Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-03-21 / 12. szám

— Tanítók és iskolaszék. A szegzárdi rom. kath. iskolaszék rosszalását tartalmazó körlevelet intézett a szegzárdi róm. kath. hitközségnél alkal­mazott tanítókhoz, abból az alkalomból, hogy az egyik tanító a «Tolnamegyei Közlönyében szellőztette és birálgatta az iskolaszék ama határo­zatát, a melylyel a tanítókat a 15 kros nyug­dijadénak a tanulóktól való beszedé­sére kötelezte. A tanítók ezen körlevélre, a mely a cikkíró ezen eljárását tisztességtelennek minősí­tette egy, az iskolaszékhez benyújtott nyilatko­zatban válaszoltak, amelyben a cikkíró álláspontját magukévá téve, visszautasították a kör­levélben, illetve jegyzőkönyvi kivonatban magukra- nézve sértőnek talált kifejezéseket. Az iskolaszék tegnap délután tartott ülésén elhatározta, hogy a remonstráló 8 tanító ellen a fegyelmi eljá­rás megindítását fogja kérelmezni az egy­házmegyei hatóságnál. — A sportok királya a kerékpározás. Ugyan­ezért felhívjuk az érdekelteket Herbster Károly ke­rékpárgyárosnak nemcsak saját gyártmányú közked- veltségü »Villám« gépeire, hanem díszes raktárára is, a mely hazánkban páratlanul áll. — Figyelemre méltó különösen a »Humber Beestem» világhírű ke­rékpár, továbbá amerikai «1 he Cleweland* gépek; utóbbiak feltűnő elegantiával vannak előállítva és rendkívül tartósak. Mindezen gépek egyedül és ki­zárólag Herbster Károlynál, Budapest, Károly-körut 9. szám alatti gyári nagyraktárában kiváló előnyös árban kaphatók. Kívánatra árjegyzéket készséggel küld. — A hölgyközönségnek. Mint budapesti tu­dósítónk értesít, Szénásy Hoffmann és társa, Bécsi utca 4. szám alatti nagy és előkelő áruházában már megérkeztek a legújabb párizsi és lyoni selynmkel- mék. Hogy e kiváló cég raktárai mennyire egyedül állanak fővárosunkban; — elég csak röviden jelez­nünk, hogy úgy a főváros, mint a vidéki főrangú körök hölgyei itt találkoznak egymással, hogy a párizsi legújabb divat műizléseiről tudomást szerez­zenek. Hogy pedig az árak mindezek dacára oly előnyösek, ez abban leli magyarázatát, hogy a cég főnökei áruikat mindenkor személyesen és közvet­lenül szerzik be a világ lektekintélyesebb gyáraiból Tekintve, hogy ezen előkelő áruháznak csak egy­szeri megtekintése már magában is szórakoztató látványosságot nyújt, hölgyeink iránti kötelességet vélünk leróni midőn e jeles cégre becses figyel­műket felhivjuk. — Az Első Leánykiházasitási Egylet m. BZ. március 14-én tartotta Schwarz Ármin el­nöklete alatt XXXIV. rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kivesszük, hogy 1896/ évben 3321 tag 6062. jutalékrésszel íratott be és nászjutalékok fe­jében 161,092.69 fizettetett ki. Az 1896. évben el­ért 315,568.32 üzleti felesleg által a díjtartalék 1,356.492'26 krra a nászjutalék felemelési tartalék 100.315’37 krra, külön tartalékalap 40,966'13 krra emelkedett. A mérleg 1.522.763'34 kr vagyont mu­tat ki, mely fedezetét nyeri két négyemeletes inté­zeti bétházban, takarékbetétekben és elsőrendű ér­tékpapírokban. A jelentés tudomásul vétetett és a felügyelő-bizottság indítványához képest a felment­vény egyhangúlag megadatott. Az igazgatóság ja­vaslata, hogy a múlt év május havában létesített s ezidőszerint 5562 41 írtból álló nyugdíjalaphoz 1000 frt utaltassák, elfogadtatott. Gerő Károly intézeti tag ieditványára Schwarz Ármin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak és az egész igazgatási testületnek jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Felügyelő-bizottsági tagokká ismét meg választattak dr. Alexander Bernát, dr. Simonyi Zsigmond, Basch Lajos, Héger József, Leipniker Gyula és Weil Dávid 1. A választmányba újólag választattak a kisorsolt tagok: Bauer Sándor, Blazek I. Antal, dr. Braun Fülöp, Fischel Mór, Frank Albert, Goitein Ignác, Holländer Ede, Kendi Antal, Reiner József, Sarkadi Bertalan, Seeman Károly, Seifensieder József, Schil- linger Miksa, Strasser Ármin és Wertheimer Albert. Uj tagok: Fon Dezső, Kölbel Ignác s Salzer Ignác. — Tündérország és Eldorádó. Közvetlen la­punk zárta előtt kaptuk az alábbi levelet. Tekinte­tes Szerkesztő Ur! Azt mondják, ha Tündérország­ról és Eldorádóról beszélnek, hogy az csak mese. Ne higyje szerkesztő uram, nem igaz. Mert én meg biztosan tudom, hogy van Tündérország is, meg Eldorádó is. Sőt jártam is benne, még pedig Buda­pesten, mikor az Andrásy-ut 39. sz. alatti Bokros K. és Társa éttermében voltam. Az a pazar fény­nyel és kiváló kényelemmel berendezett étterem és mesés szépségű, tündéries teli kert valóban elragad­tak. Hát még az a jeles magyar konyha a mérsé­kelt árak, különösen pedig a müncheni Pschorr sör, a sörök királya, no meg a főváros kitűnő zeneka­rai u. m. Balog Károly, Radits Béla, Banda Marci, Berkes Béla, kik ott esténként felváltva játszanak, érlelték meg bennem a gondolatot, hogy legalább ir Eldorádóban vagyok. Szerkesztő úrnak őszinte tisztelője. Egy gurman. 6. _____________________________________ TO LNAVÁRMEGrYE. A Pichler ügy. Nem akartunk a kölesdi kerület képvi­selőjének felmerült kínos becsületbeli ügyé­ről nyilatkozni mindaddig, mig az egész ügy világosan és tisztán nem áll előttünk, mert ellenkező pártállásunk dacára és jóllehet Pich­ler megválasztatását a kölesdi kerületben ma is élénken sajnáljuk, nem találunk ab­ban kedvtelést, mint azt a sensatiót hajhászó napi lapok jó része teszi, hogy mások becsü­letében — felületes adatok birtokában vagy egy elvetemült levéltolvaj által közzétett le­vél alapján —gázoljunk, bármilyen hálás tár­gyul szolgálna is visszaadni az ellenzék ama részének a kölcsönt, amely a kormánypártnál felmerülő a legcsekélyebb visszaélés tüneteit magán viselő eset alkalmával műdühvel s mű­felháborodással hangoztatja catoi erkölcseit. Mi nem találjuk abban sem hivatásunkat, sem örömünket, hogy valakinek tisztessé­gét és becsületét meghurcolni és pellen­gére állítani segítsünk és szó nélkül elhisszük Kossuth Ferencnek, hogy Pichlernél csupán rendellenességet tapasztalt, de nem hűtlen­séget és hogy téves impressziók első benyo­mása alatt irta meg Pichlernek azt az odi- ozus levelet. A Pichler ügyében eljárt be- csületbiróság határozatát és Kossuth nyilat­kozatát következő távirataink tartalmazzák: Ay első kérdésre: diszkvalifikáltnak tartja-e Pichler Győzőt, egyhangúlag nem­mel felelt. Második kérdésre tartozik-e Jancsó Dezső Pichler Győzőnek lovaglás elégtételt adni, egyhangúlag nemmel válaszolt. A be- csületbiróság Ítéletére döntő befolyást gya­korolt Kossuth következő nyilatkozata : A Pichler-ügyre vonatkozólag kijelen­tem, hogy én arra, hogy mint alkalmazó, egy alkalmazottamnak teljesen magánügy­ben irt levélben milyen kifejezésekkel éltem, óriási mérvű levelezésem folytán nem em­lékszem, a dorgáló levélnek pedig, melyet neki Írtam, másolatát nem tartottam meg; tehát nem kontrolirozhatom az ellopott és közzétett levél állítólagos szövegét. Tény az, hogy betekintvén a »Kossuth Hírlapija kiadóhivatalának könyveibe, me­lyek megvizsgálására még múlt december­ben kértem föl egy köztiszteletben álló ro­konomat, Ambrózovits Bélát, de a megvizs­gálás addig még nem eszközöstetett, én e könyvekben oly rendetlenséget láttam, hogy az alatt a benyomás alatt álltam, hogy hűte- len kezelésről van szó és e benyomás által keltett fölháborodásomban írtam is Pichler­nek egy szemrehányó levelet. De mikor Pichler kerületéből hazatért, részben fölvilagositásai folytán, de íőkép azon alapos és minden pontjában részletes vizsgálat folytán, melyet Pichler kérelmére is említett rokonom, Ambrozovics Béla akkor eszközölni szives volt, arról győződtem meg, hogy az elkönyvelésekben s a hivatal ve­zetésében voltak ugyan hibák, hanyagságok és pongyolaság, de teljességgel semmi olyan, ami Pichler tisztességét és becsületét a legtávo­labbról is érintette volna, úgy, hogy az ész­lelt rendetlenségek által keltett gyanúm alap­talannak bizonyult és e gyanú k'övekeztében irt, bármilyen tartalmú levelem tárgytalanná vált. E tények folytán visszaadtam Pichler­nek megingott becsülésemet és őt mint az említettek által tisztességében és becsületében épenséggel nem érintett embert tekintettem és tekintem most is, amely érzelmeimnek közzé­tett nyilatkozatommal kifejezést is adtam. Ugyanezt nyilvánítom ki háztartásom költ­ségei kezelésére nézve t. i. ezt is rendetlenül és pontosság nélkül kezelte Pichler, de nem hütlenül. Ennyit Pichlerröl; ami pedig a hoz­zám intézett rosszakaratú kérdéseket illeti, hogy egy pénzkezelésben hűtlen egyént il­letékesnek tartok-e a politikai pályára ? erre azt feleltem, hogy nem! és ha bárki bármely nyilatkozatomból ezt következteti, téved, vagy rosszakarattal félremagyaráz ; nyilvá­nos szereplésem minden mozzanata azt bi­zonyítja, hogy a politikai életben a lényeg­ben és a formákban egyaránt a legkorrek­tebb tisztességet keresem, tehát ezt mások­ban is elodázhatlanul megkövetelem. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1897. évi március hó 23 án. Müller Mór ellen lopás miatt. Hutflesz János ellen gyújtogatás miatt. 1897. évi március hó 26-án. Varga Ferenc ellen lopás miatt. Wagner János ellen emberölés miatt. Madár István és Wiszugyel János ellen lopás miatt. Kovács Andrásné ellen lopás miatt. Dani Istvánná ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. T A N Ü G Y. — A községi iskolai tanítók felmentése ügyében a közig, bizottság a következő határoza­tot hozta. »Tanügyi előadó bemutatja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi február hó 8-án 4827. sz. a. kelt leiratát, melyben értesiti a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a tanítói változások tárgyában az 1896. évi julius hó 9-én 24.118. szám alatt kibocsájtott rendeletben foglalt megszorításon kivül más intézkedésnek téte­lét szükségesnek nem tartja. — A közigazgatási bi­zottság tekintettel arra, hogy a jelzett rendelet, egyes rendkívüli eseteket kivéve úgy intézkedett, hogy a tanítói áthelyezések és kinevezések a nagy­szünidő alatt, tehát a szorgalom időn kivül történ­jenek ; továbbá, hogy az 1878. évi január hó 2-án 71. szám alatt kelt vallás és közoktatásügyi m. kir miniszteri rendelet értelmében a köztisztviselők álló-* másaikat csakis az állomásaik betöltésére hivatott hatóságtól nyert szabályszerű felmentvény kiszolgál­tatása után hagyhatják el, miután pedig a községi népiskolai tanítók az 1876. évi 28. t. c. 13. §-nak I. pontjában foglaltak szerint a vármegyei közigaz­gatási bizottság által alkalmazottaknak tekintendők, s kötelmeik súlyos megsértése, illetőleg fegyelmi vétség elkövetése nélkül, saját jól felfogott érde­kükben csupán csak akkor hagyhatják el állomá­saikat, ha a szabályszerű felmentvényt az illetékes közigazgatási bizottságtól kieszközölték : utasítja a közigazgatási bizottság a vármegyében levő köz­ségi összes iskolaszékeket, hogy erről az alkalma­zott tanerőket értesítvén, más állomásra költözésük esetében az állomásaikról szóló lemondásukat az is­kolaszék elnökének adják be, mit is az iskolaszéki elnök azonnal a vármegye közigazgatási bizottságá­hoz beterjesztvén, állomásukat csak a vármegyei közigazgatási bizottság felmentvényének beérkezése és kézhezvétel után hagyják el. Főispán távol: D'óry Pál, alispán, h. elnök KÖZGAZDASÁG. — Borvizsgálók. A íöldmivelésügyi minisz­ter a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t. c. II. §-a értelmében alakított állandó borvizsgáló szak­értő bizottságok tagjaivá az i 897. évre a követke­zőket nevezte ki, u m. a budapesti bizottságba: Agston József kir. tan. orsz. képviselőt, báró Har­kányi Károly főrendiházi tagot, Szalay Imre föld- birtokost és lakács Mihály jószágigazgatót; a ko­lozsvári bizottságba pedig: báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás orsz. gy. képviselőt, Simay Ferenc földbirtokost, lokay Lászlót, az erdélyi egyesület titkárát és Veisz Józsefet, az erdélyi pince-egylet igazgatóját. Meghaltak Szegzárdon: 1897. évi március hó 14-től 20-ig. Békés János, 21 napos, veleszületett gyengeség. Schlegl Teréz, 43 napos, görcsök. Víg Juli, 3 hónapos, veleszületett gyengeség. Horváth Aladár, 35 éves, tüdőgümőkór. 1897. március 21. Szegzárdról indul reggel 7 óra 49 perekor, Budapestre er hetik délután 1 er« 45 perekor. Budapestről indul röggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perckor. Szegzardrol indul déli 12 óra 40 porckor, Budapestre erkeziit este 7 óra 55 perekor. Budapestről indul délután 2 óra 5U perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra dó perekor. Budapestről indul délelőtt 11 órakor. Szegzárdra érkezik este 7 órakor. Mohácsra érkezik este 10 órakor. Mohácsról indul délután 1 órakor. Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. Budapestre érkezik éjjel 2 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents