Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-02-28 / 9. szám

— Eljegyzések. Ábrahám Gyula, pincehelyi takarékpénztári könyvelő eljegyezte Ó-Dombovár- ról, Reiszperger Másek Gizella kisasszonyt. Krausz Béla tolnai kereskedő eljegyte Barcstelepen Bosko- mtz Róza kiasszonyt. Marton Manó kaposvári hírlap­író, a Pécsi Napló munkatársa, eljegyezte Panncz Samu dombóvári kereskedő leányát Mariskát. — Uj nőegyleti tagok. Az < Egyesült szegzárd- tolnamegyei megy let « tagjaivá felvétettek Szegzárd- ról: Aldor Ödönné, Heczler Gyuláné és Mang Jánosné. — Nunkovits Ferenc kitűnő főszolga- biránk a folyton szaporodó utcai támadások és a közönség elleni inzultusok, melyekről lapunk utolsó számában is megemlékeztünk, lehető megszüntetése és a közbiztonság ér­dekében szigorú utasításokat tartalmazó és a rendőrség működését alaposan szabályozó rendeletet intézett Szegzárd városához, mely rendeletet jövő számunkban egész terjede­lemben fogjuk közölni, most csak arra szo­rítkozunk, hogy a főszolgabíró urnák, a nagyközönség érdekében nem először ta­pasztalt kiváló ügybuzgóságáért és erélyes- ségéért a nyilvánosság előtt fejezzük ki el­ismerő köszönetünk. — Jótékony adomány. A szegzárdi takarék- pénztár a r. kath. elemi iskolák szegénysorsu gyer­mekei felruházása és iskolaszerekkel való ellátása céljából 20 forintot, a tolnamegyei takarék- és hi­telbank pedig 10 frtot adományozott: ezen jótékony adományokért az illető pénzintézeteknek lapunk ut­ján is őszinte köszönetét nyilvánítja, Wosinsky Mór, a hitközség elnöke. — Kinevezés. Maizei Tivadar gyönki kir. já- rásbirósági díjnok a székesfehérvári kir. törvény­székhez Írnokká neveztetett ki. — Örvendetes hir a szépirodalom barátainak. Kálmán Dezső, kitűnő tollú hu­morista, lapunk kedvelt munkatársa, legkö­zelebb ismét egy kötet szépirodalmi munkát bocsát világgá. Az erős tehetségű szépiró országszerte kedvelt, szívesen olvasott mü­vei eddig is nagy keresletnek örvendettek. A »Csalánleveleké címen megjelent kötete teljesen elfogyott; »Tarka Világ» cimü mü­véből pedig már csak néhány kötet lézeng a könyvpiacon. Mostani műve, mely legkö­zelebb már nyomtatás alá kerül, bizonnyára époly szives fogadtatásra talál, mint az ed­digiek, mert aki jóizü, pompásan megirt, s kellemesen szórakoztató olvasmányt akar, az bízvást veheti kezébe Kálmán Dezső kö­teteit. Melegen üdvözöljük a szépirodalom országszerte ismert, kiváló munkását uj műve alkalmából, melyre a müveit közönség fi­gyelmét előre fölhívni jónak láttuk. Külön­ben Kálmán Dezsőt művei magok dicsérik; oly erős, önálló irói egyéniség, aminő nem­sok akad mai íróink közt.; azért olvassák mindenütt örömest, mert a való élet typi- kus alakjainak igaz festése és zamatos hu­mora közvetlenséggel hat mindenkire. — Iskolalátogatás. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a folyó hóban eddig Simonmajor, Je- genyés, Hídja puszták, továbbá Szedres, Várdomb, Kakasd, Hant, Apar, Czikó, Mőcsény és Palatincza községekben levő elemi iskolákat látogatta meg. — Pályázat. A gyönki kir. járásbirósági al­jegyzői állásra két heti határidő lejárattal újabb pá­lyázat nyittatott. — Amerikai szölőtelep Szegzárdon és Bonyhádon. A földmivelésügyi miniszter értesítette vármegyénk közönségét, hogy a szőlők fölujitásának előmozdításáról szóló törvény értelmében Szegzárdon és Bonyhádon 8—8 holdas állami amerikai szőlővessző szaporító anyatelep s megfelelő oltványtelep fölállítását határozta el. Felhívja tehát a vármegye közönségét, hogy a telepek föl­állítása végett az eljárás megindítására utasí­tott s részletes utasításokkal ellátott szak­közegeit az előkészítő, úgyszintén a telepek létesítése körül való munkálkodásukban tá­mogassa. — Adomány. A «Tolnamegyei Takarék és Hitelbank» a szegzárdi rom. kath ovoda részére 15 frtot adományozott. 1897. február 28. — Pichler Győző párbaja. A különben jól értesült »Pécsi Naplói révén a budapesti lapokat is bejárta az a hir, hogy Pichler Győző képviselő a szegzárdi kaszinó bálon a souper csárdás alatt összeszólakozott báró Schenk Gusztáv joghallgatóval, a miből kifolyólag másnap reggel a tolnai uhlánus laktanya tornatermében kardpárbajt vívtak, amely mindkettő megsebesülésével végződött. Városunban a dologról mit sem tudnak. A kaszinó bálon sem Pichler, sem pedig a báró jelen nem voltak, ott tehát a souper csárdást csak képzeletben táncolhatták és Schenk báró ép oly kevéssé mondotta Pichlernek: »Pichler, Pichler vigyázz a lábadra«, mint­hogy Pichler nem nevezte »szemtelen«.-nek a a bárót. Az illető lapok tudósítói ezúttal nem a legalaposabb forrásból merítették vi­lággá eresztett — értesülésöket. — Adóhivatali tisztviselők mozgalma. A ma­gyarországi kir. adóhivatalok 1334 tisztviselője moz­galmat indított még 18H-ben az iránt, hogy az ál­lami tisztviselők fizetésének rendezése tárgyában meghozott 1893. évi IV. t. ez. keretén belül nekik biztosított jogos igényeik érvényre jussanak. 1895. év februárjában küldöttség utján egy 14 pontba foglalt memorandumot adtak át a miniszternek, en­nek azonban eredménye nem lett. Most ismétlik ezt a mozgalmat országszerte és mindenütt a kerületi or­szággyűlési képviselőket kérik fel ügyük támogatásá­ra, most, mikor a költségvetés előtt áll a miniszter. Szegzárdon a múlt csütörtökön adta át egy kül­döttség a memorandumot egy kérvény kíséretében Boda Vilmos országgyűlési képviselőnek, ki az ügy támogatását meg is Ígérte. — Esküvő. Lutz Gyula székesfővárosi iparos, múlt kedden esküdött örök hűséget szép menyasz- szonyának Csóry Emma kisasszonynak, Szegzárdon, a belvárosi rom. kath. templomban. — A selyemtenyósztós története. Bezerédj Pál, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott Székely Ferenc vármegyei főlevéltárnokot, lapunk segédszerkesztőjét megbízta, hogy Tolna vármegye selyemtenyésztésének történetét egy év lefolyása alatt irja meg. A munka megírásával megbízott fő- levéltárnok a selyemtenyésztés történetéből 1765-től kezdve már néhány ivet feldolgozott s azt bemu­tatta a miniszteri meghatalmazottnak. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Hőgyészi takarékpénztár 12 frt, Weber János Nádasd 5 frt, Tolnamegyei Hitelbank Szegzárdon 10 frt, Pernicz József és Róth Ferenc által rendezett álarcos bál jövedelme 4 frt 25 kr. Ferdinand Antal és fia Szegzárd 5 liter lencse, 10 liter köleskása, 1ji kiló törött bors, 3 kiló só, Ys kiló paprika és 10 liter bab. Fischof Károly Szegzárd 50 klgr liszt. Ezen kegyes ado­mányokat számos szegényeink nevében hálás kö­szönettel nyugtatom. Szegzárd, 1897. február 26. Bezerédj Pál s. k. — Adomány. A szegzárdi takarékpénztár, az «Egyesült szegzárd tolnamegyei nőegylet«-nek, pénz­tára javára 5 frtot adományozott. — Felolvasó estélyek. Múlt vasárnap a kö- lesdi nagyvendéglő tánctermében az ottani polgári kör estélyén Kálmán Dezső nagyközönség élénk tetszése mellett fölolvasást tartott »Arról a mi nincs«, Lágler Sándor pedig arról »Ami legyen.« Persze, hogy mindkettő a jó borról és fillokszeráról szólt. Március hó 14-én pedig a gyönki köregylet dales­télyén fog Kálmán Dezső fölolvasást tartani erről a thémáról »Asszony te csak hallgass!.« A szeg­zárdi kaszinóban is elkelne egy ilyen humoros föl­olvasóestély, amelyre érdemes volna megnyerni a helyi litteratorokon kívül a humor nagy mesterét, Kálmán Dezsőt — Negyvennyolcas honvédek nyugdíjazása Az 1848—49-ik évi honvédeket nyugdíjazó bizottság Szár János miszlai lakost, volt közvitézt évi 36 fo­rinttal nyugdíjazta; özv. Bartók Györgyné szül. Virányi Julianna tamásii és özv. Budi Jánosné szül. Kovács Mária váraljai lakosnőket közvitéz férjük után egyenkint évi 36 frt nyugdíjban részesítette. ________TOLNA VÁRMEGYE. — Köszénbánya társulat vármegyénk­ben. Örömmel adunk hirt arról a nagysza­básúnak ígérkező uj iparvállalatról, a mely vármegyénkben legújabban létesült és a mely úgy az érintett vidék lakosságára, mint pe­dig közgazdasági érdekeinkre nézve hasz­nosnak és nagy jelentőségűnek Ígérkezik. Rosenfeld Bernát bécsi lakos és birtokos, ki máig is magyarországi illetőségű, magyar ho­nos, a bonyhádi hengergőzmalom és a váraljai »József« kőszénbánya tulajdonosa, a berlini bányarészvénytársasággal egyetemben Bara­nya- és To’navármegyék több községének területén, egyelőre , Varasd, Nádasd, Hidasd, Váralja, Zsibrik, Ofalu és Apáthi községek belevonásával, »Délmagyarországi kőszénbá­nya társulat« név alatt uj kőszénbányatár- sulatot alapított. A társulat, melynek igaz­gatósága Bonyhádon székel, már megkezdette működését és azt minél szélesebb alapra kiterjeszteni iparkodik. A már megnevezett községeken kívül egyéb községekkel is foly­nak a tárgyalások a társulatnak a bányá­szatot biztositó haszonbérleti szerződések megkötése iránt. Ezen most alakult kőszén­bánya társas g főleg a völgységi járáshoz tartozó községek lakosságának, mely telje­sen elszegényedett, uj jövedelmi forrást fog biztosítani. Mint értesülünk máris 170-180 munkás nyer a bányában naponként alkal­mazást. Kívánatos, hogy ezen uj iparválla­lat felvirágozzék és minél nagyobb ará­nyokban terjedjen megyénk területén, nem­csak közgazdasági szempontból, hanem azért is, hogy a fillokszeravész által tönkrement la­kosságnak, melynél már a kivándorlás esz­méje annyira tért foglalt, uj keresetforrá­sokat szerezzen. — A központi járás mezőgazdasági bizott­sága a múlt csütörtökön tartotta meg az előre be­jelentett, köztenyésztésre szánt apaállatok megvizs­gálását. A megvizsgált 15 ló közül Kurtnacker Já­nos mözsi lakos által elő vezetett 3Y2 éves pej mén vált alkalmassá. — Lakbéremelés. A belügyminiszter a folyó évi vármegyei költségvetés keretében a törvényha- ósági bizottság fölterjesztése értelmében Rosmanics Kálmán I. allevéltárnok és Laky Ottmár árvaszéki nyilvántartó lakbérét 50 frttal fölemelte. — A katonai lóvásárok a folyó év tavaszán megyénkben és környékén a következő napokban tartatnak meg : Karád március 11. Enying március 13. Székes-Fehérvár március 15. Sárosd március 17. Nagy-Perkáta március 19. Cece március 20. Sár-Szent-LSrinc március 22. Német-Boly március 24. Bonyhád március 29. Kaposvár március 31. Hőgyész április 2. Pincehely április 5. — Diák gyerekek kalanduton. Tolnai Lajos szegzárdi gimnazistát kalandvágya már másodszor bírta arra, hogy az intézetet elhagyva, utazásban keressen magának szórakozást. A csintalan fiú, ki a karácsonyi szünidő után már megszökött egy pár napra az intézetből, most két polgári iskolai tanulót, — Kocsis Sándort és Széles Jóskát birt reá, hogy az ő vezetése mellett induljanak el vele kaland- utra. — A fiuk a múlt szombaton balta,- kés, stb. fegyverzettel felszerelvén magukat Tolnai kidolgozott terve szerint el is indultak a nagy világba. Rövid három nap alatt Nádasd, Hidasd községeken át Pécsvárad alá értek. Érdekes ebben a diákcsinyben, hogy kóborlásuk alatt — mint elfogatásuk után el­beszélték és le is írták — minő szenvedéllyel él­ték magukat bele a szegénylegényes életmódba. Tudták ők, hogy szüleik és intézetük kerestetik őket, azért ha csendőröket vagy gyanús embereket láttak, akkor fára másztak, mig az elfogatás ve­szélyétől szabadon érezhették magukat. Pécsvárad- nál azután már félni kezdtek a fiuk, mert mint mondják, az ut mellett a sürgönydrót nagyon zúgott (a széltől) s ők biztosra vették, hogy mostmár az a zúgás is az ők kerestetését árulja el. Visszain­dultak tehát. Bonyhádon, mivel már rájuk estele­dett, egy vendéglőbe szálltak, hol aztán az átfázott fiukat reggel a csendőrök keltették fel jóizü ál­mukból, hogy visszakisérjék őket Szegzárdra. A ka­landos útnak azonban keserű vége lett, mert Tol­nainak a gimnáziumból ki kellett lépnie, a polgáris­tákra pedig szigorú iskolai büntetés vár. ______________________________________8._

Next

/
Thumbnails
Contents