Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-05-23 / 21. szám
T A N (j G Y. — A tanitóhiány kérdésének megoldása tárgyában a kultusz miniszter a következő leiratot intézte vármegyénk közigazgatási bizottságához : »A bizottság folyó évi 1277. sz. alatt kelt s a m. kir. ministerelnökség által hozzám áttett 1896. évi jelentése szerint Tolnamegye területén 48 képesítettéi tanító működik s §6 segéd tanító ónálló osztályt vezet. — Miután csak is a tanító hiánynyal indokolható ama helyzet, hogy képesitettlen tanítók alkalmazása megtüressék, folyó évi 22342. sz. a. kelt s a kir. tanfelügyelőkhöz intézett azon rendeletem, mely szerint oki. kisdedovónőknek a tanítói állásokra átlépést lehetővé tettem — immár megszűnt, felhívom a bizottságot, hogy a mennyiben 48 tanító nem képezde végzett, helyettük megfelelő képességű tanerők alkalmazása iránt intézkedjék s miután az 1893. XXII. t. c. szerint önálló osztály vezetésére csak is rendes tanítók alkalmazhatók, tegye meg a kellő lépéseket az iránt, hogy az 56 segédtanító állása rendessé átszerveztessék. — Eljárása eredményéről a bizottság jelentését a folyó évi julius hó 1-ig elvárom.« IRODALOM. — A Bezerédj Istvánról a »Budapesti Szemle «-ben Leopold Samutól közölt és lapunkban már ismertetett jeles tanulmány Bezerédj arcképével ellátva, külön lenyomatban is megjelent. — Az „1848—49-iki magyar szabadságharc története“ cimü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 80-ik füzet, a melyben Gracza György az oroszokkal való első alkudozásokat, s az erdély részi végső harcokat írja le. Megkapó an szép a Gábor Áron a székely hősi halálára és temetésére vonatkozó részlet. E füzetben, hogy több szöveg férjen el, csak két egykorú kép van; ezek: Görgei vezérkara és kísérete. Az első orosz táborkövetek Görgeinél, 1849. jul. 20. A szerző, mint e füzetből látjuk, immár 1849. julius végén tart, s igy a páratlanul diszes nagyszabású munka rövid időn néhány füzettel csakugyan befejeztetik. — Van-e más világ? Az «Országgyűlési Értesítő» könyvnyomdája kiadásában (Budapest, vármegye-utca 11 —13. sz.) a napokban igen érdekes könyv jelent meg jónevü, régi magyar Írótól, — T ó v ö 1 g y i Titusztól »V a n-e más világ?» mely ép ma bir fokozott érdeklődést kelteni, mikor a budapesti vígszínházban »T r i 1 b y», kit férje hypnotizálás által a világ első énekesnőjévé tesz meg, oly szenzációs sikert aratott. Tóvölgyi a nálunk még uj spiritizálismusról mond el igen érdekes, figyelemre méltó dolgokat, melyek a magyar irodalomban egyáltalán nem tétetett még szóvá. Pedig megérdemeli a tárgy, hogy megvitázzák ezt a természeti jelentőséget, és a szerző nagy lelkesedéssel, nagy studiummmal látott a kérdés tanulmányozásához. Természetesen ő maga sem találja meg a jelenségek nyitját és elismeri, hogy sok megfoghatatlan s titokzatos dolog rejlik még a természet méhében. Minden könyvkereskedőnél 1 forint 50 krajcárért megrendelhető a könyv, mely minden tudálékosságot kerülve, mondja el a legkülönösebb dolgokat, előszeretettel számolva be megtörtént dolgokról, melyek hitünket csak emelhetik. A spiri- tiualizmus egyike a legkülönösebb problémáknak. Mint ilyen, sokat fognak vele még foglalkozni. Tóvölgyi könyve azon van, hogy világosságot derítsen a titokzatosba. KÖZGAZDASÁG. — A peronospora elleni védekezés érdekében a földmivelésügyi miniszter a következő rendeletet küldte le vármegyénkhez: »Az utóbbi évek szomorú tapasztalatai meggyőzhették a szőlő- birtokosokat arról, hogy mily nagy károkat okoz a peronospora viticola a szőlőkben, ha nem védekezünk ellene idejekorán s megfelelő módon. Fölhívom ennélfogva a címet, hogy a védekezési időszak közeledtével a helyi sajtó utján s közigazgatási utón is lehetőleg széleskörben figyelmeztesse az érdekelteket a peronospora viticola ellen való védekezés szükségességére, s az előirt védekezési eljárásnak lelkiismeretes teljesítésére. Hasson, oda a rendelkezésére álló eszközökkel, hogy a védekezés minél szélesebb körben terjedjen s minél általáno1897. május 23. TOLNAVÁRMEC ifE. sabbá válljék, s hogy a védekezés iránt esetleg alkotott szabályrendelet kellően végre is hajtassák. Az állami szakközegeket (a m. kir. vincellériskolák Igazgatóságait s a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőket) utasítottam, hogy a szőlőbirtokosok- nak a szükséges felvilágosításokat és útmutatásokat adják meg s őket eljárásukban támogassák. Kelt Budapesten, 1897. évi május 11-én. Darányi Ignác s. k.« — A szerencse mosolyog mindazok felé, a kik a május 18-án megjelent Az «Osztály-Sorsjáték» ez. lapra előfizetnek. Ez a lap éppen időszerűen jelenik meg ebből az alkalomból, hogy a szabadalmazott m. kir. osztálysorsjáték ma-holnap már a nagy közönséget foglalkoztatni fogja. Tudvalevő, hogy a kis lottót a törvényhozás eltörölte és helyébe az osztálysorsjáték lép életbe, mely minden kétséget kizárólag Magyarország minden intelligens emberét fogja foglalkoztatni. Az «Osztály-Sorsjáték» ez. lap úgy az elárusítóknak, mint a vevőközönségnek a legrészletesebb tájékoztatást nyújtja a még meglehetősen ismeretlen osztálysorsjátékra vonatkozólag s úgyszólván útmutató lesz arra nézve, hogy kell ez uj sorsjáték iránt érdeklődni. Hogy előfizetőinek módjuk legyen kezet nyújtani a szerencsének: Az «Osztály-Sorsjáték» c. lap 10 osztály sorsjegyet sorsol ki 10 előfizetője között, mely tiz előfizető az összes előfizetők közül sorsol- tatik ki. Ilyen formán, a ki Az «Osztály-Sorsjáték» c. lapra 3 írttal egész évre előfizet, azzal a chance- szál bir, hogy esetleg főnyereményt csinál. E mellett az osztálysorsjáték húzásait, melyek évenként körülbelül 60 napig tartanak, naponként közli és megküldi előfizetőinek a húzások hiteles lajstromát. A két hetenként megjelenő Az «Osztály- Sorsjáték» cimü lap ezenkívül közli az összes nálunk forgalomban levő sorsjegyek húzásait és ezáltal fölöslegessé teszi a sorsolási újságok járatását. Nemkülönken finánciális tanácsadója lesz Az «Osztály-Sorsjáték» cimü lap összes előfizetői számára, mert a hozzá intézendő financiális kérdésekre a legszakavatottabb tollak fognak behatóan válaszolni. Közölni fogja továbbá Az «Osztály-Sorsjáték» c. lap a közgazdaság, pénzügy, biztosítás stb. terén fölmerülő minden újabb mozzanatot. Az «Osztály-Sorsjáték» c. lap előfizetési ára egész évre mindössze 3 frt, mely összeg Az «Osztály-Sorsjáték» c. lap kiadóhivatalához, Budapest, VI. Teréz-körut 18. szám alá küldendő. — A trieszti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generali) folyó évi április hó 12-én tartott 65-ik közgyűlésen terjesztettek be az 1896. évi mérlegek. Az előttünk fekvő igen terjedelmes zárszámadás 60 oldalra terjed és mint minden évben úgy az idén is számos rendkívül érdekes statisztikai adatokat tartalmaz. Ezen jelentésből látjuk, hogy a központi igazgatóság a napirend előtt szomorú kötelességnek felelt meg, midőn elhunyt, felejthetlen, érdemdús magyarországi képviselőjéről Rótt Józsefről következőképen emlékezett meg kegyeletteljesen; — »Rótt József budapesti képviselőségünk főnöke, legelőkelőbb munkatársunk, ki kora ifjúsága óta fölülmulhatlan buzgalommal szentelte teljes tevékenységét és szellemének kiváló adományait a társaság érdekeinek, a múlt év végén súlyos betegségnek esett áldozatul. Rótt József, elhunyt kartársunk emlékét mindig tiszteletben fogjuk tartani és Önök bizonyosan csatlakoznak mély gyászunkhoz és ennek ünnepies kifejezést is fognak adni.« Az évi jelentésből látjuk, hogy az életbiztosítási osztály dijtartaléka 1896. évi december 31-én 3.682.783 frt 61 krral 48,914.760 frt 37 krra emelkedett. Az ugyanakkor érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 189,547.380 frt 05 krt tettek ki, mig az év folyamán bevett dijak 7,887.184 frt 57 krra rúgtak. A tűz- és szállítmány biztosítási ágakban a dij és illetékbevétel 1 1,660.231 Irt 19 kr volt; miből 4,694.768 fst 19 kr, viszontbiztosításra fordit- tatott, úgy, hogy e tiszta díjbevétel 6,985.463 Írtra rúgott, mely összegből 3,315.061 frt 39 ^ kr, mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijköte- lezvények összege 31,895.255 forint 27 krra emelkedett. Károkért a társaság 1896-ban 9,890.283 frt 74 krt folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 291,247.887 frt 35 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 54.452.856 frt 37 kr esik, mely összeget a társaság 166.000 káresetben fizetett ki. A nyereségtartalékok közül, melyek összesen 6,554.104 fut 64 krra rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabályszerinti nyereségtartalék, mely 2.625.000 frtot tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozása és fedezetére alakított tartalék, mely dacára annak, hogy e célra egy 500.000 frtos külön tartalék áll fenn, az évi nyereségből kihasított 280.000 frttal 3.849.104 frt 64 krra emeltetett tel és továbbá a 80.000 írtra rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 120.000 frtot kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztositási osztályban a kamatláb esetleges csökkenést kiegyenlítse. 5 A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 61,051.211 frt 83 krajcárról 66,174.010 fut 30 krra emelkedtek. Ezen értékekből több mint 18 millió magyar értékekre esik. Ezen alkalommal felemiitendőnek tartjuk, hogy a cs. és kir. felséges uralkodó család magán és alapítványi uradalmainak Magyar-, Cseh- és Morvaországban levő összes épületei, leltári készletei és terményei, valamint gyárai tűz ellen a trieszti általános biztositó társaságnál (Assicurazioni Generálinál és a termesztmények jég ellen az,'Assicurazioni Generali leányintézeténél, a Magyar jég és viszontbiztosító részvénytársaságnál hosszú időre lettek biztosítva. Meghaltak Szegzárdon: f. é. május 16-tól 23-ig. Özv. Bátori Jánosué, 78 éves, aggkori végkimerütés. Klézli Ferenc, 5 hónapos, tüdőgyulladás. 1897. évi május hó 1-től: Szegzárdról indul reggel 7 óra 40 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 24 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 46 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 55 perckor. Budapestről indul délután 3 órakor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 20 perckor. Szegzárdról indul este 7 óra 23 perckor, Sárbogárdra érkezik este 10 óra 24 perckor, Budapestre érkezik reggel 8 óra 20 perckor. Budapestről indul este 8 óra 30 perckor, Sárbogárdról indul reggel 5 óra 22 perckor, Szegzárdra érkezik reggel 8 óra 18 perckor. Budapestről indul délelőtt 11 órakor, Szegzárdra érkezik este 7 órakor, Moliáosra érkezik este 10 órakor. Mohácsról indul délután 1 órakor. Szegzárdra érkezik délután 5 órakor. Budapestre érkezik éjjel 2 órakor. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 801. szám/tkvi 1897. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Schmidt András várdombi lakos végrehajtatónak, Schmidt Lőrincz, Schmidt Erzsébet, Szeitz Borbála, Klieber Katalin, Klieber Pál mint kk. Klieber Teréz gyámja, özv. Klieber Antalné, Schmidt Péter, Holcz Lőrincné, kk. Schmidt Éva képviseletében Tolnamegye árvaszéke, úgy az ismeretlen örökösök képviseletében dr. Beöthy Károly ügygondnok, szegzárdi lakos ellen, 300 forint tőke és járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében, a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, a Várdomb községi 365. sz. tlkjvben felvett f 103/b. hrsz. és 123. népsz. ház, udvar és kert 400 forint kikiáltási áron 1897. évi julius hó 16 ik napján délelőtt 10 órakor Várdomb község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6 °/0 kamatokkal a szegzárdi kir. adóhivatalnál lefizetni kötelesek, és hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt e telekkönyvi hatóságnál és Várdomb község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék tlkvi osztályánál, 1897. évi ápril hó -4-én. IS övessy Ödö n, kir. tőrvszéki biró. ■293. si.lv. 1897. Árverési hirdetmény. Alul irt bírósági végrehajtó, az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törvényszék 9795/1896. és a tamásii kir járás, bíróság 1806 évi 9943 sz. végzése következtében Ábatfy Gyula ügyvéd által képviselt Both Mihály javára Tod János és Tod Adám kurdi lakosok ellen 560 forint s járni, erpjéig 1897. évi március hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és ii’0 forintra becsült 4 tehén, 2 ló, 3 kocsi, és 1 rostából áfió ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. járásbíróság 4687. 1897. sz. végzése folytán 560 forint tőkekövetelés, enn-k a végzések szerint, jaró 5 és G% kamatai és eddig összes-n 93 Irt 19 krbaii biroilag inár megállapított költségek erejéig Kordon alperesek Likasait leendő eszközléién 1897. évi junius hó 5-ik napjának délelőtti 10 órája batáridőül kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók o y megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett' ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 103. §-a értelmiben készpénzfizetés mellett, a légióidul Ígérőnek becsáron alul is ei fognak adatni. Keli Tamási, 1897. évi május hó 19 án. MÁNYOKY, kir. bírósági végrehajtó.
