Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

Egyhangúlag elfogadta azonban a közgyűlés dr. Moldoványi hozzájárulásával Leopold Samu azon indítványát, hogy e határozat rögtön érvényét ve­szíti, mihelyt az országos szövetség egyenruha és rangjelzés szabályzata nyilvánosságra kerül. Következett a tisztujitás, melynek megkezdése előtt Perczel Dezső belügyminiszter, ki az eddigi vitát élénk figyelemmel kisérte, a tűzoltók szűnni nem akaró éljenése között a teremből távozott. El­nök lett Boda Vilmos, alelnők dr. Moldoványi Ist­ván, jegyző Véges János, pénztárnok Nikitics Imre, ügyész Parragh Béla. Választmány : Ihiringer Vil­mos (Lengyel). Forberger László (Bonyhád). Jáno- siís Károly (Báttaszék), Leopold Samu (Ozsák), Klimes Antal (Hőgyész), Matejka Károly (Tolna), Mácsik Ferenc (Fadd), Zsigmond Ferenc (Szeg­zárd), Mayer Gusztáv (Bátaszék) Reitter eddigi al- elnöknek jegyzőkönyvileg fejezte ki háláját a köz­gyűlés. L'&wy Ignác simootornyai alparancsnok lelkes szavakban hivta meg a tüzoltószövetséget, hogy jövő évben Simontornyán tartsák gyűlésüket. A szívélyes meghívást köszönettel elfogadták. Ezután a tűzoltók a bonyhádik szép gyakor­latait nézték meg, melynek végével az uj választ­mány a tüzfelügyelők jelentését tárgyalta és uj tüzfelügyelőket választott. Egyéb ügyek elintézése után ez az ülés is az elnök éltetésével oszlott szót. A tűzoltók gyakorlatát bankett követte, mely két helyen tartatott meg. Az egytk csoport a „Len- gyel“-szál!óda, a második az „Arany oroszlán“ nagy termében gyülekezett össze, az utóbbiban a a fő- és alparancsnokok, a bonyhádi intelligencia és a vidéki nem tűzoltó vendégek vettek részt. — Fél kettő körül harsány éljenzés hangzott fel a te­remben, a midőu ott a népszerű belügyminiszter illusíris kíséretével megjelent. Az első felköszöutőt, melyet a jelenlevők állva hallgattak végig, Perczel Dezső belügyminiszter mondotta a királyra, majd József főhercegre, az országos tüzoltószövetség véd­nökére. Utána Boda Vilmos, mint a tolnamegyei tüzoltószövetség elnöke, mondott verve-el előadott felköszöntőt. Azon kezdette, hogy ő nem tesz kü­lönbséget az époly jogosult helyi hazafiság, és a hazaszeretet általános nagy fogalma között. Érti a bonyhádiak és a vármegye tiszteletét és lelkesedését Perczel Dezső belügyminiszter iránt, a ki úgyis mint az ottani járás volt főtisztviselője, majd pedig a vármegye kormányzója, most pedig mint a kor­mány egyik legkiválóbb tagja az ő kiváló egyéniségé­vel megnyerte mindenkinek tiszteletótés szeretet.Mint belügyminiszter, az ő vállaira nehezült a súlyos feladat, hogy az egyházpolitikai törvényeket végre­hajtsa, a mi neki, jóllehet a végrehajtás még a törvény megalkotásánál is nehezebb volt, fenyesen sikerült. Élteti Perczelt, mint vármegyénk nagy fiát, mint a kormány kiváló tagját és mint az országos tűzoltóság fejét. Általános lelkesedéssel fogadták Bodának szavait. Boda után Moldoványi István dr. mint a bonyhádi tűzoltó-egylet főparancsnoka len­dületes szavakban éltette a vármegyei tüzoltószö­vetség megalkotóját, a jelenlevő Simontsits Béla főispánt és a szövetség elnökét: Boda Vilmost. — Gyalog István igazgató a vármegye közönségének képviseletében megjelent Dóry Pál alispánt, Parragh Béla tamásii tűzoltó főparancsnok pedig a vendég­szerető bonyhádiakat éltette. Ezután ismét Perczel Dezső állott fel szólásra. Boda szavaira reflektálva humorosan jegyezte meg. hogy nem mindenkor és nem minden szinü asz­talnál van Bodával olyau összhangban, mint ez al­kalommal. A mai nap, és a vele járó ünnepélyek nemcsak azért kedvesek előtte, mert a tűzoltói in­tézmény iránti rokonszenvónek adhatja tanujelót, hanem azért is, mert az egybegyült társaság kel­lemes emlékezet idézett elő emlékezetében. Az élet ugyhozta magával, hogy e vármegye egykori tisztviselője a kormány tagja lett. Tagja lett annak a kormánynak, amely a leg­nehezebb időkben a legsúlyosabb feladatok telje­sítésére, népszerűségnek örvendő, nagy politikai múlttal biró nagynevű férfiakból álló kormány után egyedül a hazafiság és hazaszeretet által parancsolt kötelességből vállalta el a kormányzást. A mire vállal­koztak azt mégis oldották, a midőn a kormány részben a 1896. augusztus 23. törvényhozásban megrekedt törvényjavaslatokat ke­resztül vitte, másrészt pedig a végrehajtásra váró törvényeket végre is hajtotta. Most a feladatok két nagy csoportja vár a kormányra; a kiegyezés és a közigazgatási reform. Eme nagy feladatok megol­dásával járó elfoglaltsága és gondjai közepette két­szeresen jól esik, hogy jó barátai és ismerései kö­rében megjelenhetett és mint Bonyhád képviselője élteti a megjelent vendégeket. Zúgó tapsvihar és és éljenzés követte Perczel szavait Utána Dóry Pál alispán szólalt fel, biztosítva a jelenlevőket, hogy hiva­talos minőségében a szövetség érdekeit mindenkor gyámolitani fogja. Élteti a főparaucsnokokat és ezek között a mágocsi főparancsnokot: gróf Feste­tlek Alfonzot. Fórdős Vilmos Moldoványit, a fá­radhatatlan rendezőt, Moldoványi z szövetség alel- nökét: Reiter József földvári főparancsnokot, Boda Nuukovich főbírót, ki a szövetségnek járó dijak pontos behajtásáról gondoskodott, Moldoványi a má- gocsiakat, mint a szomszéd törvényhatóság köréből megjelent egyletet, Dóry Pál Maihausert és Mol­doványit, Fórdős Perczel Béla főbírót, Nunkovich Boda Vilmost és a szegzárdi tűzoltókat éltette, kik önfeláldozóan teljesitik emberbaráti hivatásukat, Dóiy Pál a völgységi járás megjelent jegyzőit, Mar- hauzer Simontsits Bélát éltette, mire felszólalt Si­montsits, ki pár meleg szóval éltette a belügymi­nisztert, ki, minél régebben ismer, annál inkább megtanul tisztelni, utána Marhauser éltette Boda Vilmos és dr. Leopold Kornél lapszerkesztőket. 4 óra felé járt az idő, midőn a kedélyes bankett vé­get ért. Este fél 8-kor a tűzoltók óriási néptömeg kisóretóben a belügyminiszter kastélya elé vonul­tak, ahol impozáns fáklyás zenével lepték meg a minisztert, aki Moldoványi főparancsnoknak gyö­nyörű éljenzésekkel félbeszakított üdvözlő beszé­dére szívélyes szavakban köszönte meg a figyelmet. A szegzárdi dalárda diadala. A szegzárdi dalárda ismét visszaszerezte régi jó hírnevét. A millenniumi dalárda-versenyen min­den reményt fölülmúló kitüntetésben részesültek a mi derék dalosaink, kik a tiz elsőrendű dalárda közé emelték a szegzárdi dalárdát s a fővárosi la­pok közlései szei'int a versenyző dalárdák között második vagy harmadik helyre küzdöttek föl ma­gokat. Örömmel üdvözöljük a törekvő, szorgalmas daloskört, mely városunknak dicsőséget szerzett; s teljes elismeréssel kell megemlékeznünk Abajfy József karnagyról, ki ismert vezénylő és oktató képességével ismét diadalra vezette a régente or­szágos hírnévnek örvendő szegzárdi dalárdát. Beméljük, hogy ez a fényes győzelem újabb buzdításul szolgál az életrevaló daloskörnek s to­vább haladva országos hírnevét a jövőben is fen- tartja s a szegzárdi társaséletnek is kellemes mű­élvezetet fog szerezni előadásaival. A dalárda győzelmének híre hétfőn délelőtt terjedt el a városban, s azomul mozgalom indult meg a diadallal visszatérő dalosok ünnepélyes fo­gadására. Délután három órakor a tűzoltók zászlójuk alatt díszben kivonultak a vasúti állomáshoz zene­karukkal, fehér ruhába öltözött szép leányok ki­sóretóben. Amint a vonat megérkezett, éljenzéssel, ze­neszóval fogadták a dalárdistákat, s elnöküket Boda Vilmos, orsz. képviselőt, Franek János, tűzoltó al­parancsnok sikerült beszéddel üdvözölte ; két szép bokrétát is nyújtottak át a győztes dalároknak, egyiket a karnagynak, Abajfy Józsefnek szánták, ki azonban csak az esteli vonattal érkezett meg Szegzárdra. A lelkes fogadtatás után nagy számú közön­ség kíséretében vonultak be a városházához; az útvonalon levő házak zászlódiszt öltöttek tisztele­tükre, a közönség pedig lelkes éljenekkel adott örö­mének kifejezést. A városháza kapujában a közönség nevében Vargha Lajos, árvaszóki elnökhelyettes szép be­széddel fogadta a kitüntetett dalárdistákat, kiknek nevében Boda Vilmos köszönte meg meleg szavak­kal a nem várt szép fogadtatást, mely kellemesen TOLNA VÁIUUEQYE. lepte meg őket, kik szorgalmuk, törekvésük elis­merését tudták kivívni a millenniumi dalversenyen. A fővárosi lapok kivétel nélkül dicsérettel és magasztalással említik a szegzárdi dalárda sikerét s a kassai és egri dalárda méltó versenytársának mondják a mienket. A >Pesti Hírlap» a verseny­ről hozott közleményében ekként emlékezik meg a szegzárdi dalárdáról: iA verseny befejező részé­ben főleg a szegzárdi dalárda aratott viharos tet­szésnyilvánításokat, az utóbb emlitett dalárdák közt csakugyan ö a legkiválóbb. E derék kipróbált éne­kesek Abajfy József vezénylete alatt olyan virtuosi- tással, annyi erővel és temperamentummal adták elő Huber «Honfidalát,» hogy a közönség alig győzte tapssal, elismeréssel.« Este a régi kaszinó helyiségeiben rögtönzött bankettet tartottak a győztes dalárda tiszteletére. Természetes, hogy felszólalásokban sem volt hiány. Az első felköszöntőt Tóth Károly, a dalárda alel- nöke mondotta, éltette a dalárda tagjait, kiknek nevében Boda Vilmos elnök mondott köszönetét, örömének adván kifejezést a fölött, hogy a dalárda visszahódította a szegzárdi közönséget, melyek kö­zött ezentúl a legszebb összhang remélhető. Utána Leopold Kornél dr. szólalt fel és éltette azokat, kiknek a siker kivívásában a legfőbb részük volt: Boda Vilmos elnököt, Borzsák Endre alelnököt és Abajfy József karnagyot. Utána Borzsák Endre szólott a nála megszokott eloquentiával, majd Vargha Lajos, Korodi József, Fránek János, Véges Ferenc és Dicenty Lajos mondottak tósztokat. Időközben megérkezett Abajfy József karnagy, kit a társaság a legmelegebb ovációkban részesített. lÉrtesités a szegzárdi állami főgimnáziumba való felvételt illetőleg. Az 1896/97. tanévvel megnyílik a szeg­zárdi áll. főgimnázium I. és 11. osztálya. Az .1. osztályba csak oly tanulók • vé­tetnek fel, kik életök kilencedik évét már betöltötték és arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvá­nos népiskolától nyert bizonyítványt mutat­nak elő, vagy felvételi vizsgálattal igazol­ják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. Tizenkét évesnél idősebb tanuló felvé­tele fölött a tanári testület határoz. Azok a tanulók, akik reál- vagy pol­gári iskolából akarnak a gimnázium II. osz­tályába átlépni, kötelesek az I. osztály latin nyelvi tananyagából felvételi vizsgálatot tenni. Ezen felvételi vizsgálatra folyó évi au­gusztus 28-án kell jelentkezni az igazgató­ságnál. Magok a felvételi vizsgálatok augusz­tus 20., 30. és 31-ik napján tartatnak meg. A felvételi vizsgálatok díja 10 frt, a melyet a vizsgálat megkezdése előtt kell le­fizetni. A tanulók felvétele és beírása szeptem­ber hó 1., 2. és 3-ik napján történik. A felvételnél minden tanuló köteles magával hozni: 1. A megfelelő iskolai bizo- mjitványt: 2. a keresztlevelét illet, születési bizonyítványát és 3. ujra-oltásáról szóló bi­zonyítványt. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, vagy anyja, vagy gyámja, illetőleg azok valamely külön megbízottja kíséreté­ben tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, akik nem lak­nak helyben, a felvételkor alkalmas helyet­test tartoznak bejelenteni, kire a házi fel­ügyelet és nevelés tekintetében kötelességü­ket és jogukat átruházzák. A felvételi díj 3—4 frt, amely alól senki sem menthető fel. Ezen kívül minden ta­nuló a felvételnél az ifjúsági könyvtárra, az ______________________________ 3.

Next

/
Thumbnails
Contents