Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-27 / 52. szám
6. TO LN A VÁRMEGYE. 1896. december 25. — A Pósa-asztal. A „Magyar Figaro“ ez a szellemes és mulattató képes hetilap, ezen a héten két egész oldalt szentelt a Pósa-asztal Jókai-lako- májának. Legkitűnőbb rajzolóink tollából származó karrikaturákban mutatia be az asztaltársaság kiváló tagjait, számra nézve vagy harmincat. A magyar irodalom jeleseinek kacagtató arcképcsarnoka ez, közepén a Jókai lakomának méltán föltünést keltett műveszi óletlapjával. A „Magyar Figaro“, amely Heltai Jenő szerkesztésében jelenik meg, a legolcsóbb és a legjobb élclap, amely különösen irodalmi és művészeti dolgokkal foglalkozik. Előfizetési.ára negyedéve 2 írt, egyes szám ára 15 kr. A jövő héten megjelenő karácsonyi számmal a „Magyar Figaro“ olyan irodalmi meglepetést ád olvasóinak, aminöuek eddig párja nem volt. Közéletünk legkitűnőbb tagjai nyilatkoznak benne egy szenzációs kérdésben és a gyönyörű rajzok egész sorozata disziti a karácsonyi számot, amely kétszer akkora terjedelemben jelenik meg, mint rendesen. — Megszökött rabló. A pécsi kir. törvényszék rablás büntette miatt terhelt Levél Mihály tamásii születésű, 28 éves, napszámost, ki Pécsről ismeretlen heb re távozott, országszerte körözteti. — Késmarky és Illés Budapesten a leghíresebb cégek egyike, Kossuth Lajos utca 9. és 10. szám alatti üzlethelyiségeit legközelebb a külön e célra épülő áruházába (Kossuth Lajos-utca 12.) helyezi át, minélfogva az összes elsőemeleti diszmü stb. árukészlet árait 20 —15%-kai leszállította. Félreértések elkerülése végett megemlítjük, hogy a régi hires „Kerepesi Bazár“ nagy raktárai és helyiségei továbbra is feumaradnak, sőt ott is az oly szilárdul megszabott cikkekért, mint a 2 frton felüli francíababák és hintalovak, 10,%-ot enged. — Magától szól a harmonika. Mindenféle hangszerbe : cimbalomba, citerába, sőt a zongorába is belevitte már a mechanikát a világhírű Stem berg Ármin és testvére csász. kir. szabadalmazott hangszergyár, most pedig a karácsonyi piacot egy leleményes készülékkel ellátott harmonikával lepte meg, a melylyel miudenki művészileg játszhatja el kedvelt darabjait. TÖRVÉNYKEZÉS. r— A megbüntetett kereskedő rágalma. Berger Béla simontornyai kereskedő már több Ízben panaszolva lett a pénzügyőrségnél, hogy üzletében mulató vendégeknek sört mér. 1894. évi január 7-én Schusánszky Döme pénzügyőri szakaszvezető rajt is érte Bergert mikor üzletében Jakács János és Dakó József simontornyai lakosoknak mulatság közben sört szolgáltatott ki. Tudta a kereskedő, hogy e szabálytalanság miatt büntetve lesz. Azért a nála mulatókkal aláíratva panaszt tett a szegzárdi pénzügyigazgatóságnál, hogy a pénzügyőr részeg állapotban végezte hivatalos szolgálatát, mikor őt italmérésen érte s a pénzügyőri biztos rész- rehajlóan járt el mikor őt ezért megbirságoltatta. Múlt csütörtökön a kir. törvényszék Bergert 50 frt pénzbüntetésre Ítélte, mivel állítása merő rágalmazásnak bizonyult. — Verekedő katonák. Jakács István tót- keszii legény együtt volt sorozáson a legénypajtásaival; ő azonban nem kellett e császárnak, de a besorozott pajtásaival együtt mulatott s velük ő is bokrétás-szalagot tűzött a kalapjára. Mulatozás közben felébredt a besorozott legényekben a katonavirtus s Takács István jogtalanul viselt szalagját unoka- testvérje Takács Ferenc letépte a kalapjáról; Nagy István meg összeszólalkozott vele . és arcul ütötte. A megsértett legény hamarosan visszaadta a kölcsönt, mert pár nap múlva Nagyot megleste az utcán és balkezén megszurta. Takács bicskázása aztán nagy boszura ingerelte a 2 katonát. Folyó évi május 12-én ugyanis a rhegszurt Nagy István Takács Ferenc társával összebeszélve a bicskázó legény lakása körül járkált midőn az a kapuban, este nézelődött. Kibékülést színlelve Takács Ferenc parolázva erősen megfogta unokatestvérje kezét és ezalatt Nagy a már nyitott bicskát a gyomrába szúrta. Vagy 8 hétig feküdt a veszélyes szúrás miatt a legény, s az orvosi szakvélemény szerint a fóldmivelésre egész életére munkaképtelenné vált. Múlt csütörtökön állt a bíróság előtt a már szolgálatban levő vjrtuskodó két katona, kik közül Nagyot 2 évi, Takács Ferencet pedig egy évi fogházra Ítélte a kir. törvényszék. Takács István njuukakép- telen panaszos javára pedig .350 frt kártérítést szavazott meg a bíróság. T.ANÜGY. — A gazdasági ismétlő iskolák fölállítása ügyében vármegyénk .közigazgatási bizottsági utasította az összes főszolgabírókat,1 hogy hívják fel : Agárd, Alsó-Nána, Apátíú, Báta, Bátaszék, Bedegb, Bikács, Bölcske, Bonyhád, Cikó, Csibrák, Decs, Diós-berény, Döbrököz, Duna-FöldVár, Duna- Kömlőd. Duna-Szt.-György, Értény, Fadd, Felső- Iregh, ielső-Nána, Gerjen, Gyönk, Gyorköny, Gyu- lajovánca, Hőgyósz, Izinóuy, Nagy-Kajdacs, Kákasd, Kalazno, Kánya, Kéty, Kis-Dorogh, Kis-Székely, Kis-Tormás, Kocsola, Kölesd, Kónyi, Kurd, Lengyel, Madocsa, Majos, Mórágy, Mözs, Mucsfa, Mu- csi, Nagy-üorogh, Nagy-Mányok, Nagy-Székely, Nagy-Szokoly, Nakk, Neraet-Keér, Ozora, Ó-Dom- boyár, Ocséuy, Paári, Paks, Pincehely, Begöly, Sár-Szt.-Lőrinc, Siinontornya, Szakadát, Szakály, Szakcs, Száika, Szántó, Szegzárd, Tamási, Tevel, Tolna, Tót-Keszi, Udvari, Várdomb, Závod, Zomba községek elöljáróságait, mint a mely községek a gazdasági ismétlő iskolákat felállítani kötelesek, hogy ezen iskolák szervezetét és tantervét, mely a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1896. évi november 16- áu 60764. sz. alatt kelt rendeletével adatott ki, azonnal szerezzék meg (kapható a m. kir. tud. egyetemi nyomdában ára 15 kr.) s ennek gondos áttinulmáuyozása után a községi képviselő-testülettel hozzanak határozatot arról, hogy a szervezeti szabályokban foglalt követelményeknek mennyiben, mily módon, és mily időre képesek megfelelni, s a megállapodásoknak eredményét magában foglaló községi képviselőtestületi ha-, tározatot ezen bizottsághoz az 1897. évi január hó végéig a törvényhatósági bizottság által leendő jóváhagyás végett — a járási fószolgabirák utján a vármegye kózigazgatasi bizottságához mutassák be. — A szegzárdi iparostanonc iskolai tanárok fizetőse ügyében a közigazgatási oizott- ság, minthogy a központi járás íőszolgabírája jelentése szerint Szegzárd község kópviselő-testülete az iparostanonc iskola tanárai fizetésének fedezhe- tése céljából a 2%<pótadó kivetését megtagadta, s minthogy a szegzárdi iparos tanonciskolái tanárok fizetősöket még folyó évi január hó 1-je óta nem kapták meg, tekintettel arra, hogy a nagymélt. m. kir. kereskedelemügyi minisztérium által a vármegyei ipariskolai alapból folyósított 400 frt pénzhiánya miatt ki nem utalványozható, Szegzárd község elöljáróságát szigorúan utasította, hogy a kérdéses összeget 14 nap folyamán előlegezze, amennyiben pedig ezt még sem tehetné, az esetben az' ipartörvény 87-ik §-a értelmében a 2%-os pótadó kivetése iránti előterjesztését ide azonnal tegye meg. — A dombóvári községi leányiskola fölállítása érdekében vármegyénk közigazgatási bizottság a dombóvári járási főszolgabirája utján jegyzőkönyvi kivonaton utasította O-Dombovár községnek elöljáróságát, hogy a folyó évi május hó 11-éu 631/kb. 1896. fcz. a. hozott határozatának a közoktatásügyi ministeri leirat értelmében eleget tegyen, a község költségvetése terhére egy két tantermit községi leányiskolának az 1897—98. tanév kezdetére leendő elhelyezése, felállítása és megnyitása iránt intézkedjék, végre az 1876. évi szeptember hó 2-án 20311. sz. a. a polgári községek számára a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kibocsátott utasítás 13. §-a értelmében a községi iskolaszéket válassza meg és eljárásáról az iskola felállitásáról és az iskolaszék beválasztásáról szóló határozatoknak becsatolásával az 1897. évi január hó végéig a közigazgatási bizottsághoz jelentést tegyen. Továbbá elhatározta’ a közigazgatási bizottsági, hogy a 3%-os ovoda pótadónak engedély esése iránt a vallás- és közoktatásügyi mi- niszterimhoz jelentést tesz. IRODALOM. • — A Bártfai lévita címen írja meg a Pesti Hírlapban koszorús költőnk, Jókai Mór, azt a regényét, melylyel épen negyven esztendővel ezelőtt maradt adósa a magyar olvasóközönségnek s mely az Elátkozott család befejező része lett volna. És az is lesz ez a század elejéről való korrajz' melyet méltán a legnagyobb érdeklődéssel várhatunk. A Bártfai lévitát az uj évnegyedben közli a Pesti Hírlap, mely ma az irók fejedelmén kívül a leg- elsőrangu publicistákat és a legkedveltebb tárcaírókat sorolhatja munkatársai közé. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tóth Béla, Ágai Adolf (Porzó), Murai Károly, Kenedi Géza (Quintus) Kozma Andor (Koboz), Gerő Ödön (Viharos). Kóbor Tamás, Gárdouyi Géza, Kálnay László, Szabó Endre, stb., bizonyára oly névsor, melylyel ma egy más lap Sem dicsekedhetik. A Pesti Hírlap abban iá egyedül áll a lapok közt, hogy legtöbb külön kedvezményben részesíti előfizetőit; ilyen a karácsonyi ajándékul adott nagy képes naptár, mely épen most jelent meg s küldetett szét a lap előfizetőinek ; ilyen továbbá a havonkint szétküldött jegyzéknapló, melyet szinten minden előfizető megkap. Kedvezményes áron kapja továbbá a Pesti Hiilap minden előfizetője a Párisi Divat cimü, díszes kiállítású heti divatlapot. A Pesti Hírlap, ha alakra nem is de tartalomra nézve ma a legnagyobb, legterjedelmesebb lap, mert minden nap 20 24, ünnep- és vasárnapokon 32—40 oldal terjedelemben jelenik meg s az ára mégis csak 3 frt 50 kr ne- oyedévre, 1 frt 20 kr. egy hóra. A Párisi Divattal együtt negyedévre 4 frt 50 kr. Mutatványszámokat kívánatra öt napig szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest, Y. Vaci-körut 78. sz). — Párisi Divat. Harmadéve, mikor a Párisi Divat első száma megjelent, a magyar olvasóközönség csakhamar észrevette, hogy oly divatlap indult meg, a mely úgyszólván uj időszakot kezd meg a divatlapok irodalmában. Első sorban is az nyerte meg a közönség tetszését annyira, hogy a Párisi Djvatbau egyszerre egyesítve látta azokat a jó tulajdonságokat, melyek eddig nemcsak hogy ritkán voltak meg együtt, hanem a melyek közül az egyik úgyszólván kizárni látszott egymást az összes többi divatlapoknál. így például az egyik, melyben a ruhák díszes voltára volt fektetve a fő- suly, képtelen fényűző, pazarló irányt hirdetett; a másik, egyszerűbb akart lenni, az ízlést, az eleganciát tévesztette el szem elől teljesen. Az ok az volt, hogy az ily divatlapok, bár hirdették, hogy képeik igazi párisi, londoni képek, voltakóp csak a Berlinen, Bécsen átjött s igy meghamisított divaa tot mutatták be. A „Párisi Divat“ az első, amelynél csakugyan kimutatható a képek párisi eredete, sőt az is, hogy az ábrák egytöl-egyig a legnagyobb párisi szabó cégek (Worth, Fournery, Froncine, Meonntaille, Félix, Meuníe) mintaruhái, melyeket vagy maguknak a műterem főnökének rajzai, vagy pompásan sikerült fényképek után mutat be a lap. Hogy a szöveg is lépést tartson a képekkel, a lapot Párisból Mine Cécile de Broutelle's, Londonból Miss Jessi Warren Ashworth tudósítja a divatuj- donságokról. A második évfolyamban megindult újítás is igen szerencsés, mert a lap külön e célra feltartott oldalán a loudoui mintaruhák vnnnak bemutatva a walesi hercegnő udyari szállítóinak, a Bedfern és az Unter háznak mintái. A külföldi tudósítások mellett azonban gondoskodva van arról is, hogy legyen sok oly cikk, mely a hazai viszonyokra, magyar háztartásra, társadalmi életre illő. Elég a megjelent cikkek közül csak néhányat említenünk. A keztyü kímélése; —.Hogyan vegyük ki a foltokat; — Otthon készíthető dekorátio tár-, gyak ;■ — A függönyök tisztítása ; — A fehérne- müs szekrények; — Vendéglátás; — Divatos asztalnemű; — A jour; —Szobai virágok, hogy lássuk, mennyire minden tárgyat figyelemmel tart a lap. A mint a vagyonosabb olvasóknak szórakozást, ízlést ad, a szegényebb sorsunknak a keresetet meg- könyiti, pl. kitűnő szabásmintái s számos háziipari dolog magyarázata által. — Méltók a többi képhez a pompás, színezett divatképmellókletek is. A hölgyek részint cikkek keretében, részint a szerkesztői üzenetek révén minden kérdésükre megnyerik a választ úgy, hogy a legkisebb faluban lakó hölgy is teljesen párisi ízléssel öltözhetik a lap nyomán s a mi fő, teheti ezt kevés költséggel is. Értesülnek az olvasók a legolcsóbb bevásárlási fo- rásokról is, melyekből különben a szerkesztőség is beszerez nekik bármit. — A laphoz gazdag szépirodalmi melléklet is járul, s ez érdekes- illusztrált regényeket közöl, továbbá beszélyeket s más rö- videbb közleményeket a fővárosi életből stb. Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. A „Pesti Hírlap“ pol. napilappal együtt egész évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr. Mutatványszámmal szívesen szolgál a ki- adóhivatal. — Az újságolvasó közöuség figyelőiébe! Gazdag tartalmánál, nagy terjedelménél fogva a legolcsóbb magyar lap az Egyetértés, a mely az uj évvel immár' 31-ik évfolyamába lép. Ez a művelt magyar olvasóközöuséír lapja. Hiteles forrásokból származó értesüli yorsasága, alapossága és sokasága, rovatai- Yitozdtossága, kitűnősége és a különböző i tsmányok gazdag tárháza tették az „Egyetértés“-t népszerűvé. Az országgyűlési tárgyalásokról valamennyi lap között a legrészletesebb s e mellett tárgyilagos hű tudósítást egyedül az „Egyetértés“ közöl. Gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdaközönség nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az „Egyetértés“ keresks- kedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével s alaposságával ma már nem versenyezhet más lap. A kereskedő, az iparos és a mezőgazda megtalálja mindazt az „Egyetértésiben, a mire szüksége van. Változatosan szerkesztett tárcájában annyi regény- olvasmányt. ad, mint egy lap sem. Hat-nyolc regényt közöl óvenkint. úgy, hogy egy év alatt 25- 30 kötetnyi regényt, részint eredetit, részint a külföldi legjelesebb termékeket jó megyarságu fordításban kapnik az „Egyetértés“ olvasói. Van négy külön rovata : az irod Imi, tanügyi, mezógazdisági és egészségügyi, molyok vasárnaponként a legvál-
