Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-09-19 / 38. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. 1897. szeptember 19. — Pályázat a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyamra. Az 1897—98-ik tanévben Budapesten tartandó szőlő és borgazdasági tanfo- tanfolyamra való felvételre május hó 27-én kiirt pályázat határidejét a földmivelésügyi miniszter meghosszabbította. A tanfolyam tartama egy év, mely a folyó évi november elején veszi kezdetét. A tanfolyamra folyamodók közül azok, kik jó bizonyítványokkal bírnak és szerényebb sorsuak 50 forint havi ösztöndijban részesíthetők. A tanfolyamra csak oly pályázók vétetnek fel, a kik a magyaróvári gazdasági akadémiát, vagy a hazai gazdasági tanintézetek valamelyikét jelesen végezték, ép erős testalkattal bírnak s egészségesek és ezt, valamiut ha ösztöndíjra igényt tartanak, vagyontalanságukat hatósági hizonyitványnyal igazolják. A folyamodványok folyó évi szeptember hó 30-ig a földmivelésügyi minisztériumhoz nyújtandók be. A részletes pályázatifeltételeket tartalmazó hirdetése a tudakozódóknak a földmivelésügyi minisztérium VI. osztályához iu- rézendő levélheti megkeresésre megküldetik. N Y I L T T É R.* Nyílt válasz a >7olmvármegye*. folyó évi szeptember 12. számában »Hivatalos hatalommal való visszaélési cimü közlemény ismeretlen írójának. Az igazság és a községi elöljáróság reputá- tiójának érdeke szempontjából a kocsolai tüzeset története a következő : Folyó év augusztus hó 20-án 3 órakor Fischer Gyula háza hátsó részén levő vak ablak alatt elterült szalmakazal kigyuladt és elégett. — Folyó év augyusztus 22-én d. u. 3—4 óra között Pucsli György — Fischer Gyula szomszédságában levő — 200 kocsi szalmát magában foglaló kazalja gyűlt ki és hamvadt el más 4 kazallal együtt. A tűz lokalizálása után a megrémült lakosság megnyugtatására alulírott elöljáróság jogainál fogva s kötelezettségéből kifolyólag a tűz keletkezésének okát kereste. A nyomozás folyamán előáll öreg Márkó István kocsolai gazdaember s bemondja, hogy a tűz kiütése előtt néhány perccel a mezőről Fischer Gyula kertjén bejőve, ennek — a kigyuladt szalmakazal felé menő Storam Róza cselédjével találkozott, a ki is a hozzá intézett kérdésére azt válaszolta, hogy kukorica szárért megy. Öreg Márkó István ezen vallomása alapján a községi elöljáróság Storum Rózát a község házához hivatta s az ügy mibenállására nézve kihallgatta — de nem jól beborozva, mint az állittatik — hanem a komoly ügyhöz méltóan józan, higgadt méltósággal. Stórum Róza a kihallgatás folyamán eleinte tagadta, hogy a tűz keletkezéséről valamit tudna, de később, midőn látta, hogy az elöljáróság a gyanút egykönnyen fel nem adja, töredelmes vallomást tett, kijelentvén, hogy a tűz általa keletkezett s annak élesztésére Fischer Gyula gazdája bujtotta fel. A községi elöljáróság mindezekről jegyzőkönyveket vett fel, melyek a vonatkozó iratok mellett vannak. Midőn ezen a cselédleány által vallott közleménynek a tűz felgyujtásától tartó s még éjjeli 12 órakor is talpon levő lakosság tudomására jutott, az ijedtség okozta düh oly mérvben nyilvánult Fischer Gyula ellen s a legnagyobb veszély, mely Fischert fenyegette, oly közel volt, hogy a községi elöljáróság jónak látta Fischer Gyulát személyének biztonsága szempontjából a község házához hivatni s ott esetleg a nép dühe s haragja ellen megvédeni. A tűz keletkezésének ilyetén állása a szomszédos szakcsi csendőr-őrssel kocsi küldönc utján közöltetett még az éj folyamán, a honnét a kora hajnalban megért járőr a vizsgálatot nyomban átvette s igy az elöljáróság tovább tényleges szerepet nem vitt. A fentebb elmondottak a tiszta és nyílt igazság, melyet kijelenteni akartunk.** Kocsolán, 1897. évi szeptember 15. Ieuthy Mihály> Zömbik János, községi jegyző. községi biró. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal — A szerk. ** Az audiatur et altera pars-féle, lapunkban mindenkor követett elvnél fogva készséggel közöljük a kocsolai elöljáróság helyreigazító nyilatkozatát, addig a határig, a meddig az magával a tényállással iárgyiasan foglalkozik, épen azért a személyeskedő és gorombáskodó befejező részt, mely a nagy közönségre nem tartozik, elhagytuk. Megnyugtatjuk a nyilatkozó t. elüljáróságot, hogy nagy tévedésben van, midón azt hiszi, hogy a lapunkban megjelent cikk »tehetetlen boszuvágybóU származik és a midőn felteszi lapunkról, hogy azt mi bárki boszujának eszközéül átengednek. — A mi a nyilatkozat érdemi részét illeti, abból kitűnik annak igazsága, amit a mi cikkelyünk állított, hogy tudniillik az elüljáróság éjjeli i órakor merő gyanú és semmi pozitív bizotiyiték vagy adat alapján jelent meg Fischer Gyula házánál, felkeltették álmából őt és családját és letartóztatva a községházára kisérték. A mi a t. elüljáróság azon legújabb keletű védekezését illeti, hogy merő eemberszeretetbőU és Fischer »személyes biztonsága^ érdekében kisérték őt éjnek idején a községházára és tartóztatták le, az jóizü mosolyra késztet bennünket. Mert eltekintve attól, hogy kissé furcsa, hogy Storum Róza cselédleánynak kihallgatása éjjeli 12 óráig tartott, hogy az is furcsa, hogy amikor délután 4 órakor leég pár kazal szalma, ami ebben az évszakban minden községben előszokott fordulni, ez a kis tüzeset a község lakosságát olyan rémületes »ijedtségbe« sodorta, hogy még éjjeli 12 órakor is »talpon volt« és az »ijedtség okozta düh* a legnagyobb veszélylyel fenyegette Fischer Gyula személyét és biztonságát, és hogy az is furcsa, hogy a leánynak hatósági kihallgattatása alkalmával 2—j hivatalos közeg előtt tett az a vallomása, hogy őt gazdája bujtotta fel a gyújtogatásra, a jegyzőkönyvből még éjnek idején azonnal a nép közé'szivárgott ki — at. elüljáróság a felbőszült népharag lecsendesitése és nyugalomra intése helyett, Fischer Gyulát, ki otthonában nyugodtan aludt, késő éjjel a községházához kisértette és letartóztatta. Köszönjük szépen az ilyen hatósági oltalmat — de nem kérünk belőle! Hogy milyen »nagy veszedelemben« foroghatott Fischer, amely éjnek idején immunis helyre való áthelyezését tette szükségessé, az kitűnik abból, hogy ő, a személyes biztonságában megtámadott és veszélyeztetett egyén, családjával együtt mélyen aludt odahaza, a midőn az ő biztonságáról atyailag gondoskodó és aggodalmaskodó elüljáróság nála megjelent. Az is eredeti módja a * saját érdekében« való elzárásnak, vagy mondjuk a község házához való elkísérésnek, hogy az illetővel nem is közlik, hogy saját biztonsága van veszélyben, hogy az, a ki veszélyben forog és sürgős mentésre szorul, ezt még csak nem is sejti (különben csak nem fekszik le otthon aludni háza népével együtt) sőt ezt a körülményi, hogy az ő biztonsága érdekében távolitják el hazulról, sem a lakásán, sem a községházánál vele nem is tudatják, hanem egyszerűen letartóztatják. Talán, ha az ő személyes biztonságának megmentése volt a cél, mégis az lett volna annak a módja, hogy kíméletesen közlik Fischerrel, hogy az ő személye milyen nagy bajban van és ha kívánja, hát a község házánál menedéket nyújtanak neki, és Fischer, megköszönve a kegyes jóindulatot és gyors segélynyújtást valószínűleg inkább az otthonmaradást, mint a községházánát való «elhelyezésti választotta volna. — De szeretem az olyan védelmet, melyet valakinek akarata ellenére nyújtanak. — Fischer váltig tiltakozott a szives, jóakarata és emberbaráti éjjeli bekisértetés ellen, de ez sem fogott a budapesti ment'öegyesület működését buz- góságban túlszárnyaló tisztelt elöljáróságon. Végül, ha valakit mások dühe ellen megvédeni akarunk, akkor elősször meg kell kísérelni magát a dühöngőt, vagy támadót ártalmatlanná tenni és csak ha ez nem sikerül és ha közvetlen veszély fenyeget valakit — érthető az ilyen eljárás ; — hogy azonban a veszély nem lehetett valami imminens, az kitűnik abból, hogy maga a veszélyeztetett a legfőbb veszedelem idejében otthon békésen aludt. Mindezek után, mig a folyamatba tett bírói eljárás amtak ellenkezőjét ki nem mutatja, kénytelenek vagyunk a múlt számunkban közölteket egész terjedelmében fentartani és megcáfoltatásunk dacára mi örülnénk annak a legjobban, ha a bírósági eljárás az elüljáróság nyilatkozatának, nem pedig annak, ki bennünket informált, adna igazat. A cikkíró. Boldog emlékű, felejthetetlen jó férjemnek ELIATSCIIEK EDE bárónak, folyó hó 8-án történt váratlan elhalálozása alkalmából hozzám intézett számtalan kegyeletes részvétnyilatkozatra egyenként válaszolni képtelen lévén, fogadják mindnyájan, kik részvétükkel fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, valamint a folyó hó 12-én végbement temetésen megjelent egyesületek és a koszorúk küldői, ez utón, megszomorodott szivem mélyen átér- zett köszönetnyilvánitását. Özv. br. Eliatschck Edúné, szül. Rosmayer Róza. 1897. évi május hó 1-től: nd. érk. 8“ 8°° 3°° A Budapest A 1*5 755 820 1121 ll01 451 1 érk. ind. U*3 457 516! 52 ll55 5or> 1 Sárbogárd * Ind. érk. IQto 40* 1021 6*6 021 há 62 Nagy-Dorogh 909 205 822 718 300 704 Kölesd-Tengelic 8« 42s 821 73s 3:!ü 72i Hidja-Apáthi 82* 125* 8221 8"° zj.05 7Í4 Tolna-Mözs 801 12tü 745 i 81S 424 822 érki ind. 740 1llG 723 8::o 439 812 Szegzárd ind. érk. : 7:*0 ll26 7OO 812 451 822 Őcsény 7I8 ll14 62Z S55 507 822 Decs 706 ll02 612 í 911 5“ 8Pilis-Berek 6*9 10« 622 925 540 922 Bátaszék Ö36 1025 612 ll22 — 1021 Bonyhád á 521 — 451 l40 — 1222 Dombóvár í 322 — 9?0: érni 755 — 820 Budapest r érk. ind. 822 — 8"° Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vonatoknál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva. Budapestről indul délelőtt 11 órakor. Szegzárdra érkezik este 7 órakor. Mohácsra érkezik este 10 órakor. Mohácsról indul délután 1 órakor. Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. Budapestre érkezik éjjel 2 órakor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 3609. sz. tlkvi 1897. t Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy a szegzárdi takarék- pénztár, úgy az ezennel esatlakozottnak kimondott Megyeri János, tolnamegyei takarék- és hitelbank, Wolf Abrahvm és fia cég, Kern Ferenc és neje Fubsz Gertrud és Tóth Mihály né szül. Tarr Erzse végrehajtatóbnak Vig József nős Horváth Erzsébettel hátai lakos elleni 665 frt 1241 fit £0 kr, 1114 frt 94 kr, 580 frt, 100 frt, 50 frt, 165 fit, 625 frt és 46 forint 26 kr tökék és járulékaik iránti végrehajtási ügyébon, a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, s a bátai 365. sz. tjkvben f alatt felvett 455. lírsz. beltelki pince t 1200/a. számú nagyszigeti rét . . f 1211/c. hrsz............................................ f 3179/a. hrsz. alsóhorgosi szántó . . t S195/». hrsz. „ „ . . t 4343/a. hrsz. csenegevölgyi szántó . f 4131/a. hrsz. hagymási szántó . . f 6797/c. hrsz. öreghegyi szöllö . . f 6793/e. hrsz. öreghegyi benderföld . f 7511 /a. hrsz. kert a bődéi szilvásban f 637. hrsz., 471. népsorsz. ház, udvarral f 5577/b. hrsz. szőlők közötti szántó . . kikiáltási árban, 1897. évi október l-aö napján d. u. 2 órakor Báta község házánál tartandó árverésen eladatni fog. 100 forint, 3 „ 71 33 97 62 166 450 11 7 100 G3 Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árveres megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vótelárt 3 egyenlő részletben, 6%-<>3 kamatokkal együtt a szegzárdi magyar királyi adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Báta község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1897. évi junius hó 26-ik napján. OLÁH A.IsTJDH5-A-s> kir. törvényszéki biró.
