Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-10-17 / 42. szám

2. TOLNA VÁRMEGYE. don történik. Dacára nagy fényerejének, mely 16-szorta nagyobb a közönséges lég­szesznél, az acetylengáz fogyasztása igen csekély, veszélyessége pedig csekély óvatos­ság mellett könnyen elhárítható. Köszönet és elismerés fogja kisérni vá­rosunk intéző köreit, ha felkarolják és meg­valósítják ez eszmét, ha kielégítik e város közszükségletét és jó világítást és fürdőt ad­nak Szegzárdnak. VÁRMEGYE. Őszi rendes közgyűlés. Vármagyénk őszi rendes közgyűlését tegnap tartotta meg élénk érdeklődés mellett. Pont 10 órakor lépett be a közgyűlési te­rembe gróf Széchenyi Sándor főispán, kit a törvény- hatósági bizottság tagjai lelkes éljenekkel fogadtak. A főispán üdvözölvén az egybegyűlteket, megem­lékezett Ő Felségének azon nagybecsű legfelsőbb kéziratáról, melyben hazánk történetének 10 kiváló alakját emlékszoborral méjgörökittetni rendelte. Ez a királyi kijelentés, mint a főispán magát kifejezte, borult égből kisugárzó napfényként hatott reánk, általános örömöt és mély hálát keltve országszerte; mindenki átérezte belőle, hogy az ország atyja, a nemzetet melegen szerető király nyilatkozott meg általa. Dicső Mátyás király idejét varázsolja vissza a királyi ajándék, melynek becsét fokozza azon idő és körülmények, melyekben adatott. A bölcs tapintattal kiválasztott tiz szobor hivatva lesz törté­nelmünk véres, de fényes napjait megörökíteni, és egyúttal minden magyar hazafi lelkében örök em­léke marad a nagylelkű királynak, kit a nemzet ra­jongó szeretettel és lelkesedéssel övez körül. Ne­mes hévvel és igaz bensőséggel elmondott megem­lékező szavai után a főispán indítványozta, hogy vármegyénk hódolati feliratban fejezze ki örömét s háláját Ő Felsége irányában örökké emlékezetes el­határozása alkalmából. A közgyűlés lelkes éljenzésekkel hozzájárult a főispán indítványához és a Simontsits Elemér fő­jegyző által felolvasott hódolati feliratot lelkesedés­sel elfogadta. Bejelentette ezenkívül a főispán, hogy simon- tornyai járásorvossá dr. Rothauser Izidor veszprémi gyakorlóorvost nevezte ki. Ezután a rendes kiadások fedezésére, vala­mint a millennáris alapítványok törlesztésére meg­szavazták az egy-egy százalékos pótadót, előbbi el­len 3, utóbbi ellen pedig csak 1 »nem« szavazat adatott. Az alispán nagy gonddal kidolgozott, s a megye közállapotait föltüntető időszaki jelentését él­jenzések közt tudomásul vették s az ebben foglalt javaslatnak megfelelőleg 0 Felségének a főispán által is méltatott legfelsőbb elhatározását és 11. Vil­mos német császárnak emlékezetes felköszöntőjét jegyzőkönyvileg megörökíteni határozták. A közigazgatási bizottság kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeibe újból Bernrieder József, Verczel Lajos, dr. Kramolin Emil, Jeszenszky An­dor és loth Ödön választattak meg; Rät ^«/László 27 szavazatot kapott. Az igazoló választmány a múlt évi névsor szerint alakíttatott meg. Tiszti ügyészi helyettesül Török Béla jelölte­tett ki. Az időközben megszűnt bizottsági tagok helyett az uj választás november 10-ére tűzetett ki. Megválasztották továbbá a borellcnőrzö bizottságo­kat : Szegzárdon dr. Hangéi Ignác elnöklete alatt Korbonits Dezző és Szondy István lettek e bizottság tagjai. A fonóházakról szóló szabályrendeletet ész­revétel nélkül elfogadták. A dnnaföldvári járásban második szolgabirói állásnak az állami javadalmazás terhére leendő szer­vezése végett a belügyminiszterhez feliratot intézni határoztak. A vármegyei múzeum ügyeinek vitelére grf. Apponyi Sándor védnöksége és \Vosi?isky Mór el­nöklete alatt régészeti bizottságot alkottak. Ezután az árvaszéki előterjesztéseket, tiszti ügyészi véleményeket gyorsabb tempóban, észrevé­tel nélkül tárgyalták le, úgy, hogy a közgyűlés a főispán éltetése mellett fél 1-kor bevégződött. A közgyűlésre vonatkozó több közlemény az idő rövidsége és helyszűke miatt jövő számunkra maradt. — A közigazgatási bizottság október havi ülése folyó hó 19-én, kedden fog meg­tartatni. Hírek. — Perczel Dezső belügyminiszter a múlt va­sárnapon Tüskén, Dóry Jenőnél rendezett vadásza­ton vett részt, a hol ő nagyméltóságának, ki kü­lönben is mint kitűnő vadász ismeretes, nagyon kedvezett a vadászszerencse. A vadászaton Dóry Pál alispán is résztvett. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t., főispán csütörtökön este városunkba érke­zett, pénteken az állandó választmány ülésén, teg­nap pedig a vármegyei közgyűlésen elnökölt. — Főúri nász. A bécsi fogadalmi templom­ban csütörtökön délelőtt 11 órakor volt Apponyi Irma grófkisasszonynak, Apponyi Géza gróf főren­diházi tag, hőgyészi nagybirtokos és neje Széchenyi Paula grófnő leányának esküvője Lichtenstein Fri­gyes herceg, dragonyos hadnagygyal. A vőlegény Lichtenstein Alajos hercegnek, az osztrák keresz­tény-szocialista párt egyik vezérférfiának a fia és unokaöcscse az uralkodó Lichtenstein hercegnek. — Az esketést gróf Széchenyi Miklós jáki apát vé­gezte. Az esküvőn jelen voltak: herceg Lichtenstein Ferenc pétervári nagykövet, herceg Lichtenstein Alfréd nejével és gyermekeivel, herceg Lichtenstein Alajos nejével, herceg Lichtenstein Henrik, gróf Széchenyi Kálmán, őrgróf Pallavicini Sándor nejé­vel, gróf Paar lovassági altábornagy, gróf Lam- berg altábornagy, gr. Berthold Zsigmond, gr. Szé­chenyi osztályfőnök és a magyar s osztrák arisztok­rata családok más számos tagja. — A szegzárdi hölgyek hódolata, Mint lapunk múlt számában jeleztük, A. Domsits Antónia urhölgy kezdeményezésére a szegzárdi hölgyek szintén hó­doló feliratot szándékoznak küldeni Ő Felségének a királynak azon általános örömet keltő, nagybecsű elhatározása alkalmából, hogy a nemzet kiváló tör­ténelmi alakjainak emlékét szoborral örökíti meg. A hölgyek hódoló feliratának tárgyalása céljából ma délután 5 órakor a városháza termében értakez- let fog tartatni, melye az érbeklődők lapunk utján is meghivatnak. — A vármegyei muzeum. Páratlan gonddal, ügyszeretettel és fáradhatlan buz­galommal dolgozik Wosinsky Mór a főgim­názium termeiben elhelyezendő vármegyei muzeum felállításán és rendezésén. Már he­tek óta folyik a lázas munka, mely kora reggeltől késő estig tart és nemsokára be­fejezésre jut. Nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy hasonlóan gazdag, értékes és érdekes gyűjteménye alig van egyetlen vár­megyének az országban, mint a minő a tol­navármegyei muzeum. Legújabban Örffy La­jos szegzárdi ügyvéd gyarapította a mú­zeumot egy görbői birtokán talált, a keltái korszakból származó lelettel. Mindazok, kik ilyen régiségek birtokában vannak, nagy szolgálatot tesznek az ügynek, ha azokat mielőbb beküldik a vármegyei múzeumnak. — Ő Felsége a király névnapja alkalmából Sár-Szent-Lőrincen is tartottak hálaadó isteni tisz­telétet, melyen a hívek teljesen megtöltötték a temp­lomot. Sántha Károly ottáni lelkész emelkedett szel­lemű, hazafias beszédben méltatta a király érdemeit s megmagyarázta híveinek a király legutóbbi, min­denütt .örömmel és hálával fogadott elhatározását, melylyel a magyar nemzet nagy alakjainak emlék­szoborral leendő megörökiiéséről gondoskodott. — Október 10 én pedig Sántha Károly lelkész a ma­gyar nemzet történetébeu gyászos emlékű október 6-dikáról és az aradi 13 vértanúról emlékezett meg egyházi beszédében. _______________ 1897. október 17. leti laká sba ? Egyszerűen kinyitja a villanyos auto­mata-szobalány az ablakot és a ház ura, vagy asz- szonya odairányitja a lég járművet, egy kis lánccal odaerősíti az ablakfához és ki-, illetve beszáll a léghajóból a szobájába. Felesleges tehát a lépcső, de még az ajtó is. A figyelmes szemlélő különböző szinü, nagy­ságú és szerkezetű léghajókat láthat a magasban, melyek közvetlen közelségben rémes gyorsasággal suhannak el egymás mellett,' és mégsem ütköznek össze, minthogy mindenik el van látva valami olyan villamos szerkezettel, a mely ezt teljesen lehetet­lenné teszi, amennyiben egyik léghajó a másikra olyan taszító hatást gyakorol, hogy 5 méternél kö- zelebbre egyik sem kerülhet a másikhoz. Különösen feltűnnek a »székes-fővárosi köz- léghajózási társulat« nagy nemzeti szinü gömbjei, az »Entreprise« egymást libasorban követő hajói, melyek feketék, mint a hogy illik is, az oki. asz- szzonyságok remény-zöld szinü magán-léghajói, a lakodalmi menetek hófehér, egymáshoz lánczolt gömbjei, Mihaszna Andrásék fehér lószőr-bokrétá- val ékített a főváros színeiben pompázó kisded ha­jócskái, az orvosok halálfővel s az ügyvédek mér­leggel felszerelt szürke ballonjai, az óriási fekete­sárga udvari léghajók, melyeknek kormányosain jó látcsővel ki lehet venni a keresztbe csapott francia csákót, mig a riporterek közepes nagyságú hajóin óriási betűkkel diszlenek az illető lapok ne­vei, mint »Központi Tárogató,« »a XX-ik Század,« »Budapesti Tudósitó« (ez — sajnos — még mindig existál) >Uj Nemzet« (a regi hál' Isten pártolás hij- ján beadta a kulcsot) és még sok más ezer. Ámde csak most veszem észre, hogy a nyá­jas olvasó joggal összeszidhatna, mert ha nem csalódom, úgy kezdtem meg jelen eljárásomat, hogy dr. Fenyitő irodájában vagyunk. (Tekintettel a fen­tiek fölötti köz-felháborodásra becses kívánságuk­nak megfelelően tárgynál maradok.) Nos tehát a hírneves kriminálista előszobájá ból egy igen tágas szobába lépnénk, ha volna elő­szobája és azon ajtó, minthogy azonban nem aka­rok inconsequens lenni, üljünk fel egy »helyi« lég­hajóra és lépjünk be az ablakon. A terembe, mely a tulajdonképeni irodát ké­pezi, 8—10 vakítóan csinos fiatal hölgy ül, írógé­pek, copir-könyvek mellett, és szorgalmasan dolgo­zik. Fiatal joghallgatónők és jelöltek a kicsikék, a kik itt hallgatják az egyetemet, a mi nagyon köny- nyen megy, minthogy csak egy kagylót kapcsolnak egy kis acél-abroncscsal rózsás fülecskéikre, és igy mialatt p. o, végrehajtási kérvényeket fogalmaznak nagyon könnyen hallgathatják az előadást is, mert az uj egyetem ma már mindenkinek hozzáférhető, ha lefizeti a tandijat, mely ma már jelőfizetési díja az »Egyetemi Tárogató« cimü telefon-vállalatnak. Nézzünk csak körül, mert a kisasszonyokkal nagy elfoglaltságuk miatt nem lehet szóba állni. Két nagy ajtó függönyön akad meg a sze­münk. (Kérem ne fogjanak fülön 1 Belső ajtók még léteznek !) Az egyik ajtó fölött ez áll : »Főnöknő«. A másik felett pedig ez hogy: »Irodavezetőnő«. — Az utóbbihoz semmi közünk. Dr. Sommás Emeren- cia kisasszony az ős-ügyvédjelöltnő nem érdemli meg, hogy benézzünk hozzá. — Irányár és szigorú aggszüz ő, a ki fiatal korában nagyon sokat bil­liardozott és kurizált, miért is az ügyvédin már egy­szer visszavetették. — Hiába no 1 Ha az embernek meg is van a doktorátusa, nagy időbe kerülhet még a diploma megszerzése, mire nyílt példa dr. Som­más kisasszony is, a ki épen most veszekedik egy szőke hajú aranyos kis babával, első éves jogász szegényke, és most azért kell tűrnie a szidalmakat, mert egy végrehajtásával nem elég erélyt fejtett ki. Párányi szive megesett a sanyargó alperesen, és nagyon kevés fedezetet talált — szándékosan. Hagyjuk e sötét képet, és menjünk be a »fő­nöki külön« be. Bámulatos szörnyű tüz-szemü 25 —26 éves fiatal hölgy ül az Íróasztalnál, s cigrettjéből nagyon szép füst-felhőket ereszt a menyezet felé. Ez a hírneves kriminálista, a kinek azonban nagy-terjedelmű polgári ügyköre is van. Szerencsé­jét kiváló finom jogértékének, nagyszerű tudásának és ritka szépségének köszönheti. Ha valami igen nagy gyilkos-védelme van is, a legnagyobb biztos­sággal lép a pódiumra. Ha az ügyész kitör, csak egyet villant felé nagy fekete szemeivel, és a vád­hatóság tisztelt képviselője egyszerre csak megza­varodik és kis hijja, hogy felmentést nem kér. Szóval szépség és okosság teszik kiválóvá a nagyságos doctornőt, a ki különben egyszersmind országgyűlési képviselő is, kinek beszédeit a kor­mánypárti lapok ciceróval hozzák, oly szónok lati remekek azok. Hirtelen eldobja a szivarkát, és megnyomja az asztalán levő villanyos csengetyü-gombot, és mar is az ajtóban áll elegáns livrée-jében a komornyik.

Next

/
Thumbnails
Contents