Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-31 / 5. szám

2. TOLNAVÁEMEGYE. leuitse úgy felfaló,mint lefelé, függetlenítse azoktól, kiktől időszakonkénti megválaszta­tása függ és feljebbvalóitól, kiknek szim­pátiája nélkül az előléptetés lehetősége ki­zártnak tekinthető. A kinevezési rendszer alkalmat fog szolgáltatni az arra érdemes tisztviselőnek, hogy tehetsége és munkássága szerint fo­kozatosan haladjon előre. Az egész ország nyitva áll majd előtte, mig most megeshe- tik, hogy a leghivatottabb és legérdeme­sebb sem mehet előre, mert az illető vár­megyében nem fordul elő üresedés. Az államosítás meg fogja teremteni a közigazgatási jogegységet és meg fogja szün­tetni azt az anomáliát, hogy a hány vár­megye, annyiféle szabályrendelet és jogsi okás uralkodik. Az államosítással szervezni fogják a közigazgatási jogviták alsó foka elintézésére hivatott első fokit, közigazgatási bíróságokat, melyek nélkül az 1896. évi XXVI. t. c. alapján most életbeléptetett közigazgatási bíróság csonka maradna. Egységes lesz a közigazgatás szelleme, a községi, járási és vármegyei közigazgatás­nál, melynek hiányát most élénken érzi és sínyli a közönség. De nem részletezünk tovább. Csekély kivétellel megegyez az ország közvéleménye abban, hogy a régi várme­gyéhez fűződő kegyeletei hagyományok da­cára csupán az állami szervezet képes a mai közigazgatást gyökeresen és úgy átalakítani, a mint azt a helyes politikai igazgatás nagy érdekei és a modern jogigények sürgősen kö­vetelik. Ennek a korszakalkotó reformnak si­kerét pedig biztosija Perczel Dezső belügy­miniszter, ki gazdag közigazgatási tapaszta­lataival, fényes tehetségével és tudásával, szilárd akaraterejével és törhetlen munkabí­rásával praedestinálva van az állami köz- igazgatás nagy és nehéz művét hazánkban megalkotni és életbe léptetni. VÁRMEGYE. — Közigazgatásunk és a szolgálati fe­gyelem. A „Magyar Közigazgatás“ ily cím alatt a következő adatokat közli: Az 1895. év folya­mán az ország vármegyei törvényhatóságai terüle­tén megyei tisztviselők ellen 206 esetben alkal­maztatott rendbírság, községi tisztviselők ellen pe­dig 4717 esetben. Fegyelmi eljárás megiudittatott megyei tisztv.selok ellenében 159 esetben, községi tisztviselők ellen pedig 1919 esetben. Tehát meg­torlás megyei tisztviselővel szemben összesen csak 367 esetheti lett igénybe veve, mig községi tisztvi­selők ellenében 5636 esetben lett alkalmazásba véve. Az ország lü királyhágóutuli és 5 nagy dél­vidéki vármegyeire, tehat összesen ál vármegyére szemben a többi 4á vármegyével, a következő ada­tok mutatkoznak. Azon ál megyében 186 esetben lett megyei közegek eben rendbírság alkalmazva, mig a többi 4á megyében összesen csak 70 eset­ben. Községi tisztviselőket 1869 esetben sújtottak rendbírsággal azon ál vármegye területén, mig a többi 4á megyében összesen 2848 esetben lett köz­ségi tisztviselők ellen rendbírság alkalmazva. A fe­gyelmi eljárás azon ál vármegyében 69 esetbeu lett vármegyei tisztviselők ellen megindítva, mig a többi 42 megye területén összesen csak 90 eset­ben. A községi tisztviselők ellen azon ál várme­gye területén 914 esetben lett fegyelmi eljárás el­rendelve, a többi 42 megye területén pedig 1005 esetben. Különösen meglepő a 4 délvidéki várme­gye Arad, Temes, Krassó-Szörény és Torontál vármegyék területén a szolgálati fegyelem megóvá­sára alkalmazott megtorlás eseteinek száma. Ezen 4 megye területén magában 107 esetben lett vár­megyei közegek s 1230 esetben községi közegek el­len rendbírság alkalmazva ; fegyelmi eljárás pedig megyei közegek ellen 284 esetben elrendelve. 7ol- navármegyében rendbüntetés törvényhatósági tiszt­viselő ellen egy esetben sem alkalmaztatott, köz­ségi közeg ellen 65 esetben. Fegyelmi eljárás in­díttatott 1 tisztviselő eilen és 23 községi közeg ellen. — Közigazgatási elvi jelentőségű ha­tározatok. M. kir. földművelésügyi miniszter 1896. évi 76015. sz. Azon fél. a ki a kihágási ügyben a rendes jogorvoslattal, felebbezéssel nem élt, rend­kívüli jogorvoslatot, perújítást nem vehet igénybe. Pénzügyminiszter 1895. évi 40,958 : Lakodalomra adómentesen levágott marhát más lakodalmas fel­lel sem lehet megosztani. — Pénzügyminiszter­nek 1896 évi 8625 : Kórházi élelmező, a betegek- kiszolgáltatott bor és sör után italadót fizetni kö­teles, az égetett szeszes italok után járó szeszital- mórósi adót azonban nem. — Penzügyminiszter­nek 1894. évi 91.782 : Ha a cigányház házadó alá esik, akkor a tulajdonos II. oszt. kereseti adót is köteles fizetni. — Pénzügyminiszter 1895. évi 41.031: kedvezményes boritaladó befizetése az 1892. évi XV. t. c. végrehajtására vonatkozó utasitás 26. §-ábau megkívánt bejelentést pótolja. — Anyakönyvi ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. Belügyminiszter 1896. 11254 sz. Izraelita magyar állampolgár és ke­resztény osztrák állampolgárnő Magyarországon köt­hetnek házasságot. — Belügyminiszter 1896. évi 110624. sz. Az 1895. évi XLIII. t. c. hatályba lépte előtt keresztény magyar állampolgárnak az izraelita vallásra történt áttérése érvénytelen. Az ezen áttérés alapján történt izraelita házasság ér­vényé kétséges. — Belügyminister 1896. 102737. sz. Az anyakönyvi kivonaton nem szabad azt meg­jegyezni, hogy az anyakönyvi bejegyzés kiigazítása iránt az eljárás folyamatban van. — Belügyminisz­ter 1896. 99515. sz. Oly anyakönyvvezető, kinek kerületében a házasulok egyike sem lakott vagy tartózkodott, felhatalmazás folytán sem működhetik közre idegen anyakönyvi kerületben, idegen anya­könyvvezető által tett anyakönyvi bejegyzés kiiga­zítására. — Belügyminister 1896. 123524. sz. Az osztrák polgári törvénykönyv 64. §-ában foglalt cultus disparitas az 1894. XXXI. t. c. 108. §-nál fogva csak akkor jön figyelembe, ha osztrák férfi akarna magyar nővel házasságot kötni. — Igaz­ságügyminiszter 1897. évi 69976/896. sz. Ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos helyisége a község házában van és az anyakönyvvezetői hirdetményi tábla az általános hirdetményi tábla mellett vau, akkor elegendő egy házassági kihirdetési tábla. — Belügyminiszter 1896. 110628. sz. Kórházi gyógy- költségek kiutalványozása végett bemutatott szegény­ségi bizonyítványt a lelkészszel nem kell aláíratni. Budapesti kir. törvényszék 1896. évi 42008. sz. végzése: H i osztrák honos férfinak házassága 1895. évi október 1-je előtt a magyar bíróság ál­tal jogerős határozattal felbontatott, akkor az illető férfi az osztrák polgári trkv. 111. §-ában foglalt katholicizmus akadálya dacára is köthet újabb há­zasságot. — Vízügyekben hozott elvijelentőségü határozatok. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896. 64064. sz. Ha valamely vizfolyó vagy vizi- munkálat külön helyi elnevezéssel bir, a vizikönyv- ben közelebbi meghatározásként ezen külön elne­vezés kitüntetendő. — Földmivelésügyi miniszter 1896- 41 188. sz. Az 1888. XIX. t. c. 23. §-ának e) pontja alapján marasztalásnak csak azon eset­ben lehet helye, ha a bóditó szernek a vizbe való bedobása vagy beöntése halászat céljából történik. 1897. januári 81. Nem a kalap a fő, tubicám, Sem a „jó nap,“ hanem a leány. Ha nincs, aki szívből fogadja, Gyászt köthetünk arra a kalapra.-A- tavaszi mezőségen----­A tavaszi mezőségen Sürg a munka, zeng a dal, Süt a nap a tiszta égről Minden ifjú, mint tavai. Nem hiányzik senki, semmi, Nyomtalan jár a halál. Mint a hullám, reng az élet, Visszaömlik, helyre áll. E viruló pusztuláson Búslakodni is van ok : Sem a szépség, sem a nagyság Nem pótolhatatlanok. 33áLn.a.t:—beteg. Beteg vagyok, bánat-beteg, Amióta mást szex-etek. Úgy fájlalom hűtlenséged, De még jobban az enyémet. Ha már szived elvesztettem, Uj szerelmet mórt kezdettem! Lettem volna hivebb nálad, Örök kérőd, örök árnyad. Hejh! kitépném a szivemet, Minden búmat emlékemet; De hiába rejteném el, Föltámadna minden éjjel. Ha belopnám egy fészekbe, Kinn a sűrű rengetegbe, Zokognának a madarak, A reszkető ágak alatt. Ha bedobnám a Dunába, Felzudulua bánatába. Éjjel-nappal háborogna, Yéres habbal tajtékozna. Oroszlánköröm. Nálunk már az oroszlántól Csak körmöt kívánnak, S igy csak körme jön világra Minden oi'oszláunak. ZN^yáiri féxiy_ Lángoló szép délután Fénye árad a mezökre, A szigetre, a Dunán Elsikamló evezőkre. Ragyogó tűz, nyári fény Óh, ne csillogj itt hiába 1 Szállj a koldus, a szegény, Szállj az ínség ablakába. Túlterhelés­Túiterhelni tudománynyal Magyar embert hasztalan. Túlságig csak az lakik jól, Akinek étvágya van. Nem kap csömört, hideglelést, Aki sokat nem evett; Az a méreg nem halálos, Mit az ember be se vett. .A. kalap. Elvitte a szól a kalapom. Hajadonfőt álltam a napon, Nevetett a rózsám mögöttem: Úgy kell nekem, mért nem köszöntem Ne nevess ki rózsám, kis hamis, Köszöntlek én kalap nélkül is. Megmarkolom egyik fülemet, Megemelem buksi fejemet, Kis virág, siess virulni, Nincs neked csak egy nyarad, Ha te elhullsz, majd virít más, Szürke a föld nem marad. Kis madár, siess dalolni A kizsendült lomb alatt, Ha te nein dalolsz, dalol más, Néma a föld nem marad. ZEMPLÉNI ÁRPÁD.

Next

/
Thumbnails
Contents