Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-02-07 / 6. szám

1897. február 7. TOLNA VÁRMEGYE. S. 1896. évi 14.283 : Azon eljárás, hogy a községi vadászterületnek egy része 6 évnél rövidebb időre adatik bérbe oly célból, hogy a lejárat a községi vadászterület többi részére fenaálló bérleti szerző­dés lejártával összeesssók és igy az egószterület legközelebb egyben 6 évre bérbe adható legyen, megengedett és helyeslendő. — Belügyminiszter 1896. évi 72.954 : Az adóbehajtási illetékek ren­deltetése a törvényben meg leven határozva, azok más célokra nem fordíthatók, ennélfogva a felelős volt elöljárón be nem hajtható téritmény összeg a községtől kényszer utján is behajtandó. — Föld- mivelósügyi miniszter 1895. évi 94.505 : Azon kér­dés, hogy valamely birtokos felmenthető-e a közös mezőőr tartás költségeihez való hozzájárulás alól, a községi költségvetés tárgyalása során el nem dönthető, hanem erre külön eljárás mellett az első fokú hatóság illetékes. — Földmivelésügyi mi­niszter 69,948. sz. 7enyészigazolványnyal el nem látott apaállatoknak tenyésztésre való használata, ha vármegyei szabályrendelet a minősítés tekinte­tében kifejezetten nem intézkedik, nem annak alap­ján, hanem az 1894. évi XII. t. c 94. §-a g) pontja órtelmébén minősülő kihágást képez. — Belügy­miniszter 1896. 3876. sz. A dohány kisárusok, a kik vasárnap egósznap nyitva tarthatják üzletüket, bárha üzletükben a dohány gyártmányokon kívül más, vasárnap nem árusítható cikkeket is tarta­nak — külön vasárnapi elárusító helyekről nem tartoznak gondoskodni. — Belügyminiszter 1896. 3945. sz. A hagyatéki zárgondnok hatósági közeg­nek nem tekinthető és az ellene használt sértő ki­fejezés az 1879. évi XL. t. c. 46. §-a szerint nem minősül. — Belügyminiszter 1896. évi 72758. sz. A brassói gör. keleti egyház által fentartott közép kereskedelmi iskola a főgimnáziumokkal és főreál­iskolákkal egyenlő rangú. — Földmivelésügyi mi­niszter 1896. 57214. sz. A mezőőrök szolgálatuk közben ebet magukkal nem vihetnek. — Földmi­velésügyi miniszter 1896. 64064. sz. Ha a bóditó szer nem halászati célból dobatott vagy öntetettr vizbe, akkor az 1888. évi XIX. t. cikk 23. §-a alapján marasztaló ítélet nem hozható. — Keres­kedelemügyi miniszter 1896. 78993. sz. Kerékpár — velocipéd — után vámdij csak az esetben kö­vetelhető, ha annak vára kötelezettsége a kormány- hatóságilag jóváhagyott vámdij-szabályzatban kife­jezetten meg van állapítva. — Belügyminiszter 1896. 106126. sz. Országgyűlési képviselő választási név­jegyzékbe való felvételre irányuló elkésett felszóla­lások figyelembe nem vehetők. — Belügyminiszter 1896. 104793. sz. Községi elöljárók fegyelmiügyei- ben a tisztiügyésznek nem aziránt kell nyilatkoz­nia, hogy az egyes fegyelmi vétség súlyosabb ter- mészetii-e vagy sem, hanem, hogy a hozzá utalt súlyosabb vétségekre előirt büntetések melyik fo­Vigyázzál magadra, mert meg-megkerü!geti a rossz lélek, emberi ábrázatban, a fölötte szerel- metes febérnépet! Gondos Bori előbb lesütötte a szemét, azután rémülten nézett az öreg asszony furcsa kétkedő arcába, melyet keresztül-kasul szántott a sok bar- nuló ránc. — Vigyázz I Szomorú karácsonyod ne essék... Intette meg csontos ujjaival a sápadozó menyecs­két, azután leeresztette a jeges zuzmarás sudarfát lassú nyikorgással a mély kútba. Mikor megtehet a két barna „szájas“, cso­szogó lépésben indult haza felé, a menyecske pedig ott maradt, valami csodálatos szomorú két­kedéssel a szivében. Minduntalan rászakadó ré­mülettel . . . Az öreg asszony különös szavai sehogy sem találtak utat a fejéből. Leült a jeges csillogó kávára, melyen csak ügy szikrázott a téli napsugár, összefonta a két kezét az ölében s várakozott. Nem jött, nem járt arra senki. Az utcáról el-elhallatszott odáig egy-egy csengő hangja, a mint élesen belekacagott a fehér téli le­vegőbe .... ilyenkor felkapta a fejét, figyelte a mindinkább gyengülő hangot, azután megint csak visszaesett szomorú tépelődéseibe. Igaz lehet-e az, a mit az a vén asszony mon­dott? Nem — nem lehet igaz! Vigasztalta magát nyomban — a ki olyan édesen tud csókolni, olyan szerelmesen tud nézni, az nem lehet „rossz“, az kozatát véli alkalmazandónak. — Földmivelésügyi miniszter 1896. 59952. sz. A mezőőrök javadalma­zásához csak azon száz holdnál többet biró birto­kosok nem kötelesek járulni, akik külön mezőőr­tartási szándékukat bejelentették s a mezőőröket az előirt határidőben szabályszerűen föleskettették és fölfogadták. Hírek:. — Ki lesz az uj pécsi kananok Az elhalt Zsinkó István pécsi kananok helyére, mint hírlik Wurster József pécsi theologiai tanár van kisze­melve. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Tornaaljai Miklós homonnai kir. adóhivatali tisztet kinevezte a bonyhádi kir. adóhivatalhoz ellenőrré. — Tóth Károly érdemjele. A földmivelés­ügyi m. kir. miniszter a kitüntetésül kapott koro­nás arany órdemkeresztet e hó 4-ón megküldötte egyenesen Tóth Károly szegzárd-bátai dunavédgát társulati főmérnöknek, elismerő meleg sorok kísé­retében. — Eljegyzés. Coenits Antal szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok eljegyezte Gombás Iza­bella kisasszonyt Siklósról. — A szegzárdi kereskedelmi kaszinó e hó 2-án tartotta a Szegzárd Szálló kistermében ala­kuló közgyűlését szép számban megjelent tagok részvétele mellett. Elnökül: Udvardy Sándor, alel­nökiül : Pimitzer Antal, igazgatóul: Franek János választattak meg. — A választmány tagjai lettek : Gottlieb Jakab, Leicht Lajos, dr. Lévay Ignác, dr. Spányi Leó, dr. Müller Ferenc, Cservenyi Lukács, Wolf Henrik, Deutsch Lajos, Ferdinand József, Schloss Lajos, Krammer József és Seiner Lipót. A választmány saját kebeléből pénztárosnak Wolf Henriket, könyvtárosnak Deutsch Lajost, ügyésznek dr. Müller Ferencet és jegyzőnek Krammer Józse­fet választotta meg. — Az újonnan alakult egylet a szálló kistermét és egy e mellett levő szobát, mely olvasó szobául fog szolgálni bérelte ki. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A szegzárdi népkonyhára adakoztak: Forster Zoltán Szegzárd 3 frt, Dr. Szigeth Gáborné Szegzárd 5 frt, Traiber Tivadarné Szegzárd, két zsák bur­gonya, gróf Apponyi Géza Hőgyész, Il-ik külde­ménye egy levágott ürü. Ezen kegyes adományo­kat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1797 február 5-én. Bezerédj Pál s. k. — Pályázat. A gyönki kir. járásbíróságnál betöltendő aljegyzői állásra két pályázati kérvény érkezett. isten hírével legyen! De azért nem birt megnyu­godni ebben a gondolatban a szomorú tépelődések körülfogták a szivét. Csöndesen bealkonyult, észre sem vette, csak akkor emelte fel a fejét, mikor a kis faluban estére harangoztak . . . Keresztet vetett magára, felkelt és elindult haza felé. * Azon az estén, abban a ruhában nem ölelte meg a szeretője a menyecskét. — Hol jártál ebben a ruhában ? Vallatta egyre-másra félre húzódva tóle . . . vesd le, vesd le, mert mig ez a ruha rajtad lesz, bizony meg nem ölellek addig ! . . . Gondos Bori tágra nyílt szemekkel bámult a legény felhevült arcába, s nem tudta elgondolni, mitévő legyen. Az persze eszébe se jutott, hogy azon a rnhán rajt vagyon a keresztvetés nyoma, azért nem fér­het hozzá a legény. Égy kis gondolkodás után ledobálta magáról a ruhát, felcserélte szebbel, ékesebbel, a melyik tele volt lengő, tüzszinü pántlikákkal és csillogó gyöngyökkel. S az ablakra megint csak ráborult a fehér függöny. ■jf Harmadnapra megjött a legszebb ünnep, a szép, fehér, fenyőágas karácsony. A kis falu utcáján csoportokban jártak a „bethlehemes“ gyerekek, hosszú szakálu öregek, — Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Labier Géza, pécsi lakos végzett joghallgatót a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe díjtalan joggyakor­nokká nevezte ki. — Gyászhir. Hevesi Bischitz Dávid, a ma­gyar főváros társadalmi életének egyik köztisztelet­ben álló alakja, e hó 3-áu Budapesten 86 éves korában meghalt. Bischitz Dávid 1811-ben szüle­tett Sárbogárdon. A kereskedelmi pályára lépett, s mikor a szabadságharc kitört, ő is a nemzeti seregben harcolt a hazáért. A szabadságharc le- veretóse után a fővárosban telepedett le. A hatva­nas évek elején Bischitz Dávid fivérével bérbe vette a herceg Eszterházy-fóle ozorai uradalmat, a mely az ó vezetése alatt csakhamar mintagazdasággá fejlődött. Ezenkívül az ipari és kereskedelmi téren s nagy tevékenységet fejtett ki. A nemes gondol­kozása szerény Bischitzet 1895.. évben a király a magyar nemesség adományozásával tüntette ki hevesi előnóvvel. Bischitz Dávidot áldott lelkű neje, hót gyermeke, köztük Bischitz Mór ozorai földbir­tokos, vármegyénk e nagytekintélyű bizottsági tagja, számos unokája és dédunokája, nagy és előkelő rokonság gyászolja, s e gyászban az egész ország­ban résztvesznek az elhuaytnak ismerősei és tisztelői. — Uj tanítónő. A hencse pusztai községi elemi iskolánál Kriegler Jolán tanítónő nyert al­kalmazást. — A szegzárdi rom. kath. ovoda és gyer­mek menhely javára rendezni tervezett hangverseny közbejött akadályok miatt későbbi időre elhalasz- tatott. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr Kelemen Mózes ügyvédet, Pécs székhel­lyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette, továbbá, hogy dr. Steiner Kálmán volt villányi ügy­védet a kamara területéről való távozás, Kisfaludy Pál pécsi ügyedet pedig az ügyvédség gyakorla­táról való önkéntes lemondás és Farkas Lajos volt dárdai ügyvédet elhalálozása következtében a fenti lajstromból törölte s utóbbi irodája részére gond­nokul dr. Péchy Károly dárdai ügyvédet kirendelte, végül, hogy Nagy Ferenc ügyvéd lakását Paksról a kamara területén belül Szegzárdra tette át. — 3-ik gyógyszertár Szegzárdon. Vesse- lovszky Géza komjáthi gyógyszerész kérvényt adott be a belügyminisztériumhoz Szegzárdon egy 3-ik gyógyszertári jog elnyerhetése iránt. A kérvény a községi képviselőtestülethez küldetett le, vóleményes jelentéstetel miatt. — Kivételes nősiilési engedély. A honvé­delmi miniszter ifj. Schatz József zombai lakos­nak a védkötelezettség fóntartása mellett a kivé­teles nősülósi engedély kedvezményét megadta. csillingelő, kolompos botokkal, fehér ruhába öltö­zött aranysisakos angyalok, lengő veres szalaggal a derekukon, kezökben a fényt sugárzó kis „bet­lehem“ aranyos képeivel, hófehér báránykáival . . . A Gondos Bori szobájában már alkonyat óta égett a két szál szentelt gyertya, az asztalra terí­tett sárga len „karácsonyi abroszon.“ Ott feküdt a kapcsos énekes könyv, melynek nyitott lapjain olyan szépen meg volt Írva az „isten igéje“, mel­lette az aranyos szegélyű, szelíd Mária-kóp . . . A függöny még félre volt huzva, bevilágított rajt a téli hold sárgás-fehéren. A menyecske türelmetlenül forgatta az ima- könyv kissé megsárgult lapjait, fel-felnézett a szent könyvből a világos ablakokra sóvárgó, türelmet­lenkedő vágyódással! . . . — Hogy ezen a szent estén nem siet hoz­zám! sósajtotta minduntalan, olyan mély szomorú­sággal. * Egyszer aztán, úgy körülbelül a második ha­rangszó után, hirtelen megzörrent az ablak. A menyecske örömmel ugrott fel az asztaltól,^ eltolta maga elől a nagy kapcsos imakönyvet és halkan, szerelmesen szólott ki az ablaknál vára­kozó legénynek. — Csakhogy már ide ért az egyszer! — Mióta, de mióta várom, az ajtóm is nyitva már régen . . . A legény sötét, tűzben égő szeme oda bá­mult, oda tapadt, a lobogó gyertyákra, a fehér lő

Next

/
Thumbnails
Contents