Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-03-14 / 11. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1897. március 14. — Tolnai csöndélet. Múlt héten egy éjjel Tolnán Rupfer József és Horváth Gyula ottani kéményseprő legények nagy orditozás közben több ház ablakát beverték és a szembejövő embereket bántalmazták. A csendőrök kinyomozták a garázda mesterlegényeket és szigorú megbüntetés végett bejelentették őket a főszolgabírónak. — CsödmegszüntetBS. A szegzárdi kir. törvényszéknél a Körösi István és neje Bán Anna du- naföldvári lakosok elleni csődöt megszüntették. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1897. évi március hó 16-án. Korsós István ellen hatóság elleni erőszak miatt. Búzás András ellen emberölés kísérlete miatt. Fekete Mihály ellen emberölés miatt. Tamás János ellen gyújtogatás miatt. Fischer Sámuel ellen lopás miatt. 1897. évi március hó 18-án. Pfaíf Andrásné, Wirth Ignác, Neszter Teréz, Haberstok Márton, Unger Józsefné, Link Vilmos, Schilli Istvánné, Schilli Teréz, Büchtenmeister Anna és Schmidt Józsefné ellen lopás miatt. Kuífer Ferenc és Steil Mihály ellen hamista- nuzás miatt. KÖZGAZDASÁG.-- A szőlőfelu.jitási kölcsönök. A magyar agrár- és járadékbank már megkezdette az 1896. V. t. c. alapján engedélyezhető szőlőkölcsö- nök nyújtását. E kölcsönöket a törvény értelmében bizottság engedélyezi, melynek elnöke Bedő Albert ny. államtitkár, tagjai a földmivelésügyi minisztérium részéről: Dobokay Lajos min. osztálytanácsos, orsz. borászati felügyelő és Hagara Viktor földbirtokos, mint rendes tagok, dr. Lónyai Ferenc min. titkár s Takách Mihály jószágigazgató mint póttagok; a pénzügyminisztérium részéről Benedicty Béla oszt. tanácsos mint rendes tag és Lingauer Jenő minisz- te.i titkár mint póttag; az agrárbank részéről Enyedy Lukács vezérigazgató mint rendes tag és di. Schóber Béla igazgató-helyettes, mint póttag. Az agrárbankoz már eddig is tömegesen érkeztek a kölcsönkérvények; a múlt hó végéig összesen 579 kölcsönkérvény érkezett be 2,095.667 frt kölcsönért. A bizottság eddig tartott 7 ülésében 207 kölcsön- kérőnek 701.168 frt 86 kr kölcsönt szavazott meg. A szőlők felújításának ellenőrzésére és felügyeletére hivatott külső szervezet is működik már, miután az e'rre vonatkozó utasításokat a földmivelésügyi miniszter február 23-iki kelettel jóváhagyta. E szervezetnek alapvonásai, hogy az ország helyi szőlővidékei egyelőre 16 kerületre osztattak, melyek min- denikébén egy kerületi szőlőbiztos végzi a teendőket. A kerületi szőlőbirtokosok kirendelésénél a bank kiváló súlyt helyezett arra, hogy a szőlőfelujitás ügyének oly férfiakat nyerjen meg, akik úgy társadalmi állásuknál a gazdaközönségnél élvezett bizalomnál, valamint szakértelmüknél fogva hivatottak és alkalalraasak föladatuk teljesitésére. A felekkel közvetlenül helyi szőlőbiztosok fognak érintkezni, kik a kerületi szőlőbiztosok ellenőrzése mellett fogják a közvetlen felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni. A helyi szőlőbiztosoknál lesznek a kérvény- minták kaphatók, a kölcsönkérvények náluk is benyújthatók és az ő jelentéseik alapján fog a kölcsönrészletek folyósítása történni. Ez a szervezet az igényeknek megfelelő mértékben fokozatosan fog életbe léptetni. A kölcsönkérvények úgy a kerületi és helyi szőlőbiztosoknál, mint közvetlenül a magyar agrár- és járadékbanknál nyújthatók be. A kérvényekhez a beültetni szándékolt terület hiteles telekkönyvének A. és B. lapja melléklendő, amely úgy, mint a kérvény, bélyegmentes. A kerületi és helyi szőlőbiztosok eljárásukért a kölcsönkérőktől díjazásban nem részesülnek. A kölcsönök készpénzben, vagy részben készpénzben és részben ültetési és védekezési anyagokban szolgáltatnak ki. Arra nézve, hogy a szőlőfelujitásra szükséges ültetési anyag kellő mennyiségben a kölcsöuvevők rendelkezésére álljon, a földmivelési miniszter pályázatot hirdetett szőlővesszők és oltványok előállítására, a termelőknek állami támogatást biztosítva. — A tavasz küszöbén. Vannak bizonyos cikkek, amelyek iránt a kereslet bizonyos időszakokban élénkebb, mint máskor. így vagyunk a — pénzzel is. A tavasz közeledtével hasznos befektetésekre, gazdaságuk terjesztésére, vagy súlyos feltételű adósságok convertálására minden földbirtokos igyekszik ügyeit rendezni, nehogy ősszel — ha termése még oly bő is volt — gabonáját potom áron eladni kénytelen legyen, hanem hogy nyugodtan várhassa be, amig annak ára elfogadhatóvá lesz. A jelenlegi — bár emelkedő, de mégis — alacsony gabonaárral szemben azonban óvatosnak kell lennie a földbirtokosnak, nehogy egy meggondolatlan lépésével anyagi károsodást szenvedjen, ha romlását nem is okozza. A földbirtokosnak nincs szüksége manapság szomszédos takarékpénztárak uzsora kamatú kölcsöneihez fordulni, mert a 6—7 %-os jövedelemből az adókon kívül 8—10% kamatot nem lehet fizetni. De a törlesztéses kölcsönök engedélyezésével foglalkozó pénzintézeteket is megkell válogatni, mert — tudvalevő, hogy —- hazai, és különösen fővárosi bankjaink — leginkább — az adóalapon engedélyeznek kölcsönöket, bár az intézők maguk is belátják, hogy az ily módon engedélyezett kölcsön a birtok tényleges értékével arányban nincsen. Miután pedig a törlesztéses kölcsön csupán akkor felelhet meg céljának, ha az minden jogos igényeket kielégitett s ez által feleslegessé teszi a másod-, sőt harmadhelyen bekebelezendő váltóhitelt, ajánljuk az ily kölcsönt igénylők figyelmébe az »Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi Intézet«et (Budapesten, VII. váci-körut 39), a mely intézet, közel egy évtized óta állván fenn, teljes bizalmat érdemel és a melynek sikerült oly összeköttetéseket létesíteni, hogy a törlesztéses kölcsönöket — a hivatalos adatokat mellőzve — az épületek értékét is tekintetbe véve, a tényleges birtokérték alapján oly magas összegekben engedélyezteti, mint a mily magas ösz- szegü kölcsönöket az itteni pénzintézetek — bár a kölcsönt kérő földbirtokos nagyon gyakran részvényese a takaréknak — sem szavaznak meg. Gazdasági gépiparunk. Budapest, február 25. Gépiparunknak még folyton erős versenyt kell küzdenie a külföldi gyárakkal, ami annál feltűnőbb, mert hazai gépiparunk az utolsó tiz esztendőben a külföldi gyárak produktumait hasznavehetőség és jóság tekintetében elérte s némi tekintetben túl is szárnyalta. A hazai gépipar tehát már csak ezen szempontból is megérdemelné a felkarolást, a melyet azonban mindeddig elérni nem tudott. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy általánosságban pangás észlelhető a gépipar, különösen pedig a mezőgazdasági gépipar terén a legtekintélyesebb ipavállalataink csakis a legmesszebbmenő erőfeszítéssel bírják ki a versenyt s akadályozhatják meg, csakhogy el ne nyomassanak. Igaz ugyan, hogy az egyes birtokosokat nem lehet kényszeríteni arra, hogy hol szerezzék be szükségleteiket, sem arra, hogy kísérletezésekbe bocsátkozzanak, de azért mégis kötelességünknek tartjuk figyelmeztetni arra a küzdelemre, melyet gépgyáriparunk folytatni kénytelen, mert csaknem teljesen mellőztetik a szállításokban. Igen helyes utat választott magának az »Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társaság«, midőn gépjeivel a nyilvánosság elé lépett és a lefolyt ősz idején azokat minden megtartott versenyen előnyösen bemutatta, gőzcséplő-gépeinek nyilvános bemutatására pedig költséget nem kiméivé, maga rendezett nyilvános csépléseket, reá bízván az elbírálást a legilletékesebb tényezőkre a Gazdasági Egyesületekre. Ily eljárást követve, az ország több részében, Így Győrött, Debrecenben, Szegeden, Kolozsvárit stb., tartott nyilvános csépléseket, hol azt tapasztaltuk, hogy a magyar gazdaközönség érdeklődése nincs teljesen megbénítva, csak módot kell nyújtani arra, hogy a régi közmondás ellenére ne a maga kárán tanuljon a magyar. Alkalmunk volt ezen nyilvános csépléseknél jelen lehetni és most, a midőn az idei szükséglet beszerzése aktuálissá vált, készséggel hozzuk nyilvánosságra például a »Győrvidéki Gazdasági Egyesület« által az »Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvény-Társaság« részére kiállított bizonyítványt, a melyből alkalma nyílik a magyar gazdaközönségnek hazai gyártmányaink felől illetékes véleményről tudomást szerezhetni. A kérdéses bizonyítvány a következő : Bizonyítvány. Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részény- társulat által a győrvidéki gazdasági egyesület ellenőrzése mellett folyó évi szeptember, illetőleg október hónapban Kismegyer pusztán rendezett próba- cséplés megbirálására kiküldött bizottság jelentése és az ahhoz csatolt szakvélemény alapján igazolja a győrvidéki gazdasági egyesület, hogy az elől nevezett gépgyár által bemutatott gőzmozdony és cséplőgép folyó évi október 3-án Milkovich Imre gazdasági egyesületi másodelnök vezetése alatt Ot- tinger Albin kismegyeri jószágkormányzó és Purgly Zsigmond választmányi tagokból, Prager Zsigmond kir. kazánmérnök egyesületi szakértő és dr. Kuncz Jenő jegyzőkönyvvezető egyesületi titkárból álló bizottság által tüzetesen megvizsgáltatott és működése szakszerűen ellenőriztetett; a gép a próbacsép- lés napját megelőzőleg a fentnevezett kismegyeri gazdaságban folytonos működésben volt s úgy az ezen idő alatti működése, az azt ellenőrző kismegyeri jószágkormányzóság állítása szerint, mint a próbacséplés ideje alatt az egész bizottság igazolása szerint kifogástalan és minden tekintetben kielégítő eredményű volt. A lokomobil, melynek szerkezete a külföldi gyártmányokéval a párhuzamot bátran kiállja, nyugodtan és egyenletesen dolgozik. A gőzt könnyen fejleszti és óránként átlag 54 kilogramm kőszenet fogyasztott. A cséplőgép vasszerkezettel van ellátva és alapos szilárdságra vall. Maximalis munkaképessége 20 kéve percenkint és ezen erőltetett munka mellett sem volt számbavehető magveszteség megállapítható. Rendes munkaképessége óránkint 850 kévére rúgott, habár az elcsépelt gabona kissé nedves volt. A bizottság megelégedését és tetszését különösen a gabona osztályozása (sortirozása) tökéletessége nyerte meg; a szemeken zúzódás nem észleltetek. Mindezek alapján az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvénytársulat által bemutatott gőzcséplőgép szerkesztéséről és működéséről a legteljesebb megelégedéssel lehet nyilatkozni. Kelt Győrött, 1896. november 9-én. Dr. Kuncz Jenő s. k., Gr. Laszberg Rezső s. k., a győrvidéki gazdasági a győrvidéki gazd. egyesület egyesület titkára. első alelnöke. Meghaltak Szegzárdon: 1897. évi március hó 7-től 14-ig. Tót József, 2 hónapos, görcsök. Varga György, 14 napos, veleszületett gyengeség. Pósta János, 1 éves, tüdőgyulladás. Simon Pál, 72 éves, tüdőgyulladás. HIRDETÉSEK. Melylyel a Szegzárd-bátai Dunavédgát- társulat alulírott elnöke részéről közzé tétetik, hogy a társulat folyó 1897. évi március 20-ik napján délelőtti fél 10 órakor a társulat hivatalos helyiségében tart. Mire a külön-külön meghívott ártéri képviselő urakat ez utón is oly felhívással figyelmeztetem, hogy miután a kölcsön felvételéhez az összes érdekeltek általános szótöbbsége szükséges — a kitűzött közgyűlésre teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Szegzárd, 1897. évi március 13-án. (1!)G4. 1 — 1.) Dr. Szigeth Gábor. A1. KIK. ÁLLAMVASUTAK # GBI'fi VÁKÁVAK VtórOgyifcéi Itnilaiieif, Váci-könit 09. */,. a. ' 1 Ajánlja a m. kir. államvasutak gépgyárában készült gőzcséplőgarnituráit, ipari célokra alkalmis »Compound« lokonobilj teljesen vasból készült szalmakazalozó gépeit, gőzkukoricamorzsolóit, Stibor-fále körfűrészeit, kaszáló- és arató-gépeit továbbá SACK-féle ekéit, vetőgépeit, boronáit és egyéb gazdasági gép 2HF“ Árjegyzék ingyen és bérmentve. (1963 í—
