Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

2.

1896. március 22.

ő neve az iskola újabb történetével elválhatlanul van összekötve. Gondja kiterjedett mindenre, úgy a legkisebbre, mint a legnagyobbra. Az ő kezdeményezése folytán indult meg egy nagyobb szabású gyűjtés Gyönkön a gimnázium javára, amely gyűjtés, ha nem is a kívánt — de szép eredménynyel végződött; s midőn szükségessé vált az iskolatelek kibővítése: Varga István saját vagyonából jelentékeny összeggel járult a szomszédos terület megvételéhez. — Mert volt az elhunytnak magán vagyona is. Még pedig számot tevő. Nem úgy örökölte, hanem évek hosszú során csekély évi fizetéséből rakosgatta össze. Vagyoni helyzete lehetővé tette, hogy segitsen mindenütt, a hol segítségre szükség volt. De a mit tett, avval nem szokott dicsekedni. — Titkolta. — S mi, jó barátai, akik pedig szivéhez nagyon közel állottunk, csak úgy véleílenül jutottunk tudomására annak, hogy igen sok szegénysorsu tanuló az ő anyagi segélyezésének köszönhette további boldogulását. Egyszerűen élt; de nagyon tisztességesen, — haszontalanra sohasem költött; de a midőn kellett: gavallér ember volt a szó szoros értelmében.

Az irodalomra nem kímélte a pénzt. — Szép könyvtára ékes bizonyság az ő tudományszomjáról.

És itt e pontnál lehetetlen meg nem emlékeznünk Varga István sokoldalú képzettségéről és nagy tudományáról. Nemcsak saját szakmáit (ma- thematika, fizika, mértan, természetrajz) ismerte alaposan, — nemcsak a klassikus világ levegőjében volt otthon ; hanem az újkori irodalom terén is oly bámulatos jártassággal birt, a mely, nagyítás nélkül szólva, ritkítja párját. Előtte nem volt „terra incognita“ — s emlékező tehetsége olyan kiváló volt, hogy jelesebb költőink műveiből aligha lehetett előtte idézni néhány sort anélkül, hogy ő folytatni ne tudta volna.

A múlt évben ültük meg 25 éves tanárkodásának jubileumát.

Ki hitte volna ezelőtt még csak pár hónappal is, hogy az életerős férfin ilyen hamar elköltözik tőlünk?— Hiszen ő még úgy szeretett volna élni I — Csak nemrégiben vett házat s mosolyogva emlegette, hogy az lesz az ő csendes tusculuma, ha majd nyugalomba vonul. — De a gondviselés mindnyájunk mély fájdalmára, a gyönki gymná- zium pótolhatlan veszteségére — elszólitá közülünk a hű munkást, a jó barátot, a fenkölt lelkű papot — az igaz embert.

Március 6-án adtuk át az anyaföldnek szívből megsiratott kedves barátunk porsátorát. — Koszorúkkal elhalmozott koporsója felett a gyászos udvaron Bocsor Lajos esperes mondott emelkedett hangú, nagy hatású gyászbeszédet és imát; a sírnál Szentes János gymn. tanár búcsúzott el tőle a tanári kar s az ifjúság nevében a szív mélyéből jövő s a szív mélyéhez szóló búcsúszavakban, — végül pedig Tóth Pál gyönki magyar pap mondott áldást a már felhantolt sir alatt nyugvó férfiúra. — Az elhunytat rang és felekezet különbség nélkül, nagy számú résztvevő közönség kísérte ki a sir csendes ölébe — s nem volt szem, amely könnyet ne ejtett volna a koporsóra — nem volt szív, amely áldást ne kívánt volna az oly nemesen eltöltött élet emlékezetére.

Nyugodj csendesen drága barátunk! Ékesítse sirhalmodat az édes emlékezet hervadhatlan koszorúja, nemesen megfutott pályád legyen tettre buzdító példa mindnyájunk előtt, — s szép lelkűdnek fényeskedjék az örök világosság I

Kálmán Dezső.

VÁRMEGYE.

— Közigazgatási bizottsági ülés. A

március havi közigazgatási bizottsági ülés folyó hó 16-án tartatott meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Az ülésen a bizottság tagjai közül jelen voltak: D'óry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurz Vilmos árvaszóki elnök, Fördős Vilmos tiszti ügyész, Krcsmdrik Pál kir. ügyész, Fink Kálmán pénzügyigazgató, lihanyi Domokos tanfelügyelő, Markó Gusztáv főmérnök, D'óry Dénes, Perczel Lajos, Bernrieder József, Jeszenszky Andor, Szigeth Gábor, Boda Vilmos és Kramolin

Emil. A közigazgatási bizottság i8yy. évről szóló általános jelentésének felolvasása és tárgyalása négy órai időt vett igénybe, mert a megye összes közviszonyainak mindenre kiterjedő részletezéssel ösz- szeállitott hű képét foglalja magában; a tartalmas jelentést fölterjesztették a miniszterelnökséghez; Szegzárd községnek az anyak'ónywezető-helyettesre vonatkozó kérelmét pedig a belügyminiszterhez. Az alispáni és a szakelőadók havi jelentéseinek tudomásul vétele után Borbély István öcsónyi, ifjú Fajszi János alsónyéki, Fekete Mihály agárdi, Holb Henrik nagyszékelyi, ifj. L. Kovács János alsónyéki, ifj. Körösztös István alsónyéki, Ivlosz József ladományi, Monos Sándor gyönki, ifj. Müller Ferenc bátaszéki, On Sándor szegzárdi, Bicker József mözsi és Bohn Adám gyönki lakosok kivételes twsülési engedély iránti kérvényeiket pártoló véleménynyel föl térj észt ették a honvédelmi miniszterhez. Az ülés egyéb tárgyai közül felemlítjük, hogy Bodor István dunaföldvári lakos mezőrendőri kihágási ügyében az elsőfokú határozatot helybenhagyták. Dr. Haidekker Béla és társai szegzárdi lakosok medertisztogatási ügyében az alispáni határozatot jóváhagyták, valamint a Weisz Jáuos-fóle „Krajcár“ malomhoz tartozó vizhasználati jogosítványnak igazolása tárgyában hozott alispáni határozatot is jóváhagyták, úgyszintén br. Dräsche Bichárd tolnai birtokos által tervezett vízvezeték ügyében hozott alispáni határozatot is.

Strasser Jónás, Strasser Zsigmond útátjáró kibővítése iránti kérvényét; Dunaföldvár nagyközség elöljáróságának vizáteresz létesítése iránti kérvényét; dr. Pálföldi Lajos vasúti átjáró létesítése tárgyában beadott kérvényét fölterjesztették a minisztériumhoz. Sámuel János és társai fellebbezését elutasították. Kálmán Károly szegzárdi tanító miiieniumi füzetéből 500 példányt az iskolák közt leendő kiosztás végett megrendelni határoztatott. A ülés további tárgyai a tanügyi és pénzügyi szakra vonatkozó kisebb jelentőségű intézkedéseket foglalták magukban.

— Az állandó-választmány közigazgatási szakosztálya március bó 24-ón délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen az ebtartási szabályrendelet módosítása iránti javaslatot fogják tárgyalni.

— A számonkéröszék gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt március 26-án d. u. 5 órakor üiést tart a vármegyei székház kistermében.

— A vármegyei fillokszera-bizottság, március hó 23-án délelőtt 9 órakor ülést tart Döry Pál alispán elnöklete alatt.

— A megyei tisztviselői nyugdíj-választmány március hó 24-én délelőtt llx/2 órakor ülést tart

— A községjegyzői nyugdij-alapra felügyelő választmány folyó évi március hó 21-én délelőtt 10 órakor folyó ügyek elintézése céljából választmányi ülést tart D'óry Pál elnöklete alatt.

Tavaszi rendes közgyűlés.

Megyénk törvényhatósági bizottsága folyó lió 28-án délelőtt 10 órakor, a vármegyei székház gyűlés termében tartja meg tavaszi rendes közgyűlését gróf Széchenyi Sándor elnöklete alatt; az állandó választmány ülése pedig március hó 27-én délelőtt 9 órakor a közigazgatási bizottság üléstermében fog megnyittatni.

A tárgysorozat 81 pontjából kiemeljük a következőket : Az alispán időszaki jelentése. A köz- igazgatási bizottság éves jelentése. A központi járásban üresedésben levő szolgabirói állásnak, valamint az ennek betöltésével kapcsolatban netán megüresedő egyéb tisztviselői állásoknak választás utján eszközlendő betöltése. Az állandó választmányban megüresedett tagsági helynek betöltése. A tamás» és a dombóvári járások mezőgazdasági bizottságának, a régi dombóvári járás ketté osztása következtében szükségessé vált megalakítása.

1895. évi számadások a vármegyei különféle közalapokról.

Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a szegzárdi fógimnáziumi osztályok 1896-ban történendő megnyitásának sorrendjére vonatkozólag. Honvédelmi miniszteri rendelet egy Tolnán létesítendő katonai betegápolóház építésére vonatkozólag,

Különböző megyék körlevelei.

Bizottsági és szakosztályi előterjesztések.

Alispáni előterjesztések és jelentések : A folyó évi május hóban tartandó millenáris díszközgyűlésre vonatkozólag. Szentiványi Miklós tb. főTOLNA VÁRMEGYE.

szolgabírónak a kihágási ügyekben való ítélkezésre teendő felhatalmazása tárgyában.

Árvaszéki előterjesztések.

Tiszti ügyészi vélemények: Szegzárd község képviselő-testületének a főgimnázinm épitési terveinek elkészíttetése és Bátaszék község képviselőtestületének irnoki állás rendszeresítése tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. Schaffer Illés és társai kalaznói lakosoknak az ottani községi jegyző választás ellen benyújtott felebbezésére vonatkozólag.

Különféle beadványok, kérvények és számadások.

Időközben beérkezett tárgyak.

Felhívás Tolnavármegye közönségéhez!

Bógi időktől fogva dívik azon szép szokás, hogy nagy eseményeket egyes fáknak vagy facsoportoknak ültetésével s esetleg jelentékenyebb területeknek beültetésével tesznek tartósan emlékezetessé. Magyarország ezer éves fenállásának ebben az évben való megünneplése örök emlékű történelmi esemény lóvén, ezen nagy nemzeti ünnepünköz is teljesen méltó azon régi szokásnak követése.

Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagy- méltósága folyó évi 14.732. sz. magas intézkedésével megindította a mozgalmat arra nézve, hogy hazánk ez évben lefolyó nagy ünnepe ily módon is emlékezetessé tétessék.

Felhivatik ennélfogva Tolnavármegye közönsége a nagy nemzeti ünnep oly módon való megörökítésére, hogy erdő és egyéb birtokaiknak nevezetesebb pontjain, tartós fennmaradással biztató épületek, községi közterek, vagy más állandó gondozásban részesülő emlék és határjelek szomszédságában, diszkertekben és egyéb alkalmas helyeken, de lehetőleg nyílt és szabad területen emlék fákat vagy facsoportokat ültessen.

Az emlékfák gyanánt kiültetendő fanemek megválasztását illetőleg, tekintettel a talaj és klimatikus viszonyokra, valamint a célhoz mérten arra, hogy hosszabb életű s az alkalom nemzeti jellegénél fogva honi fanemek alkalmaztassanak, legmegfelelőbbnek tartja a bizottság a kocsános és kocsántalan tölgyet és a hársfát, díszkertekben pedig még a tiszafát (Taxus baccota).

Minthogy pedig ezeknek az élő emlékjeleknek a messze jövő számára minél nagyobb számban való fen maradása a fő cél, s a mellett kívánatos, hogy azokról a hatóságoknak is tudomásuk legyen, felhivatnak az ültetni szándékozók, hogy a kiültetett emlékfák és facsoportok ápolásáról és védelméről állandóan gondoskodjanak, s a teljesített ültetéseket az ültetett fák nemének, korának és számának, valamint az ültetés helyének, nemkülönben az ültetés foganatosítójának megjelölésével folyó évi május hó 15-ig a pécsi kir. erdő- felügyelőségnek tudomására hozzák, hogy ez ismét azokat földmivelésügyi m. kir. miniszter ur őnagy- méltóságának, annak rendelete szerint ez évi jun. hó 1-ig bejelenthesse.

Végül még megemlittetik, hogy a pécsi kir. erdőfelügyelöség által ezen hazafias ügy felkarolása céljából a vármegye területén működő erdőtisztek felhivattak, hogy az ültetések foganatosításánál s rz ültető anyag beszerzésénél az illető birtokosokat és községeket kellő útbaigazítással és tanácsosai ellátni szíveskedjenek. Egyébként hasonló útbaigazítások, felvilágosítások és szaktanácsok megadására a pécsi kir. erdőfelügyelöség szintén bárkinek is legnagyobb készégge! szolgálatára áll.

A járási főszolgabíró urak pedig felkéretnek, hogy ezen felhívást a vezetésük alatt álló járás területén kiterjedt módon tegyék közhírré s egyes nagybirtokosokkal közvetlen is közöljék.

Szegzárd, 1896. évi március hó 19-én.

Tolnavármegye erdészeti albizottsága nevében: ;

Totth Ödön,

h. elnök.

SZÍNHÁZ.

Jászai Mari Szegzárdon.

A lefolyt hét nagy és felejthetetlen eseménye : Jászai Marinak vendégszereplése Szegzárdon. Jászai Mari, a nemzeti színháznak disze, a magyar színművészet büszkesége, kit pályatársai is a „nagyasszony“ címmel tisztelnek országszerte, kit művészi lánglelke nemcsak hazánk első, hanem a jelen kor legkiválóbb tragikái közé emelt — két estén át ragyogtatta elbűvölő művészetét közönségünk előtt. Kedden az „Otthon“-ban Magdát, csütörtökön Grillparzer „Sappho“ fában a címszerepet játszotta. Mindkét alakításában olyan remek, utolérhetetlen volt, hogy dicsérni nem, csak csodálni lehet. Sajátságos, hogy csak a második estén, de akkor zsúfolásig, telt meg a ház ; a közönség elragadtatásának mindkét estén frenetikus tapsokban adott kifejezést. Második, egyúttal bucsufellépte alkat' mával hatalmas babérkoszorút nyújtottak át a niú'