Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-08 / 45. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 1896. november 8. nem egészségrendőri ügyben hozott határozatban is lehet helye az eljárási költségekben való elmarasztalásnak. — (Pöldmivelésügyi m. kir. minister 1392/96. — Vízvezeték, csatornák, árkok az ingatlan elválaszthatlan tartozékát képezik; tehát az azokhoz kötött kötelezettségek betartása tekintetében a birtok elidegenítésének esetére külön gondoskodás nem szükséges. — Belügyminiszter 1896. évi 87092. Tanítói oklevél középiskolai képzettséggel egyenértékű nem lóvén, az a községjegyzöi vizsgára bocsátás alapjául nem szolgálhat. — Am. kir. Curia 1896. évi 795. Habár a házasság felbontása jogcíméül felhozott engesztelhetlen gyülölség az időközben hatályba lépett 1894. évi XXXI. t. c. szerint bontó okot nem képez, mégis ezen törvény 142. §-a azon esetre, ha a korábbi jogszabályok uralma alatt a házassági kötelék az egyik félre nézve fenmaradt, ezen házasfelet feljogosítja arra, hogy a reá nézve fennálló házassági köteléknek felbontását, a másik félre nézve a házasságot felbontó Ítélet hatályának kiterjesztetóse által kérhesse. — (M. kir. földmivelésügyi minister 1896. évi 48911. sz.) A község belterületén való szemétkirakás nem az 1894 évi XII. t. c. 95. §. a §-a i) pontja alapján minősülő kihágást képez. — M. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 47,989 sz. Özvegyi jogon iparűzéssel szerzett jog újabb fórjhezmenetel következtében sem szűnik meg. — Kereskedelemügyi minister (1896. évi 3750. sz.) Ha a betegsegélyzb-pénztár kerülete több iparhatóság területére terjed ki, az 1891. évi XIV. t. c. határozmányaiba ütköző kihágások eseteiben, a kihágások elbírálása a pénztár székhelye szerinti iparhatóság illetékes. Utóhangok a bonyhádi választásról. A ki a bonyhádi választó kerület intelligen- tiáját, annak politikai következetességét, az itteni szabadelvüpárt szervezett voltát ismeri: csak természetesnek fogja találni, hogy a szabadelvüpárt politikai diadalai Perczel Dezső zászlóival minden választási actionál nagyobbodnak. Ily kerületben, e név zászlaja alatt küzdő párt ellen sorompóba csak az állhat, kit politikai szenvedély vezet, vagy az, ki politikus létére a legnagyobb politikai hibát követi el és tájékozatlan. Annál nagyobb volt a meglepetés, midőn a vármegyében egyedül a bonyhádi választókerület volt az, melyben az illustris névvel dicsekedhető szabadelvű zászlónak két ellenféllel kellett megküzdenie. Az egyik ellenfél a néppárt. Nem czólom, nem szándékom, hogy e rövid sorokban a politikai 2. ___________________________________ JL .Z ülj IcijLra. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárcája. — Irta : Kari. Megálltam a Széchenyi téren, éjszaka volt, és pedig az éjfélt is elütötte már ; mondom, megállottám, és a mellényem gombjain megszólaltattam a delphi-i orákulumot. Menjek, ne menjek, — menjek, ne menjek. A gomb, vagyis mellény-orákulum azt mondta, ne menjek. No tehát akkor felmegyek a kávéházba. Mert a szives olvasó közül, akik ismernek, jól tudják, hogy teljes világéletemben mindent fonákul tettem, a mai napig. Tehát felmentem az erkélyes kávéházba, és kiültem annak erkélyére. Balról tőlem két gentry ült és szótlan a leg- kombináltabb tartliban voltak elmerülve. Az erkély baloldalán és végén egy polgári ruhában, de sar- kantyus csizmában levő fiatal úri ember a Her- min kisasszonynak, a kaszirnőnek valami előadás félét tartott. Nem hiszem, hogy egyébről lett volna szó, mint: „Mondok valamit magának, Válasszon meg babájának“ féle nótáról. És ha ó, a szép lány, azt danolta volna vissza : „Adtam csókot, adok is,“ hát akkor csak az ízlését dicsérhetem, mert az a fiatal úriember bizony szemre való férfi. pártok jogosultsága és helyessége felett pálczát törjek s igy még arra sem tefjeszkedem ki, hogy milyen szerencsétlen s a társadalmi életet is feldúló incidens hozta kerületünkbe azt az ellenfelet, mely a kath. papság vezetése alatt 1895. óv elején egy evangélikus, most 1896. végén egy református név zászlaja alatt állott sorompóba. Csak a tényeket registrálom. 1895. óv elején 751 szavazat ellenében 1551 szavazat, tehát 800 többség meggyőzhette politikai ellenfeleinket, hogy terméketlen talajba ültették a zsenge növényt és a vallásfelekezeti béke érdekében elvárhattuk volna, hogy az általános választás alkalmával bevonják zászlóikat annál is inkább, mert ki a viszonyokat, az egyes községeket, sőt az egyes szavazó polgárokat ismeri — hisz ez alaptétel arra nézve, ki választást vezetni s harcba menni akar, — annak tudnia kellett, hogy az uj politikai irány szavazatainak egy jó részét nem a párt jelszavai csábítják, hanem a sokfélekóp meggyökeresedett ellenzéki viszketeg. Nem igy történt 1 A néppárt bontott először zászlót a szabadelvüpárt ellen. Az egyik oldalon t. i. a néppárton azon teres nézetben voltak, hogy időközben megerősödtek és hogy soraik dönthctlenek. A feleletet a választási urna adja meg. 2881 vagy helyesebben a meghaltak és elköltözöttek levonásával 2732 választó közül Balogh Lajosra leszavazott 352 vagyis 13 72% és pedig úgy, hogy a néppárt a 34 község közül 14.-ben egyetlen-egy szavazatot sem, 3 községben (köztük Tevelen) 1—1-et, 1 községben 2-őt, 2 községben 3—3-at, 2 községben 7—7-et és 1. községben 9-et s igy 21 községben összesen 34 szavazatot kapott. El bennünk a remény, hogy e párt kerületünkben az eredményből a jövőre nézve a consequential le fogja vonni. A másik párt, a kerület régi ellenzéki pártja, a függetlenségiek zászlója egy ideig felbontatlanul maradt, mint maga, a bonyhádi pártelnök dr. Schweiz ur is többször kinyilatkoztatta és legutóbbi nyílt levelében is említi azért, mert eredményes küzdelemre józanul nem számíthattak. És sajátszerü, alig tette meg a néppárt jelöltje kőrútjának megjelenik dr. Preyer Hugó ur, ki az 1892. évi általános választáskor is ellenfelünk volt és azon nyíltan hangoztatott célból, hogy nem engedi párt- hiveit (már t. i. az ő állítólagos ellenzéki híveit) a néppárt által elraboltatni, fellép, megteszi körútját dr. Schweiz ur társaságában állítólag, hogy a néppárt ellen tüntessen. Mi nem tudjuk, mi nem kutatjuk, melyik párthoz, a tiszta függetlenségi Kossuth árnyalathoz, vagy Ugron-pártjához tartozott-e vagy tartozik; — azt is elhisszük, hogy egyes helyeken, intelligens urak előtt vagy protestáns községekben magán helyeken, elitélte a néppártot. Mi nem kutatjuk, mert mi mindkét pártárnyalat ellen egyenlően léptünk volna s léptünk is sorba : de annyi bizonyos, hogy bejelentett ny ilvá- nos programmbeszódeiben a jelölt ur ez irányban soha sem nyilatkozott, sőt Zombán j nappal a választás előtt egyenes provokálásra hallgatott. Dr. Preyer ur fellépése tehát másra nem magyarázható, mint azon balhitre, hogy az 1895-iki ellenzéki választók mind az ő hivei és ezek az ő személyéhez ragaszkodnak. A tévedést ismét az urna számadásai bizonyítják. A függetlenségi, vagyis helyesebben a dr. Preyer Hugó ur népszerűségére alapított és dr. Schwetz Antal ur „erkölcsi befolyása által“ támogatott párt az 1892. évi 950 szavazatról leolvadt 315-re vagyis az összes szavazók ll3/4%-ára és pedig oly kiáltóan nyomasztó arányban, hogy 34 község közül 2-ben 7—7, 1-ben 4, 4-ben 2—2, 3 községben (köztük Kakasd) 1—1 és 17 községben (köztük Zomba) egyetlen egy szavazatot nem kapott, úgy hogy 27 községben összes szavazatainak száma 29-et tett ki. Joggal kérdem, hol van itt dr. Preyer urnák bármi árnyalatú függetlenségi s személyéhez ragaszkodó pártja ? Bizony, bizony, felesleges volt ezer és ezer példányban kinyomatni és kidobni a választók közé a választás előtti napokban azt a kiáltványt, melyben pártunkat fejvesztettséggel jellemzi, s melyben védekezik az általunk állitólsg kiadott s más kerületből jóakaróink által küldött olyan nyomtatvány ellen, melynek sértetlen példányait ma is szekrényemben őrzöm ! És a midőn az itt-ott elhangzott beszéd és a fővárosi sajtóban megjelent czikkekben hangoztatott azon vád ellen, mintha akár a vármegyei, akár a bonyhádi választókerület szabadelvüpártja az u. n. Kossuth-párttal — melyet egyébként elveinek tisztasága miatt áz ellenzéki pártok között ón is legtöbbre böcsülök — paktált volna, határozottan tiltakoznánk, befejezhetem soraimat s ezt azon kijelentéssel teszem — ezzel a kerület szabadelvüpártja s magam iránt tartozom — hogy dr. Schwetz ur nyilatkozatával ellenkezőleg, mi „mérgezett nyilakkal, fegyvertelen ellenfélre, védett helyről nem lövöldöztünk“ és védekezését nem értjük, mert mi — saját szavazatát kivéve — ellenfeleinkül nem őt, hanem dr. Preyer és Balogh urakat, az ö zászlaikat tekintettük. Dr. Moldoványi István. No de hagyjuk ezt, térjünk arra a tárgyra, melyet elmondandó vagyok. A Vilii pincér, — akár egy grand-segnieu posejával elém lökött két pohár félig megfagyott vizet és halk lépéssel tovalebbent, hogy újságokra tartson hajtó vadászatot, — melynek bő eredményét aztán elém rakta. — Nem olvasok újságot, barátom. — Nem ? ? ? csodálkozék a pincér. — Nem ! — Pedig hát a tekintetes ur az újságnál van, mondja ő felhangon. — Épen azért lelkem. Ilyenkor este, illetve éjszaka úgy telve vagyok újságokkal, hogy — ha a kávé után nem hoznak mindjárt hat pohár vizet a leghidegebből — menten szivgöresöket kapok és ... . Viliinek, a pincérnek, elejteni azt a garmada újságot, és szaladni 6 pohár vízért —egy pillanatnyi idejébe került; igaz, hogy a kurizáló sarkan- tyus urnák a sarkantyújában megbotlott és e művelete következtében vízszintesen vágódott a padlóra, de ez őt csak nagyobb sietségre buzditotta; mondom egy pillanat alatt előttem állt a hat pohár viz. — Köszönöm Vilii! és ezzel mind a hat pohárból ittam egy-egy kortyot, — mit a ganimed csodálkozva nézett. — Ugyan tekintetes ur 1 mitől jó az keremf' hogy nem egy pohárból, hanem mind a hatból iszik ? — Hja barátom annak nagy sora van ! — Ejuye, az Isten is megfizeti, tekintetes nr, kérem, magyarázza meg nekem 1 ? kérlelt a kávék szorgalmas hordozója. — No hát, barátom, figyeljen jó ide. Az ember, ha csak teheti, és akárhányszor bírja — igyák vizet, és pedig legalább is hat pohárból, ha az illető szép bajuszt, tiszta arcot akar, vagy igen hosszú életű akar lenni, úgy jobb ha nyolc pohárból iszik. Ezt gyakorolva úgy hozzászokik, hogy naponta több száz pohár vizet képes meginni. Maga például pettyes arcú és semmiféle bajusza sincs. Magának, ha ezt a kúrát akarja használni, — ina- gának szikvizet kellene inni 1 — És ez használna kérem ? — Mindenesetre használ. Lássa, én például felvittem ötszáz pohár vízre. De most már lassan visszafelé iszom, naponta 10 pohár vízzel kevesebbet — és 50 nap múlva ismét ott leszek, a hol voltam. Nézze meg tiszta arcomat, nézze meg tömör bajuszomat. Tehát kérem, nekem szódavizet kellene innom ? — Igen, és pedig kezdjo öt üvegenként és fokozza is öt üvegenként az ivást — mig ötszázra s vitte. — Nagyszerű ! motyogta Vilii és arcán libabőr képződött, annyi szódát meginni — és aztán jó az kérem ? — Hogyne ?! úgy rászokik az ember, hogy A Hallatlan, de ebéd és vacsorát mást kell ám enni-
