Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-08 / 10. szám

1896. március 8. TOLNAVARMEGYE. 8. Hírek. — Személyi hír. Perczel Dezső belügymi­niszter hétfőu reggel Bonyhádra érkezett. Ugyan­aznap átrándult Paddra, nagynéniének, özv. Bartal Györgynónek látogatására, a honnót kedden dél­előtt Szegzárdra jött át, sógorának, ifj. Závody Albinnak látogatására. Szegzárdon, rokonai köré­ben kedden délután 4 óráig időzött, ezután Bony­hádra hajtatott, a honnót még az éjjeli vonattal visszatért a fővárosba. — Áthelyezés. A kir. főügyészség Schneider Gábor szegzárdi kir. alügyészt 8 hétre berendelte, illetve áthelyezte a szolnoki kir. ügyészséghez, a hol az üresedésben levő alügyészi állás betöltéséig mint kisegítő fog fungálni. Beméljük, hogy még a 8 hót letelte előtt visszakapjuk a mi közkedveltségben álló alügyészünket. — A dunántúli ev. ref. egyházkerület püs­pöki állására a másodízben megtartott szavazás alkalmával Antal Gábor választatott meg 152 sza­vazattal, mig ellenjelöltje: Czike Lajos 124 szava­zatot nyert. — A szegzárdi állami anyakönyvvezetői ál­lás ügyében lapunk muh számában ismertetett bel­ügyminiszteri rendelet folytán Szegzárd képviselő­testülete február hó 29-én ülést tartott s ezen a következő határozatot hozták: „A képviselő testü­let beható tanácskozás után határozatilag kimondja, miszerint inkább véli úgy a község, mint a közön­ség érdekében állónak, ba a jelzett évi segély mel­lett egy uj aljegyzői állás szereztessék, kire, mint helyettes anyakönyvvezetőre elsősorban az anya­könyvvezetői teendők ellátása bízatnék. — Mint­hogy azonban az alkalmazandó aljegyző és anya­könyvvezetői helyettes tisztán 600 forint fizetésre volna csak utalva miből a helyi viszonyok figye­lembe vételével állásának megfelelőleg megélni ké­pes alig volna, ennélfogva tisztelettel megkéri a képviselő testület a nagymóltóságu belügyminisz­ter urat, hogy az állás szervezéséhez nyújtandó segélyt 800 frtban megállapítani kegyeskedjék. Ha pedig idővel az anyakönyvvezetői teendőknek s igy az állami segélynek is a községtől való megvonása miatt ezen most rendszeresítendő aljegyzői állás­nak, mint feleslegesnek beszüntetése válnék szük­ségessé, úgy az akkor alkalmazásban levő tisztvise­lőnek az állás és javadalmazásának megszünteté­séből származó igényeinek kielógitését kérjük a magas kormány által magára vállalni.“ A község ezen határozata a közigazgatási bizottság március havi ülésén fog tárgyaltatni s javaslattétel mel­lett a belügyminiszterhez felterjesztetni. — Esküvő. Boros Andor, dunaföldvári járás- birósági végrehajtó holnap vezeti oltárhoz a belvárosi templomban menyasszonyát, Simon Vilma urhölgyet. hanem a magáét soha (zsebébe nyúl) s Íróaszta­lom kulcsa éjjel feltárja előttem a kincses bányát, a ruha szekrényt, a hova éppen előrelátásból rejti el a pénzét. Hahaha, nem nagyszerű ez? A mai romlott társadalomban nem vigasztaló az, hogy akad tol­vaj, ki nem a másét, hanem a magáét lopja . . . ? De nini, miért várnánk most meg az éjjelt ? Eufruzina úgy látszik a konyhában . . . Fel tehát. . kössük meg a legújabb nemzeti kölcsönt! (Az aj­tónak háttal állva, a szekrényt nyitogatja.) III. JELENET. (Eufruzina jön.) Eufruzina. Na itt vagy valahára, gyö­nyörű mákvirág, kaszinó töltelék . . . Alfréd. (Megrettenve: Szent ég a felesé­gem !) De kérlek alásan . . . E u í r. Csitt! még feleselni mersz, te kár­tya, billiárd hős . . . ? Alfréd. De Fruzina ? 1 E u f r. Ni, mondom, még neki áll feljebb. Túl kiabálja az ón gyönge szavamat. Persze, per­sze, ő az ur a háznál, az történik, a mit ő akar, bárányszelid neje csak szolgáló . . . szóhoz sem juthat . . . (Dühösen.) Frédi, mi ez itt Frédi ? (az asztalra dobott botra mutat) veszed el mindjárt. Alfréd, (felkapja.) E u f r. Hát ez a kalap ... ez a kabát. . . ? (Alfréd elkapkodja.) Ni sáros kalucsnival jön az én boudoiromba ? Ekkora illetlenség. Ezt is ott tanultad ugye ? Persze, tudja, hogy szólni sem merek. Te neveletlen . . . te . . . Alfréd. Ez már sok. E u f r. Lesz még több is ... te tivoli ki­rály, a Lieder Tafelok hős tenorja. — Nemzeti ünnep. Március 15-ét, a magyar szabadságharc emlékünnepét, a szegzárdi ev. ref. templomban ugyancsak e napon délelőtt 3/A10 óra­kor alkalmi hazafias elmélkedés tartásával fogják megünnepelni a helybeli protestánsok. A reform, énekkar a Szózatot és Hymnuszt fogja énekelni, ügy halljuk, hogy ezen hazafias isteni tiszteletre — szokás szerint — a helybeli tűzoltóság is ki­vonul ünnepélyes utcai zeneszó mellett. — Vendégszereplés. A pécsi és debreceni színházak kitűnő primadonnája: Kaposi Józsak. a., kiről a pécsi lapok állandóan a legnagyobb dicsé­rettel emlékeznek meg és akit múlt évi vendég­szereplése után előnyösen ismer a szegzárdi kö­zönség is, tegnap este fellépett a nálunk működő színtársulatnál a > Szultán*-ban, ma a ilótleány*- ban játszik és mint halljuk, holnap lesz a búcsú fellépte. — Borzsák Endre úrtól vettük a következő sorokat: Mindenki ismeri a rémes hirt. mely pár hét óta — tápot nyerve a fővárosi és helyi sajtó közleményeiből — bejárta az egész országot, tán még a külföldet is, de különösen nagy izgalomba hozta megyénket és székvárosunkat, — mintha va­laki a tolna-mözsi állomáson a vasútra feladott volna egy ládába zárt, leszegezetl, nyelve-kivágott, szája-bevarrt leányt, akit aztán egy kutya folytonos szimatolása és vonyitása mentett ki — úgymond — Sárbogárdon e rémitő helyzetből. Nos, hát ez os­toba, népbolonditó, antisemitikus vak gyűlöletre és rosszakaratú fifikára valló hírrel szemben — en­nek köteles megcáfolása végett — hatósági meg­keresésre — hol az ügy szigorú vizsgálat tárgyává tétetett — kijelentjük, hogy ez egész históriából egy betű sem igaz . . . Nem nyelves nő nincs a világon! . . . Vagyis hát ez egész rém-hir légből kapott, sőt talán kószákarva a különféle vallásu honpolgárok közötti irigyelt jó bókét megbontani és rontani törekvő nemtelenség, cudar játék a nép hiszékenységével, ezredéves honfiúi ünneplésütik kár- hozatos megrontani akarása, szóval: alacsonyan járó ész, bűnös, szív, ocsmány kéz müve! ... Ad­dig is, mig taláD a hatóság erélyes kutatásának — mint hisszük — sikerül e bűnös hir forrásához jutni, közöljük e demeütit a rosszakaratulag fel­izgatott lelkek szükséges megnyugtatására. — A Tevel község által kért negyedik or­szágos vásár megtartását a kereskedelmi miniszter azou indokból nem engedélyezte, mert az érdekelt környék gazdasági igényeinek kielégítésére az ed­digi vásárok teljesen elegendők. — A szegzárdi tisztviselői társaskör részére múlt vasárnap tartott rendkívüli közgyűlésén hozott határozatból kifolyólag a lakáskeresóssel megbízott választmányi tagok bérbevettók Gyomlay Kálmánná szül. Halász Erzsiké Mérey-utcai házát évi 950 frt bérért. Alfréd. Ejnye Eufruzinám be vá'ogatott dialektusban beszólsz, mintha csak a „Tolname­gye“ cikkeit olvasnád. E u f r. Azt szoktam olvasni, a mi nekem tetszik ... te . . . te asszony bolonditó . . . adós­ság csináló. Alfréd. (Ezt is tudja! — oldalog a szek- ténytől.) E u f r. (Meglátja a kulcsot.) Hát ez mi . . . mit akarsz abban a szekrényben he ? A 1 r é d. (Megcsípett 1 itt csak a szemtelen bátorság, vagy bátor szemtelenség segít.) Asszo­nyom . . . Eufr. No mit akarsz te örökös tagdíj hát­ralékos ? Alfréd. Eh, semmi kedvem a tréfára. (Magában): Elkopott, régi fogás, de jó, (a közön­ség felé) bocsánat ilyen vén satrapha mellett csak nem jöhetnek az embernek uj gondolatai ? 1) Kö­vetelem, hogy azonnal nyissa fel e szekrényt 1 Eufr. Nini, még te mersz követelni ? És váj­jon miért nyissam ki ? Alfréd. Személyesen akarok meggyőződni, hogy ki Kirakodott be házam szentélyébe, kit rej­teget itt ? azt kérdem. Eufr. Én ... ón ... ^ No várj, te sem­miházi. Majd adok én nek' d házi szentélyt, rej­tőző gavallért .... (Kergeti körül a szobában, végre leroskad a díványra, de hirtelen felugrik.) Pfuj, ez a szag, ez a kaszinó szag 1 (Alfrédtől el­kapja a kabátot, az ajtó felé fut, kiabálva.) Kati . . Kati vegye el, porolja ki . . . füstölje meg . . . Alfréd. (Megragadja a kabátot.) Nem, nem engedem, hagyják el azt az ostoba füstölést, — A szegzárd-sárbogárdi vonalon uralkodó mizériák orvoslása érdekében Boda Vilmos a kö­vetkező interpellációt intézte a kereskedelemügyi miniszterhez: Tekintve, hogy a szegzárd-sárbogárdi szárnyvasuton a teher- és áruszállitmány oly arányokat öltött, hogy az ott berendezett kó t vegyesvonat, a gyakori és a személyzet cse­kély létszáma folytán hosszas kirakás és ko­csitolás folytán a menetrendet, amely elég bőven, hatvanöt kilométernyi útra három és fél órában van megszabva, be nem tarthatja, sőt gyakran egy, de nem ritkán másfél órai késedelemmel érkezik meg rendeltetési he­lyére ; tekintve, hogy említett szárnyvasuton a személyforgalom is jelentékeny s átlagos sta­tisztikai kimutatás alapján évenkint kétszáz­ezer főre tehető; tekintve, hogy ezen türhetlen állapotok folytán a tömegesen felmerült panaszok, sőt Tolna vármegye közigazgatási bizottságának indokolt felterjesztése is mindekkoráig figye­lemre méltatva nem lőnek: azon tiszteletteljes kérdést intézem a mélyen tisztelt kereskedelmi miniszter úrhoz: hajlandó-e a szegzárd-sárbogárdi szárnyvasu­ton egy tehervonat berendezésével az árufor­galmat a személyszállításra szolgáló vonatok­tól elvonni és igy azok menetrendjét meg­rövidíteni? vagy pedig hajlandó-e egy külön személyvonat indításával a személyforgalom nagy baján, különösen most az ezredéves ün­nep küszöbén, amidőn a személyforgalom te­temes emelkedése folytán azok fokozottabb mérvben fognak jelentkezni, az általam em­lített mód alkalmazásával segíteni. Óhajtjuk, hogy az interpellációnak kellő fo­ganatja legyen, hogy végre megszűnjenek a mi vicinálisunkat jellemző botrányos és sz'ógyenletes állapotok. — Pályázat. A pécsi kir. Ítélőtáblánál üre­sedésben levő irnoki állásra négy heti határidő lejárattal pályázat hirdettetett. — Vallásos felolvasó estély. A helybeli ev. ref. egyház iskolatermóben a szokott szerdai vallá­sos felolvasó estélyt Borzsák Endre lelkész folyó hó 4-én is megtartotta, mindkét nembeli nagy számú hallgatóság előtt a Rácz Gyula kántortanitó által igen ügyesen vezetett, most már kellő szaba­tossággal éneklő ref. templomi énekkar közremű­ködése mellett. Volt két nép-ének, két mű-ének, ima, felolvasás és szabad előadás a lelkész által — „If fáinkról“ címmel, melyben a lelkész köz- helyeslésseJ fejtegette a földmives ifjúság vallás­erkölcsi, társadalmi és hazafias irányú nevelésének nagy fogyatkozásait, sőt majdnem teljes hiányát.— A jövő felolvasás március 11-én lesz. — Alapszabály megerősítés. A bonyhádi polgári olvasó-egylet alapszabályait a belügymi­niszter jóváhagyta. úgyis egyre azzal hecceinek a kaszinóban, hogy olyan kiállhatatlan szentjánoskenyér szagom van .. Eufr. Mit, az én legdrágább füstölöm, spe- ciálitásom szentjánoskenyér szagu ? . . . Kati, most már csak azért is füstölje meg. (A kabátot elkapja, kiszalad). Alfréd. (Örömmel.) Itt hagyott . . Gyor­san tenni kell, mert ez a szekrény-nyitogatás se­hogy sincs tisztázva. (Hirtelen.) Megvan. (Felkapja a díványon fekvő Amit, a szekrénybe dobja.) Gyere Ami. (Az ajtót becsapja s a zárat nyitogatja. Euf­ruzina jön.) Eufr. Már megiut azzal a szekrénynyel van bajod? Alfréd. Igen is asszonyom, ha erőszak­kal is, ki fogom nyitni. Eufr. Hát nyisd ki ostoba . . . (Dühösen felrántja az ajtót. Alfréd belenéz, mintha valakit keresne. Ölbe veszi Amit s letérdel.) Alfréd. Eufruzinám bocsáss meg. Csa­lódtam de ... de ... a féltékenység kínzó ör­döge szállta meg szivemet. Félóra óta hallom e gyanús zajt ... azt hittem . . . Nem, nem . . . ok nélküli gyanú, — csak az Ami volt bezárva. Eufr. (Csodálkozva.) Bizonyára az ón gon­datlanságom. (Ellágyulva.) Alfréd, édes h ő s ö m, Amim megmentője. (Közeledik felé, de hirtebn mást gondol, meglöki Alfrédet.) De hát a száz frt?! Alfréd. (Már csakugyan tudja 1) Micsoda száz forint 1 Eufr. Amit a kaszinós nem akart kölcsö­nözni . . . Alfréd. Kaszinós ?! . . Száz forint ? 1 . . nem értem.

Next

/
Thumbnails
Contents