Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-01 / 9. szám

— Pécs-bonyhádi vasút. Pécssz. kir. város törvényhatósága február 27-én tar­tott közgyűlésén egyhangúlag hozott hatá­rozatával a vasút segélyezésére 100.000 frtot szavazott meg. A közgyűlés tárgyso­rozatának ezen részéről a „Pécsi Napló“ következőkben referál: „— Yajha megépülne! Ez a kívánság sóhajtott át az egész gyűlés- termen, mikor a főjegyző ezt a tárgyat kezdte re­ferálni a közgyűlésnek. E vasút kiváló fontossággal bir a mi helyi forgalmunkra: közelebb hozza ide Tolnavármegyét és majd a bajai dunahid megépü­lése után a magyar alföldet is, melylyel föllendül a terménykereskedelmünk; a város nagy hasznát látja majd a nádasdi kőbányáknak, melyeknek köve nálunk kitünően alkalmazható utcaburkolásra; a szénszállítás is az azon vidékbeli bányákból ide te­relődvén, ez az anyag olcsóságát idézi elő; helyre hozza e vasút azt a forgalmi veszteséget, melyet a budapest-pécsi vasút Szt.-Lőrinc állomásának góc­ponttá emelése elterelt tőlünk; e vasút ide veze­tése viszont városunkat teszi vasúti gócponttá, ami­ből reményünk lehet arra, hogy a rég várt üzlet- vezetőség is itt kap székhelyet. Ennyi előnyét mél­tányolván a közgyűlés az építendő vasútnak, egy­hangúlag megszavazta a 100,000 frtos hozzájáru­lást az építés költségeihez, mely összeget törzsrész­vények ellenében fizet ki az engedményeseknek. Ezt a 100,000 forintot helybeli pénzintézetektől veszik föl rövid lejáratú kölcsönre. — Barna, mint a hó. Már megszoktuk, hogy a fehérség netovábbját a hóval jelképezzük. Fehér, mint a hó, hófehér, Hófehérke stb. meg­szokott fogalmak — voltak eddig. De már most ennek vége. Február 25-én Szegzárdon és vidékén barna szinü hó esett. Ki hallott valaha ilyet? Barna hó? S mégis úgy van. Megkérdeztük azokat a bizonyos legöregebb embereket, a kik rendesen semmire sem emlékeznek, a mit tőlük megkérdeznek, és ők is, csakugyan nem emlékez­tek, hogy valaha más hó esett volna, mint fehér, A barna hó tehát unikum, és nem tartozik a mesék országába. Egész nap s még utána pár napig is Szegzárd lakossága törte a fejét ezen a tünemé­nyen, s sokan úgy vélekedtek, hogy ez talán csak minden ezredik évben fordul elő s igy természet­szerűen ez idén, minthogy mi éppen millenáris esztendőt ülünk, beállított ez is. De ez valószínű­leg nem lesz bebizonyítható. Mi azonban ide ik­tatjuk, hogy a jövő millenium alkalmával élőknek legyen mire hivatkozniok, ha esetleg csakugyan megint akkor találna esni valamiféle szinváltozatu hó. Mely föntnevezett Tettes Nemes Tolna Vár­megyéből mind Nemes személyektől mind Palati- nális Portáktul fölállittatolt föl- és alrendbeli Tisz­tek és közönséges lovas katonák jó lovakkal és fegyverekkel elkészíttettek és mundéroztattak, hogy gékem aláb Írtnak ez mai napon élőmben adattak s általam az ő rendi s módja szerint megmustrál- tattak és azoknak effectivus statusa föllebb megirt mód szerint ón általam találtatott légyen, Prae- sentibus hivatalombul áttestálom. Actum Szegzárd, die 17-ma mensis Decembris 1744. Sombergi Sauska János m. p. fő provancialis comissarius. P. h.“ A második insurrectió tehát 1744. óv végé­vel kezdődött s az 1745. óv befejezésével végződött. Czvmpó József, a sereg kapitánya a háború befe­jezése után főszolgabíró lett, Gál Gáspár zászló­tartó pedig szolgabiró. A megye „fölszentelt zászlója“ utóbb még I. Ferencz alatt fordult meg a csatatéren 1797-ben, s annak emlékére a zászlóra egy aranynyal kihirn- zett fehórselyem szalagot alkalmaztak, melyen rajt van a felírás: „pro rege et patria 1797.“ 1867-hen a koronázás ünnepén a megyei ban­dérium ismét használta a megye másfél századot átélt zászlaját,, s ennek emlékére is tettek rá egy aranynyal hímzett fehórselyem szalagot.. A milleniumi bandérium alkalmából pedig a megye színeinek megfelelő díszes selyem szalaggal fogják ellátni ezt a történeti nevezetességű zászlót, mely megyénknek értékes ereklyéje gyanánt őriz­tetik a megye archívumában. _L________________________ ______________ — Magyar bál. A nőegylet mérvadó köreit igen életre való eszme foglalkoztatja. Ama szeien- csés gondolat megvalósításáról tanakodnak, hogy a millennium alkalmából egy minden izében magyar bált rendezzenek, amelyben a hölgyek vagy dísz- magyar ruhában, vagy pedig szebbnól-szebb nepies jelmezben jelennének meg ; a mi népünknek olyaD festői és a legfinomabb Ízlésnek is tetszetős vise­letéi vannak egyes vidékeken, hogy azokban un nőink bizonyára igen érdekes jelenségek lesznek. Ezen a magyar jellegű bá'on aztán előadhatnák a valaha divatos és igen szép kór-magyar táncot, a mely a francia-négyest is fölülmúlja kecsességben és festői fordulatokban. Azt hisszük, hogy a nő­egyletnek ezt a kezdeményezését országszerte kö­vetni fogják, mert valóban alkalomszerű és szeren­csés gondolat ilyen jellegű magyar bálok rende­zése a millennium évében, amidőn hölgyeink a ki­rályi ház női tagjainak példájára a pompás ma­gyar viseletekben fognak részt venni az ezredévi ünnepségeken. — Halálozás. Városunk több úri családját ejti gyászba Schneiderbauer Jakabnénak múlt ked­den d. u. 3 órakor történt elhalálozása. A 80 évet elért matróna pár nap múlva ünnepelte volna meg gyómántlakodalmát. A család a következő gyász­jelentést adta ki; „Schneiderbauer Jakab a maga és gyeimekei: Éva özv. Kálmán Jánosné, Erzsé­bet férj. Fekete Mihályné, József és neje sz. Bo- csor Erzsébet, Júlia özv. Mártin Ferencué, Emma férj. Pap Gyuláné, Anna férj. Török Béláné, — úgy a nagy kiterjedésű rokonság nevében mély fájdalommal tudatja felejthetetlen kedves nejének, a legjobb édes anyának, nagy- és dédanyának Schneiderbauer Jahabné szül. Pfeiffer Erzsébetnek folyó évi február hó 25-én délután 3 órakor, éle­tének 80-ik és boldog házasságának 60 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, végel­gyengülésben bekövetkezett gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei folyó évi február hó 27-én délután 3 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a szegzárdi felső-sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni ; — az engesztelő szent-mise áldozat pedig folyó évi feb­ruár hó 28 án délelőtt egynegyed 9 órakor fog a szegzárdi belvárosi róm. kath. templomban a Min­denhatónak bemutattatui. Szegzárd, 1896. évi feb­ruár hó 25-én. Áldás és béke hamvaira!“ A köz- tiszteletben álló matróna temetése nagy részvét mellett ment végbe. — A közönség levelezése Budapesttel. A pécsi posta és távirda igazgatóság a következő hir­detmény közzétételére kért föl: Budapest székes főváros területére szóló levelezések gyors kézbesí­tését felette hátráltatja azon körülmény, hogy a levelezések címzése hiányos. A cimiratban ugyanis legfeljebb az utca és házszám van feltüntetve, hol­ott a levelezések gyors szétosztása és kézbesítése érdekében igen kívánatos, hogy a cimiratban a köz- igazgatási kerület (I—X-ig) az emelet és ajtószám is ki legyen tüntetve. A levelező közönség érde­kében elrendeltetett ugyan, hogy a Budapestre ér­kező posták a székesfőváros területére szóló leve­lezéseket közigazgatási területenkint dolgozzák fel, hogy ilykép azoknak a budapesti tőpostahivatalnál, levélhordói kerületenkint való szétosztása gyorsit- tassék, ezen intézkedés azonban a gyakorlatban ép a fentebb jelzett hiányos címzés következtében nem jár a kellő eredménynyel. A t levelező közönsé­get tehát saját érdekében is felkérem, miszerint a Budapestre intézendő s ott kézbesítendő levelezé­seinek cimiratában az utca és házszámon kívül még a közigazgatási kerületet, (valamint az emeletet és ajtószámot) is kiírni szíveskedjék. Pécse t, 1896. február 22-én Opris. — Kivételes nösiilési engedélyek. A honvé­delmi miniszter a védkötelezettség fentartása mel­lett a következőknek adott kivételes nősülósi enge­délyt : Bettich István hőgyészi, Becker Péter mó- rágyi, Schmidt János kalaznói, Kovács József ódom- bovári és ifj. Szalai János uzdborjádi lakosoknak. — Az uj fiume-budapesti gyorsvonat, mely kizárólag első osztályú, u. in. Puilmann kocsikból fog állani, értesülésünk szerint nem naponkint, ha­nem mindkét irányban hetenkinl csak kétszer fog közlekedni, mert az egész útra csakis ezen közle­kedést mindkét irányban ezen egy garnitúra fogja közvetíteni. Ezen luxus-vonatnak elkeresztelt, gyors­vonatnak, mely az eddigi, továbbra is változatlan gyorsvonatnál 3 órával gyorsabban teszi meg az utat Budapestről Fiúméig, közvetlen csatlakozása lesz a Fiúméból Anconába induló és Anconából Fiúméba érkező hajóhoz és igy tulajdonképen a magyar-olasz személyforgalmat fogja közvetíteni a legrövidebb utón. Eddig ezen forgalom nem érte el a várt kifejlődést, mert az nagyobbára a ma­gyarok frequentálták kizárólag, de a luxus-vonat a külföldieket is ezen irány használatára fogja indí­tani és igy a magyar-olasz forgalom most fog csak virágzásnak indulni. A luxus-vonatok május else­jétől kezdve közlekednek, és a menetdij Budapest­ről Fiúméba előreláthatólag 15 írtban fog rneg- állapittatní, Budapestről közvetlenül Anconáig pe­dig 20 forintban. TOLNA VÁRMEGYE. _______ — Vidéki költők albuma címmel Sárosi Ár­pád, Justh Béla és Kovács Zsigmoud kassai Írók kiadásában egy igen díszes kiállítású kötet jelent meg, mely a jobb vidéki költők költeményeiből mutatványt közöl. Megyénkből Abaffynó Domsits Antónia, Bodnár István és Kálmán Dezső szere­pelnek a kötetben ; azonkívül a nálunk is ismere­tes Kenézy Csatár és Balog Istvántól van benne egy pár sikerült költemény. A költészet kedvelői- nek ajánljuk a jól összeválogatott költeményfüzért, mert kellemes olvasmányul szolgál s a vidéki iro­dalom fejlődéséről is igen kedvező benyomást kelt az olvasóban. — Ingatlanok forgalma. A kórházi választ­mány Fránek János ékszerésznek a kórkáz melletti házát megvette 4500 írtért, s kórházi gondnoki la­kásul fogja berendeztetni. — Gyimúthy János molnár megvette a Széchenyi-utcai Hahn-féle házat 10250 forintért. — A javithatlan. Cseh György, tamásii szü­letésű, szegzárdi illetőségű 16 éves suhanc, csak pár hónappal ezelőtt került ki a fogságból, a hol lopásért hosszabb időt töltött, már másnap 7a- maskó János bírósági Írnoktól, ki neki könyörület- bői rnuukát adott, hogy legyen egy kis keresete, hót frt értékű ruhát ellopott. Onnan elszökött líö- lesdre, a hol Fischer sütőrnesterhez szegődött sü­temény kihordónak. Pár napig rendesen végezte a dolgát, de már negyednapra a rábízott kosár süte­ményt kosarastul elsikkasztotta. A 4 frt értékű ko­sarat Szegzárdra hozta,,, a hol egy péknek 1 írtért eladta. Inneu elment Ocsénybe, a hol Szilágyi Mi­hály bognár mesterhez szegődött inasnak. Ügyes fiú lévén, csakhamar megnyerte gazdája szeretetót és bizalmát, úgy hogy ez tanoncát pénzbesze­déssel bízta meg. A fiú a pénzt be is szedte, de azzal többé nem tért vissza, hanem gazdájának egy pár uj csizmájával együtt eltűnt. Onnan visszajött Szegzárdra s Steiner helyszerzőhöz ment, hogy az neki helyet szerezzen. Addig is, minthogy jói tu­dott harmonikáim', Steiner fiától elkérte a 8 frtos harmonikáját, de vissza többé nem hozta, hanem átment Mözsre, ahol 1 írtért eladta. Altól fogva aztán vagy egy hétig a mezőkön bolyongott. Vég­zete épen arra vitte Kristóf Jánost, Gerbli pék inasát, ki a közeli falvakba szokott süteményt ki­hordani. Ezt megállította s zsömlét kórt tőle. De mivel nem adott neki, ólmos botjával véresre verte s a zsömle egy részét tőle erőszakkal elvette. De ezzel aztán, legalább egyelőre, betelt a büulajstrom. mert a szegzárdi csendőiség hirt vevőn róla. rög­tön elfogta s átszolgáltatta a sokat Ígérő csemetét a szegzárdi kir. ügyészségnek. — Körözés. A VIII. kér. kapitányság Cebe Anna, madocsai születésű, 23 éves hajadont kihá- gási ügyben körözteti. A budapesti II. kér. kapi­tányság Piros Ferenc, dunaföldvári születésű 20 éves kovács segédet körözteti. — Alkohol mérgezés. Szászi János, őcsényi lakos, a napokban elment Frankfurter Arminné korcsmájába és ott találta Cs. Szabó Istvánt, ki ott pálinkázott. Eleinte ő hozatott magának vala­mi italt, de később Cs. Szabó maga mellé csalta és aztán együtt iddogáltak. Végre azonban Szászi megelégelte az ivást és haza akart menni, de Szabó nem engedte s mikor Szászi a nagy kínálásra sem akart in ni, Szabó, aki hatalmas, erős ember, erő­szakkal öntötte szájába a pálinkát, úgy hogy Szá­szi tökéletesen elázott. Akkor pedig, hogy részeg­ségét kialudja, kilökték az udvarra, és a szeren csétlen ember 8 órán át feküdt a nagy hidegben félmeztelenen az udvaron. Egyszer valakinek eszé­be jutott, hogy utána nézzen“ hát ott találták Szá- szit megfagyva, holtan. Az orvosi vizsgálat kiderí­tette, hogy Szászi hevenyalkoliol mérgezésben halt el; de az sincs kizárva, hogy úgy fagyott meg ott az udvaron. A dolog a szegzárdi kir. ügyészség­nek bejelentetett. — Nagy fogadás történt Czegléden a hires alföldi városban. Ugyanis Unghváry László gyü­mölcsfaiskola tulajdonos, kinek tudvalevőleg a város határában nagy szabású gyümölcsfa telepei vannak, arra fogadott egy ottani tekintélyes tagokból álló társasággal, hogy hozzá Magyarország és a szom­szédos tartományokból a csemete szót. k ü Id esi ideje alatt a rendelőktől naponként 250—300 levél ér­kezik. A fogadás feltételei igen nehezek, de abból hisszük, hogy Unghváry diadalmasan fog kikerülni, mivel megszoktuk már mindazt elhinni, mi mun­kájával, állításával, illetve nevével összefüggésben van. Mindazonáltal mégis kiváncsiak vagyunk arra, hogy vájjon a fogadásban ki lesz a nyertes ? — Tolvaj kocsis. Szugfil Nándor, bátaszéki lakos pincéjéből nemrég egy hordó pálinka eltűnt. A tettest Szugfil volt kocsisa, Iresz István szemé­lyében a csendőrök most kiderítették. A tolvaj ko­csis beismerte, hogy a pálinkát ő hozta el s apj*" val együtt egy részét megiszogatták, a többit pedig eladogatták. 'Iresz Istvánt lopásért elzárták, apjat pedig orgazdaságért feljelentették. ______________1896. március 1.

Next

/
Thumbnails
Contents