Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-10-31 / 44. szám

2.

TOLNA VÁRMEGYE.

— A kereskedelmi és iparkamarai

tag választások végrehajtására Tolnavármegyében alakult központi bizottság október hó 27-én tartotta ülését Reich Oszkár központi bizottsági elnök vezetése alatt. Az ülésen elnök bejelentette, hogy pécsi keresk. és iparkamara megküldötte a megye területén kamarai tagválasztó jogosultsággal biró kereskedők és iparosok névjegyzékét, melyeket a vármegyénk alispánja áttett a központi bizottsághoz. Ennek következtében a vármegye területén kamarai tagválasztó jogosultsággal biró kereskedők és iparosoknak választó kerületek szerint összeállított névjegyzékei az albizottságoknak oly felhívással határoztatok kiadatni, hogy a kereskedelemügyi minis- téri rendelet 7. bekezdése értelmében a névjegyzékek kiigazítását folyó évi november 5-ig hajtsák végre, ennek megtörténte után azok haladéktalan kihirdetése és kifüggesztése iránt intézkedjenek melyeknek megtörténtéről a ministeri rendelet 8. bekezdésében jelzett felszólamlási határidő lejárta után legkésőbb nov. 21-ig sürgetés bevárása nélkül annál is inkább tegyenek jelentést, -miután s kamarai tagok mandátuma decz. 10-én lejár, s a választás megejtéséig hagyandó 4 heti időköz leteltével a választás napja a határidők pontos betartása mellett csak decz. 20-ára lesz kitűzhető.

Hírek..

— Perczel Dezső belügyminiszter a múlt héten nagynénjének, özv. Bartal Györgyiknek látogatására, egy napig Faddon időzött.

— Főispánunk születésnapja. Múlt szerdán ünnepelte vármegyénk közszeretet- és tiszteletben álló főispánja születésének 60-ik évfordulóját. Ez alkalomból vármegyénk tisztikara a következő tartalmú sürgönyben üdvözölte a Nagy-Doroghon, családi körében ünneplő főispánt:

Nagyméltóságu gróf Széchenyi Sándor főispán urnák

Nagy-Dorogh.

Engedje meg Excellentiád, hogy a természeti törvények érvényesülésének e megható pillanatában, a mikor az önzetlen és igaz ragaszkodásunkkal környezett doroghi portán intra et extra muros, az idő télre vált, Nagyméltóságodban, a mi mélyen tisztelt és lelkesedéssel szeretett vezérünket egy szívvel, lélekkel üdvözölhessük, kérve a Mindenhatót, hogy Excellenciádat főúri családjával együtt áldásaiban még sokáig részeltesse.

Nagyméltóságodnak tántoríthatatlan hívei : Tolnavármegye tisztikara.

volt és a könyörületlen halál nem kimélte egyiket sem, elvitte a feleségét, gyermekeit, mindenét, csak azt a szüntelen rágódó bánkódást hagyta meg neki, fájdalmas szive kínjait. Megáll és hallgat. Elapad a könnye folyása, nem tud már sírni, csak nézi-nézi ezt az ő kis falucskáját, hat halottja sirhalmait, mintha vágyódnék közéjük, oda a szive szerelme mellé, ahol nem kellene éreznie sivár világ igazta- lanságát, nem kellene hallgatni az élők panaszait, nyugodna hosszasan háborítatlanul, álmodna édeset, szerelmesei. És ha jönne a halottak napja, az ő sírjukat már nem háborgatná senki sem, nem szakadna meg álmatlan álmuk, aludnának az örök éjben.

Lehajló szomorú fűz tövében virágos kert van. Gazdag apa kicsiny magzata pihen alatta. Nem adhatta neki örökségét, most ide hozza a csillogó pompát, nézzétek ti szegény gyászolók, ha el nem vihette a sírba meggyujtom a halma fölött, legyen az enyészeté !

Ti gazdagok, kiknek halottjuk van, miért hozzátok a ragyogó fényt ide, a temetőbe ? Vigyétek haza, költsétek el ott az élők világában, a hol az anyag kell, de ne hozzátok ide a halottak közé, nem kell az nekik ! Nem bálterem a temető, a hol versenyeztek, melyikteknek divatosabb a köntöse 1 Itt a halottak hazája van. — Akiknek elég volt a rövid élet kínja, elég a szenvedésük és most egyenlőségre vágyódnak, egyenlő nyugalomra. Ne fényleni jöjjetek ide, hanem imádkozni és megenyhülni!

D'óry Pál, vármegyénk alispánja, a születésnapi ünnepre szerdán kiment Nagy- Dorogra, hogy a szeretett főispánt családja körében üdvözölje. A vármegye közönségének osztatlan jó kívánságait tolmácsoljuk mi is ez alkalommal, midőn a vármegyénk közéletének terén emlékezetes érdemeket szerzett, s önzetlen buzgalommal működő főispánt, hazafias örömmel és igaz benső- séggel üdvözöljük születésnapján.

— Udvari ebéd. A múlt vasárnapon a budai királyi lakban adott udvari ebéden gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., vármegyénk főispánja is részt vett.

— Magas egyházi vendégek Pécsett. Schlauch Lőrinc dr. nagyváradi biboros püspök és Hornig Károly báró veszprémi püspök titkáraik kíséretében szerdán este 8 órakor a budapesti gyorsvonattal Pécsre érkeztek. A látogatás magánjellegéhez alkalmazkodva minden hivatalos fogadtatás elmaradt. Az állomásnál Troli Ferenc káptalani helynök, Hanny Gábor és Walter Antal dr. kanonokok, Wurster József címzetes kanonok, K'órmendy Károly szemináriumi viczerektor és Schlauch biboros pécsi rokonai várakoztak az egyházfejedelmekre. Schlauch Lőrincz a kiszállás után összecsókolózott Troli püspökkel, majd Schlauch Imre unokaöcscsét, építészt és annak vejeit, H'ófler János bőrgyárost és Taky Gyula vártemplomi énekest üdvözölte, mire kocsira szálltak az érkezettek és Schlauch biboros Troli püspöknél, Hornig báró pedig Walter kanonoknál szállva meg, vacsorára Troli praelátusnál gyűltek egybe. Schlauch bibornokot megelőzve nővérei előző napon érkeztek Pécsre ugyancsak rokonaik látogatására, mely már régebben tervezve volt, de a biboros mindez ideig akadályozva volt abban, hogy megvalósítsa szándékát. Másnap délben Troli püspöknél volt a vendégek tiszteletére nagy ebéd, melyre a káptalan összes, tagjai hivatalosak voltak. Előzőleg megtekinté a biboros a vártemplomot, reggel pedig egyik kápolnában misézett. Este Schlauch Lőrinc és Hornig báró Schlauch Imre építésznek voltak vendégei, pénteken reggel pedig visszautaztak á magas egyházi vendégek püspöki székhelyeikre. Hivatalos látogatások és tisztelgések, tekintettel a látogatás magánjellegére, elmaradtak.

— Az autonómiai kongresszusra, melyet november hóra hivott egybe Vaszary Kolozs hercegprímás, már kézhez vették meghivó leveleiket a kiküldött képviselők. — A pécsi egyházi képviselő : Pozsgay József kanonok úgy a pécsi egyházmegye megválasztott képviselői: Erreth, János Festetich Imre gróf, Vörös Mihály, id. Bittó István, Apponyi Géza gróf, Padi József és Nagy István.

A temető az enyhülés földje és szeretteitek halmai szivetek kápolnája, a hol sírva imádkozzatok, hogy legyen könnyű nektek is a föld, a melyen éltetek és nekik is, a melyben élnek. A temető templom, ahová megtisztulni jártok, levetni a profán minden- napiságot és megfogadni, hogy a halottak egyenlőségét kiviszitek az élők közé. — És a szomorufüz hervadt lombját dugjátok oda a smoking gomblyukába, emlékeztesen benneteket a temetőőr, a halottak csöndes hazájára, ahol megszűnt a világ gondja, a világ pompája, de megszűnt a világ bűne is.

Emberek járjatok a temetőbe! Ha elmerültök a mindennapi élet keserveibe, ha szivetek nyugalom után vágyódik és már nem találtok az életben vigasztalást menjetek a halottak közé 1

Ne féljetek, nem lesztek sentiinentálisok ! A temető emlékeztet benneteket az igazságra, a sze- retetre, a múlandóságra. — Emlékeztet benneteket hogy az ember csak a rövid életben érzi a fájdalmak kínjait és aztán jön az enyészet, elpusztítja az élet hiúságát. És akkor majd ti is nyugodtok, házatokat, vagyontokat el nem veszi senki, semmi, ott álmodjátok örökös álmaitokat harmatos pázsitnak aljában, tulajdon földjeiteken 1

Járjatok a temetőbe 1 Ha fogva tart az enyhítő tudat, hogy lelketek még megjelenik ott, az isten ítélő széke előtt, akkor a temető minden egyes sirhalma emlékeztet benneteket, hogy emberek vagytok, küzdésre teremtett és küzdeni tudó emberek, akik — ha eljön egykor az enyészet órája, ott ad— Katonai előléptetések. A szokásos novemberi előléptetések alkalmából bonyhádi Perczel József, a bpesti I. honvédker. parancsnoks--1-''-v« osztott ezredes vezér-őrnagygyá, onori 1 alezredes ezredessé, Komposcht Alfonz alezredes szintén ezredessé léptettetett hadseregnél; a honvédségnél pedig bo1

Mór hadnagy főhadnagygyá, Madarász Bódog, Bartal György, verbói Szluha Pál hadapródtiszt- helyettesekké.

— Katalin bál. Mint értesülünk a rom. kath. ovoda és gyermekmenhelyet fen- tartó egyesület javára november 25-én fényes estély vagy bál lesz Szegzárdon. Az egyesület elnöke : Dory Pálné e tárgyban még ezen a héten választmányi ülést fog összehívni, a melyen végleg megállapítják a tervezett estély programmját.

— Blaskovich István, a pécsi kir. ítélő tábla elnöke titkára, Hamza Géza kíséretében kedden este érkezett Szegzárdra, a kir. törvényszék megvizsgálására. Szerdán reggel 9 órakor fogadta a kir. törvényszék és a kir. járásbiróság tisztelgését, délelőtt meghallgatott egy felebbezési nyilvános előadást. Csütörtökön délelőtt egy bűnügyi végtárgyaláson volt jelen, délután megvizsgálta a kiadó, iktató hivatalokat és a segédszemélyzet működését, pénteken a járásbiróság előtte még uj helyiségét tekintette meg és a telekkönyvnél tartott vizsgálatot. 0 méltósága mindent rendben talált. Három napi itt időzés után tegnap utazott el Mohácsra.

— Dr. Kämmerer Ernő tanulmányútja. Mint egy magánlevélből értesülünk, dr. Kämmerer Érdi), szépművészeti múzeumi kormánybiztos, jelenleg Londonban tartózkodik. Utazásának az a célja, hogy a múzeumok szervezetének, administratiójának kérdését tanulmányozza. Eddig München, Nürnberg, Stuttgart, Frankfurt, Mainz, Coin, Uttrecht, Amsterdam, Haarlem, Leyden, Haaga, Rotterdam, Antwerpen, Brüssel, Gent és Brügge múzeumait és szervezetüket tekintette meg. Londonból Amiens, Páris s a fontosabb útba eső helyeken való maradással Berlinen át november közepén fog visszatérni.-- A megyei múzeumnak újabban D'óry Etel urhölgy római pénzeket, D'óry Jenő pedig néhány római kövületet ajándékozott.

— Az árvaház a megvalósulás utján. A törvényhatósági bizottság október 16-án tartott ülésén jóváhagyta a dr. Kramolin-féle kertnek a br. Augusz- árvaház céljaira való megvétele tárgyában hozott képviselő-testületi határozatot.

— Uj albiró. A dunaföldvári járásbírósághoz Roxer István tamásii kir járásbirósági aljegyző al- biróvá neveztetett ki.

__________________ 1897. október 31.

tak számot a kufárságról a teremtő trónusának zsámolyánál.

Járjatok a temetőbe ! Ha hiszitek, hogy eljön egykor a föltámadás napja, akkor a hit vigasztalja busongó lelketek fájdalmait. Akkor nyugalmat ad bánkódó sziveiteknek a viszontlátás boldogító reménye, hogy nem örökre búcsúztatok el a halottól, de találkoztok vele majd egykor, majd ott, a hol nem kell küzdenetek a létért, ahol mindenitek élete az örök mosolygó álom lesz.

És ha nem hisztek semmit, amit a vallás enyhítő meséje tanít, járjatok akkor is a temetőbe! Az élet a szenvedések tengere, amelyben a boldogság csak illanó csepp. Az életben nincs nyugalmatok, ha van is, csak tűnő álom, de a halottak csendes hazája a jólét földje. A sírra hajló falevelek suttogják nektek, hogy itt már nem fáj semmi, nem érez a szétroncsolt tetem. És a sirra hajló falevelek megenyhitik kebletek marcangoló bajait, hogy majd vége szakad a földi fájdalmaknak és kipihenitek a múltak szenvedéseit.

Járjatok a temetőbe, hogy tanuljatok egyenlőséget. A világban kicsiny parányok járnak büszke nagyságuk tudatában, lenéznek benneteket, mintha világhódító munkákat végeznének, pedig agyuk kong az ürességtől, lelkűket piszkos métely övezi. A temető feledteti e szánalmas alakok hóbortjait, emlékeztet bennünket mindenek egyenlőségére.

Emberek járjatok a temetőbe ! Imádkozzatok égy sirhalomnál, ne féljetek, nem lesztek senti- mentálisak.