Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-09-12 / 37. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 1897. szeptember 12. valakinek a hátamegett eljárni, mutatja az, hogy a nevezett céggel addig szóba sem álltunk, mig Szár- novszky úrtól táviratilag meg nem tudakoltuk, hogy a pénzt elküldhetjük-e? Azóta az öntési költség felét, a mennyihez Gruet ez időszerint jogot formálhat, Szárnovszky ur felhatalmazása folytán kifizettük, illetőleg előlegeztük. Ezekből kitűnik, hogy mi a lehető legkorrektebb lelkiismeretességgel jártunk el. Ha formát kerestünk, nem alakoskodásból tettük, de a lényeget, sőt magát a hazafias ügyet akartuk és akarjuk a végeltespedéstől megmenteni. A tavaly májusra tervezett s az idei őszre halasztott leleplezési ünnepély se a mi hibánkból marad tehát el, sőt még csak nem is az előbb tárgyalt okokból, hanem azért, mert az Obsitos relief még most sincsen Párisba öntésre kiküldve, a talapzatra jövő genius pedig nem a hogy kőben ki volna faragva, hanem véglegesen megmintázva sincs, legalább úgy nincs, a mint a bíráló bizottság kívánja. Hogy tehát a felemlített ultimátum megküldése egyenesen kötelességünk volt, tovább bizonyítanunk felesleges, egyszerűen hivatkozunk a szerződés 9., 10. pontjára. Ezekben előadtuk igazságunkat. Igyekeztünk higgadtak, tárgyilagosak, a mennyire lehet kíméletesek maradni. Előadásunkhoz még csak azt csatoljuk, hogy mi Szárnovszky urat, mint művészt tiszteljük és becsüljük, kiváló képzettségét elismerjük, jóhiszeműségét kétségbe soha sem vontuk, de any- nyit kérünk, sőt megkövetelünk mi is, hogy a mi jóhiszeműségünkben se kételkedjék senki. Reánk nem egy ember, nem csupán a sajtó, hanem a közvélemény ezer szénié vigyáz. Saját lelkiismeretességünk mellett ez a tudat vezetett bennünket a múltban s fog vezetni a jövőben is. Őrizői leszünk tehát továbbra is annak a bizalomnak, amelyet ez a mi kis lelkesedni tudó társadalmunk mi belénk helyezett, s az esetleges gáncs, sőt gyanúsítás mérgét mindig el fogja venni ama tudat, hogy kötelességünket híven, jóakarattal, teljes ügybuzgalommal és becsületességgel teljesítettük! Bizva szerkesztő urnák ismert igazságszerete- tében, kérjük fenti válaszunknak egész terjedelemben való kiadását. Mély tisztelettel, hazafias üdvözlettel vagyunk, Szegzárdon, 1897. szeptember 9. A szegzárdi Garay-szobor bizottság nevében: Bodnár István, Fördös Vilmos, jegyző. elnök. Boda Vilmos, Steineker Ferenc, Ujfalusy Imre, Fink Kálmán, Dr. Steiner Lajos, Wosinsky Mór, Krammer János, Székely Ferenc, Vargha Lajos, Krcsmárik Pál, Dr. Szigeth Gábor, Máthis Kálmán, Őrffy Lajos, Tihanyi Domokos, Dr. Pápé Dénes, Simontsits Elemér, Totth Ödön, Antal Ferenc, Schneider Gábor, Török Béla, Holub János. bizottsági tagok. Gyurátz Ferenc ev. püspök Uzdborjá- don és Szentlörincen. Gyurátz Ferenc ev. püspök egyházlátogatási kőrútjában e hó 8-án Uzdborjádon tartott pihenőt. Kíséretében voltak: N á d o s s y felügyelő, Bauer esp., Viezner, Becht, Sántha, lelkészek, F ö r d ő s Vilmos, Rudnyánszky báró, F ö r d ő s Dezső, P e s t h y József, P e s t h y Mór, P e s t h y Endre, P e s t h y Ferenc, P e s t h y János, Sass László, Dobrovszky Kálmán, D o faro v s z k y Gyula. Délben Borjádon a Sass-fészek- ben volt az ebéd, melynél Gyurátz püspök gyönyörű felköszöntőt mondott özv. Sass Istvánná oldala mellett a Sass-családra, Ford ős Vilmos és S ánth a a lelkes püspökre, L ági er Sándor lelkész a fiatal S a s s n é őnagyságára. Másnap, szept. 9-én reggel jött a püspök Szentlőrincre, az ő kíséretével s az uzdbor- jádi hölgyek és urak társaságában. A falu végén fehér ruhás leányok várták koszorúkkal, diadalkapun át harangzúgás közt vonult a diszes vendégsereg a templom elé, hol Sántha Károly lelkész fogadta lelkes éz ékes beszéddel, a gyülekezeti, községi elüljárók, jegyző, biró, tengernyi nép jelenlétében. Miután a püspök szép beszédben válaszolt s a lelkész leányai: Sántha Ilonka és Margit gyönyörű rózsacsokrot nyújtottak át a püspöknek, a diszes vendégsereg a papiakba vonult. Először is az iskolát vizsgálta meg a püspök, onnan a templomba ment a sokasággal együtt; a nagy templom alig volt képes befogadni a népet. Fölzendül az «Erős várunk nékünk az Isten» fenséges ének, a helybeli lelkész az oltárnál imádkozott, a szószéken pedig egyházi beszédet mondott; ezután a püspök tartott az oltárnál beszédet. Hisszük, hogy mindkét beszéd maradandó hatású lesz a gyülekezet és a hozzá tartozó gyülekezetek életében. A helybeli lelkész felolvasta még a gyülekezet érdekes történetét s anyagi s erkölcsi viszonyait feltüntető jelentését. A szentlőrinci pusztát 1722-ben szállotta meg nyolc ev. magyar család G y örkön y b ő 1, hol az időben németek és magyarok vegyest laktak az ő lelkészükkel Szenecei Bárány Györgygyel együtt. E nyolc család volt: F ö r d ő s György, Szívós Ádám, Katona Márton, F e j é r János, Cseh György és Pál, T ó t Péter, Fenyő Andrásén Gál Mihály. Szenecei Bárány György után itt volt lelkész P e r 1 a k y Gábor, később püspök, Nagy István püspök, B a- 1 a s s a János, kinek fia volt az európai hirü orvos, Balassa János dr., ezután jött B a d i c s István és Sántha Károly, a mostani lelkész. Itt született Z s i v o r a György, a jeles jogász és áldott szivü emberbarát. Itt tanult Petőfi az 1831/2 és és 1832/3. évben az algimnáziumban. Virágzó leánygyülekezete volt Szentlőrincnek hajdan Zomba, elvándorolt lakosai vetették meg Orosházának alapját. VÁRMEGYE. — A vármegyei igazoló választmány múlt csütörtökön délelőtt tartott ülésén állapította meg az 1898. évre érvényes, virilis megyebizottsági tagok névjegyzékét. Az ülésen részt vettek: D ö r y Dénes főrendiházi tag, elnök és dr. K rámol i n Emil, Totth Ödön, Őrffy Lajos, dr. Haidekker Béla választmányi tagok, Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, mint előadó. A jövő évre a census meglehetősen apadt; az utolsó rendes virilis tag adója 208 frt 10 kr, (tavai 228 frt 69 kr) — az utolsó póttagé pedig 196 frt 16 kr, (tavai 205 frt 27 kr). Részint elhalálozás, részint nem jelentkezés, vagy az adókimutatásának hiánya miatt a folyó évi virilisek közül kimaradtak: Bischitz Mór, br. Jeszenszky Béla, Hónig Mór, Sze- niczey Ögön, Domsits László, Weisz József, Kele- csényi Ambró, Engel P. Sándor, Kohn Adolf, Weltmann Simon, Horváth Sándor, Kohn József, Pártos Zsigmond, Streicher Péter, Schlesinger Ignác, Tóth Gyula, Kovarc József, ifj. Freund Ignác, Szenthe Károly, dr. Kohn Ármin, Wurm Ignác, Berger Mór, ifjú Weingärtner János, Leopold Károly, dr. Pirnit- zer Béla, Lengyel Zsigmond és Gottlieb Jakab. Szentlőrincnek minden időben védői, áldozatkész jóltevői voltak az uzdborjádi családok. A Fördősök kivont karddal védték az üldözésben a templomot. A mai időben is fenkölt lelkű jóltevői e gyülekezetnek ezen családok, kiknek körében az ev. ref, úgy a r. kath. családtagok is nemes versenynyel hozzák az oltárra az ajándékot az ev. családtagokkal együtt. Az egyház fáján r. kath., ev. ref. és ág. ev. ágak szeretetben ölelkeznek össze. Igazán megható látvány! Most is, hogy a püspök ur jótékony adakozásra, nőegylet alakításra buzdított: az uzdborjádi családok, e nemes szivü nők és férfiak vetekedve állták és állják körül a jótékonyság oltárát. Lesz «Aranykönyv», nőegylet. Az iskolateremben gyűlt össze jóizü ebédre a diszes társaság. Rudnyánszky báró és Sántha a püspököt, a püspök Sánthát, Sass László Nádosyt, Kálmán Dezső a püspököt és Bauert, Sántha aFürdősöket, «az uzdborjádi atya- fiságot» és a szentlőrinci népet stb. köszöntötték fel. Öt óra felé B i k á c s felé ment a püspök ur és kísérete, Dorognál a paksi szolgabiró üdvözölte. Hírek. — Darányi miniszter körút vármegyében. Darányi Ignác di ország tetterős, kitűnő földmivel nisztere múlt csütörtökön Budapes hajóra szállva, útnak indult a Dunán, nogy a Közép-Duna szabályozási munkálatait és a védműveket személyesen tekintse meg. A miniszter kíséretében voltak : Türr István tábornok, Bedő Albert nyugalmazott államtitkár, Rapaics Radó és Kvassay Jenő miniszteri tanácsosok, Sckmausz Endre Baja város főispánja, Fekete Zsigmond és Zsák Hugó miniszteri osztálytanácsosok, Schön- holz Rezső műszaki tanácsos, Gyó'ry Lóránt miniszteri fogalmazó és Jezerniczky Ákos kir. mérnök. Pakson a paks-faddi védgát társulat nevében Daróczy Tamás fogadta a minisztert, kihez Úszódon darajossy Sándor a duna-keceli kerület képviselője csatlakozott. — Délután 1/24 órakor érkezett a miniszter Domíoriba, hol a feldíszített állomáson nagy ünnepélyességgel fogadták. Megjelentek az ottani védgáttársulat elnöke, alelnöke, igazgatója, Tolna község elöljárósága, az ártéri birtokosok közül is számosán. Bartal Béla rövid üdvözlő szavai után a társaság részéről Petrich Ferencz hosszabb beszédet, ismertetvén a társulat történetét, intézett a miniszterhez, majd Bo- gyiszló község nevében az ottani jegyző mondott beszédet, mely beszédekre a miniszter szives szavakban válaszolt. Dombo- riban csatlakoztak a miniszterhez dr. Szigetit Gábor a szegzárd-bátai dunavédgát társulat elnöke, kiben a miniszter régi kedves ismerősét szívélyesen üdvözölte és Boda Vilmos kerületünk képviselője, ki előtt a miniszter a tolnai holt Duna mielőbbi szabályozását helyezte kilátásba. Dombodból félórai időzés után folytatta útját az illustris társaság, mig 6 óra körül Bajára érkeztek, a hol, a zsilip és a Ferencz csatorna alapos megszemlélése után, az estét töltötték. Másnap, pénteken, reggel 8 órakor indultak el Bajáról, a hol dr. Jagics József a mohácsi kerület képviselője és Heintz Albert, Ferenc csatornái főmérnök csatlakoztak a társasághoz, folytatva utjokat Báta-felé, az ottani hatalmas szivattyú-telep megtekintésére. A bátaiak nyugalmát már a kora reggeli órákban a fogatok hosszú sorának robogása zavarta fel. Az összes szomszéd községek küldöttjei sereglettek itt össze a miniszter tiszteletére. A vármegye képviseletében megjelentek: D'óry Pál alispán és Bajó Pál szolgabiró. A védgáttársulat részéről ott voltak : Kelecsényi Ambró igazgató. Tóth Károly főmérnök, Steinsdörfer József ellenőr. Szegzárd városát: Őrffy Lajos ügyvéd, a képv. testület tagja, Hirling Ádám dr. főjegyző és Zsigmond F. biró képviselték. Hasonlóképen a jegyző, biró és több elöljáró által voltak képviselve Bátaszék, Őcsény, Dees, Piks és Alsó-Nyék községek. Maga Báta község lakossága ünnepi ruhában nagyszámban jelentek meg a telepen Salczer Sándor plébános, Kur Kálmán ref. lelkész, Purth és Sörös községi jegyzőkkel, úgy az egész elöljárósággal az élén. Az iskolás gyermekek tanítójuk vezetése alatt és a tüzoltótestii- let tagjai a védgáton foglaltak helyet. A szivattyú telep és az előtte elterülő térség lobogókkal és virágfüzérekkel szépen és ízlésesen volt feldíszítve. Fél tiz volt, midőn taracklövések jelezték a miniszter érkezését. A nagy Dunától a védgát társulat feldíszített csolnakjain érkeztek a telephez a miniszter és kísérete. Zajos éljenzés hangzott fel, midőn a miniszter az első csolnukból kiszállt. D'öry Pál alispán szép szavakban fejezte ki a vármegye közönségének örömét, hogy a minisztert, — kinek egyéniségét közgazdasági áldásos tevékenységéért úgy országszerte, mint nálunk, főleg a szőlők felújítása és a Duna szabályozása körül szerzett kiváló érdemeiért és kifejtett közhasznú működéséért, osztatlanul tisztelik, — várme