Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-01-31 / 5. szám
2. TOLNAVÁEMEGYE. leuitse úgy felfaló,mint lefelé, függetlenítse azoktól, kiktől időszakonkénti megválasztatása függ és feljebbvalóitól, kiknek szimpátiája nélkül az előléptetés lehetősége kizártnak tekinthető. A kinevezési rendszer alkalmat fog szolgáltatni az arra érdemes tisztviselőnek, hogy tehetsége és munkássága szerint fokozatosan haladjon előre. Az egész ország nyitva áll majd előtte, mig most megeshe- tik, hogy a leghivatottabb és legérdemesebb sem mehet előre, mert az illető vármegyében nem fordul elő üresedés. Az államosítás meg fogja teremteni a közigazgatási jogegységet és meg fogja szüntetni azt az anomáliát, hogy a hány vármegye, annyiféle szabályrendelet és jogsi okás uralkodik. Az államosítással szervezni fogják a közigazgatási jogviták alsó foka elintézésére hivatott első fokit, közigazgatási bíróságokat, melyek nélkül az 1896. évi XXVI. t. c. alapján most életbeléptetett közigazgatási bíróság csonka maradna. Egységes lesz a közigazgatás szelleme, a községi, járási és vármegyei közigazgatásnál, melynek hiányát most élénken érzi és sínyli a közönség. De nem részletezünk tovább. Csekély kivétellel megegyez az ország közvéleménye abban, hogy a régi vármegyéhez fűződő kegyeletei hagyományok dacára csupán az állami szervezet képes a mai közigazgatást gyökeresen és úgy átalakítani, a mint azt a helyes politikai igazgatás nagy érdekei és a modern jogigények sürgősen követelik. Ennek a korszakalkotó reformnak sikerét pedig biztosija Perczel Dezső belügyminiszter, ki gazdag közigazgatási tapasztalataival, fényes tehetségével és tudásával, szilárd akaraterejével és törhetlen munkabírásával praedestinálva van az állami köz- igazgatás nagy és nehéz művét hazánkban megalkotni és életbe léptetni. VÁRMEGYE. — Közigazgatásunk és a szolgálati fegyelem. A „Magyar Közigazgatás“ ily cím alatt a következő adatokat közli: Az 1895. év folyamán az ország vármegyei törvényhatóságai területén megyei tisztviselők ellen 206 esetben alkalmaztatott rendbírság, községi tisztviselők ellen pedig 4717 esetben. Fegyelmi eljárás megiudittatott megyei tisztv.selok ellenében 159 esetben, községi tisztviselők ellen pedig 1919 esetben. Tehát megtorlás megyei tisztviselővel szemben összesen csak 367 esetheti lett igénybe veve, mig községi tisztviselők ellenében 5636 esetben lett alkalmazásba véve. Az ország lü királyhágóutuli és 5 nagy délvidéki vármegyeire, tehat összesen ál vármegyére szemben a többi 4á vármegyével, a következő adatok mutatkoznak. Azon ál megyében 186 esetben lett megyei közegek eben rendbírság alkalmazva, mig a többi 4á megyében összesen csak 70 esetben. Községi tisztviselőket 1869 esetben sújtottak rendbírsággal azon ál vármegye területén, mig a többi 4á megyében összesen 2848 esetben lett községi tisztviselők ellen rendbírság alkalmazva. A fegyelmi eljárás azon ál vármegyében 69 esetbeu lett vármegyei tisztviselők ellen megindítva, mig a többi 42 megye területén összesen csak 90 esetben. A községi tisztviselők ellen azon ál vármegye területén 914 esetben lett fegyelmi eljárás elrendelve, a többi 42 megye területén pedig 1005 esetben. Különösen meglepő a 4 délvidéki vármegye Arad, Temes, Krassó-Szörény és Torontál vármegyék területén a szolgálati fegyelem megóvására alkalmazott megtorlás eseteinek száma. Ezen 4 megye területén magában 107 esetben lett vármegyei közegek s 1230 esetben községi közegek ellen rendbírság alkalmazva ; fegyelmi eljárás pedig megyei közegek ellen 284 esetben elrendelve. 7ol- navármegyében rendbüntetés törvényhatósági tisztviselő ellen egy esetben sem alkalmaztatott, községi közeg ellen 65 esetben. Fegyelmi eljárás indíttatott 1 tisztviselő eilen és 23 községi közeg ellen. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. M. kir. földművelésügyi miniszter 1896. évi 76015. sz. Azon fél. a ki a kihágási ügyben a rendes jogorvoslattal, felebbezéssel nem élt, rendkívüli jogorvoslatot, perújítást nem vehet igénybe. Pénzügyminiszter 1895. évi 40,958 : Lakodalomra adómentesen levágott marhát más lakodalmas fellel sem lehet megosztani. — Pénzügyminiszternek 1896 évi 8625 : Kórházi élelmező, a betegek- kiszolgáltatott bor és sör után italadót fizetni köteles, az égetett szeszes italok után járó szeszital- mórósi adót azonban nem. — Penzügyminiszternek 1894. évi 91.782 : Ha a cigányház házadó alá esik, akkor a tulajdonos II. oszt. kereseti adót is köteles fizetni. — Pénzügyminiszter 1895. évi 41.031: kedvezményes boritaladó befizetése az 1892. évi XV. t. c. végrehajtására vonatkozó utasitás 26. §-ábau megkívánt bejelentést pótolja. — Anyakönyvi ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. Belügyminiszter 1896. 11254 sz. Izraelita magyar állampolgár és keresztény osztrák állampolgárnő Magyarországon köthetnek házasságot. — Belügyminiszter 1896. évi 110624. sz. Az 1895. évi XLIII. t. c. hatályba lépte előtt keresztény magyar állampolgárnak az izraelita vallásra történt áttérése érvénytelen. Az ezen áttérés alapján történt izraelita házasság érvényé kétséges. — Belügyminister 1896. 102737. sz. Az anyakönyvi kivonaton nem szabad azt megjegyezni, hogy az anyakönyvi bejegyzés kiigazítása iránt az eljárás folyamatban van. — Belügyminiszter 1896. 99515. sz. Oly anyakönyvvezető, kinek kerületében a házasulok egyike sem lakott vagy tartózkodott, felhatalmazás folytán sem működhetik közre idegen anyakönyvi kerületben, idegen anyakönyvvezető által tett anyakönyvi bejegyzés kiigazítására. — Belügyminister 1896. 123524. sz. Az osztrák polgári törvénykönyv 64. §-ában foglalt cultus disparitas az 1894. XXXI. t. c. 108. §-nál fogva csak akkor jön figyelembe, ha osztrák férfi akarna magyar nővel házasságot kötni. — Igazságügyminiszter 1897. évi 69976/896. sz. Ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos helyisége a község házában van és az anyakönyvvezetői hirdetményi tábla az általános hirdetményi tábla mellett vau, akkor elegendő egy házassági kihirdetési tábla. — Belügyminiszter 1896. 110628. sz. Kórházi gyógy- költségek kiutalványozása végett bemutatott szegénységi bizonyítványt a lelkészszel nem kell aláíratni. Budapesti kir. törvényszék 1896. évi 42008. sz. végzése: H i osztrák honos férfinak házassága 1895. évi október 1-je előtt a magyar bíróság által jogerős határozattal felbontatott, akkor az illető férfi az osztrák polgári trkv. 111. §-ában foglalt katholicizmus akadálya dacára is köthet újabb házasságot. — Vízügyekben hozott elvijelentőségü határozatok. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896. 64064. sz. Ha valamely vizfolyó vagy vizi- munkálat külön helyi elnevezéssel bir, a vizikönyv- ben közelebbi meghatározásként ezen külön elnevezés kitüntetendő. — Földmivelésügyi miniszter 1896- 41 188. sz. Az 1888. XIX. t. c. 23. §-ának e) pontja alapján marasztalásnak csak azon esetben lehet helye, ha a bóditó szernek a vizbe való bedobása vagy beöntése halászat céljából történik. 1897. januári 81. Nem a kalap a fő, tubicám, Sem a „jó nap,“ hanem a leány. Ha nincs, aki szívből fogadja, Gyászt köthetünk arra a kalapra.-A- tavaszi mezőségen----A tavaszi mezőségen Sürg a munka, zeng a dal, Süt a nap a tiszta égről Minden ifjú, mint tavai. Nem hiányzik senki, semmi, Nyomtalan jár a halál. Mint a hullám, reng az élet, Visszaömlik, helyre áll. E viruló pusztuláson Búslakodni is van ok : Sem a szépség, sem a nagyság Nem pótolhatatlanok. 33áLn.a.t:—beteg. Beteg vagyok, bánat-beteg, Amióta mást szex-etek. Úgy fájlalom hűtlenséged, De még jobban az enyémet. Ha már szived elvesztettem, Uj szerelmet mórt kezdettem! Lettem volna hivebb nálad, Örök kérőd, örök árnyad. Hejh! kitépném a szivemet, Minden búmat emlékemet; De hiába rejteném el, Föltámadna minden éjjel. Ha belopnám egy fészekbe, Kinn a sűrű rengetegbe, Zokognának a madarak, A reszkető ágak alatt. Ha bedobnám a Dunába, Felzudulua bánatába. Éjjel-nappal háborogna, Yéres habbal tajtékozna. Oroszlánköröm. Nálunk már az oroszlántól Csak körmöt kívánnak, S igy csak körme jön világra Minden oi'oszláunak. ZN^yáiri féxiy_ Lángoló szép délután Fénye árad a mezökre, A szigetre, a Dunán Elsikamló evezőkre. Ragyogó tűz, nyári fény Óh, ne csillogj itt hiába 1 Szállj a koldus, a szegény, Szállj az ínség ablakába. TúlterhelésTúiterhelni tudománynyal Magyar embert hasztalan. Túlságig csak az lakik jól, Akinek étvágya van. Nem kap csömört, hideglelést, Aki sokat nem evett; Az a méreg nem halálos, Mit az ember be se vett. .A. kalap. Elvitte a szól a kalapom. Hajadonfőt álltam a napon, Nevetett a rózsám mögöttem: Úgy kell nekem, mért nem köszöntem Ne nevess ki rózsám, kis hamis, Köszöntlek én kalap nélkül is. Megmarkolom egyik fülemet, Megemelem buksi fejemet, Kis virág, siess virulni, Nincs neked csak egy nyarad, Ha te elhullsz, majd virít más, Szürke a föld nem marad. Kis madár, siess dalolni A kizsendült lomb alatt, Ha te nein dalolsz, dalol más, Néma a föld nem marad. ZEMPLÉNI ÁRPÁD.
