Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-04 / 40. szám
elfogadna. Ő munkát, becsületes munkát akar ; s ha soha nem érvényesült a latin közmondás : quis cito dat, bis dat, nálunk az egyszer nagyon is kívánatos volna, hogy teljesüljön. Egy negyedszázad óta kevés megszakítással, kérelmezi és sürgeti mind a két Dunapart melletti megye, a közép Duna áthidalását. Kérelmezték és sürgették azt kereskedelmi, nemzetgazdászati, hadászati és kulturális, fontosabbnál fontosabb okokból. Olyan férfiak törtek lándzsát ezen jogos és méltányos közlekedési ut mielőbbi létesítése mellett, kiket nem lehet felületességgel vádolni. A képviselőház minden oldaláról számtalanszor felhangzottak az óhajok ezen áthidalás érdekében. Nincsen szám- bavehető politikai lap, párt különbség nélkül, mely a saját jóindulatú kezdeményezése folytán a baja-bátaszéki hidat az ország és a nagy vidék érdekében ne sürgette volna. Sőt a félhivatalos Pester-Lloyd még nem is oly régen, hasábokon keresztül magyarázta, hogy mennyire szükséges, mennyire kívánatos kereskedelmi, gazdasági és financiális szempontból ezen összekötő hid mielőbbi létesítése. És ime, midőn ennyi várakozás, eny- nyi biztatás, ennyi remény és ennyi jóindulat közepette, ezen rég óhaitott vágyunk teljesítését a megvalósulás biztos révében láttuk már; váratlanul megjelenik a tengeri kígyó és tönkre teszi minden reményünket, bizalmunkat és kívánságunkat. Hirdeti a tengeri amphibia, hogy nem az ország szive, kereskedelem és ez által talán az ipar és mezőgazdaság jövő szereplője, hanem Szlavónia és Horvátország fogja a Duna-áthidalás szerencséjét élvezhetni. Itt volna a legfőbb ideje annak, hogy az érdekeltség komolyan fellépjen! Huszonöt év elég volt a hiú dédelgetésből; most már itt volna az ideje, hogy Dunán tül, Dunán innen mindazon számottevő egyének, a kik befolyásuknál, állásuknál, és általános népszerűségüknél fogva a veszélyeztetett ügynek használni tudnak: fölemeljék erélyes szavukat ezen nagy vidék gúzsba vetése ellen. Meg kellene értetni azt, hogy ezen jo1896. október 4. Ha tehát a szegény halandó beteg, és ha kedélybeteg is, igyák jó moccát és szívjon jó dohányt hozzá. Dűljön le, heveredjen le a pamlagra, és nézze kávéjának gőzét és cigarettájának íüstjót. Ébren fog álmodni; és legyen oly keserű a szive, és legyen oly összetiport is a lelke, —--------a moc ca keserűsége megöli a szív keserűségét------do hányának füstje pedig megtiprott lelkét viszi, — viszi az égbe, — jobb hazába az édes álmok hazájába. Higyjók el hölgyeim és uraim, nem bolond a müzülmán ! Van néki szintén mélyen érző szive; de ő érti a módját, hogy kell a legnagyobb lelkibajt kiheverni. Rendületlen hisz a vallásában, az alkoránban, amelyben benne van az egész világ bölcsessége. Ha lelkében nem találja már az egyensúlyt — el- busulja magát, — épp úgy mint mi, csakhogy az kávéval vigasztalja és gyógyítja magát, — és nem pezsgővel és cigánnyal. Ott fekszik himes szőnyegén, apatbiában, s ha tudod a búját-baját, és vigasztalni akarnád, ő álmos szemeivel rád néz — mosolyog és azt mondja: — Allah hatalma nagy! Istenére bizza az egészet, — és ő tovább szövi álomszerű, csendes életét. Buskomor és lelkibeteg halandók, kövessétek a* igazhivő müzülmánt, és megfogtok gyógyulni. Ha a lelketeket a múltnak szenvedései meglepték, ha szivetek elfásult a sok maró fájdalomtól, ha a legszentebb érzósteket kacagva hasítják ki szivetekből léha rózsás körmök-------gyujsatok eg y jó cigarettára, — a füst elviszi a fájdalmat; ha olthatatlan ég szivetekben a néma, sajgó fajdaléin, öntsetek reá jó moceát. TOLNA VÁRMEGYE. gos követelmény nem a pártpolitika egyoldalú kifolyása, hanem az ország egy harmadrészének rég óhajtott érdeke. Itt volna a legfőbb ideje mindenféle melléktekintetek fólretételével, férfias bátorsággal kérni azt, a mi ezen vidéket rég megillette! Végre itt volna a legfőbb ideje az illetékes köröknek megmagyarázni, hogy ne az anyaország legyen azon fejős tehén, melyből az utolsó cseppett is kiszipolyozzák. Ezen vidék elemek által sújtott helyzetét tekintetbe véve sürgősen kellene cselekedni 1 Ideje volna, hogy ne csak szép szavakkal, biztató ígéretekkel éheztessék az érdekelt nagy vidék lakosságát, hanem jöjjenek a tények s bizonyítsanak végre valahára a tettek is. Mert ma még talán megmenthet bennünket egy nagy közlekedési vállalat a vég- enyészettől, később azonban az elmulasztott lépéseket századok múlva sem lehet helyrepótolni. Dr. B. M. VÁRMEGYE. Őszi rendes közgyűlés. Az 1896. évi október hó 8-ára kitűzött törvényhatósági őszi rendes közgyűlés tárgysorozata : 1. A millennium alkalmából megállapított culturális célok érdekében az 1894. évi 422/rkgy. sz. határozat értelmében felvett kölcsön törlesztésére a jövő 1897. évre kivetendő l %-os pótadónak megállapítása. 2. Az alispán időszaki jelentése. 3. A számonkórő székről felvett jegyzőkönyv. 4. Az időközben eszközölt pénztári vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. 5. A vármegye 1897. évi közigazgatási-, árva- ós gyámhatósági szükségleteiről szóló költségvetés. 6. A gyámpónztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézetek kijelölése. 7. A közigazgatási bizottság kebeléből a folyó óv végével kilépő tagok helyeinek betöltése. 8. Az igazoló választmány újjá alakítása. 9. A községi jegyző szigorló-bizottság újjá alakítása. 10. A községi és körjegyzők nyugdíj-alapjára felügyelő választmány újjá alakítása. 11. A tiszti ügyészt, az 1897. év folyamán 1876. évi YI. t. c. 55. §-a értelmében helyettesíteni hivatott ügyész kijelelése. 12. A központi választmányban, valamint az állandó választmányban Bárány Sándor bizottsági tagnak elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyek betöltése. 13. A vármegyei lótenyésztési bizottságban Döry József lemondása folytán megüresedett elnöki tisztségnek betöltése. 14. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1897. évre kiigazitott névjegyzéke. 15. A időközben megszüüt bizottsági tagok helyeinek betöltése. 16. A gyámpónztári tartalék-alapból 1897-ben fedezendő kiadásokról szóló költségvetés. 17. Az 1896. évre kivetendő s 1897-ben esedékes katonabeszáliásolási pótadó megállapítása. 18. Az 1897; évi betegápolási járulék meg- állapitása. Minis téri rendeletek: 19. Vallás- és közoktatásügyi ministeri leirat a magyarnyelv terjesztésére szánt vármegyei alapra vonatkozólag. 20. Vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet a bonyhádi és gyönki algymnásiumok javára tett vármegyei alapítványok alapitó okirataira vonatkozólag. Körlevelek és szakosztályi előterjesztések : 21. Abauj Torna vármegye körlevele, a közigazgatási szervezet jelenlegi helyzetének javítása érdekében az országgyűlés kópviselőházáboz intézett feliratának támogatása iráüt. 22. Sopron vármegye körlevele, a halotti negyednek törvényhatósági tisztviselők részére is, teljes összegben való kiadatása ügyében. 23. Az állandó választmány pénzügyi szakosztályának előterjesztése a folyó évi 235/rkgy. számú határozatára vonatkozólag. 24. Ugyanazon szakosztály előterjesztése a folyó évi 237/rkgy. számú határozatra vouatkozólag. 25. A vármegyei erdészeti bizottság elnökének előterjesztése Simon János körerdőőr segélyezése tárgyában. 3. Alispáni jelentések: 26. A bonyhád-bátaszóki törvényhatósági közút mentén szükséges kavics elhelyezésére használt földterület bérbevételére vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. 27. Néhai Illés Péter volt vármegyei hivatal- szolga temetési költségeinek utalványozása tárgyában. 28. Egyes tisztviselők szabadságolására vonatkozólag. Árvaszéki előterjesztések: 29. A teveli gyámpónztári könyvvivő fizetésének emelése tárgyában. 30. A Glöckner Konrád-fóle, 31. A Schneider Gáspár-féle, 32. A Schneider József született Báter Anna-féle, 33. Az öreg Tóth József-fóle fedezetlen gyámpénztári követelésnek a gyámpónztári tartalék-alapból leendő megtérítése tárgyában. Tiszti ügyészi vélemények: 34. Bátaszók község képviselő-testületének szakértői szemledijak megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletére vonatkozólag. 35. Murga község képviselőtestületének, a vága- tási biztos díjazása tárgyában alkotott szabályrendeletére vonatkozólag. 36. Szegzárd község képviselő-testületének, a „Szegzárd Szálló“ bérbeadása tárgyában hozott és Tóth Gyula és társai által megfeíebbezett határozatára vonatkozólag. 37. Ozikó község képviselő-testületének regále kötvény értékének visszatéritése, 38. Döri-Patlan község képviselő-testületének szolga fizetés emelése, 39. Báta község képviselő-testületének földterület átengedése, 40. Báta község képviselő-testületének kölcsön felvétele, 41. Ozikó község képviselő-testületének iskola segélyezése, 42. Nómet-Keór közsfeg képviselő-testületének ingatlan eladása, 43. Bátaszók község köpviselő-testületének ingatlan bérbeadása tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. 44. Községi költségvetések és számadások. 45. Időközben beérkezett tárgyak. — A számonkérőszék folyó hó 7-én délelőtt fél 9 órakor az állandó választmány ülése előtt tartja ülését. — Közigazgatási elvi jelentőségű lia1 tározatok. Pénzügyminiszter 1894. évi 80.560. Ha a korcsmáros korlátozás nélkül akar szesz nagykereskedést, iriint külön üz'etet folytatni: erre nézve pénzügyi hálóséi engedélyre van szüksége. — Budapesti kir. Ítélőtábla 1896. évi 4365 í Ha valaki az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe felvétetett, ezen tény bizonyitóka annak, hogy az illető magyar honpolgár. A közigazgatási hatóság jogkörébe eső eljárás, igazságszolgáltatási utón felül nem bírálható, minélfogva az illetékes közhatóság által megállapított honpolgári jogosultság, a bíróság által elfogadandó. — A ni. kir. belügyminis- ter 1896 évi 2590. sz. határozata: Azon cselekmény, hogy idegen vadászterületet botokkal kezükben bejárnak — oly célból, hogy az illetők szomszédos vadászterülete, vadállománya esetleg szapo- rittassék — engedély nélkül elkövetett vadászé st nem képez; de a jogában sérelmet szenvedett kár- térítési igényét a polgári bíróság előtt érvényesítheti. — A m. kir. belügyminiszter 1896 évi 51,816 szám : A ministeriumok által felebbviteli ügyekben harmadfokban hozott határozatok ellen a vármegye alispánja az 1886. évi XXI. t. c. 68. §-ának c) pontja alapján előterjesztéssel nem élhet. Választási mozgalmak. A szakcsi néppárti gyűlés, — Saját tudósitónktól. — A néppárti igazság ezúttal csak a legszűkebb családi körben nyilatkozott meg, daczára, hogy maga a néppárt fővezére: Zichy Nándor gróf aranygyapjas vitéz vállalkozott Tolnavármegye közönsége előtt a néppárti elveket proklamálni. Nem tudni, hogy a vasárnapi rossz időjárás, vagy a szakcsi kerület választóinak közönye a néppárt iránt, okozta-e, de annyi tény, hogy dacára a szakcsi kerület plébánosai részéről nagy buzgósággal kifejtett előkészületnek alig néhány szál választó jött össze Szakoson, hogy a néppárti gyűlésen részt vegyen. — Zichy Nándor gróf szombaton délután a gyorsvonattal érkezett a szakály-h'ógyészi állomásra, a hol őt Apponyi Géza gróf várta. Társaságában voltak : Az „ Alkotmány “ tudósitója, Kál
