Tolnavármegye, 1897 (7. évfolyam, 1-44. szám)
1897-05-23 / 21. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca 1066. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. VII. évfolyam. _____________ 21. szám. Szegzárd, 1897. május 23. Ké ziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre . . S frt - kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . 1 » 50 » Egy szám ára . . . 12 » Előfizetőseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon lcivül elfogad Kramraer Yilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Országos nemzeti szövetség. Az országos nemzeti szövetség igazgatóságának lelkes és buzgó alelnöke dr. ..Barthos Tivadar, miniszteri titkár városunk t'ársaséletének egyik tekintélyes és érdemekben gazdag tagját, ki minden nemes és hazafias ügy iránt eddig is meleg érdeklődést tanúsított, fölkérte arra, hogy a nemzeti szövetségnek, ha arra kedvező kilátások mutatkoznak, vármegyénk vagy városunk területén is progagandát csináljon és a fővárosi központ segélyével és támogatásával a szövetség fiókja nálunk is megalakuljon. Az országos nemzeti szövetség, melynek ez időszerint elnöke gróf Batthyányi Lajos, társelnökei pedig: Péchy Tamás, gr. Teleky Géza, dr. Jókai Mór, Hódossy Imre, Justh Gyula, alelnökei: Bartha Miklós, dr. Chor in Ferenc, gróf Eszterkázy Mihály, Förster Nándor; Semsey Andor és Márkus József, a szövetségtanács és felügyelőbizottság, valamint az igazgatóság tagjai pedig a páriament, tudományos és irodalmi világ vezérféríiai, célul tűzte elé a magyar nemzet egysége és a társadalmi rend három ellenségével szemben a nemzet hazafias elemeit szervezni; és pedig a társadalomban mindinkább mutatkozó közöny, a nemzetközi socialismns izgatásai, és a -nemzetiségi túlzók izgatásai ellen társadalmi ligát alkotni, mely hazafias működésével az ideális célt gyakorlati módon testületi szervezkedés utján iparkodik megvalósítani. Ha magunkba szádunk s ä mult hibáit és mulasztásait fontolóra vesszük, szinte hihetetlennek tűnik fel, hogy nálunk egy ily nemes és hazafias célú liga alakulása eddig váratott magára. Az országos nemzeti szövetség az ország fővárosában nagy lelkesedés között megalakult, s most községenként akar szervezkedni. Ily községi szövetségek megalakultak már Brassóban, Szerencsen, Becsben stb. Alakulóban vannak Aradon, Battán, Temesvárok, Kolozsvárott, Szegeden, Bániakon, Zichyfalván és más több helyen. Hogy a szövetség intenciójával és szervezetével lapunk olvasói megismerkedjenek, közöljük a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok egyes pontjait. A szövetség célja. Emberséges és hazafias gondolkodást és érzést gerjesztő, napi- ‘cs pártpolitikától, vallás-, nemzetiségi- és osztálykülönbségtől független szervezet utján közremunkálni a társadalmi egységet és rendet zavaró okoknak és ezek hatásainak megszüntetésében. A szövetség eszközei. A közjóiét előmozdítására, és a társadalom alsóbb osztályai nyomorának enyhítésére szolgáló intézkedések. A külföldi sajtóban Magyarországot illetőleg megjelenő közlemények ellenőrzésére, és a sajtónak helyes tájékoztatására, valamint a hazai sajtóban a szövetség törekvéseinek előmozdítására szolgáló sajtóiroda. Országos nemzeti és történelmi emlékünnepek, felolvasások, röpiratok és egyéb intézkedések a honpolgári együvétartozás, a honszeretet érzületének s a hazafias célokra való áldozatkészségnek fölkeltésére, ápolására és fejlesztésére. A szövetség tagjai lehetnek testületek, társulatok, és minden fedhetlen előéletű magyar állampolgár nemi különbség nélkül, ha fölvételüket a szövetségtanács egyenesen meg nem tagadja. A tiszteletbeli tagon ki- vül van örökös tag, ki 500 koronát egyszerre, vagy három részletben lefizet. Ez a tagság az első törvényes örökösre cuszármaztatható. Alapitó tag, ki egyszerre, vágy két részletben 100 koronát lefizet. Működő tag, ki 3 éven át 8—8 koronát űzet. Rendes tag, ki 3 éven át egy-egy koronát fizet; pártoló tag pedig az, ki bármily csekély összeget ad a szövetség javára. Minden városban, hol legalább 50, nagy- és kisközségben pedig, hol legalább 20 tag lakik, ezek vidéki nemzeti szövetséggé alakulhatnak, s ez a központtal nincs függő viszonyban, hanem azzal egységes szervezetet képez; évi költségvetését maga állapítja meg; rendkívüli bevételeiről szabadon rendelkezik, a rendes tagdíjak egy részét azonban országos célokra a központi pénztárba szolgáltatja be. A nemes célú szövetség eszméjét eddig mindenütt lelkesedéssel fogadták s a közélet legkiválóbb szereplői csatlakoztak a szövetség zászlója alá. Ő Felsége, a király is a szövetség hazafias céljai iránti elismeréséül 300 frt ala- pitványnyal járult az eléje tűzött feladatok sikeres megvalósításához. Az országos nemzeti szövetség eddigi működéséből elég legyen fölemlítenünk, hogy a T>nmnkásképzö estékett létesítette; a millenniumra tervezett általános munkás sztrájkot megakadályozta; a munkás könyvtár és munkás rokkantház alapjait vetette meg; a munkaadók és munkások közti differenciák kiegyenlítésén sikerrel közreműködött. Az iparvédelmi mozgalom eszméje legelőször e szövetségből indult ki. Tizenkét esetben rendezett hazafias ünnepélyeket. Az 1895. évben megtartott nemzetiségi kongresszus határozatainak élét vette s az izgatok működését hatásában teljesen meggyöngitette. A szövetség bizalommal fordul minden magyar emberhez, minden hazafiasán érző polgártárshoz, hogy csatlakozzék, sorakozzék a kibontott zászló alá; hogy foglalkoz- hassék a testben-lélekben éhezőkkel; a szocialisták és nacionalisták által félrevezetet- tekkel; hogy törődhessünk a kisdedekkel, kiknek a szülők csak életet adtak, de megélhetést nem biztosíthattak; a kivándorlókkal, kik fájó szívvel érzik azt, hogy nincs honjuk e hazában. Jerünk, segítsük egymást ahhoz, amire szükségünk van 1 Segítsük kenyérhez éhező polgártársainkat és segítsük eszmékhez, idealizmushoz azokat a testvéreinket, kik tán gazdasági jólétök túltengésében az ember magasabb erkölcsi céljairól néha megfeledkezni látszanak 1 VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság jövő hónapi ülését junius hó 3-án fogja megtartani. — Az útadók kamatja. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy az útadó kivetéseknél eddig érvényben 6 % késedelmi kamatlábakat visszamenőleg 1895. évi julius hó 1 -tői kezdődő hatálylyal 5%-ra, az 1895. évi XXXVI. t. c. értelmében megállapított törvényes kamatlábra szállítsa le. — A biztosító társulatok érdekében a belügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz: »közvetlenül hozzám intézett panasz utján tudomást szereztem arról, hogy egyes törvényhatóságok illetőleg törvény- hatósági tisztviselők az alattuk álló hatóságoknak bizonyos tűzkár ellen biztositó intézeteket pártoló figyelembe vételre ajánlják, viszont a tűzkár ellen biztosítási ügyleteknek más biztositó . intézetekkel való megkötésétől azokat óva intik. Minthogy pedig a hatóságoknak nem képezi, de nem is képezhet hivatását, hogy a biztosítással törvényes alapon foglalkozó intézetek szabad versenyére akár igenlő, akár nemleges irányban befolyást gyakoroljanak, íigyelmeztetendőnek tartottam a törvényhatóságot, a gyámoltak és gondnokoltak épületeinek tűzkár elleni eljárás tárgyában 1888. évi március 24-én 20048. sz. a. kiadott itteni rendeletben foglaltakra és felhivom hogy a törvényhatósági tisztviselőket ily irányban haladéktalanul megfelelőleg utasítsa. — Közgazdasági ügyekbeu hozott elvi jelentőségű határozatok. Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 59951. sz. A közbirtokosságnak mint jogi személynek közforgalomban álló közös mezei dülőutak használata fölött határozni hatásköre nincs. — Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 68609. sz. Az egyes érdekcsoportok (volt úrbéres telkesek, zsellérek komposszesszorárusok) közös legelőbeli illetményeinek megfelelő részletek osztatlanul való elkülönítéséhez a földmivelésügyi miniszter engedélye nem szükséges. — Vízügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok. A földmivelésügyi miniszter 1896. évi 53092. sz. Ha az egyes vízfolyások tisztogatására kötelezettek meg nem jelöltettek s a kötelezettség mérve meg nem állapíttatott, a tisztogatási kötelezettség megszegésének vagyis az 1885,
