj járandóságot biztosit. Az iparosoknak szánt négy alapítványi helyre az országos iparegyesület igazgatósága a takarékpénztár fölkérésére négy érdemes, öreg iparost hozott javaslatba és pedig Gubic László, volt eke- és gépgyárost, Pollák József, volt asz­talosmestert, Bolog Lajos volt könyvkötőt és Fürst Zsigmond volt aranyozót. A takarékpénztár igaz­gatósága a jelölést elfogadta és az említetteknek adományozta az alapítványi helyeket, amelyek tisz­tességes megélhetést biztosítanak a saját hibájukon kivül mostoha körülmények közé jutott kiváló ipa­rosoknak. — Adomány. Dr. P á p é Dénes közjegyző­helyettes s a kaszinó eddigi ügyésze, a kazzinó pénztára javára 4 irtot adományozott, mely összeg fölkérés folytán lapunk utján nyugtatványoztatik. — Súlyos baleset. Mayer Antalné Arloru Mária, a városszerte köztiszteletben álló Mari néni, ki már egész generációt oktatott az elemi iskolai ismeretekre, múlt hétfőn este a széchenyi-utcai ura­dalmi épület előtti járdán, midőn éppen a vele szembe jövőknek ki akart térni a keskeny útról, oly sze­rencsétlenül csúszott le a meredek csatornába, hogy lábát törte, s huzamosb ideig akadályozva lesz hi­vatása teljesítésében. Városszerte mély részvéttel fogadták a baleset hirét Mari néni nagyszámú tisz­telői s reméljük, hogy a gondos ápolás a komo­lyabb bajtól meg fogja óvni a hivatásának élő, köz­szeretetben álló tanítónőt. Bizon szégyenére válik a város főutcájának közvetlenül a járda melletti nyilt csatorna, melynek mielőbbi beboltoztatása úgy egész­ségügyi, mint biztonsági szempontból elkerülhetet­lenül szükséges. A mostani állapot, mely előidézője volt ennek a szerencsétlenségnek, de egyéb számos balesetnek is, igazán botrányos szégyenére szolgál a »székhelynek.« — Lelkészi pályázatok. A valamely kegy- urasághoz nem tartózó, s a megyés püspök kor­látlan kinevezési jogától függő Bouyhád, Bölcske, Nagy-Vejke, Baranya-Szent-István és Vaszar plé­bániajavadalmakra az egyházmegyei hatóság folyó évi január hó 31-ig pályázatot hirdet. — A vallás­alap kegyuraságához tartozó Baar plábániajava- dalomra szintén folyó hó végéig lehet pályázni. — Elnök választás. A szegzárdi róm. kath. olvasókör elnökévé egyhangúlag Vesinszky Mór bel­városi esperes-plébános választatott meg e hó 6-án tartott közgyűlésen. — Halálozás. Gyimóthy János pécsváradi kir. végrehajtó, volt 48-as honvéd, Gyimóthy Jenő gyönki gimnáziumi tanár édes atyja, december 29-én 70 éves korában elhunyt. A boldogult, mint honvéd hadnagy, végig küzdötte a magyar szabadsághar­cot s a zentai és szenttamási ütközetekben kitün­tette magát. 48 előtt Szegzárdon lakott s itt több családdal rokonságban van. — A szegzárdi I. magyar asztaltársaság, mely kizárólag jótékonysági egyesület, helyiségét mely eddig az »Oroszlán« vendéglőben volt, — ez évi Szent-György napkor az orvosutcai Simon- Miklós féle vendéglőbe helyezi át, hol most a róm. kath. olvasókör helyiségei vannak. — Uj emeletes épület Szegzárdon. A szeg­zárdi polgári olvasókör múlt vasárnap tartotta meg tisztújító közgyűlését, melyen elhatározták, hogy a kör mostani epülete helyett emeletes házat épí­tenek; a költségvetés szerint az épület 18,000 frtba kerül, a két udvari szárny közt üvegtetővel födött n?ári helyiség lesz, az emelet utcai frontján pedig táncterem. — A tavaszszal az építést megkezdik s őszszel már beköltözik a kör uj kényelmes helyi­ségébe. A dunaföldvári első házassági segély- egylet alapszabályait a belügyminiszter mostani szer­kezetükben nem hagyta jóvá s több kifogást emelt az alapszabály egyes pontjai ellen, melyek az egylet reális és szolid alapokon nyugvó működését lehe­tetlenné tennék. 1898. január 9.

Next

/
Thumbnails
Contents