Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-25 / 43. szám
1896. október 25. TOLNAVÁRMEGYE. 5. A paksi kerületben. A paksi kerület szabadelvű pártja végre megmozdult. Szeniczey Ákos elnöklete alatt pénteken látogatott és lelkes hangulatban lefolyt értekezletet tartottak, elhatározván hogy küldöttséget inenesztenek Budapestre, hogy jelöltet kérjenek a központból. Az Ugronista Szluha programmbeszéde nem tett jó hatást. Fölkérettünk a következő nyilatkozat közlésére : tárgyaláson a fél jelen van és szóval föleihez, indokait azonban elkésve adja be írásban : az ügy a szóbeli felebbezés alapján tárgyalandó. — 1895. évi 9415 : Ha valamely iparos üzleti székhelyét ugyanannak az iparhatóságnak kerületében, más községbe teszi át: a vonatkozó bejelentés csak 50 krros bélyeggel látandó el. — 1895. évi 9019. sz. a. Az adás-vétel tárgyát képező ingatlant terhelő szöllödézsma-váltság elvállalása esetében csak az adásvétel időpontjában már esedékessé vált ösz- szegek ütketők hozzá a vételárhoz. — 1895. évi Nyilatkozat. Dees községnek alól Írott választó polgárai, — a kik a községünkbe éjnek idején becsempészett, „a Sárközi 48-as és függetlenségi jelölő bizottság“ által Geiger Gyula képviselőjelölt prograrambeszé- dének Decs községben leendő megtartása érdemében kibocsájtott felhívást a legnagyobb megbotránkozással olvastuk : a központi járás mélyen tisztelt választó közönsége, — mint szintén a nevezett képviselőjelölt ur tájékoztatása és miheztartása végett, — az egész Sárköz és különösen Decs község választó polgárai nevében, — a való igazságnak megfelelően — ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, miszerint a jelzett felhívásnak 'abbeli állítása, hogy Geiger Gyula urat a „Sárköz 48-as függetlenségi nagyszámú polgárai a képviselő-jelöltség elvállalására felkérték „ : a tisztesség ellen elkövetett köny- nyelmü lámadás és rágalom. Nevezett Geiger Gyula képviselőjelőjelöltet Kis Sándor volt decsi biró, és még néhány vele egy gyékényen áruló pártfelei léptették fel, a kikkel Sárköz — és különösen Decs község választó közönsége, becsülete és tisztességének tudatában, sem politikai jogainak gyakorlásánál, sem egyéb téren magát semmi szin alatt nem azonosíthatja. Ívelt Decsen, 1896. október 23-án. Baján Lajos. Könczöl Janos. B. Varga János. Dömötör Sándor. Jakab István. Széli A. István.. Balázs M. János. Kalán János. VÁRMEGYE. — A megyei kulturális alap ügyében a vallás- és közoktatásügyi minisztérium következő leiratot intézte a megye közönségéhez: Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjének folyó évi julius hó 27-én 1319. sz. alatt kelt jelentéséből örömmel értesültem, hogy a törvényhatósági bizottság hazánk ezeréves fennállásának emlékére közművelődési alap címén ötvenezer forintot szavazott meg illetőleg helyezett el, mely összegnek kamataiból a magyar nyelv terjesztésében kitűnt tanítók, tanítónők és óvónők lesznek évenkint jutalmazva. — Nagy örömre szolgál, midőn a t. bizottságnak a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagyletkü hazafias áldozatkészségéért őszinte elismerésemet és köszö- netemet nyilvánítom. Budapesten, 1896. évi augusztus hó 7-én. A miniszter helyett: Zsilinszky s. k. államtitkár. Az állandó választmány határozati javaslatához képest ezen miniszteri leiratot a köz- gyii'és tudomásul vette, s ezeu culturális alap mikénti kezeléséről alkotandó szabályzat szerkesztésére a vármegyei alispán e'nöklete alatt Simontsits Elemér vármegyei főjegyző, Fördös Vilmos tiszti ügyész, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő és Wo- smsky Mór bizottsági tagokat küldötte ki. — A központi választmány múlt hétfőn Dóry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a s z a k c s i választó kerület helyettes elnökének lemondása folytán, ki e tisztétől előrehaladott korára való tekintettel magát felmentetni kérte, Szallős Janos dombóvári gyógyszerészt jelölték ki helyettes elnökül. Ezenkívül az egyes elnökök által kívánt nyomtatvány szükségletek megküldése iránt ■s intézkedtek. — A Styrum Lymburg-féle alapítványra felügyelő választmány szombat délutánra kitűzött ülését folyó hó 26-ra, hétfőn délután 3 órára elhalasztotta. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. M. kir. pénzügyi közigazgatási biró- S!*g 1895. évi 9217: Ha az adókivetö bizottsági 9312. sz. a. Előre és önkényt fizetett oly illeték visszatérítése, mely a kincstárt akár részben, akár egészben jogosan meg nem illeti, csakis a befizetéstől számított 3 éven belül igényelhető. — 1895. évi 9032. sz. a. A hites-tolmácsok dijairól kiállított. nyugták bélyeg-kötelesek. 1895. évi 10922. sz. a. Oly dohányárusok is kötelesek az eladási jutalékok után III. fokozat szerinti illetéket fizetni, kiknek az áruda ajánlati feltételek alapján lett engedélyezve. — M. kir. pénzügyminister 1896. évi 11145. sz. a. A kir. adóhivatalok a kereskedelmi és iparkamarai illetékek kezeléseert díjat fel nem számíthatnak. — M. kir. pénzügyminister 1894. évi 82275. sz. a. A korcsmáros csak oly helyen foglalkozhatik pálinka főzéssel, boncét a pálinka csak nyilvános közlekedési utón szállítható korcsma- üzletébe. — M. kir. kereskedelemügyi minister 1896. évi 45908. sz. a. A tehenek általában véve igavonó állatoknak nem tekinthetők s igy a telién fogatokkal bírók nem terhelhetők oly arányban útadóval, mint a rendes igavonó állatok tulajdonosáé. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 14744. sz. A hetegsegsegélyzö pénztár igazgatóságának jogában áll a meglevő orvosi állások akár melyikét, ha ezt a célszerűség vagy a pénztár érdekei úgy kívánják, megszüntetni és az ebből folyólag következő személyes változtatásokat megtenni. — 1896. évi 37854. sz. Az ipaios neje a házassági viszony és házközösség fennállása Aiált^is szerezhet a férj által gyakorolt iparra iparigazolváhyt,,— M. kir. belügyminiszter 1896. évi 66854. sz. \ fcözségi jegyző nyugdíja fegyelmi bírságpénz hátraléka miatt csak az esetben tiltható le, ha nyugdíja évi 500 írtnál nagyobb. — A m. kir. Curia 1896. évi 1253. sz. a. ítélete : A felek puszta megegyezése a házasság felbontására alapul nem szolgálhat. Az, hogy uz egyik házasfél által válási okul felhúzott körülményt a másik fél egyszerűen elismeri — ha az más módon nem bizonyittatik — a felek puszta megegyezésének tekinthető. — Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 6175 : Régi jogon fennálló viz- használati jogosítvány gyakorlatát hivatalból köteles a hatóság akként rendezni, hogy az a törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Az ily rendezés céljából tartott tárgyalások költségei azon felet terhelik. a mely fél által az igazolási költségek vise- lendők. — Földmivelésügyi miniszter 1S96. évi 8528. sz. Birtok tulajdonos engedélyével teljesített vizi munkálat következményeiért a vagyonjogi felelősség az engedélyezőt terheli. — Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 30677 : Igazolás által és az igzolásnak a vizi könyvbe való beiktatása áltat tidajdonjog nem szerezhető. Hírek. — Perczel Dezső Szegzárdon. Perczel Dezső belügyminiszter november hó 7-én Szegzárdra érkezik, hogy részt vegyen a Ferencz közkórház és a bábaképző intézet megnyitási ünnepén. — Katonai előléptetés. Bonyhádi Perczel József, ezredes a pápai 7. honvédhuszárezred parancsnoka, ezredjénél létszámon felül vezetése mellett, a budapesti 1. honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre osztatott be s részére az ezredes dandárparancsnokot megillető illetékek engedélyeztettek. — Egyházmegyei hírek. Hétfőn, szent Fer-> dinánd ünnepén, Dulánszky Nándor elhunyt püspök név és születés napja alkalmából Szeredy József ’dr. apátkanonok, a káptalan és az elhunyt püspök rokonainak jelenlétében ünnepélyes gyászmisét celebrált a vártemplomban. — Gött Ádám bozsoki uj plébános hétfőn 10 órakor totte le hivatali esküjét a káptalani helynök kezébe. — Lo- vászhelénybe administratornak Rajci János volt bozsoki adminisztrátort nevezték ki. — Bezerédj Pál, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottat a földmivelésügyi miniszter a Budapesten létesítendő gazdasági muzeum megalapítására szolgáló tárgyaknak az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részéből való kiválasztása céljából szervezett bizottság munkálataiban való részvételre fölkérte. — A Ferenc kőzkórház uj épületeinek és a bábakópző intézet ünnepélyes megnyitása végleges elhatározása szerint november hó 8-án lesz, a mikorra Perczel Dezső belügyminiszter is megígérte lejövetelét. Este a rom. kath. ovoda javára táncestély lesz. — A szegzárdi kir. törvényszék vizsgáló bírái. A m. kir. igazságügyminiszter az 1891. évi XVII. t. c. 33. §-a alapján a szegzárdi kir. törvényszék területén vizsgáló bíróul dr. Szabó Gyula kir. törvényszéki bírót, állandó helyettesül pedig Abay Leo, kir. törvényszéki bírót rendelte ki. — Frigyes főherceg pavillonját, mely a millennium kiállítás egyik igen Ízléses épülete, a szegzárdi kaszinó megszerezte 2200 frt kedvezményi áron. A pompás épületet még Albrecht főherceg készíttette a lembergi kiállításra s meghagyta, hogy a budapesti kiállításon is ebben a pavilion- ban mutassák be uradalmai termékeit. Az épület szilárd és tartós anyagból van kószitve; egyik terme 23 méter hossza s majdnem 8 méter széles; ezenkívül a középen kátfelől kiszögellő két tágos mellékszoba van, a bejárat fölött pedig emeleti ter- rasz. A kaszinó nyári helyiségnek fogja használni a célszerű és kényelmes pavillont, melyet a kert hátsó részén levő tisztáson óhajt elhelyezni. A kaszinó választmánya teljes elismerést érdemel e szerencsés aquititióórt, mert ezzel a nyári helyiség régóta érzett hiányának kérdése alkalmas módon meg van oldva s kaszinónk olyan pompás helyiséggel fog dicsekedni, aminővel az ország egy hasonló intézete sem rendelkezik. A megszerzés érdeme Fördos Vilmosé, a kaszinó közszeretetben álló elnöke, ki magán közbenjárása és befolyása által ki tudta vinni azt, hogy a 15 ezer forintba került pavillont ily olcsón engedte át Frigyes főherceg a kaszinónak. — Pécs-bátaszéki vasút. Érdekes és kihatásában városunkra nézve rendkívül nagy fontosságú vasúti terv foglalkoztatja most az érdeklődőket. Amióta hire ment és azt mérvadó helyen is megerősítették, hogy a kereskedelmi kormány már legközelebb megépíti a baja-bátaszéki vasúti hidat, mely az ország alsó dunántúli részét hozza közvetlen összeköttetésbe Bácskával és az Alfölddel, természetszerűleg ismét előtérbe lépnek azon vasúti tervek, melyeket tartogattak, inig az évtizedeken át sürgetett duDai áthidalás testet ölt. Továbbra a kormány ezt el nem odázhatja, mert Fiume felé okvetlenül uj összeköttetést keli létesítenie és ha megépül a baja-bátaszéki hid, létesülniük kell a szükséges vasútvonalaknak is. Bajáról kiindulva máris komolyan foglalkoznak a nagy alföldi trans- versalis vasúttal, mely mintegy átölelné az alföldi városokat. De ezen vasútvonal mintegy folytatásaként meg kell épülnie a pécs-bátaszóki vasútnak melyet Pécsvárad érintésével kell kiépíteni. Báta- székről ma az érdeklődők küldöttsége tisztelget Pécsett ez ügyben Kardos Kálmán főispánnál és Littke Józsefnél, mint a pécsi kereskedelmi és iparkamara elnökénél, megtudakolandó, mennyiben számíthatnak itt a terv erkölcsi támogatására. Természetesen mindkét helyen igen szívélyes fogadtatásban részesültek, mert ezen vasútvonal álta Pécs ismét elsőrendű vasúti gócpont lenne, és mint transacto állomás közvetítené az Alföld forgalmát a magyar tengerpart felé. Ezen vasút kiépítése által elesnék a Pécsről Bonyhádra tervezett vasútvonal kiépítésének szükségessége, amennyiben Bá- taszék és Bonyhád között máris létezik vasúti összeköttetés. Legyen szabad azon reményünknek adni kifejezést, hogy ezen vasútépítési terv több lesz a kísérletezésnél, tervezgetésnél és hogy az illetékes tényezők annak rendkívüli fontosságát felismerve a terv megvalósítására szívesen nyújtanak ’ majd segédkezet. 1