Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-16 / 33. szám
Nagy-Székely községet utasították, hogy aljegyzői állást rendszeresítsen államsegély nélkül. Mórágy község képviselő-testületének kölcsön fölvétele iránti kérvényét elutasították, valamint 'lót-Keszi község képviselő-testületének az utcákon és tereken levő fák átengedése iránti kérelmét is Udvari községnek fogyasztási adókezelósi dijak megosztása iránti határozatát Eich János pénztárnok föllebbezóse értelmében megváltoztatták. A madocsai segédjegyző választás ellen beadott föllebbezóst elutasították. Nak község képviselő testületének az állami anyakönyvvezető hivatalos helyiségének berendezési és fenntartási költségei tárgyában hozott határozata ellen beadott föllebbezósl elutasították. Tamási község képviselő-testületének segédjegyzői állás szervezését megtagadó határozata ellen beadott föllebbezésből kifolyólag elhatározták, hogy az ügy eldöntése végett az alispán újabb és bővebb adatok beszerzésére utasítsa az érdekelteket. Le?igőd községnek széuakiszolgáltatási ügyében a beadott föllebbezést elutasították. A temetőhely berendezése tárgyában hozott képviselő-testületi határozatot jóváhagyták. Gyönk község képviselő-testületének a kézbesítői állás betöltését megtagadó határozatát feloldották, de a végrehajtói állás rendszeresítését nem engedélyezték. A többi községi ügyekben kedvező értelmű határozatokat hoztak. • A szegzárdi uradalmi magtár épület és a régi fogházépület átalakítási költségeit a kulturalap időközi fölöslegéből és kamataiból fogják födözni. Dutiaföldvár községnek polgári iskola létesítésére vonatkozó határozatát jóváhagyták. Az ülés befejezte után br. Jeszenszky György szolgabiró és dr. Szentkirály Mihály aljegyző le- lettók a hivatalos esküt, és a 132 pontból álló tárgysorozat déli 12 órakor már le volt tárgyalva. A szegzárd-bátaszéki h. é. vasút részvénytársaságának megalakítása tárgyában rövid vita támadt, a melyben résztvettek Kramolin Emil, Döry Dénes és dr. Leopold Kornél biz. tagok, Döry Pál alispán. — Közigazgatáti elvi jelentőségű határozatok. Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 34667. szám: Állami ut árkában való legeltetés, nem az 1894. évi XII. t. c. 94. §-ának f) pontába ütköző mezőreudőri, hanem az 1890. évi I. t. c. 137. §-a alapján minősülő utrendőri kihágást ké1896. augusztus 16._____________________ egy levelet is adott át, melyben a közjegyző magához kéret. Elmentem. Merő kíváncsiság voltam teljes életemben. Hát a közjegyző, legnagyobb bámulatomra arról értesít, hogy Gyem-Gyem Mőla grönlandi nagy birtokosnő öngyilkossá válván, utolsó és nála írásban letett óhajára én Tegnap Károly vagyok a presumtiv örököse. — Nos Tegnap Ur, mit szól ön ehhez a szép örökséghez? — G ! az isteni nő, a szende, hű szerelmes, tehát ón voltam gondoskodásának egyetlen tárgya ! — De kérem, azt kérdem, hogy mit szól az örökhagyó e rendelkezéséhez ? — Azt mondom, kérem, hogy süsse meg az örökséget, — nekem nem kell, hanem igen szépen kérném közjegyző urat, hogy erről ne szóljon ám senkinek. — Tehát visszautasítja ? ! — Igen, és ha lehet e nagy birtok jövedelméből óhajtanám, ha emlék szobrot emelnének a nemes hölgynek. — Nem kell annak emlékszobor. — Miért nem ? — Hát szegény, két patron dinamitot tett a szájába, és felrobbantotta magát, úgy hogy csak a zsebkendője és a bőrtáskája maradt a földön — a többi úgy a levegőbe ment, hogy az többé még az ítélet trombitája sem kaparitja össze ! — Ah? — Igen ! — Tehát ajánlom magamat, és kérem, respektálja előbbi kérésemet. — Meglesz ! Szolgája ! pez. Földmivelésügyi miniszter. 1895. évi 24107. Ha a medertisztogatás hatóságilag nincsen elrendelve, a part, illetve a meder-birtokos a tisztogatás elmulasztása miatt nem büntethető. Vizrendöri kihágást ügyek nem határozattal, hanem Ítélettel döntendők el. Az ítéletben feltétlenül megjelölendő azon alap is, melynek céljaira a kiszabott pénzbüntetést fordítani kell. — Kereskedelemügyi miniszter 1896. évi 42276: Az 1893. évi IV. t. c. 15. §-ában megállapított utadómentesség csakis a hivatalos esküt tett állami tisztviselőket, altiszteket és szolgákat illeti meg. Azon állami alkalmazottak, kik hivatalos esküt még nem tettek, fizetésük után kivetett IV, oszt. kereseti adójuk után útadóval megrovandók. — Belügyminiszter 1896. évi 35158: Községi vadászterületnek szabadkézből való bérbeadása felett határozó képviselőtestületi ülésbe a képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai meghívandók. —Belügyminiszter 1&96. évi 24282: A község azon határozata, melylyel külön mezei rendőrség szervezése helyett a bel- külrendőri szolgálat ellátására egységes szerves szolgálati szabályzat alapján működő rendőrséget létesít, az 1874: XII. t. c. 74. §-ával ellentétben nem áll. — Belügyminiszter 1896. évi 60676: Az a külföldi, a ki magyar állampolgárral Magyarországon kivül akar házasságot kötni, nem tartozik Magyarországban való kihirdetése végett igazolni azt, hogy házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik. Hirdetmény. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1897. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatkozólag a következők tétetnek közhírré : I. A névjegyzék kiigazításánál alapul szolgáló adókimutatások az 1886. XXI. t. c. 25 §-ának rendelkezéséhez képest folyó évi szeptember hó 1-től szeptember hó 9-ig Lőrinczy József vármegyei al- számvevő hivatalos helyiségében lesznek közszemlére a hivatalos órák alatt kitéve. A felszólamlások ezen adókimutatások ellen folyó évi szeptember hó 1-től kezdve az igazgató választmánynak folyó évi szeptember hó 10-ikóre kitűzött ülése napjáig a vármegyei főjegyzőhöz, mint az igazgató választmány előadójához az ülések tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz is benyújthatók. II. Azok részéről, kik ez évben először vannak az adókimutatásokban a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül intézendő beadványban folyó évi szeptember hó 10-ig igazolandó lesz, hogy az 1886. évi XXI. t. c. 23. §. e.) pontjának megfelelőleg a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek. III. Az igazoló-választmány által egybeállitaudó névjegyzék 1886. évi XXI. t. c. 28. §-a értelmében folyó évi szeptember hó 11-ón fog a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kitétetni és a vármegye székhazának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetoi. Szegzárdon, 1896. évi augusztus hó 6-án. Döry Pál, alispán. Hirdetmény. Tolna vármegye igazoló-választmáuya folyó évi szeptember hó 10-én d. e. 9 órától déli 12 óráig és d. u. 3 órától 5 óráig nyilvánosan tartandó üléseiben fogja összeállítani, illetőleg kiigazítani a legtöbb adót fizető vármegye-bizottsági tagoknak 1897. évre érvénynyel bírandó névjegyzékét és ugyanazon ülések tartama alatt intózendi el, az 1886. évi XXI. t. c. 25. §-a értelmében a folyó évi 13913. alisp. sz. alatt ezzel egyidejűleg közzé tett hirdetmény szerint Lőrinczy József vármegyei alszámvevő urnái ez évi szeptember hó 1-től 9-ig betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlások is. Azok, kik adójuk kétszeres számításának kedvezményét a már idézett t. c. 26. §. alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések fent kitett tartama alatt az igazoló-választmány előtt szóval, vagy _____________TOLNA VÁRMEGYE. ír ásban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni. Aki nem jelentkezett, vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ezen egy alkalomra elesik. A fentebb már érintett folyó évi 13913. alisp. sz. hirdetmény szerint folyó évi szeptember hó 11 -én közszemlére kiteendő, illetve kifüggesztendő névjegyzék ellen általában a kifüggesztéstől, — a törvény 28. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a bíráló választmányhoz intézhető felebbezések az igazoló választmánynál nyújtandók be. Szegzárd, 1896. augusztus hó 6-án. Döry Dénes, igazoló-választmányi elnök. A szegzárdi állami főgimnázium és a polgári iskola. A legnagyobb örömmel és köszönettel üdvözöljük a vallásügyi kormányt ama elhatározásáért, hogy a Szegzárdon szeptember hó 1-én megnyíló főgimnázium mellett a szegzárdi polgári iskolát fen tartandónak mondotta ki. Lapunknak álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy Szegzárdon az állami főgimnázium mellett tartsuk meg a virágzásnak örvendő polgári iskolát, melynek rendeltetése egészen más, mint a főgimnáziumé és városunknak minden tekintetben csak javára és előnyére válik, ha két kulturintézet lesz falai között. Mi hiszszük, hogy mindkettő — ha nem is azonnal, de rövid idő leforgása alatt — föl fog virágozni és hasznos szolgálatot fog teljesíteni a magyar kultúra szolgálatában és az ifjú nemzedék kiképeztetésében. Végre megvalósul e vármegyének és városnak évtizedeken át hangoztatott és sürgetett vágya: életbe lép a főgimnázium, a nélkül, hogy a polgári iskolát feláldoznunk kellene. A vallás- és közoktatásügyi ministernek a vármegyéhez intézett fent hivatkozott nagy- fontosságú rendelete a következő : „Vallás és közoktatásügyi in. k. minister. 34126. sz. Folyó évi julius hó 22-én 15925. sz. a. kelt felterjesztésére tudatom a közönséggel, hogy a szegzárdi polgári fiú iskolát az állami gimnázium mellett is egyelőre fenn akarom tartani. E végből Tolnamegye kir. tanfelügyelőjéhez a másolatban idezárt rendeletet intéztem. Mivel e szerint az állami gimnáziumnak az 1896—97-iki tanévvel megnyíló I. és II. osztálya a megfelelő polgári iskolai tantermekben nem helyezhető el, a közönség felterjesztésében tett ajánlat elfogadása mellett, felhívom a közönséget, hogy az uj igazgatóval érintkezve, kit egyidejűleg állomása sürgős elfoglalására utasítottam, haladék nélkül béreljen ki a szóban levő gimnázium osztályok részére az 1896 — 97. tanév tartamára oly helyiségeket, melyekből (esetleges átalakításokkal) két, legalább 60 — 60 méter területi! osztályterem és ezekkel kapcsolatban egy megfelelő nagyságú helyiség (az igazgató és tanárok részére) sürgősen átalakítható legyen. Az esetleg szükséges átalakítások (fallebontás stb.) az uj igazgatóval egyetértve, azonnal foganatositandók. Eljárása eredményéről I hét leforgása alatt jelentés teendő. — Budapesten, 1896. augusztus hó 4-én. Zsilinszky s. k. államtitkár.“ _________________________________3^
