Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)

1897-06-20 / 25. szám

1897. junius 20.

— Halálozás. Bach Jenő felsőireghi jegyző múlt pénteken 38 éves korában elhunyt. A társaséletben kedvelt, tevékeny ember volt, kit családja, ismerősei, pályatársai őszinte részvéttel gyászolnak.

— Az Amerikába kivándorolni szándékozóknak a rájuk váró veszélyekre való figyelmeztetés tárgyában P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A san-paulói (Brazília) oszt. magy. konzulátusnak genuai főkonzulunk által előterjesztett jelentése ismét szomorúan világítja meg a lelketlen ügynökök által fényes ígéretekkel kivándorlásra csábított honfitársaink sanyarú helyzetét. Újabban ugyanis 48 magyar és horvát család érkezett oda Gergőit Antal genuai ügynök azon Ígéreteitől elcsábítva, hogy földet fognak tulajdonul kapni; de nemcsak, hogy az ígért földet meg nem kapták, hanem még elfogadható munkát sem találtak, minélfogva most a legnagyobb nyomorban sinylenek s könyöradományokra vannak utalva. Ezenkívül a kivándorlók ki vannak téve az ügynökök lelkiismeretlen kizsákmányolásának, mi leginkább az által történik, hogy ezen ügynökök a kivándorlók podgyászáról szóló feladási elismervé- nyeket maguknál tartván, a podgyászt tulajdonosaik meg nem kapják, s az elismervény hiányában minden felszólamlásuk sikertelen marad; továbbá, hogy az ügynökök a pénzváltásnál a tudatlan kivándorlókat megröviditik, úgy hogy az elölnevezett konzulátusnál az ily panaszok napirenden vannak. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint a fent előadottak a lakosság körében, különösen, hol kivándorlási mozgalom észlelhető, a lehető legszélesebb körben közzététessenek, s a kivándorolni szándékozók a rájuk várakozó veszélyekre a hatósági közegek által külön is figyelmeztessenek.

— Uj aljegyzői állásra hirdetett pályázatot a siraontornyai járás főszolgabirája. Nagy-Székelyben szerveztetett ez állomás 400 frt évi fizetés és szabad lakásból álló javadalmazással. A kérvények a nevezett főszolgabirósághoz julius 1-éig nyújtandók be. A választás jövő hó 3-án lesz.

— Veszedelmes gonosztevőt fogtak el a múlt héten a hátai rendőrök. A Dunán csónakon négy gyanús egyén evezett, mikor a rendőrök üldözőbe vették, három kiugrott a ladikból s a benmaradt Jelinek Ferencet fogták el, ki nem tudta magát igazolni. Az elfogott gyanús csavargó a rendőrökkel ugyancsak kikötött s feleseléseivel és szökési kísérleteivel annyira felingerelte a rendőröket, hogy ezek elverték és a szegzárdi kórházba szállították. Illetőségi helyéül itt Pancsovát említette s mikor a hatóság Pancsovára Jelinek kilétéről kérdést tett: onnét sürgöny utján kérték a legszigorúbb felügyelettel való letartóztatását. A szegzárdi csendőrség el is kisérte pancsovára, ahol eddig 6 rendbeli betöréses lopást ismert be és bevallotta, hogy 2-szer a csendőrök kezéből, egy járásbirósági fogházból és a temesvári törvényszéki fogházból szökött meg.

— Megjutalmazott csendőr. Horvát Géza, a szegzárdi csendőrörs ügyes és buzgó őrsvezetőjét Baranya-Selylyére örsparancsnokká nevezték ki. Kinevezését szolgálati érdemei után nyerte.

— A szemérmet sértő nyomtatványok és képek tárgyában a belügyminiszter junius hó 2-án 40.003. szám alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki valamennyi törvényhatósághoz : »Miután az utóbbi időben mind gyakrabban merülnek fel panaszok a szemérem sértő nyomtatványoknak és képeknek nyilvános helyeken való kitétele miatt; ennélfogva a közerkölcsiség érdekeinek lehető megóvása céljából a következő rendelkezést teszem: A ki szemérem sértő nyomtatványt, képes ábrázolatot vagy más tárgyat utcai kirakatban vagy más közlekedési vagy pedig oly nyilvános helyen, a hol azokat bárki láthatja, kiállít és azt a rendőri hatóság felhivására azonnal el nem távolítja, a menynyiben cselekménye súlyosabb beszámitás alá nem es>k, kihágást követel és 100 frtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. Az eljárásra azon közigazgatási hatóságok illetékesek, melyeket az 1880. évi XXXVII. t. c. 42. §-a kijelöl. Miről a törvényható- sagot tudomás és további eljárás végett ezennel értesítem. Perczel s. k.«

__________TOLNA VÁRMEGY 5;.

— K

ét fővárosi lap fúziója. Egyike a legrégibb budapesti hírlapoknak, a Fővárosi Lapok junius 16-án megszűnt, helyesebben beleolvadt a kitünően szerkesztett Magyar Újságba. A kik tehát eddig a Fővárosi Lapok előfizetői voltak, ezentúl a Magyar Újságot, ezt a mindig élénk és mindig jólértesült lapot kapják meg, amig az előfizetésük tart. De megkapják egyúttal azt a nagy kedvezményt is, melyben a Magyar Újság előfizetői részesülnek. A Magyar Újság minden előfizetője ugyanis ingyen kap havonkint egy díszes kötet regényt, jóllehet a Magyar Újság olcsóbb minden budapesti lapnál a mennyiben előfizetési ára egy hónapra 1 forint.

— Honosítás. A magy. kir. belügyminiszter Kölesek Román vasúti mozdonyvezetőt a magyar állampolgárok kötelékébe fölvette s részére a honosítási okiratot kiállította.

— Kiadó vadászterület. Harcz község vadászterületének bérlete, mely folyó évi augusztus

I- jétől számítandó 6 évre adatik ki — jövő hó

II- én fog árverés alá bocsájtatni.

— Vizbefult gyermek. Dórmény György fel- sőnánai fiú, kit szülei Agárdra adtak magyar szót tanulni, ott fürdés közben a Sióba fűlt.

Válasz.

— Ebirtás Szegzárdon. —

Illetékes helyről felkértek bennünket a következő sorok közlésére :

A » 7onlavármegyei. folyó évi junius hó 13-án megjelent 24-ik számában * Ebirtás Szegzárdon < cim alatt egy hir jelent meg, amely lényegében azt tartalmazza, hogy az ebdüh eset folytán elrendelt zárlatuak tartama alatt elégséges, ha csupán * kóbor, szabadon járó gyanús kutyáki, fogatnak el a gyepmester által ; — hogy a kutyáknak otthon megkötve tartása fölösleges, s hogy a gyepmesternek Szegzárdon követett az idószerinti eljárása a magánlak sertés jellegét viseli magán stb.

Úgy az állategészségügyi törvény és végrehajtási utasítás, valamint a tapasztalat, ennek a felfogásnak tévességét igazolja.

Ha valahol veszett eb kóborolt, mint Szegzárdon is történt: úgy törvény és rendelet szerint a közsógbeli összes kutyák megkötve tartandók, vagy pedig szá jkosárral ellátva pórázon vezetendők. E szövegből világosan kitűnik, hogy a megkötve tartandó kifejezés a kutyák otthon tartásának mikéntjét szabályozza, mert hogy az otthonon kivül hogyan kell a kutyát járatni azt a szájkosár és póráznak elrendelése mutatja.

Azt a kérdést, hogy fölösleges-e a kutyákat megkötve tartani otthon, s elégséges-e az otthon tartást minden közelebbi korlátozás nélkül csak általánosságban elrendelni, — abból a szempontból kiindulva kell megbírálni, ami az állategészségügyi törvénynek elérni kívánt célját képezi. Ha veszett eb kóborolt a községben, határozottan meg nem állapítható, hogy melyik kutyát inficiálta, vagy hogy elszóródott nyála, mely a ragály anyagot tartalmazza és a mely a sértetlen nyákhártyán keresztül, tehát közvetlen marás nélkül is ragályozni képes, hol és mikor infieiálhat egy községbeli kutyát. Ez utóbbi miatt van előírva a veszett állatok fertőtlenítése. — Ezek alapján állategészségügyi szempontból természetszerűleg oda kell törekedni, hogy a veszett eb által közvetlenül, vagy esetleg közvetve ragályozott kutya a többi kutyát be ne fertőzhesse. Minthogy azonban azt nem tudhatni, hogy ezen esetleges fertőzéstől melyik kutya mentes és melyik nem, szükséges egy oly óvintézkedést életbe léptetni, amely mindegyik kutyára nézve

kizárja azt az esetet, hogy egy másikat ragályoz- hasson.

Ily óvintézkedésül Írja elő a törvény és miniszteri rendelet, azt, hogy ebdüh esetek alkalmából a községben levő valamennyi kutya megkötve tartandó 40 napig. Ezen 40 napi határidő a veszettségnek lappangási időszaka, amely időtai tani alatt a kóborolt veszett eb által közvetlenül vagy közvetve ragályozott kutyán a veszettség tünetei jelentkezhetnek.

Ezen 40 nap alatt ép azért, mert nem tudható, hogy mely kutya van ragályozva, valamennyi kutya gyanúsnak tekintendő, és valamennyi megkötve tartandó egyrészt azért, hogyha esetleg ia- gályozva volna valamelyik, az a másikat be ne fertőzhessen, másrészt azért, hogy a tulajdonos köny_____________________ 5._

nyebben megfigyelhesse, s kizárttá tehesse a veszettség jelentkezési időszakában fellépő kóborlási ösztönnek azt a veszélyes következményét, hogy a kutya embert vagy állatot ragályozhasson.

Ezen veszélyeket csak egyedül egy óvintézkedés képes elhárítani, t. i. a községbeli valamennyi kutyának megkötve tartása.

Hogy ezen intézkedésnek elrendelése mellett is, hány esetben nem játszatik ki a törvény, az a folyó évben Bátán, Bátaszéken, Alsó-Nyéken, Várdombon és legújabban Szegzárdon elreudelt zárlatok alkalmával volt tapasztalható.

Mindezen községekben tetemesre rúg azon ebtulajdonosok száma, akiknek kutyái a zárlat dacára az utcákon voltak találhatók. Szegzárdon a hatóságnak megtorlás végett feljelentett összes esetek között csak 4 volt olyan, amelyben a kutyák azért fogattak el a gyepmester által, mert az udvaron szabadon találtattak; a többi valamennyi esetben a kutya azért fogatott el, mert szabadon találtatott az utcán.

Minthogy ezen ebtulajdonosoknál a szándékosság nem feltételezhető, hogy t. i. kutyáikat szándékosan hajtották volna ki az utcára azért, hogy a rendeletet megszegjék: ez esetek csak arra szolgáltatnak bizonyítékot, hogy az otthon meg nem kötött kutya kellő gondosság mellett is kiszabadulhat az utcára, s hogy az „otthontartásnak“ csak igy általánosságban való elrendelése nem képez célra vezető zárlati intézkedést, mert az ebtulajdonosoknál bizonnyára nem hiányzó jószándéknak keresztülvitele minden egyes kutyának szabadság- vágyát megtörik.

Ha már most akkor, amikor a kutyáknak megkötve tartása van elrendelve, elóg nagyszámban találhatók kutyák az utcán váljon mennyi kutyát nem kellene akkor az utcán látnunk, ha még ez nem volna elrendelve! s mennyi bőséges alkalom nem nyílnék az esetleg meglévő ragály anyagnak elterjesztésére. De különben is, ha a kutyáknak megkötve tartásától eltekintve a hatóság, s megelégednék azzal, hogy „az otthontartás“ kötelezettségének elrendelése mellett nagyszámban kint található kutyáknak tulajdonosait megbüntetné, mi haszna volna a ragály ozásnak e bő lehetősége mellett az utólagos megtorlásoknak ?

A panaszolt magánlak sértése nem forog fenn egyszerűen azért, mert a községi rendőr által kísért gyepmester hatósági rendelet folytán jár el, úgy akkor amikor az utcán talalt kutyát elfogja, mint akkor, mikor a törvény végrehajtásának ellenőrzésére kiküldve az egyes udvarokon megnézi, hogy a kutya kötve van-e tartva, s ha nem, azt elfogja. Mert amikor közérdekből a magántulajdon és szabad cselekvés törvényes alapon korlátozva van, akkor a hatóság ellenőrzési kötelességből folyó dolgot képez a végrehajtásra szolgáló közegek utján való megszemléltetése annak, hogy az előirt korlátozás véghez van e vive.

Szegzárdon a kiirtott veszett eb 2 gyermeket mart meg, utóbb még egy gyermek szenvedett gyanús ebmarást. Az előbbieknek kétségbeesett, az utóbbiak aggódó szülei, akikhez hasonló szerencsétlenek számára akar a törvény előleges oltalmat állítani, nyilatkozzanak, hogy a cikkírónak vagy a törvénynek van-e igaza.

Teljes készséggel közöltük a fennti nyilatkozatot, amely alaposan és részletesen, épugy mint helyes felfogással világítja meg a törvény és rendeletekben foglalt, a közönség személyes biztonságát és érdekeit szolgáló in’ézkedéseket. Mi múlt számunkban csak a közönség legintelligensebb köréből hozzánk érkezett panaszokat reprodukáltuk, a melyek legfőképen a gyepmesternek túlbuzgó eljárását ismertették, a mi által néha nemcsak sértő és botrányos jeleneteket idézett elő, hanem valóságos zaklatásnak tette ki a közönséget. Mi tehát nem annyira a törvényes rendelkezésekre, mint inkább azok végrehajtási módjára tettünk pár megjegyzést. A szerk.

T A N Ü G Y.

— A kereskedő tauonc iskolák eddigi szervezete és tanterve hiányosnak és céltalannak bizonyulván, a kultuszminiszter egyetértőleg uj szervezeti szabályzatot és tantervet adott ki, mely már a jövő tanévtől kezdve érvénybe lép.