Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-11 / 41. szám
így tehát a szegzárdi kerületben a szabadelvű pártnak az ellenzéki pártokkal szemben passzív szerep jut. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a két ellenzéki jelölt közül ne lássa szívesebben a mindenkor mérsékelt és higgadt politikai magatartást tanúsító, az egyházpolitikai kérdésekben következetesen szabadelvű szellemben működő és a helyi érdekek istápolása körül elvitázhatatlan érdemeket szerzett Boda Vilmosnak győzelmét, mint az ismeretlen, reakcionarins Örményiét. Ez mai napon a helyzet képe vármegyénkben. A szabadelvüpárt híveihez fordulunk, hogy szervezkedjenek, tömörüljenek és vigyék diadalra zászlónkat. A késő bánat mit sem ér. VÁRMEGYE. Őszi rendes közgyűlés. A törvényhatósági bizottság múlt csütörtökön tartotta őszi rendes közgyűlését gr. Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. A főispán megnyitván az ülést, üdvözölte a bizottság tagjait s bejelentette, hogy dr. Leopold Kornél,szegzárdi ügyvédet, lapunk felelős szerkesztőjét, tiszteletbeli tiszti ügyószszó nevezte ki, mit az ülés tagjai éljenzéssel vettek tudomásul. A kulturális kölcsön törlesztésére kivetendő 1 %-oa pótadót Csefkó Ferenc dunaföldvári volt biró fölszólalása és Dory Pál alispán fölvilágositása után 67 szavazattal egyhangúlag megszavazták. Ezután a főispán bejelentette, hogy a képviselőház feloszlatására és az uj ülésszaknak november 23-án leendő megnyitására vonatkozó királyi leirat leérkezett; ennek Simontsits Elemér főjegyző által történt fölolvasását a bizottsági tagok állva hallgatták végig és lelkesen megéljenezték. A kir. leirat folytán a központi választmányt a választás határnapjának megállapításával és a választási elnökök és jegyzők kijelölésével megbízták. Az alispánt időszaki jelentés tudomásul vétele után jóváhagyták a számonkórő székről és a pénztári vizsgálatokról fölvett jegyzőkönyveket. A költségvetés tárgyalása során elhatározták, hogy az állami javadalmazás, fölemelését kérik a kormánytól, nehogy a rossz anyagi viszonyok mei2. ______________________________________ ne m láthatja Melahiet. A megválás sem nyugtatta meg, nem tudta elképzelni, hogy a kit szeretett, más karjaiban élvezze a szerelem mámorát. ügy tesz. Leborul a leány elé, megvallja neki, hogy nem a gyám és a rokon kötelmei fűzik hozzá, hanem régi, mély szerelme. Megmondja neki, hogy ő jobban szereti, mint Dénes, szereti lángoló hévvel, ér/.i, hogy nem tud élni nélküle. Igen legyenek egymáséi. Eddig csak játszott vele, most már legyen az ő hűséges asszonya, parancso- lója. Nem, Melanie nem fogja kinevetni, ha leborul előtte és kiönti lelke érzelmeit. Melanie jó lány, szeretni fogja, mint szerette akkor is, amikor sirva panaszolta el, hogy megdobták játszótársai. Úgy is tett. Melanie ott fiit kicsi kis boudiorjában, egy magában merengett jüvőjén, lefestette képzeletében szerelmes életüket, zavartalan boldogságukat. Hogy mily nagyon fogják egymást szeretni nem lesz soha semmi vágyuk, csak hogy egymást láthassák. És ha megunják az otthont, akkor eljönnek Béla bácsihoz, hoznak neki drága szivarokat, itt lesznek nála sokáig. Akkor majd megnézi az ő kis kertjét, felkeresi játszótársait, bejön ide a kis boudoirba és majd visszagondol, hogy itt ábrándozott oly sokat Dénesről. De ni, Béla bácsi itt van. És milyen különös színben. Arca halvány, kezei remegnek. És leborult a lányka elé. Az ő gyámolt leánya, apja egyetlen gyermeke elé. És csukló hangon vallja be régi mélységes szerelmét. Mig kicsi volt, úgy szerette, mint a bábut, játékos gyermekét. Aztán megnőtt; megnőtt szeretete is. Érezte mindig, hogy Melanie nélkül nem tud élni, mert szereti, nem mint az apa a gyermekét, hanem mint lett a hiány megszüntetésére a pótadó fölemelése váljék szükségessé. Eihatározák továbbá, hogy a gyámpénztári pénzkészleteket a tolnamegyei takarék- és hitelbankban fogják elhelyezni. A közigazgatási bizottság kebeléből az óv végével kilépő tagokat; Kovács 8. Endrét, Boda Vilmost, Döry Dónest, Örffy Lajost és dr. Szigeth Gábort ismét beválasztották. Az igazoló választmányt az eddigi tagokkal alakították meg; és pedig a főispán kinevezte Döry j Dénest, Sztankovánszky Jánost, Totth Ödönt és i Wosinszky Mórt ; megválasztattak : dr. Haidelcker Béla, dr. Kramolin Emil, Örffy Lajos, dr. Moldo- ványi István és Vizsolyi Gusztáv. A községi jegyző szigorló bizottságba ismét beválasztattak Totth Ödön és Török Béla. A jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmányba szintén a régiek választattak be, u. m. dr. Szigetli Gábor, dr. Kramolin Emil, dr. Moldová- nyi István, Örffy Lajos és Döry Andor. A tiszti ügyész helyettesévé Török Béla jelöltetett ki. A központi választmányba Bárány Sándor elhalálozása folytán Bernrieder János választatott meg. A lótenyésztési bizottságba Döry József lemondása folytán elnökké Sztankovánszky Jánost választották meg. ki igen szép beszédben köszönte meg a beléje helyezett bizalmat s megígérte, hogy nagyérdemű elődei nyomdokain haladva iparkodni fog a megyei lótenyésztést nemcsak a mai magas színvonalon megtartani, de azt továbbra is fejleszteni. Döry Józsefnek pedig odaadó buzgalmáért és kiváló érdemeiért egyhangúlag köszönetét és elismerést szavaztak. Döry József lemondása, melyet a megye közönségéhez intézett, a következő: „Könnyekig meghatva vettem a megye nagytek. Alispánja által aláirt 206/rkgy. 1896. számú határozatukról felvett jegyzőkönyvi kivonatot, amelyben a megyei lótenyésztési. bizottság élén kifejtett működésemet érdemén felül méltatva meleg elismerésükkel a leg- ódesebb jutalmat nyújtani és állásom további meg- lartására felhívni szíveskednek. Fogadják legbensőbb hálás köszönetemet és annak kijelentését, hogy elismerésüket tolmácsoló ezen okirat mindig legdrágább kincsemet fogja képezni. A legnagyobb sajnálattal vagyok azonban kénytelen a nagymélt. Darányi Ignác m. kir. földmivelési miniszter úrtól folyó évi augusztus 24-én kelt felmentési okiratom _________TOLNAVARMEGYE.___________ a szerelmes szerelmét. Nem volt bátorsága, hogy megmondja neki, most itt a végső perc, ne hagyjon elpusztulni egy reménykedő lelket, legyen hűséges gyámolitója, kicsiny felesége, ne menjen el tőle. Fuldokló hangon könyörgött gyámleányáuak, mondjon le Dénesről, még nincs későn, maradjon az övé örökre. Melanie a meglepetéstől nem tudott percekig szóhoz jutni. És hogy lassanként helyre állott lelke nyugalmas csendje, megmondta a Béla bácsinak, hogy ő szerette eddig is, szereti most is, meg mindig, de nem úgy szereti, hogy felesége legyen. Béla bácsi már öreges ember, aki iránt ő mindig jó gyermeki szeretettel volt, de ne kívánja tőle, hogy boldogsága árán szeresse és oda láncolja hozzá életét. Ő már örök hűséget fogadott Dénesnek, csak Dónest szereti, senki mást és megfogadta, hogy nem is lesz senkié, csak az övé. Hamari Bélát a lemondás nem tudta megnyugtatni. Lelke kihalt és a boldogtalanság elölte szive gondolatait. Nap nap után nem mozdult, ki szobájából, nem érintkezett senkivel, még Melaniet is kerülte Ott állott órákig Melanie arcképe előtt, nézte, nézte fájdalmasan és pergő könnyeit hullatta gyám leánya képére. Az esküvő ideje gyorsan elérkezett. Már mind ott voltak, csak Hamari Béla hiányzott. Melanie ment érte. Bekopogtatott halkan ajtaján és kérte, hogy jöjjön velük. Hamari szétszakadt reményekkel állott ott gyámleánya előtt. És hogy látta, hogy nem lesz többet az övé, kiürítette az elkészített mérget és halva rogyott Melanie karjai közé. csatolásával kérelmezni: miként megromlott egészségem indokából orvosaim tanácsára beadott lemondásomat elfogadni, és állásomra — amelynek többé úgy mint kellene és szeretnék — megfelelni nem tudok — Sztankovánszky János urat — kinél a megyei lótenyésztés vezetése époly jó kezekben lesz mint volt eddig — és kinek — a miniszteri felmentő okirat szerint tényleg megszűnvén elnök lenni — az ügyiratokat és leszámolás folytán fent- maradt csekély összegeket e hó 7-ón már át is adtam — mint elnököt megválasztani kegyesek legyenek. Fogadják mógegyszer kegyes, engem boldoggá tevő elismerésükért legbensőbben átérzett hálás köszönetemet és tartsanak meg szives emlékükben, ki maradok Dombóvár, 1896. szeptember hó 16-án alázatos szolgájuk Döry József s. k. volt megyei lótenyésztési bizottsági elnök.“ A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1897. évre kiigazított névjegyzékét fölterjesztik a belügyminiszterhez. Az időközben megszűnt bizottsági tagok helyeinek betöltése végett a választást november 12-re tűzték ki; választási elnökökül megválasztattak : Kétyre Mayer F. Andor, Tolnára Boda Vilmos, A.-Nyékre Bajó Pál és Mucsira Jeszenszky Andor. A magyar nyelv terjesztésére szánt vármegyei alapra vonatkozó szabályzat kidolgozására Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt dr. Szigeth Gábor, Wosinsky Mór és Tihanyi Domokosból álló bizottságot választottak. A halotti negyednek a törvényhatósági tisztviselők részére is teljes összegben való kiadatása ügyében Sopron vármegye körleveléhez hasonló szellemű fölirat fölterjesztését határozták el. Szeniczey Ödönnek és Leopold Lajosnak a va- sutakra megszavazott vármegyei hozzájárulás egy összegben leendő kifizetése iránti kérelmét elutasították. Szegzárd nagyközség képviselő-testületének, a „Szegzárd Szálló“ bérbeadása tárgyában hozott határozatát helybenhagyták s a beadott föllebbezése- ket egyhangúlag elutasították.; Az ülést a főispán éltetésével fejezték be, s végzetül dr. Leopold Kornél, az újonnan kinevezett tiszteletbeli tipzti ügyész letette a hivatalos esküt s a bizottsági tagok 12 órakor szétoszlottak. Franciseus. — A közigazgatási bizottság október havi gyűlését folyó hó 15-én fogja megtartani. — A monográfiái bizottság múlt szerdán gróf Széchenyi Sándor fővédnök jelenlétében Döry Pál alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bizottság tagjai közül jelen voltak Simontsits Elemér főjegyző, mint bizottsági előadó, továbbá Péchy József, Jeszenszky Andor, Nagy László és Székely Ferenc főlevóltárnok. Az ülésen az előadó felolvasta Wosinsky Mórnak, a „Tolnavármegye története“ egyik szerzőjének az eddig megjelent két kötetre vonatkozó jelentését és a mü kiadása körül fölmerült számadását. A bizottság a számadásnak a számvevőség által leendő felülbírálása után indítványozni fogja a törvényhatósági bizottságnak, hogy a szerzőnek a nagybecsű mü alkalmából elismerését és köszönetét fejezze ki s tiszteletdíj fejében a mü tulajdonjoga engedtessék át a szerzőknek, s ennek megfelelőleg az eddig befolyt előfizetési ösz- szegek, valamint a vármegye által szétküldött ingyenes példányok ára, úgy a fönt maradt példányok is az ezen tiszteletdíjra rászolgált tudós szerzőket fogják illetni. Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. A m. kir. minisztertanács 1894. évi augusztus 14-óu hozott határozata. Mindazokban az ügyekben, a melyekben a hágyatéki tárgyalás az 1894: XVI. t. c. hatályba lépte előtt már be- fejeztetett, az eljárás az eddigi szabályok alkalmazásával folytatandó, abban az esetben is, ha a gyámhatóság vagy a bíróság az eddigi szabályok szerint hozzá beterjesztett ügyben a befejezett tárgyalásnak pótlását vagy kiegészítését rendelte el. —■ Belügvministernek 70597/96. sz. Azon vármegyei tisztviselő, a ki közvetlenül vármegyei szolgálata előtt állami alkalmazásban volt, a nyugdij-alap 1896. október 11.
