Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-02-07 / 6. szám

1897. február 7.

TOLNA VÁRMEGYE.

S.

1896. évi 14.283 : Azon eljárás, hogy a községi vadászterületnek egy része 6 évnél rövidebb időre adatik bérbe oly célból, hogy a lejárat a községi vadászterület többi részére fenaálló bérleti szerződés lejártával összeesssók és igy az egószterület legközelebb egyben 6 évre bérbe adható legyen, megengedett és helyeslendő. — Belügyminiszter 1896. évi 72.954 : Az adóbehajtási illetékek rendeltetése a törvényben meg leven határozva, azok más célokra nem fordíthatók, ennélfogva a felelős volt elöljárón be nem hajtható téritmény összeg a községtől kényszer utján is behajtandó. — Föld- mivelósügyi miniszter 1895. évi 94.505 : Azon kérdés, hogy valamely birtokos felmenthető-e a közös mezőőr tartás költségeihez való hozzájárulás alól, a községi költségvetés tárgyalása során el nem dönthető, hanem erre külön eljárás mellett az első fokú hatóság illetékes. — Földmivelésügyi miniszter 69,948. sz. 7enyészigazolványnyal el nem látott apaállatoknak tenyésztésre való használata, ha vármegyei szabályrendelet a minősítés tekintetében kifejezetten nem intézkedik, nem annak alapján, hanem az 1894. évi XII. t. c 94. §-a g) pontja órtelmébén minősülő kihágást képez. — Belügyminiszter 1896. 3876. sz. A dohány kisárusok, a kik vasárnap egósznap nyitva tarthatják üzletüket, bárha üzletükben a dohány gyártmányokon kívül más, vasárnap nem árusítható cikkeket is tartanak — külön vasárnapi elárusító helyekről nem tartoznak gondoskodni. — Belügyminiszter 1896. 3945. sz. A hagyatéki zárgondnok hatósági közegnek nem tekinthető és az ellene használt sértő kifejezés az 1879. évi XL. t. c. 46. §-a szerint nem minősül. — Belügyminiszter 1896. évi 72758. sz. A brassói gör. keleti egyház által fentartott közép kereskedelmi iskola a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal egyenlő rangú. — Földmivelésügyi miniszter 1896. 57214. sz. A mezőőrök szolgálatuk közben ebet magukkal nem vihetnek. — Földmivelésügyi miniszter 1896. 64064. sz. Ha a bóditó szer nem halászati célból dobatott vagy öntetettr vizbe, akkor az 1888. évi XIX. t. cikk 23. §-a alapján marasztaló ítélet nem hozható. — Kereskedelemügyi miniszter 1896. 78993. sz. Kerékpár — velocipéd — után vámdij csak az esetben követelhető, ha annak vára kötelezettsége a kormány- hatóságilag jóváhagyott vámdij-szabályzatban kifejezetten meg van állapítva. — Belügyminiszter 1896. 106126. sz. Országgyűlési képviselő választási névjegyzékbe való felvételre irányuló elkésett felszólalások figyelembe nem vehetők. — Belügyminiszter 1896. 104793. sz. Községi elöljárók fegyelmiügyei- ben a tisztiügyésznek nem aziránt kell nyilatkoznia, hogy az egyes fegyelmi vétség súlyosabb ter- mészetii-e vagy sem, hanem, hogy a hozzá utalt súlyosabb vétségekre előirt büntetések melyik foVigyázzál magadra, mert meg-megkerü!geti a rossz lélek, emberi ábrázatban, a fölötte szerel- metes febérnépet!

Gondos Bori előbb lesütötte a szemét, azután rémülten nézett az öreg asszony furcsa kétkedő arcába, melyet keresztül-kasul szántott a sok bar- nuló ránc.

— Vigyázz I Szomorú karácsonyod ne essék... Intette meg csontos ujjaival a sápadozó menyecskét, azután leeresztette a jeges zuzmarás sudarfát lassú nyikorgással a mély kútba.

Mikor megtehet a két barna „szájas“, csoszogó lépésben indult haza felé, a menyecske pedig ott maradt, valami csodálatos szomorú kétkedéssel a szivében. Minduntalan rászakadó rémülettel . . .

Az öreg asszony különös szavai sehogy sem találtak utat a fejéből.

Leült a jeges csillogó kávára, melyen csak ügy szikrázott a téli napsugár, összefonta a két kezét az ölében s várakozott.

Nem jött, nem járt arra senki.

Az utcáról el-elhallatszott odáig egy-egy csengő hangja, a mint élesen belekacagott a fehér téli levegőbe .... ilyenkor felkapta a fejét, figyelte a mindinkább gyengülő hangot, azután megint csak visszaesett szomorú tépelődéseibe.

Igaz lehet-e az, a mit az a vén asszony mondott? Nem — nem lehet igaz! Vigasztalta magát nyomban — a ki olyan édesen tud csókolni, olyan szerelmesen tud nézni, az nem lehet „rossz“, az

kozatát véli alkalmazandónak. — Földmivelésügyi miniszter 1896. 59952. sz. A mezőőrök javadalmazásához csak azon száz holdnál többet biró birtokosok nem kötelesek járulni, akik külön mezőőrtartási szándékukat bejelentették s a mezőőröket az előirt határidőben szabályszerűen föleskettették és fölfogadták.

Hírek:.

— Ki lesz az uj pécsi kananok Az elhalt Zsinkó István pécsi kananok helyére, mint hírlik Wurster József pécsi theologiai tanár van kiszemelve.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Tornaaljai Miklós homonnai kir. adóhivatali tisztet kinevezte a bonyhádi kir. adóhivatalhoz ellenőrré.

— Tóth Károly érdemjele. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a kitüntetésül kapott koronás arany órdemkeresztet e hó 4-ón megküldötte egyenesen Tóth Károly szegzárd-bátai dunavédgát társulati főmérnöknek, elismerő meleg sorok kíséretében.

— Eljegyzés. Coenits Antal szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok eljegyezte Gombás Izabella kisasszonyt Siklósról.

— A szegzárdi kereskedelmi kaszinó e hó

2-án tartotta a Szegzárd Szálló kistermében alakuló közgyűlését szép számban megjelent tagok részvétele mellett. Elnökül: Udvardy Sándor, alelnökiül : Pimitzer Antal, igazgatóul: Franek János választattak meg. — A választmány tagjai lettek : Gottlieb Jakab, Leicht Lajos, dr. Lévay Ignác, dr. Spányi Leó, dr. Müller Ferenc, Cservenyi Lukács, Wolf Henrik, Deutsch Lajos, Ferdinand József, Schloss Lajos, Krammer József és Seiner Lipót. A választmány saját kebeléből pénztárosnak Wolf Henriket, könyvtárosnak Deutsch Lajost, ügyésznek dr. Müller Ferencet és jegyzőnek Krammer Józsefet választotta meg. — Az újonnan alakult egylet a szálló kistermét és egy e mellett levő szobát, mely olvasó szobául fog szolgálni bérelte ki.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára. A szegzárdi népkonyhára adakoztak: Forster Zoltán Szegzárd 3 frt, Dr. Szigeth Gáborné Szegzárd 5 frt, Traiber Tivadarné Szegzárd, két zsák burgonya, gróf Apponyi Géza Hőgyész, Il-ik küldeménye egy levágott ürü. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1797 február 5-én. Bezerédj Pál s. k.

— Pályázat. A gyönki kir. járásbíróságnál betöltendő aljegyzői állásra két pályázati kérvény érkezett.

isten hírével legyen! De azért nem birt megnyugodni ebben a gondolatban a szomorú tépelődések körülfogták a szivét.

Csöndesen bealkonyult, észre sem vette, csak akkor emelte fel a fejét, mikor a kis faluban estére harangoztak . . .

Keresztet vetett magára, felkelt és elindult haza felé.

*

Azon az estén, abban a ruhában nem ölelte meg a szeretője a menyecskét.

— Hol jártál ebben a ruhában ? Vallatta egyre-másra félre húzódva tóle . . . vesd le, vesd le, mert mig ez a ruha rajtad lesz, bizony meg nem ölellek addig ! . . .

Gondos Bori tágra nyílt szemekkel bámult a legény felhevült arcába, s nem tudta elgondolni, mitévő legyen.

Az persze eszébe se jutott, hogy azon a rnhán rajt vagyon a keresztvetés nyoma, azért nem férhet hozzá a legény.

Égy kis gondolkodás után ledobálta magáról a ruhát, felcserélte szebbel, ékesebbel, a melyik tele volt lengő, tüzszinü pántlikákkal és csillogó gyöngyökkel.

S az ablakra megint csak ráborult a fehér függöny.

■jf

Harmadnapra megjött a legszebb ünnep, a szép, fehér, fenyőágas karácsony.

A kis falu utcáján csoportokban jártak a „bethlehemes“ gyerekek, hosszú szakálu öregek,

— Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Labier Géza, pécsi lakos végzett joghallgatót a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakornokká nevezte ki.

— Gyászhir. Hevesi Bischitz Dávid, a magyar főváros társadalmi életének egyik köztiszteletben álló alakja, e hó 3-áu Budapesten 86 éves korában meghalt. Bischitz Dávid 1811-ben született Sárbogárdon. A kereskedelmi pályára lépett, s mikor a szabadságharc kitört, ő is a nemzeti seregben harcolt a hazáért. A szabadságharc le- veretóse után a fővárosban telepedett le. A hatvanas évek elején Bischitz Dávid fivérével bérbe vette a herceg Eszterházy-fóle ozorai uradalmat, a mely az ó vezetése alatt csakhamar mintagazdasággá fejlődött. Ezenkívül az ipari és kereskedelmi téren s nagy tevékenységet fejtett ki. A nemes gondolkozása szerény Bischitzet 1895.. évben a király a magyar nemesség adományozásával tüntette ki hevesi előnóvvel. Bischitz Dávidot áldott lelkű neje, hót gyermeke, köztük Bischitz Mór ozorai földbirtokos, vármegyénk e nagytekintélyű bizottsági tagja, számos unokája és dédunokája, nagy és előkelő rokonság gyászolja, s e gyászban az egész országban résztvesznek az elhuaytnak ismerősei és tisztelői.

— Uj tanítónő. A hencse pusztai községi elemi iskolánál Kriegler Jolán tanítónő nyert alkalmazást.

— A szegzárdi rom. kath. ovoda és gyermek menhely javára rendezni tervezett hangverseny közbejött akadályok miatt későbbi időre elhalasz- tatott.

— A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr Kelemen Mózes ügyvédet, Pécs székhellyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, továbbá, hogy dr. Steiner Kálmán volt villányi ügyvédet a kamara területéről való távozás, Kisfaludy Pál pécsi ügyedet pedig az ügyvédség gyakorlatáról való önkéntes lemondás és Farkas Lajos volt dárdai ügyvédet elhalálozása következtében a fenti lajstromból törölte s utóbbi irodája részére gondnokul dr. Péchy Károly dárdai ügyvédet kirendelte, végül, hogy Nagy Ferenc ügyvéd lakását Paksról a kamara területén belül Szegzárdra tette át.

— 3-ik gyógyszertár Szegzárdon. Vesse- lovszky Géza komjáthi gyógyszerész kérvényt adott be a belügyminisztériumhoz Szegzárdon egy 3-ik gyógyszertári jog elnyerhetése iránt. A kérvény a községi képviselőtestülethez küldetett le, vóleményes jelentéstetel miatt.

— Kivételes nősiilési engedély. A honvédelmi miniszter ifj. Schatz József zombai lakosnak a védkötelezettség fóntartása mellett a kivételes nősülósi engedély kedvezményét megadta.

csillingelő, kolompos botokkal, fehér ruhába öltözött aranysisakos angyalok, lengő veres szalaggal a derekukon, kezökben a fényt sugárzó kis „betlehem“ aranyos képeivel, hófehér báránykáival . . .

A Gondos Bori szobájában már alkonyat óta égett a két szál szentelt gyertya, az asztalra terített sárga len „karácsonyi abroszon.“ Ott feküdt a kapcsos énekes könyv, melynek nyitott lapjain olyan szépen meg volt Írva az „isten igéje“, mellette az aranyos szegélyű, szelíd Mária-kóp . . .

A függöny még félre volt huzva, bevilágított rajt a téli hold sárgás-fehéren.

A menyecske türelmetlenül forgatta az ima- könyv kissé megsárgult lapjait, fel-felnézett a szent könyvből a világos ablakokra sóvárgó, türelmetlenkedő vágyódással! . . .

— Hogy ezen a szent estén nem siet hozzám! sósajtotta minduntalan, olyan mély szomorúsággal.

*

Egyszer aztán, úgy körülbelül a második harangszó után, hirtelen megzörrent az ablak.

A menyecske örömmel ugrott fel az asztaltól,^ eltolta maga elől a nagy kapcsos imakönyvet és halkan, szerelmesen szólott ki az ablaknál várakozó legénynek.

— Csakhogy már ide ért az egyszer! — Mióta, de mióta várom, az ajtóm is nyitva már régen . . .

A legény sötét, tűzben égő szeme oda bámult, oda tapadt, a lobogó gyertyákra, a fehér lő