Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-06-13 / 24. szám
hol valami lakodalom volt. E hely már Veszprém- megyéhez turtozik és igy az ozorai csendőrség nem kisérheti az ott történőket szoros figyelemmel. A 4 felszegi legény kifaragott és a gyilkosság elkövetésére szánt akácfa-bunkókkal a lakodalmas ház körül úgy el tudott bújni a sötétségben, hogy az ott lévő, mintegy 200 vendég közül senki sem vette őket észre. Midőn Kovács István alszegi 20 éves legény néhány percre félre ment a mulató tömeg közül, megismerték az elrejtőzött felszegiek, hogy ez ellenség, egyikőjük, Rácz István elkiáltja magát: »Itt van üsd a hét szentségit« és neki esett másik három társával, Laci Kovács József, Lázár István és 7rigi István legényekkel a mit sem sejtő Kovács Istvánnak, bunkósaikkal egy pár pillanat alatt leverték és ott rögtön kiadta lelkét, mikor a lármára odafutott vendégsereg oda talált és megtudta, hogy mi történt, a gyilkosok ijedtükben eldobták bunkó- saikat és mind a négyen felismeretlenül elmenekültek a sötétség leple alatt. Nem volt semmi jel a bűnösök kilétének megállapítására, de Zsolnai János ozorai csendőrőrmester kitűnő helyi ismereteinél fogva ismerte már madarait és reggelre el is fogta kettejüket Orbán Imre szilasbalhási őrsvezetővel. Gratulálni lehet a derék őrmesternek sikeréhez, mert a gyilkosok másik kettejét is rövidesen kinyomozni, elfogni és beismerő vallomásra bírni és az enyingi kir. járásbíróságnak átadni képes volt. Szomorú képét mutatja népünk még mindig vad állapotának e dolog és a gyilkosok azon kijelentése megdöbbentő világításban mutatja be cinikus lelkűket: hogy megöltek volna bárkit, ki az alszegiek közül való. Iskola, templom, népnevelők, hol van működésiek eredménye ! Ozorán, 1897. junius 10. Gere Antal TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1897. évi junius hó 15 én. Klem János ellen lopás miatt. D. Nagy Lajos és Szarka Ferenc ellen hamis vád miatt. Horváth Ernő ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Lázár György ellen emberölés kísérlete miatt. Scheuer József ellen becsületsértés miatt. 1897. évi junius hó 18-an. Pákozdi János ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Róth István ellen csalárd bukás miatt. Dragojlovics Mihályné és DragoJlovics Dra- gina ellen vallás elleni vétség miatt. Dávid János és Beringer Péter ellen hatóság elleni erőszak miatt. Fehérvári András ellen sikkasztás miatt. — Kaució szédelgő. A szegzárdi kir. törvényszék múlt szerdán érdekes bűnügyet tárgyalt. A fővárosi csalók egy veszedelmes alakja fölött ültek törvényt, ki évek hosszú során furfangos módon igyekezett embertársait becsapni, s azok keservesen szerzett filléreinek elsikkasztásából élősködött. Ágoston István kir. táblai biró elnöklete alatt Schmidt Imre és Áldor Ödön birákból és Faddy János jegyzőből alakult tanács ítélt a vádlott fölött. A vádhatóságot Schneider Gábor kir. alügyész képviselte. Vádlott ügyvéd nélkül személyesen védekezett. Kovács Gyula Mihály gyógyszerész, a «Hungária» bizományi és főképviseleti iroda tulajdonosa hangzatos címet nyomatta leveleire s rendesen dr.-nak is tituláltatta magát, holott a végtárgyaláson végre bevallotta, hogy csak hat gimnáziumot végzett. A vádlott többi között a gyógyszerészekre szokta kivetni hálóját s gyógyszertárberendezésekre és egyéb anyagok beszerzésére vállalkozott s megrendelőit vagy nem elégítette ki vagy silány árukat sózott a nyakukba. Borbás István tolnai gyógyszerésznél végre rajta vesztett turpisságán. Borbástól még 1895. január végén 150 frt előleget csikart ki olyan címen, hogy részére 1600 frt értékű gyógyszertári üvegeket és fölszerelést szállít, de a megrendelésnek máig sem tett eleget, mert mint a végtárgyaláson bebizonyult, nem létező tárgyak szállítására vállalkozott. Borbás csalás miatt emelt ellene panaszt, s a vád beigazolást is nyert Ezenkívül három volt budapesti alkalmazottja óvadék elsikkasz1897. junius 13. tás miatt is panaszt emelt ellene, mert ezeket meg akként csapta be, hogy Budapesten a Szvetenay- utcában egy pincében pezsgőgyárai létesített, s oda őket incassans. ügynököknek és raktárnokoknak szerződtette s készpénzben átadott ovadékjukat elsikkasztotta, sőt még az egyik alkalmazott által óvadék fejében neki átadott ékszereket is elzálogosította. Ebben a pincében a vádlott «pezsgő» név alatt ihatatlan kotyvalékot állított elő műúton, a minek az elöljáróság vetett véget, mert borhamisítás miatt a pincét bezáratta. Az alkalmazottak, kiknek fize- . tesüket sem adta ki, az óvadék elsikkasztása miatt följelentést tettek ellene s csak több napi hajsza után sikerült kézrekeriteni a hires »vegyészt» éppen akkor, midőn álruhában a központi pályaudvarban elillanni készült. Március 6-dika óta van vizsgálati fogságban, ahonnan Budapestre levelet irt egy volt napszámosához, a kinek most is 104 forinttal tartozik, hogy feleségével együtt jöjjön le mellette tanúskodni; ezek le is jöttek, de annyira aggályos és gyanús tanuknak bizonyultak, hogy megeskedte- tésüket-a törvényszék nem rendelte el, mert a férj maga is bevallotta, hogy azért jött le a vádlott mellett tanúskodni, hogy kiszabadulása esetén talán pénzéhez jut. Schneider Gábor alügyész, szépen átgondolt rövid, találó vádbeszédében utalt arra, hogy az ily fajta emberek veszedelmesebbek a rablógyilkosnál, mert ezek alattomban, ravasz fogásokkal szi- polyozzák ki embertársaikat s fosztják meg vagyonuktól. A vádlott ezután másfél óra hosszáig tartó zavaros, összeíüggéstelen szavakkal telt beszédében össze-vissza hordott tücsköt-bogarat, latin citátumokat, rosszul alkalmazott jogi terminus-technicusokat, mindaféle félművelt ember, ki önhittségében talentumnak képzeli magát, s azt hiszi, hogy üres szavaival hatást tud kelteni. Silánysága és tudatlansága az egész végtárgyaláson kisült; ravaszságnál, gonoszléleknél egyébről nem tett tanúságot s leg- föllebb még arról, hogy a fővárosban a bűnügyi | végtárgyalásokat, mint afféle érdekelt ember, gyakran látogathatta. A végtárgyalás délután fél há- I romig tartott. Délután 4 órakor hirdette ki Ágoston : István elnök az ítéletet, mely szerint vádlott 1 rendbeli csalás és két rendbeli sikkasztás büntette, valamint 1 rendbeli sikkasztás vétsége miatt j évi börtönre, cimbitorlás miatt pedig 20 frt pénzbírságra ítéltetett. Vádlott, valamint a kir. ügyész is föl- lebbezett. T A N Ü G Y. — „Ezeréves Magyarország“ címen iskolai használatra és a magyar nép számára gyönyörű emlékfüzatet adott ki még a múlt évben az »Eötvösalap orsz. tanitó-egyesülete.« Ez emlékfüzetet a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 7484. sz. alatt ajánlotta is az összes népoktatási intézetek növendékeinek s igy nagyon alkalmas arra, hogy midőn az iskolák folyó évi junius hó 8-án az ezredévi ünnepségek évfordulóját ünnepük, az a tanuló ifjúság s a nép között már a hazafiui kegyelet ápolása céljából is terjesztessék. Az emlékfüzetet Ujváry Béla szerkesztette s teljes 3 ivre terjed s tartalma 13 csinos kép mellett a következő: 1. I. Ferenc József, Magyarország királya (kép). 2. Ima (költemény) Móra István. 3. A magyarok őshazájáról. Sebestyén Gyula után. 4. Őseink vallásáról. 5. A magyarok Istene (költemény). Petőfi Sándor. 6. A vérszerződés és Etelköz pusztulása (képpel). 7. Hazánk története őseink beköltözése előtt és a honfoglalás. Sebestyén Gyula után. 8. Ezer év. (költemény). Inczédy László. 9. A magyarok első országgyűlése. Árpád halála. 10. Árpád apánk (költemény). 11. Szent István (képpel). Lakits Vendel. 12. Az apostol (költemény). Garay János. 13. Kund búvár. Komáromy Lajos. 14. Hunyady János (képpel). Péterfy Sándor. 15' Hunyady (költemény). Czuczor Gergely. 16 Mátyás király (képpel). Péterfy Sándor. 17. Mátyás király álruhában (képpel). 18. Hazám (költemény). Lévay Mihály. 19. Az 1847. évi országgyűlés megnyitása. Móra István. 20. A magyar zászló (költemény). Pósa Lajos. 21. A magyar nemzet újjáalakítása. Jókai Mór. 22 Ébresztő (költemény). Bajza József. 23. A jobbágyvilág ; a jobbágyság felszabaditása (képpel). Komáromy Lajos. 24. Egy nemzeti hadsereg. Jókai Mór. 2a. Előre (költemény), Tóth Kálmán. 26. Ki volt nagyobb? Tóth Kálmán, 27. Mai alkotmányunk és ___TOLNA VÁRMEG 3T£. az 1848-iki törvények. Sebestyén Gyula. 28. A haza (költemény). Pósa Lajos. 29. Szomorú napok. Péterfy Sándor. 30. Az igazság győzelme. Péterfy Sándor. 31. Az ország szive. 32. A király-koronázás. 33. Mi a haza (költemény). Majthényi Flóra. Ez a gazdag tartalom magában foglalja legjelesebb íróinktól Magyarországnak elbeszélésekben feldolgozott ezeréves történetének kimagasló eseményeit : az iskolai millenniumi évforduló ünnepségeknek egész anyagát, valamint a szavalásra alkalmas klasszikus költemények nagy választékát. Kedves lesz e füzetke minden ifjú és minden magyar ember kezében. Mert hisz e füzetkéből hű képét nyeri a tanuló ifjúság azon eseményeknek és történelmi tényeknek, melyek döntő befolyást gyakoroltak arra nézve, hogy nemzetünk ezer éves fennállását ünnepelhette ; megismeri belőle azon kiváló nagyságokat, kik iránt kell, hogy e szép magyar hazának minden egyes fia a kegyelet soha meg nem szűnő lángjával adózzon ; megtanulhatja belőle azt, hogy a haza, nemzet és a király iránti lángoló szeretet és odaadó hűség alapfeltétele minden egyes nemzetnek, mely a kor fejlődésével lépést tartva : nagyságát függetlenségét és szabadságát megakarja őrizni. A nagyok pedig okulhatnak és lelkesedhetnek e szent emlékeken, melyek fennen hirdetik ezer éves- múltúnk fényes dicsőségét. Az »Eötvös-alap« országos bizottsága s vele hazánk tanítói a magyar nemzetnek e magasztos örömünnepén valóban legszebben vesznek részt e füzet kiadásával, valamint az ifjúság és a nép közt való terjesztésével. A hazaszeretetnek egy kiapadhatatlan forrását nyitották meg e szépen, szívből írott művel, melynek minden egyes során az »imádott haza« iránti szent lelkesedés ihlete vonul végig. Méltók ezért a teljes elismerésre. A füzet ára 20 kr. Megrendelhető Lampel R. (Wodianer F. és fiai)-féle könyvkiadó cégnél, Budapest, Andrássy-ut 21. sz. A tiszta jövedelem a Budapesten létesítendő »Tanítók Háza« alapjának gyarapítására fordittatik, melyeknél fogva különösen ajánljuk e füzetkéket a magyar tanítóság jóindulatába, kérve azt, hogy annak terjesztése körül egy kis tevékenységet fejtsenek ki. IRODALOM. — Közvélemény. Regény, irta: Benickyné Bajza Lenke. Bizonyos, hogy a sokat íráshoz is egy külön tehetség kell. Benickynében meg van ez a tehetség. Kvantitás tekintetében összes Íróink — de talán még a külföldi irók közül is, ő produkál legtöbbet. Átlag véve, azt hisszük, minden hónapban ir egy uj, két kötetes regényt. A közönség regényolvasó része pedig érdeklődéssel várja és mohón olvassa az ő állandóan magas körökben játszó regényeit, melyek mindig érdekesek. Kétségkívül nagy népszerűségre tett szert Benickyné. Az ő regényei örvendenek a legnagyobb kelendőségnek, mert érdekesen tud elbeszélni s bo- nyadalmas meséket tud szőni. Legújabb regénye is, mely Singer és Wolfner kiadásában az Egyetemes Regénytárban jelent meg, a »Közvélemény« szintén az arisztokrácia, még pedig az osztrák és francia arisztokrácia körében játszik. Egy fiatal, árva francia gróf-kisasszonyhoz La Croix Hermancehoz, garde-des-damesnak szegődik egy elszegényedett, de büszke, rendkívül előkelő osztrák grófnő, Engelberth Magdolna.‘De a két heves természetű nő nem tud összeférni s Magdolna grófné hirtelen a faképnél hagyja La Croix Hermancet. A dúsgazdag fiatal francia grófnő azonnal erkölcsi halottá válik ezáltal, mert a közvélemény ellene fordul. De mikor aztán megveszi a tönkrement Engelberth grófok gyönyörű birtokát, akkor a közvélemény Magdolna grófnőt ítéli el és La Crox Hermancet veszi pártfogásába. Mikor pedig végül férjhez megy Magdolna grófnő testvéréhez, Engelberth Vince grófhoz, akkor teljesen rehabilitálva van. És ezzel a megnyugtató tudattal tesz- szük le ezt a páratlanul érdekes regényt, mely telve van sajátságos, érdekfeszitő problémákkal, bámula- latos jellemfestéssel. A két kötet ára 1 frt. Megrendelhető Singer i és Wolfner könyvkereskedésében, Andrássy ut 10, ________________________ 5.
