Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
1896. január 5. TOLNA VÁRMEGYE. 1896. január 5. KÖZGA7S“SI“'' Azért is- Az osztrák-m ■ h pécsi kereskedelmi r; OJ folyó évi december 30-iLu án dósnek ismételt beható jttenetes baj lag elfogadta a Littkeiegnősült. Ha- alatt kikülilött kamat „ , tett felterjesztési ter; °r0meit’ mert kamara rámutatva -atiagyásával ta- gyarországon létez-az ősi em- tarthatatlan gazdafjól ismeri ezt a sát nem annyira JVÖjd iránt kjkór_ im es vámszövet . „ . ban okszerűtlen z 0S1 em*3er azzal űzött yámpoliti! utoléri a feleségét: gatva kifejti anint megváltoztathatja^ 10 ^ most kétgzeres hangozott, ho/ mire meg kell halmi lugyhasst valamit. Múlt szom- dolgozóig s midőn munkáját vé- /idillt; uíozben a kiskápolna mel- /0riis kérjék vannak, utolérte baja s A itt eg.r utszóli árokba, még pedig /sNpolyvába. Attól nem messze egy raulattak- a kik látták az Vw ßl'k ^e az^ hitték, hogy részeg s ^ magához tér, hazamegy. — szegzárdi ember is látta az ott ért hitték, hogy úgy gyilkolta ii nem oertek hozzányúlni, s mert arc- feküdt nem tudták kicsoda, tehát be- vávosbfés minden háznál beszóltak, hogy lyzik-efalakijük, mert kinn a kápolna i árok411 egy ember halva fekszik. Az ig e#r9S aiözsi ember ment arra, aki ott tvőt, nem félt, hogy esetleg őt fog- Ikosib '’agy hogy egyéb baja lehet a tiény»Tel, megfordította az embert, a kk,;'miatbgy arccal a polyvában feküdt, (U. edig h akár a mulatók, akár az arra rain nvegfifiitják, minden valószínűség g meg! leheti volna menteni. Temetése hzvét i-Uett ment végbe. Ár i __ -fa m cseri „07/1 vÁrlolmi \7ÍUY1 rá lása esetében ismét 10 évre, ha vábbra3j:_:"í'^ötvajsi^l/b'r,:j6íli?.i 1 « au fenn egy rendszeres töl- mely gróf Séckenyi Sándor ura- 6 Bel majorban és Perczel Lajos tdszeresen űzte a tolvajlást. — A les tolvaj: Juhász János, Miklós f és Tóth Józsefből, és 8 orgaz- lopott jószágokat pénzzé tették. A I részét még egy kovács is képezte, Ijasági eszközöket: vas boronákat, 011' itt stb. (mert leginkább ilyene- b ‘udőre elrejtette, alkalmas idő- j 1 I ^.edte, a vasrészeket levette és úgy h II T arra senki rá nem ismehetett, g 12 i volt a lopott jószágokon túladni, n 1 Cs< csak nem nyugodott, — mig az l ,' 1 orgazdástul s átalakitós- v ■pyuo, 10—120 i)gott tolvajokat 1 n 'í^oi, Piriit a többit pe- s m. 3 1ehetetlen- s kénftelen iSr - * má s* ember. yy pláne , , w 1 keayelniesen púnknak: Nagy veszi az Js. dombóvári járás t'kas,szemet jhiegalakult. Egy uj Vd vagyis uj járásbiró- | meg az uj közigazgatási járás élt és mig a kezdeményező igaz- szrészéről megindított akció szü- Nbb időre elaludt, addig az uj da0 — hála érte a belügyminiszter, ke az alispán gyors és buzgó mun- gjár megvalósult. A szolgabirói a,} díszes uj helyiséget kap, de kg, a tavaszszal kezdig meg. Ad- nelikerült bérlakásra akadni, de a vak és családja számára nem kame hivatalt január 2 áu nyitotta ősz , céljOszolgabiro. az >vári, illetve taraásii járás S%ald Mór a következő bucsuira- leű[ségekhez, a melyek az újonnan járáshoz, névszerint: O-Dombovár, Uj-Dombovár, Döbrököz, Kurd, Gyulajován- ca, Kocsola, Szakcs, Nak, Lápafő és Várong csa- toltattak : „A község érdemes elöljáróságának. Miután Toluavármegye törvényhatósági bizottságának 1894. évi 23-ik számú jóváhagyott határozatával az ország egyik leguagyobb és legnépesebb járása, a Iá évig vezetésemre bizott dombóvári járás ketté osztása megtörtént, és a Dombóvár székhely lyel alakított uj közigazgatási járás főszolgabírói hivatala 1896. évi január hó 2-án működését tényleg megkezdendi: kedves kötelességem sugalatát követem, midőn hivatalos működésem alatt az anyatestből, a régi dombóvári járásból elváló virágzó községeim tisztelt közsógelöljáróságai és községi képviselőtestületeitől búcsút veszek, és az ezen testületek részéről foütos és nehéz feladataim megoldása körül tapasztalt kötelességtudó és mindig készséges támogatásért a legőszintóbb és meleg köszönelemet nyilvánítom, kérvén, hogy ama jóindulatot — melynek, mig törvényszerű járási főtisztviselőjük, tehát vezetőjük valék — büszkén mondhatom, mindenkor részese voltam, személyem iránt megtartani szíveskedjenek. Hazafias üdvözlettel maradtam Tamási, 1895. december 31. Szévald Mór, főszolgabíró.“ TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvén}’széknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: I8S6. évi január ho 9-én. bárközi Jáuos, Szaiai Márton, Pein Jakab, Szalai Kati, Nyirati László, Frisch Ignác, Egyed Péter, Balázs József és Spitznagel Jakab ellen lopás miatt. Gyilkosság játékból. Nosztán pusztán az a szokás, hogy a kik oda napszámba akarnak menni, ott összegyűlnek, mire megjelenik köztük a Äim3 f^kséges munkaerőt kiválasztja köjffijCv :'xs'iy/"'n>retio.ua S™°-™rdnn. a kir. törvényszék tol« dőri sokan öss4Su»??}ao, n& tiszt, ki bizonyára fontosabb teendőkkel volt elfog- D lalva, sokáig késet», az egybegyűltek pedig unat- k koztak. Ekkor Z a 11 a György és Vice Ferenc, h P5 __iß éves gyerkőcök, tréfából elkezdtek birkózni. j Mi nthogy azonban a körülállók sem néztek haliga- e tagon a birkózást, hanem hol az egyiket, hol a a másikat, ahogy ily alkalmakkor szokás, tüzeltek, a ^ tréfából csakhamar verekedés lett és azzal nyert ^ befejezést, hogy Zana György kést rántott elő és j. Vice Ferencet úgy szúrta hasba, hogy az szörnyet r halt. A szegzárdi kir. törvényszék ezért Zana Györgyöt a btk. 307. §. 2. bekezdésébe ütköző s mi- ) nősülő halált okozó súlyos testi sértés büntette he- ( lyett a btk. 85. §-ának 3. pontja alapján annak 1 vétségében mondta ki vétkesnek és ezért a már 1 hivatkozott s a 20. §. értelmében 6 havi fogházra s különféle címen 131 frt 93 kr s a bűnügyi költségek megfizetésére Ítélte. A pécsi kir. itelő tábla azonban Zana György büntetését egy évre felemelte, a mit a magyar kir. kúria a szegzárdi kir. törvényszék indokolásával helyben hagyott. — ííaiv tolvaj. Szép, ártatlan kinézésű, 18 éves leány állott a napokban a szegzárdi kir. törvényszék előtt. Kálmán Annának hitták es azzal í volt vádolva, hogy gazdáját, Kremser Károly, szakcsi lakost meglopta; nevezetesen a szekrényéből, melyet egyszer nyitva talált, 165 frtot kivett és elrejtett. „Hát kérem, édes törvényszék,“ — igy védekezik a lány —“ én szegény hány vagyok, soha annyi pénzt egy helyben nem láttam, a kasznyi nyittat volt, hát behunytam a szememet és bele- markoltam, de hogy mennyi pénzt vettem ki, ma sem tudom, aztán futottam a pénzzel. Hát mások nem igy lettek volna az én helyemben? „De nem ám 1“ mondja az elnök. „Hát aztán kikutattak és megtalálták nálam a pénzt, csak 2 frtot adtam ki belőle. Ennyi az egész.“ A kir. törvényszék erre Kálmán Annát a btk. 333-334 §-ába ütköző a 336. §. 7. pontja szerint minősülő lopás büntette miatt 4 havi fogházra ítélte, de abból a 6 heti vizsgálati fogságot ki töltöttnek vette. Midőn előtte az Ítélet^ kihirdették, félig naivul, J -~J _ / félig aprehenziv hangon felelte : „Ejnye, csak nem ítélnek talán igazán el ilyen hosszú időre, ha meg van a pénzük ?“ De mikor látta, hogy itt nem alkusznak, „hát Isten neki 1“ azt mondja, „belenyugszom az ítéletbe.“ A Varjú és a Róka. Ki ne ismerné Aesopus e szép meséjét? A varjú sajtot lopott, mit meglátván a róka, addig hizAgett neki, mig a lopott sajtot el nem kaparintotta. Nálunk Tolnamegyében épen megfordítva történt: Itt Róka (Ferenc) dunaföldvári lakos lopott s nem is sajtot, hanem 3 zsák hagymát Tamaszkovifs Miklós földiéről, s midőn ezt Varjú (István) megtudta, addig tett neki ajánlatokat, mígnem potom áron tőle megkapta. De bár nem volt keserű hagyma, mégis erősen könnybe lábasztotta a szemöket, mert a károsult a dolgot megtudta s beperelte a mesés birü tolvajokat. —- Minthogy azonban Tamasz- kovics Miklós károsult időközben visszavonta a panaszt és a szegzárdi kir. törvényszék sem talált elég bizonyítékot a tettesek ellen, a törvényszék jogérvóoyesen felmentette őket. Mikor az utcára értek, elkezdtek énekelni: „Mind bolond az, a ki busul, mikor minden jóra fordul !“ IRODALOM. — Az én Újságon ügy ismeri a magyar gyermekvilág, a magyar kösönség Pósa bácsinak e gyermek lapját, „Az ón Ujságom“-at, mint a legjobb, a legelterjedtebb és a legolcsóbb magyar gyermeklapot. Ezekre a jelzőkre méltán igényt tarthat a Pósa bácsi újsága. Auuyi gonddal, annyi szeretettel van szerkesztve, az ára pedig olyan csekély, hogy nem csodáljuk, ha ott van az minden házban, a hol gyermekek vannak. Mese, vers, rege, monda, tréfa, ismeretterjesztő apróságok, szebbnél-szebb képek kedves, tarka változatosságban követik egymást „Az én Újságom “-ban, s kell-e még ennél több a gyermekeknek ? — A játékot megunja, de az „Az én Ujsá- gom“-at minden héten örömmel, türemetlenül várja. Annyi mulatságot, mesét hoz neki „Az én üjsd- / gom“ egy száma, amennyi felér minden játékkal.^ ” Járassa minden szülő a gyermekének ezt aranyos újságot. Az ára negyedévre csak 1 foísen < azért tizenháromszor szerez örömet a gyermpiekozók, 1 nek. — Az uj negyed, az uj évkor kezdődig célszerűbb tehát most posta utalványon Ku-gyf“lö,,ref „Az ón Újságom“ őr kk8n„s «Äf Lté^Ím.Mmpt v-iüldeus* község L 0» -I rányok. ne^/szazayoicv «•-, ipos nagy könyv fekszíu eTÖTlünk 'ele o!vasman-rp„ ' y névl aa yai képpel. A kötetet Tutsek Anna, Pósa Lajc } Álad özremüködósével szerkesztette, a közleményeket jgkiválóbb magyar Írók Írták, a rajzok jó része _ azai művészek munkája és mindez fiatal magyar ányoknak íródott, készült. — Egy ilyen kötetet, gy ilyen folyóiratot bizonyára nem kell bővebben _ x jánlani a magyar közönségnek. Mikor most egy éve megindult a Magyar j á n y 0 k, igazi örömmel, lelkesedéssel fogadták i magyar fiatal lányok, s ma már alig van lányos ráz, ahova nem járna ez a kitűnő újság. — Hét- ől-hétre minden vasárnap beköszönt olvasóihoz, * dk örömmel s szeretettel várják lapjukat. A leg- l dválóbb magyar irók munkatársai a Magyar Lá- :yok-nak, közleményei a fiatal leányok értelmi s \eg^ érzelmi világához szólnak. Beoltják a fiatal leány Vett elkébe a szépnek, a jónak, a nemesnek szeretetót, .n Stic iluomitják Ízlésüket. , ' ,dikn £ A Magyar Lányok egesz tarháza legszebb ol- ^en( vasmányoknak. Hosszabb-rövidebb elbeszélés, leírás, tny monda, vers, szebbnél, szebb kép felváltva követi /juta egymást, de nem hiányoznak az ismeretterjesztő H közlemények sem. Művészet, zene, irodalom ház- I tartás, kertészet, konyha, kézi munka, női foglal- Pr kozások, divat stb. rovataival megbecsülhetetlen P« szolgálatára van a magyar lányoknak. Az előfizetési ára negyedévre 1 forint 50 kr. JtÓ8. Megrendelhető a Magyar Lányok kiadóhivatalában / Budapesten, Andrássy-ut 10. sz. — Legcélszerűbb [la(lá posta utalványt használni a megrendelésre. Az,új 1biró negyed január elsején kezdődik. _ _ t_-------— Egy napilap, egy könyvtár, egy illusztrált folyóirat. A legolcsóbb fővárosi napilap kétségtelenül a Magyar Újság, melynek főszerkesztője Fenyvessy Ferenc dr„ felelős szerkesztője pe- W* dig Kende Zsigmond. Olcsósága mellett egyike a ,, legérdekesebb, legtartalmasabb lapoknak, mely gyors és megbízható információk mellett kiváló -,etel szépirodalmi dolgokat is nyújt olvasóinak. Előfizetési ára e minden izében liberális lapnak egy évre .96. i 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, 1 hónapra ,Mó uy; 1 frt; egyes számának ára a vidéken 5 kr. Ez o ^mu tjkvb( olcsó ára mellett a Magyar Újság előfizető;, népsorsz. ház, udvar kívüli kedvezményben részesült.^' ^ jjij árban 201 forint bánatpéi díjtalanul megkapják a Magyar el árverezni szándékozók tartozni nak kiadványai» havonkmt egy k' .flz"ben vagy óvadékképes értékpapiro kÍ'.tm?®l*L'L?i"°^ " 'Ji Látogatók Lapjéhez letenni, avagy a bánatpénznek J'-,| ISVi szes illusztrált folWjezéséröl kiállított elismervényt i anal megtek,^. bátraQ elmoÄlan a kikiáltási áron alól is « l^kvi ható. napilap. Szerkeszt^rós^g tlkvi hatóságnál 1895. é I TI tcAy Ä-utca 11. sz. a.,S A kir. alj.V sz. alatt Va/ Megyery, kir. aljárásbiro.
