Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-01-17 / 3. szám

2. TOLNAVARMEGYE. 1897. január 17. Ám, a mi polgárokat legjobban kell, hogy érdekelje, az a bírói szervezet kérdésé, mely külön, az uj eljárás óletbelóptetésevel nyer szabályozást. A legtöbb külföldi művelt állam, mint Angolorszag (az esküdtszóki intézmény classicas hazájaj Fran­ciaország, Belgium, Németország, Olaszország, ávaitz, Eszakamerika, de még Oroszországban is a legtöbb közönséges bűntett fölött jury bíróság Ítél­kezik. így lesz ezután nálunk is. Természetes, hogy ez az ítélkezés csak a tény kérdése, a bűnösség vagy a nem bűnösség kimondására szorítkozik, a jogi kérdés vagyis a büntetés meghatározása a hi­vatásos bírónak van fenntartva. Tagadhatatlanul radikális újítás bírói szervezetünk terén, mely a bűnügyi tárgyalásoknak egészen uj charaktert fog kölcsönözni. A hivatásos bírák mellett ott ülnek a népből származó, tisztüket ingyen teljesítő, jogi képzettséggel nem biró tisztes férfiak, mint a józan népfelfogás képviselői, mint a megbántott polgári társadalom képviselői. Nincs itt helye, hogy arról vitatkozzunk, val • jón az esküdtszóki intézménynek a közönséges bűn­vádi eljárás keretébe való beillesztése vagyis álta­lánossá tétele jogászi szempontból nagyobb garan­ciát nyujt-e, mintha egy hivatásos testület ítél, melynek tagjaiban a tartós gyakorlat, állásuk tra- S ditiója, a nagyobb tudás és készültség s mindezek ^ folytáu az Ítélő képesség nagyobb mértékben van kifejlődve, mint a közönséges esküdt bíróban. A esküdtbiróságok mellett főképen felszoktak ezen intézménynek sociál-politikai olda­•WWV^Ík’ L 1 a kormanytó1 vali) higgetlen- dt a kormánytól mit sem remél, at- a kormány befolyása az esküdt- Asának esetlegessége és pillanat- Elsö magyar gazdaár eleve ki van zárva. Elvégre , , ; , intézményt illetőleg az iroda­gépgyár részvény—tárta, felmerülnek, csak akademi­-----------' meny beválása mindenesetre ^5 f» színvonalától van föltó­'kra és egyúttal büsz- a tökéletesség legmagasabb fotqgy jogászaink álla­uj intézmény befo­< < < Magyarország legnagyobb és egyeqbotrányunk terén I , • i , dménye. — Hogy mmm ffOMvariL­ö O ö I o«l Ki fogja fejlesz­mely a gazdálkodáshoz szükséges őzelebb hozza tettek a múltban ezt a kérdést megoldani, rosszul intézkedtek, — bele terelték egy kanyargó me­derbe, a melyben sohisem Jer meg vize, kitör és rombolva nagy károkat okoz. A közel múltban, a minor a gyöplegelőt felosztották, a szükkeblüség nem engedte a helyzet javítását, — a jelenben pedig nem történik semmi, egyáltalán semmi, mert úgy hisszük, hogy azon minden óvbei történő tisztitgatások és meder kotorgatások, a Séd ügyé­nek gyökeres megoldását nem jelenthetik, mert ezek inkább meg rosszabbá teszik, az úgyis tart­hatatlan állapotokat. A Séd ügyére akarjuk tehát figyelmeztetni az uj bírót. Ezen ügy felkarolásával bebizonyít­hatja körültekintését és erélyót, ezenkívül az által, hogy a helyzet javítását eszközli és eléri, még a lakosság azon részét, a kiknek házait állandóan veszélyezteti a Séd, hálára is kötelezi. Hogy az uj biró némileg tájékozva legyen a Séd további tarthatlan állapotáról és annak jelen­legi helyzetéről, szolgáljanak a következő adatok, melyeket sikerült megszereznünk, ugyanis : A Sód medre a katholikus óvoda előtt 10 méter széles és 3 és fél méter mély, az orvos ut­cánál 9 méter széles, egy és hót tized méter mély, a város földjén körösztül vonuló görbe árok ő mé­ter széles egy és nyolc tized méter mély, a ge- menci ut melletti árok 5 méter széles, és ha ki van tisztítva 2 méter, de rendesen csak egy méter mély. Már most ha a hegyekből lerohanó vadvíz a katholikus óvoda előtt a medret nem csak meg­tölti, de mint a múlt óvbeu, még a sód melletti és távolabbi utcákat majdnem egy méter magas vízzel lepi el, pusztulást okozva és kárt téve, sőt még ember életet is veszélyeztetve, — kérdjük, hogy férhet el ezeu nagy menynyiságü viz, az alan­tabb fekvő, keskenyebb és sekélyebb mederü árokban Nem szembeszökő-e, hogy a Séd rendezetlen állapota, folyton de folyton végpusztulással fenyeget ÄÄ»b fekvő városrészeket. És ezen állapotok marik Pál, Perszina Alfréd, dr. Kraraolin Emil, dr. Szigeth Gábor, Perczel Lajos, Bernrieder Jó- zséf, Kovács S. Endre, Jeszenszky Andor, Totth Ödön, Űrffy Lajos és Mayer A. Ferenc. Az \ alispáné jelentés szerint a közigazgatás menete a lefolyt 1896. évi december havának egész folyamán zavartalan volt. Az ügyforgalmat, vala­mint az ezzel szemben kifejtett tevékenységet a kö­vetkező adatok tüntetik fel: December hó folya­mán beérkezett 2447 ügydárab, melyhez a novem­ber hóról áthozott 463 ügydarabot hozzászámítván, * feldolgozandó volt 29-10 ügydarab, ebből elintózte- tett 2425, közgyűlési hatáskörbe utaltatott 80, hát­ralékként a folyó évre áthozatott 405. A csendőr- kerületi parancsnokság jelentésének adatai szerint a közbiztonsági állapot kielégítő volt. — Fegyelmi bírságolás két esetben, rendbírság szintén két eset­ben alkalmaztatott. Az árvaszéki elnök jelentése szerint az ár­vaszéknél az ügymenet rendes volt. Az ügyforgalmi kimutatás adatai szerint a múlt hó folyamán 1927 beadvány érkezett, melyhez a november végén ma­radt 761 drb hátralékot hozzá számítva elintézésre várt 2888 drb. Ebből elintóztetett 1074, hátralék­ban maradt 814 drb. A pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt óv december havában adóban és illetékekben be­folyt 250661 frt 387, kr, ami a múlt óv hasonló szakához képest 20589 kr befizetési kedvezőbb ered­ményt mutat. Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése sze­rint a vármegye területén átvonuló budapest-eszóki állami közút a szegzárdi átkelési szakaszt kivéve jó állapotban volt s azon a közlekedést gátló aka­dály nem fordult elő. A törvényhatósági valamint a vasúti állomásokhoz vezető hozzájáró közutak ecember hóban megfelelő jó állapotban voltak”. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán 144 egyén volt letartóztatva, kik közül fegyházra volt Ítélve 12, börtönre 81, fogházra 33, vizsgálati fo­goly volt 16, föllebbezós alatt állott 2. A közgazdasági előadó jelentése szerint az őszi vetések állása teljesen kielégítő, úgyszintén ál- lategószsógi viszonyaink is. A sertéjsvész, mely to­vább egy évnél pusztított, jóformáin megszűntnek összes gazdasági gépeket gyártja. YVüttrp*» c* o hí ét­en s Részletes árjegyzékkel és szakbavágó fel­világosítással díjmentesen szolgálunk. Kérjük minden kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ. O imn. “ (1912. 2-9.) Első magyar gaztl. gépgyár részvény-társulat BUDAPESTEN. Oírnöre ügyelni tessélsil állapc i ÜÜS» fekvő városrészeket. És ezen állapotok —-------' ' egyáltalában nem történt eddig .e re É I e tfelós: ^ k0zze* uézte a ha­___________Kde a gyökeres orvoslás módját ar ckép% krétarajzban. nt az árok tisztitá- gyöplegelőn — '1 ísen és egy mondható. A kár, amit okozott,-V, igen jelentőkg Egy legújabb módszer segítségével 24 óra alatt életnagyság!! mellképeket készítek művészies kivitelben, eddig még soha el nem ért tökéletességgel ás olcsó árban. Tessék árjegyzékre* kérni. HOHI OÁVIÖ Budapest« Károly-körut 17. Ügynökök mindenütt kerestetnek. (1910. 2—5.) eqj. Van szerencsém a nagyérdemű helybeli és vidéki közönséget értesíteni, miszerint a £ „Szegzárd-Szálló“ nagyvendéglőt január hó 1-vel átvettem, ' s azt egészen újonnan, a modern követelményeknek megfelelően átalakítottam. Főtörekvésem oda irányul, hogy úgy az étkező helyiség, kávéház, vendég­szobák stb. a legnagyobb kényelemmel berendezve, vendégeim minden komfortot föl­találjanak. Kitűnő étkek, friss italok és minden néven nevezendő kiszolgálmányok tekinteté­ben úgy konyhám kezelése, mint átalán finomsága és mérsékelt ára mellett remélem a t. c. nagyközönség meleg pártfogását és becses látogatását. HJ Hl Hl W fi Kiváló tisztelettel maradtam: (1915. 2-5.) a „Szegzárd-Szálló“ bérlője. ' HJ h] 'hí 1 Szegzárd, 1897. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents