Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-02-07 / 6. szám
6. TOLNAVÁEME^m 1897. február 7. ékítünk. Néha szövet helyett prémbetéteket alkalmaznak, csincsillát, de ez a ritkaságok közé sorolható. A nehéz brokát vagy bársonyruhák készités- módja mind jobban és jobban hajlik a XIV. és XV. Lajos királyok korában viselt ruhák felé, még pedig nemcsak az imént említett szoknyákkal, hanem az elől és hátul hegyesre vágott derékkal is, a melyek hajtókái közül csak úgy ömlik ki a gazdag csipkés mellfodor. Hanem azért mégis csak mindig a kerek, öves, redős bluzos derekaké a elsőség most is. Babaruha. A boleró és széles majd csaknem hónaljig érő öv a felnőttek ruhájáról a gyermekek ruhájára is elterjed. Hiába, csak a nagyok hiúsága szereti az apróságot a maga képére formálni. Jó, hogy a színben nem mutat a gyermekek ruhája olyan nagy hajlandóságot a változásra, mint a formában. A legkedvesebb most is az ősi Tegethoff, vagyis sötét tengerészkék szin. Nem mintha a gyermekek más szint, úgymint barnát, sötétzöldet, bordót, pirosat és mindenek felett fehéret nem viselnének, de legáltalánosabb mégis csak a sötétkék szin, a mely épp oly elegáns, mint tartós. Minthogy nagyon terhes és álkalmatlan a gyermekeket folyton öltöztetni és vetkőztetni, valahányszor elmennek és hazajönnek, legjobb ha a ház körül jó széles, a ruhát teljesen megvédelmező kötényt viseltetünk velük, ezt könnyű és nem alkalmatlan levetni, ha a gyermek sétálni megyen. Fehéruemü-di vat. A divatos fehérneműn, legkivált az ágyneműn alig látni más díszt, mint áttört és suprikamunkát. A legegyszerűbb suprika szegestől fogva, a mely nélkül a legszerényebb ágynemű is alig készülhet, a legszélesebb, többszörös mintában dolgozott áttört mintát használják a fehérnemű ókesitésére. Természetesen, hogy a legszebb és legértékesebb a kézzel dolgozott ebben is, de nem mindenki bírja megfizetni, — alig is győznének kézimunkával az őrült sok megrendelésnek eleget tenni. No de hát mire való a képzelhetetlenül tökéletesített himző- góp? Lehet azon készíteni annyit, és oly szépet, hogy laikus meg sem bírja különböztetni a kézimunkától. Az áttört munka méltó versenytársa a vert cérnacsipke, a melyet szükség szerint készítenek megrendelésre, mindenféle cakkos vagy sarokformában, a szerint, a mint a fehérneműgyáros alkalmazni óhajtja. Vánkoscihákra és paplanlepedőkre ennél alig képzelhető szebb és tartósabb disz. A díszes asztalneműn már-már nem elég a csipkebetét, hogy még díszesebb legyen, a betét fölé és alája szines hímzett girlandokat alkalmaznak, vagy szines szalagbehuzást. A szalag színének persze egyezni kell a terítésre használt porcellán, virág vagy egyéb mintájával. Az asztal közepére teritett kendő (futó) és a szalvéták az abrosz széléhez hasonlóan vannak hímezve, nemkülönben a pohárszék és tálaló asztalkák térítői is. A mostanában nagyon szerény kis monogrammot az abroszon a keskeny vége közepébe, a szalvétának pedig a sarkába varrjuk. A hajdanta annyira divatos, fodros vánkoscihát és paplanlepedőt megint kezdik szeretni, de hogy a suprika uralkodó divatának hódoljanak, hát a fodrokat szegik suprikával, a mi nem megvetendő munka. Az ágy berendezése mindenkinek a saját ízlésétől vagy szokásától függ, a mi t. i. a vánkosok számát és nagyságát illeti, hanem paplant, a rendes tűzött paplanon kívül még két1 őt szoktak minden ágyra számítani, — egy nyári pi- két és egy meleg téli pokrócot. Ida. A Divat Újság IV. évének 3. száma a szokásos dús tartalommal megjelent. Rendkívül gazdagságú főlapján a legújabb divatot számos képpel, bő magyarázattal ismerteti, a mit megkönnyit a kétoldalas szabásmintaiv. Szines divatképe havon- kint a legremekebb öltözékeket ábrázolja, míg kézi- munkamellékletón az egyszerűtől egészen a pompásig való kózimunkamagyarázatokat hozza olyan könnyen megérthető modorban, hogy az ma már számos leányiskola tanlapjává vált. E mellett olvasói mulattatásáról sem feledkezik meg. A minden számhoz mellékelt szórakoztatót kedves novellák, színházi krónikák, háztartási tudnivalók és egyéb jó tanácsok töltik ki. A havonkint kétszer megjelenő Divat Újság nagyon olcsó. Postán való szállítással negyedóvenkint 1 frt 10 kr. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, Bökk Szilard-utca 4. szám. A Gyermek-Divat. az anyák e kedves újsága 4. évének 5. száma megjelent. Körülbelül 100 képpel tarkított főlapján hasznosan oktatja a szorgos anyákat arra, hogy az elhasznált vagy a nagyok kinőtte ruhát miképp kell a kicsinyek számára átalakítani, vagy újat varrni. Könnyebbségére van ebben a minden számhoz mellékelt kétoldalas szabásmintaiv. Ezenkívül az apróságokat is kellemesen szórakoztatja, a mennyiben játékszerek és apró tárgyak készítésére oktatja. A Gyermek-Divat havonkint megjelenő újság. Előfizetési ára a lehető legolcsóbb: egész évre 2 frt 20 kr. postán küldve. Megrendelhető akiadóhivatalban Budapesten Rökk Szilárd-utca 4. A Patyolat IV. évének 2. száma megjelent. Ez az egyetlen magyar újság, mely kizárólagosan a fehérnemű divattal foglalkozik. Teszi pedig ezt olyan részletességgel és alapossággal, hogy az olvasója niues ráutalva a készen vett és drága fehérneműre, hanem minden darabját otthon maga megcsinálhatja a minden számhoz mellékelt, magyarázatokkal ellátott, két oldalas szabásmintaiv segítségével. Rendes mellékletén monográmokat, csipkeverósmintákat és a fehérnemű-divatot tárgyaló cikkeket hoz e minden hónap elsején megjelenő újság, melynek egész évi előfizetési ára a postán való küldéssel 2 frt 20 r. Megrendelhető a kiadó- hivatalban Budapest, Bökk Szilárd-utca 4 sz. EGYLETEK. INTÉZETEK. — A szegzárdi tisztviselői társaskör műk hó 31-én tartotta évi rendes és tisztújító közgyűlését. Sáfáry László elnök meleg hangon üdvözölte a szokatlan nagy számban egybegyült tag- társakat s az ülést megnyitva évi jelentését előterjesztette ; ebben a társaskör létezésének szükségességét fejtegetve, annak az elmúlt egy év keretén belül történt belső életmozzanatait vázolta főbb vonásaiban; azután a pénztár állapotáról szóló szám- viz-gálói jelentés lett felolvasva, mely szerint 1425 frt 92 kr bevétellel szemben 1365 frt 92 kr kiadás mutatkozott s igy a folyó évre pénztári maradványkép 59 frt 70 kr. hozatott át. — Ezután Keplinger Gézának a választmány határozata ellen beadott felebbezése került volna tárgyalás alá, de a közgyűlés ezt az alapszabályok szerint egy 30 napon belül egybehívandó közgyűlés elé utasította. Ezután tárgyalás alá került indítvány alakjában Geiger Gyulának ismeretes ügye, melynek folyamán Diczenty Lajos a Geiger Gyula elleni indítványát a közgyűlés előtt visszavonta s igy természetesen a további tárgyalás feleslegessé válván, az ügy szelíd és békés megoldást nyert. Végül a tisztujitást ejtették meg; ennt-k eredménye a következő: elnök Sáfáry László, alelnök Korody József, igazgató Vinkovits Vince, pénztar- nok Dice.nty Lajos, jegyző Knvách Aladár, könyvtárnok Hradek Ede; választmányi tagokul: Kraut- sack József, Kiss Zoltán, Márk Géza, Csizmazia Imre, Búzás József, Halmay István, Horváth Ignác, Kőszegi Ignác, id. Mihályfy József, Gerscha Henrik, Kálmán Károly és Mihályfy Lijos; számvizsgálókul: Lantos Plóris, Schlay Ferenc és Preinesberger Gyula. A választás alatt Borzsák Endre elnökölt mint korelnök, ki az eredmény kihirdetése után szép és lelkes szavakban üdvözölte az uj tisztikart. Az újólag elnökül megválasztott Sáfáry László helyét elfoglalva, köszönetét fejezte ki a többségnek benne helyezett bizalmáért, Ígérve, hogy a mint eddig, úgy ezután is fokozatosabb mértékben szivén fogja viselni a társaskör jövendő sorsát. Ezután egy valóban sajátságos esemény fordult elő ; ugyanis az imént megválasztott tisztikar a könyvtáros kivételével — ki nem volt jelen — egyik a más után mondott le nagy hivatalos elfoglaltságot hozván íel okul ; azonban ez aligha volt az igazi ok, mert amint az egyik lemondó tisztviselő előadott lemondásában burkoltan érintette is, bizony csak személyes okokra vezethető vissza s az elnöknek a „ Jolnamegyei Közlöny“ egyik múlt számában megjelent közleménye alighanem igazat mond, midőn a társaskör beléle- tében előfordult viszályok és torzsalkodások jórészét személyes kérdésnek mondotta. — A „Szegzárdi általános ipartestület“ múlt vasárnap délután tartotta meg a városháza nagy termében az évi első rendes közgyűlését. Az ülés tárgysorozata ez volt: 1. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kijelölése. 2. Elnöki jelentés az elöljáróság évi működéséről. Id. Tóth Pál elnök lelkes szavakban adott kifejezést a millenniumi óv országos megünnepléséről, melyhez méltóan az ipartestület is a megfelelő kegyeletes és hazafias érzületével hozzájárult. Beszámolóját a következőkben tartotta meg. Az ügyforgalmat illetőleg beérkezett 126 ügydarab. Ezekből eliutéztetett 126 drb, visszamarad 3 drb. Be- szegődtetett 64 tanonc; ebből felszabadult 50; felbontatott 28 tanoncszerződés. Az év végén nyilvántartatott 162 tanonc. Bejelentett segéd volt: 207; ebből kijeleutetett 129. Az óv végén nyilvántartott segédek száma 78. Muukakönyv kiadatott 34 Iparigazolványt nyert 21. A testületi tagok száma 341 volt. Időközben lemondott, illetve töröltetett 31, igy az óv végén a testületnek 331 tagja volt. Az 1896. évben tartott a testület 1 rendes közgyűlést, 10 elöljárosági ülést, meiyen 51 ügy inléztetett el. Békéltető bizottsági ülés 3 volt, melyen 5 panasz közül 3 határozattal, 2 pedig egyezséggel nyert elintézést. A jegyző 107 panaszt intézett el békéltető bizottsági ülésen kívül. Ez után az elnök a testület beléletóre vonatkozó összetartásra és munkásságra hiva fel a tagokat, következett a 3. Számvevők jelentése. Pénztári forgalom. Bevétel a múlt évben 860 frt 77 kr volt. Kiadás 498 frt 78 kr. Vagyon kimutatás. A testület vagyona 2443 frt 25 kr, melyet 600 frt jelzálog kölcsön terhel és igy a tiszta vagyon 1843 frt 25 kr. 4. Az 1897. évi kölisógvetós jóváhagyása. 5. Előterjesztés egy 5 tagú bizottságnak kiküldése iránt, az ipartestület részére beszerzendő zászló ügyében. Végess János, jegyző emez előterjesztését a közgyü és közakaratulag elfogadta. 6. Tisztikar választása. Elnöknek egyhangúlag Andreé István, jegyzőnek Végess János, pénztárunknak Ferenc Gyula választattak meg. Számvizsgáló bizottsági tagok: Heuczel Péter, Kiss Mór és Uebulay Imre lettek. Elöljárósági tagok: id. Tóth Pál, Franek János, Fúris János, Ferner Mihály, Kapitány Ferencz, Theisz Lőrinc, Almásy Lajos, Stokinger János, Székely! József, Hahn Ferenc, Bóday Gusztáv, Bör- csök József, Tóth Antal, Mohai Sándor, Hidasi Mátyás, Ferenc Gyula, Kreskai Ferenc, Vilhelm Ede, Geisz Zsigmond, Nicsner Pál. TÖRVÉNYKEZÉS. — Ártatlanul meghurcolt ügyvéd. A szegzárdi kir. törvévyszék múlt csütörtökön hirdette ki csalás miatt vád alá helyezett dr. Gáal Béla tamásii ügyvéd előtt a kir. Curia ítéletét, a mely helybenhagyta a kir. tábla fölmentő Ítéletét. Mind a három bíróság egybehangzólag fölmentette Gáalt, de ki ád már most elégtételt azért a nagy erkölcsi meghurcoltatásért és anyagi veszteségért, melyet a vád alá helyezés ideje alatt, ügyvédi gyakorlatától fel lévén függesztve, a nevezett ügyvéd szenvedett? — Hozomány vadászokra kedvező Ítéletet hozott a Curia. Egy előtte befejezett perben t. i. kimondotta, hogy „aki a hozományt fölveszi, de később más nővel lépvén házasságra: a hozományt nem adja vissza, csak akkor követ el büntetendő cselekményt, ha be van bizonyítva, hogy ő az első nőnek nem komolyan Ígért házasságo’. A kir. Curia egy concret e^et alkalmából e tekintetben nem látott elégséges bizonyítékot és a csalás vádja alól (B. T. K. 379. §.) vádlottat fölmentette. — Curiai döntvény, a „Budapesti Közlöny“ hivatalos lap közli a kir. Curiának az 1890. évi XXV. tcikk. 13. § a alapján, polgári ügyben hozott IV. számú következő döntvényét: „Határozat. Ingatlan tulajdona vagy birtoka, úgy ezzel egyidejűleg elvont haszna iránt folyamatba tett perben az elvont haszon fejében megítélt pénzösszeg és a perköltség erejéig a biztosítási végrehajtás, ha egyébként erre nézve az 1881. évi LX. tcikk 224. §-ábau írott egyéb feltételek fenforognak is, el nem rendelhető. “
