Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-09-19 / 38. szám
2. TOLNAVARMEGYE. Jelentem továbbá, hogy a szegzárdi főgimnáziumban a beiratkozások folyó hó szeptember első négy napjában eszközöltettek, hogy a tanfolyam már a teljesen elkészült főgimnáziumi épületben nyittatott meg. Végül tiszteletteljesen jelentem, hogy a nagy- méltóságu földmivelésügyi minister folyó hó 9. és 10-én törvényhatóságunk határában a Duna szabályozási, illetőleg árvízvédelmi müveket, s különösen a Szegzárd-bátai dunavédgát társulat által a belvizek eltávolítására létesített gőzszivattyu-telepet személyesen megtekintette s az utóbbi társulat működése felett kiváló megelégedését és elismerését nyilvánítottal Az árvaszéki elnök jelentése szerint a julius végén hátralékban maradt 353 ügydarabbal együtt augusztus havában beérkezett 1896 drbot hozzászámítva elintézésre várt 2249 drb, melyből 1693 elintéztetvén 556 drb maradt hátralékban. Ezen csekély s alig 7 napi forgalomnak megfelelő hátralék előállását az okozta, hogy a múlt hó folyamán három ülnök élvezett rövidebb szabadságot. A kir. ügyész jelentése szerint a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban a múlt hónapban le volt tartóztatva 100 egyén, kik közül fegyházra volt ítélve 9, börtönre 52, fogházra 28, vizsgálati fogságban volt 3, felebbezés alatt állott 8. A fogházi kórházban 5 egyén kezeltetett. Feltételes szabad- ságru bocsáttatott egy egyén. Az államépitészeti hivatalfőnök jelentése szerint az állami és megyei utak jó állapotbann voltak, kivéve a keselyüsi útnak a vasutig terjedő részét, melyen a nagy forgalom miatt kátyúk és kerékvágások keletkeztek; helyreállítása azonban már folyamatban van. A pénzügyigazgató jelentése szerint augusztus hó folyamán adókban és illetékekben befolyt 406212 frt 45 kr, mely a múlt év időszakával szemben kedvezőbb 73088 frt 98 Va krral. Pénzügyi fogalmazó gyakornokká Jakab László neveztetett ki. A közgazdasági előadó az országos magyar gazdasági egyesület által rendezett szőllőszeti tanulmányúton van szeptember 21-től 22-ig s igy ezúttal jelentést nem adott. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a lefolyt augusztus hónapban kedvező volt, sőt a kanyaró járvány végleges megszűnte által jelentékenyen javult. Gyakoriak voltak még a heveny gyomor és bélhurut egyes esetei főképp a csecsemők közt s még mindig nagy számban a váltóláz. Orvos 3 telepedett meg a vármegyében, egy Pincehelyen, kettő Tamásiban. A közegészségi hatóságok működése a köztisztasági s orvosrendőri intézkedéseken kívül az előfordult ragályos betegségek elleni óvintézkedésekben nyilvánult Iskolák és közhelyiségek vizsgálata 27 esetben teljesittetett. A szegzárdi Ferenc kórházban junius hónapról ápolás alatt maradt 277, augusztusban fölvétetett 93, ápoltatott összesen 370; gyógyult 69, javultan elbocsájtatott 13, gyógyulatlanul 8, meghalt 7. A tanfelügyelő jelentése szerint ezen hó alatt a tanítás szünetelvén, iskolalátogatás nem történt. Schettl Miksa györei r. kath. kántortanitó Hevesvármegyébe kir. tanfelügyelőségi tollnoknak neveztetett ki. A tamásii ismétlő iskolának felállítása folyamatban van, amennyiben a község faiskoláról gondoskodott, azt bekerítette és felszereléssel is ellátni Ígérte. Hogy ezen iskola tanítója megfelelő fizetéssel ellátva legyen, a vallás- és közokt. minister Kindl Vilmos ottani tanítónak erre szóló képesítését bekövetelvén, a tanfelügyelő előterjesztésére tanító tiszteletdíja ki fog utalványoztatni. A tanfelügyelő előterjesztésére a közigazgatási bizottság Holub János polgári iskolai tanárnak, ki a tanfelügyelő 5 hétre terjedő szabadságideje alatt a hivatali teendőket ügybuzgósággal és pontossággal teljesítette, elismerő köszönetét nyilvánította. — A központi választmány folyó hó 11-én Dóry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Pécsy József, dr. Kramolin Emil, Őrffy Lajos, dr. Leopold Kornél és László Lajos —utóbbi mint jegyző is — vettek részt, melyen az 1898. évre készített ideiglenes képviselőválasztói névjegyzék ellen beadott felszólamlásokat tárgyalták. A névjegyzékbe pótlólag fölvétettek Perczel Oszkár ó-dombovári és Kecskeméti Sándor dunaszentgyörgyi lakosok «régi jog» alapján, Ferdinánd János vármegyei számtiszt pedig «jövedelem cimén,« ellenben Schon Béla tolnai kereskedő fölvételét megtagadták, mert nem igazolta, hogy Schön Nátháimé és fia cég tagja, s hogy az adót ő fizeti. Ezenkívül több név- kiigazitást intéztek el. Az ülés határozatáról fölvett jegyzőkönyv egyik példánya e hó 20-tól 30-ig a vármegye levéltári helyiségében közszemlére tétetik. — A kereskedelmi és iparkamarai választások előkészítésére Tolnavármegyében alakult központi bizottság 1897. évi szeptember hó 10-én Reich Oszkár központi bizottsági elnök vezetése mellett ülést tartott. Tárgyaltattak az alkerü- letek székhelyein alakítandó albizottságok elnökeivé a központi bizottság 1. sz. határozatával megválasztott járási főszolgabirák, valamint a Perczel Béla főszolgabíró lemondása folytán a központi bizottság elnöke által a bonyhádi albizottság elnökségével megbízott Halász Géza járási szolgabiró fentjelzett határozatnak megfelelőleg tagokat ajánló javaslatai. Ezen javaslatok alapján az alkerületek- ben létesítendő bizottságok a következőképen alakíttatott meg. A szegzárdi albizottság: Elnök : Nun- kovits Ferenc főszolgabíró, tagok: Ferdinánd Antál és Gottlieb Jakab szegzárdi kereskedők, Fránek János Groszbauer Ferenc szegzárdi iparosok. Jegyzőkönyvvezető : Kliegl Béla járási dijnok. A bonyhádi albizottság: Elnök: Halász Géza szolgabiró. Tagok : Fleischmann Lipót és Streichert Benő bonyhádi kereskedők, Fuchez Ferenc és Litzenburger József bonyhádi iparosok. Jegyzőkönyvvezető : Lehmann János községi 2-od jegyző. A paksi albizottság : Elnök : Rassovszky Julián főszolgabiró. Tagok: Bún Gusztáv és Goldstein Ignác paksi kereskedők, továbbá László Károly és Nonál Henrik paksi iparosok. Jegyzőkönyvvezető Kis Pál paksi kereskedő. A hőgyészi albizottság: Elnök : Pesthy E. Tagok: Dom- sits László és Lóvenstein Bernát kereskedők, továbbá Stokinger Vince és Leicht Ferenc iparosok. Jegyző- könyvvezető : Csukly Béla. A dombóvári albizottság: Elnök: Nagy István főszolgabiró, Tagok: Reinilz Gábor és Kacskovits Jenő kereskedők, továbbá Jeger Tamás és Tóth Antal iparosok. Jegyzőkönyvvezető Laskó Dezső járási dijnok. Gyurátz püspök egyházi körútja. Emeljünk kalapot a buzgó s magyar érzelmű Gyurátz püspök előtt. Bikács is kalapot emelt előtte, hanem lelkésze, Reich Sándor, nem vette föl a püspök fogadáskor a hivatalos öltönyt, a papi reverendát. Mintha a katonaság civil ruhában tisztelegne a generálisa előtt, azzal a különbséggel, hogy a katonaságnál katonásan, amúgy Magyar Miskásan elbánnak az emberrel. A templomban aránylag igen rövid volt a helybeli pap beszéde. Az iskolában teljes dicséret illeti a jó öreg tanítót, Prehausert, ki e németajkú községben a magyarnyelvet használja tannyelvül. Györkónyben Kurz István felügyelő kitett magáért : gyönyörű diadalkapu állt a háza előtt a hol Gyurátz elhaladt. A község ittt fogadta a püspököt, a papiaknál pedig Tomka lelkész ; itt Tomka Gizella és- a tanuló ifjúság nevében másik leányka nyújtott virágcsokrot a püspöknek. Este a vendégszerető Kurz-család fogadta vendégeiül a díszes társaságot, hol a püspökön, kíséretén és a helybelieken kívül ott voltak még Rassovszky főszolgabiró, Szluha János, Szluha István orsz. gy. képviselő, Perczel József, Fórd'ős Dezső, Sántlia Károly, Pesthy József, Pesthy Mór, Kurz József dr. és a szép menyasszony, Kurz Irén oldala mellett Szenteh István tabi gyógyszerész. Szeptember 11-én először is az iskolákat látogatta meg a püspök; mind a négy tanteremben szép előhaladást tapasztalt. A magyarnyelvet szépen törik a gyermekek. A templomban Tomka lelkes beszéde után a püspök beszélt magyarult. Iibéd- után előálltak a Szeniczey-, Szluha- és Kurz-féle négyes fogatok stb. és mentünk a portengerben Paks felé 1 — Gyurácz Ferenc püspök Pakson. Gyurácz Ferenc a dunántúli ág. hitv. evangélikus egyház püspöke e hó 11-én d. u. Györ- könyből nagy kísérettel jött Paksra. Pakson a fogadtatás nagyon ünnepélyes volt. Legkevesebb 40 kocsin mentek ki Paks határába ő méltóságát fogadni. Ott voltak Szeniczey Ákos és Géza földbir1897. szeptember 19. kint találkozik a Szt.-Lászlótéren s szerzett élményeit a naplójának vallja be naponkint. Ella kikeresett magának egy remek szép karperecét a Grün- baum kirakatában, s az összekuporgatott zsebpénzéből meg is fogja venni. Lóri egy remek költeményre akadt, a mely olyan nagyon meghatóan ecseteli egy boldogtalan szerelmes panaszait, hogy ő is vele érez s vele könyezik s azért el is olvassa mindennap; — s igy tovább, mindegyiknek van érdekes themája, melybe annyira belemerülnek, hogy észrevétlenül érnek a sarokig, ahol el kell válniok csak azért, hogy délután ismét összejöjjenek a nö- veldében. És délután, — midőn összetalálkoznak a hosz- szu folyosón a nagy óra alatt, (melynek mutatóját Ilus öt perccel előbbre tolta) újra kezdik a csicsergést, nevetgélést, suttogást, mig nem megszólal a jelző csengő; a folyosó végén előtűnik a Luise k. a. zöld blúza, mely még zöldebbé teszi fáradt vonásait, s az Emilia k. a. feje pazar fürtjeivel, (mely mint Lóri, a hamis, állítja, egyenesen a Kis Libor fodrász üzletéből került ki) s az apró hölgyek menten kámforrá válva, sietve surrannak be a termekbe, a hol előkerül az elgurult himző ráma, csomó köttetik a kettészakadt selyemszálra, ki lesz cserélve az elpattant tű; — felnyílik a zongora, rendbe szedetnek a széthullott hangjegyek s kezdetét veszi j a tanóra, úgy a földszinten, mint az emeleten. S a munka egyhangúságát mi sem zavarja meg. — Luise kisasszony halkan tesz megjegyzést egy-egy hímzésre, Emilia kisasszony fáradhatatlanul veri az ütemeket; s ők a »felső iskolások« szótlanul öltögetve ezer és ezer pajkos gondolatot fűznek a hímzés szálaihoz, vagy gondolatban ábrándos dallamot szőnek a nehéz gyakorlatokhoz, avagy eldudolják magukban a legújabb kupiét, elsuttogják egymás között a legutóbbi hymen hirt — vigyázva, nehogy akár Luise, akár Emilia kisasszony rájöjjön turpisságukra. Majd a szemközti járdán egy fess huszárhadnagy csörtet végig kardjával, s a naiv leányszivek hangos dobogással veszik észre az ablakuk felé szált mosolygós tekintetet. Három négy rózsás arc még rózsásabbá válik, a fürtös fejek mélyen munkájuk felé hajlanak s csak miután eltávozott, kérdezik egymástól pajkos mosolylyal : »vájjon nem neked szólt-e ?« Megesik néha, hogy a kora tavaszszal, avagy nyár közepén kinyitott ablakon át egy-egy kicsiny csokor repül a szorgoskodók lábai elé — s ők kíváncsian kérdezik egymástól, vájjon ki tart rá számot, s ha kipuhatolták szeretetteljes irigységgel veszik körül a csokor boldog tulajdonosnőjét, ki nem győz felelni a hozzá intézett özön apró kérdésre. Majd üt a megváltás órája, négyet csengetnek, Luise kisasszony a földszinten, Emilia kisasz- szony az első emeleten egykedvűen huzza fel kez- tyüit s jelenti ki, hogy »hölgyeim haza mehetnek,« mire a kis csoport még lázassabb igyekezettel törtet a ruhafogas felé, még gyorsabban ölti fel egyszerű vagy díszes, uj vagy divatját múlt felöltőjét, s a délelőttinél valamivel zajosabb a kivonulás, kevésbé komoly a meghajlás s nagyobb az utcára jutási vágy — mert Ilus siet a zöldfa utca-felé, hogy végre fogadja a fess jogász köszönését; Edith mustár papirt vásárol a macskájának ; Ilma igyekszik a Szt.-László-tér felé, hogy (9-vele találkozzék s az 0 tekintetéből merítsen adatokat a naplója számára ; Lhd megnézi mégegyszer — ezúttal tizenötödször a megvételre kiválasztott karperecét. Lóri előre készíti könnyeit a költeményben elzengett szerelmes panaszok megsiratására; igy tovább, tarkábnál-tarkább eszmék foglalkoztatják a borzas, szőke, barna, fekete fejecskéket, miközben igyekszik kiki saját útjára s alig ér rá a beszélgetésre. Luise kisasszony karon fogja Emilia kisasz- szonyt, hogy együtt menjenek haza egy kis »tracs parthie« ra, miközben szólják-szapulják a mai fiatalságot, de titokban mindkettő arra gondol, mily SZ1‘ vesen cserélne Hússal, Ellával, Lórival, Edithtel, Ilmával, s a többivel — akármelyikkel.