Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-02 / 31. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE. 9 Hiszen több formában is megvan az a keret, amelyben ez az állandósitás megtörténhetik. A most épülő iparművészeti muzeum, a technológiai iparmuzeum és végül a magyar kereskedelmi muzeum mind oly intézmények, amelyekben csoportosítva, vagy akár csak az egyikbe összpontosítva a leg- pompásabban lehetne állandóvá tenni azt a nagy és szép tárlatot, amelyet a kiállítás ipari csoportjaiban láthatunk. A megnevezett három intézmény a legpompásabb komplet- tirozást nyerhetné ezen a módon. Ha mindezek a tervek megvalósulhatnának, akkor volna igazán teljes a kiállítás hasznosítása iparszempontból. S a magyar iparnak nem lehetne szebb emléke a millennium alkalmából, mint ezeknek a terveknek megvalósulása. P. H. VÁRMEGYE. — Számonkérőszék a nyári rendes közgyűlés állandó választmányának ülése előtt fog ülést tartani. — A megyei tisztviselők millenniuma címmel lapunk múlt - számában megjelent közlemény a törvényhatósági bizottság tagjai között széleskörben helyesléssel találkozott s a millenniumi megjutalmazds eszméjét mindenütt kedvezően fogadták. A törvényhatósági bizottság egyik érdemes és tekintélyes tagja a jövő közgyűlésre alaposan megokolt indítványt fog beterjeszteni, melylyel a inait választmányi ülés alkalmával visszavont határozati javaslatnak iparkodik érvényt szerezni. Reméljük, hogy a mi törvényhatóságunk is a többiekhez hasonlóan egyhangúlag hozzá fog járulni az indítványhoz, melyet elfogulatlanul senkinek sem lehet ellenezni, mivel a mi megyei tisztikarunk nagyon is megérdemli, hogy ezen emlékezetes alkalommal megérdemelt erkölcsi és anyagi elismerésben rószesittessék. — Duna-Földvár község képviselő testületének az iránti kérelmére vonatkozólag, hogy a dunaföldvári anyakönyi kerületben az államkincstár terhére egy helyettes állami anyakönyvvezetői állás rendszeresittessék, az állami anyakönyvi felügyelő, valamint a duuafldvári járás főszolgabírójának véleményes jelentésének figyelembe vétele után a közigazgatási bizottság a következőleg határozott : tekintettel arra, miszerint úgy a bemutatott ügyforgalmi kimutatás, valamint az állami anyakönyvi felügyelő által foganatosított helyszíni vizsgálat adatainak tanúsága szerint, az anyakönyvvezetői teendőkneknek olyan mértéke, mely egy külön szerint az egyiken vagy másikon. Az okosság hallgat el legelsőbb, elnémította a tudás. — Mert hát a kettő nem egy. A tudás megalkotott reflexiók tömege, az okosság létező képzetek rendszerbe foglalása. — Aztán elnémul nemsokára a tudás is, megölte a visszaemlékezés. Csüggedés nélküli, gondtalan gyermekes múltra. — Az első versre és az első szerelemre. Egy érből fakadt, egy húrból pattant mindkettő. így volt akkor is, mint most. Bodzafa indájából formálódott lugasban Írtam az első verset, egy hajnalarcu, szépséges lánykához. A lányból asszony lett és ... és az emlékezés idegszála megszégyenülve lapul meg, hogy helyet adjon az ut nélkül csatangoló képzelődésnek. Szelíd gesztenyefák között, locsogó habu patak mellett villa épült, az „Azala“ villa. Itt lakom én, ez a mi édes otthonunk. Ott ülünk kinnt igy — ilyenkor, sötétedő, bolonditó estén a gesztenyés tövében. Hallgatjuk a hegyről szakadó patak vize meséjét, mint csókolózott a hab a parti sziklával és az áradat elszakította őket egymástól. Minket nem háborgat senki, csak a szemtelen szúnyogok indiskretiója. — És susogunk mi is egymás fülébe édeset, boldogítót, elfeledjük a mindennap keserveit, míg lassan-lassan leereszkedik az éjfél fekete állami helyettesnek alkalmazását elkerülhetetlenül szükségessé tenné, ez ideig még nem jelentkezett; tekintettel továbbá arra, hogy külön állami helyettesi állás csak a legsürgősebb szükség esetében engedélyeztetik, a község egy külön állami anyakönyvvezető helyettes alkalmazása iránti kérelmével eluta- 8ittatni, egyszersmind pedig a község népességében rejlő indokoknak méltatásával felhivatni határozta tott a dunaföldvári járás főszolgabirája, hogy Dunaföldvár község képviselő testületét mielőbbi határozat hozatalára utasítsa arra nézve, váljon nem volna-e hajlandó, hogy úgy a községi administra- tió, valamint az anyakönyvvezetői teendők akadály- talau ellátása s alkalmazottjainak a részbeni köny- nyebbsóg szempontjából egy uj községi segédjegyzői állást rendszereskeni olyképen, hogy ez állásnak javadalma, részben a község pénztárát, részben az államkincstárt terhelné. Felhívandó a községi képviselő testület arra is, hogy igenlő esetben arra nézve is nyilatkozzék, hogy a javadalom fedezetéről mily mértékben hajlandó saját erejéből gondoskodni s mily mérvben számitana az állam segélyére. Mert ez esetben a község, aránylag csekély megterheltetés árán, a községi adroinistráció helyzetén is sokat javíthatna, nemkülönben az anyakönyvvezető és két helyettese között az anyakönyvvezetői teendők akképpen lennének célszerűen háromfelé oszthatók, hogy e tekintetben minden nehézség előreláthatólag hosszabb időre kiküszöbölt- uek lenne tekintendő. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. Fö d mivelésügyi miniszter 1895. évi 84026 : A felsőbb hatóság az első fokú hatóság szabálytalan eljárása miatt a mezörendöri kihágással vádlottat föl nem mentheti, hanem uj eljárást kell elrendelnie. — Belügyminiszter 1896. évi 590 : Szúró iparnak iparigazolvány nélkül iizése miatt az büntethető, aki a husvágást és kimérést Üzletszerűen ismételten gyakorolja. — Belügyminiszter 1896. évi 1343: A vadászásban akadályozás egyáltalában csak akkor képez kihágást, ha a vaaászterület tulajdonosa a terület haszonbérlőjével vagy ennek engedélyesével követi el. — Földmivelésügyi miniszter 1896. évi 33399: A határjeleknél felmerülő vitás kérdések tekintetében az 1894. évi XII. t. c. 31. §-ában előirt eljárásnak a községi elöljáróság által való foganatosítása előtt a járási hatóság nem határozhat. — Pénzügyi közigazgatási bíróság 1895. évi 8917: Házbérfizetési könyvecskében foglalt bérfizetési elismervények után II. fokozat szeriuti illeték jár. — 1895. évi 6117: Az első végleges kinevezés alkalmával, egy év tartamára a tisztviselőnek egész -fizetése adómentes. — Pénzügyminiszter 1895. évi 63316: Az 1881. évi XLIY. t. c. 81. §-a értelmében kimondott felelősség folytán felmerült költségek a jegyzőt és a községi bírót felhője és a fantázia idegszálai elmosódott képeket festenek kábult agyamban. Felébreszt az esteli hűvös szellő a kéjes merengésből. Eszembe jut a ma és a holnap. Az egyforma alakok és változó események. A kitárt világ és a kiáltó ellentétek. —- A feltűnő fény és a feltűnő piszok. Látom a fényárban úszó várost, nyavalyát terjesztő odúival. Aztán élvezem itt a „remete“ nesztelen csendjét. Olyan az, mint a Nirvána, az örök megsemmisülés. A gondban elmerült lélek ébrenalvása, a szenvedő szívnek pihenése. Mintha szóra nyílna a kálvária mentén a sürü lombos és éreznó, hogy a profán ember nyugovóra tért, most neki szabad susogni, remegő hangján beszélni, megvallani titkait, az erdő titkát. — A messzeségből szellő jön, mintha megcsókolná a zöld levelet. Lágy hangján suttog neki, aztán mintha nyugalmat sohasem találna, tovább sóhajt a lomb között. Távol messzeségben csevegő madárnak édes dala hallatszik. — Lassan ér a hang, mintha az erdő lombja is hallgatná lakója szerelmes szavait. Aztán elhallgat, eltűnik az ének utolsó akkordja is, és ismét a néma nyári csend. Mily végtelenül fönséges a lombos erdő csendje. nem egyetemlegesen terhelik. — Pénzügyminiszter 1896. évi 48165: A kivető bizottságok által megállapított s a felszólamlási bizottság által helybenhagyott italmérési illeték ellen további fellebbezésnek helye nincs. — Belügyminiszter 1896. évi 14473 : Az állatvásártér áthelyezésének kérdésében a község kiküldöttei által kötött egyezmény a községi képviselő testület jóváhagyása alá bocsátandó. — Belügyminiszter 1896. évi 19142 : Községi iskolaépület kibővítése alkalmából felmerült tervkészítési költségvetésre a község nem kö'elezhető akkor, midőn az illető munkálatokat a róm. kath. iskolaszék rendelte és az utóbbi vagyonnal bir. Adatok a tolnamegyei reformátusok történetéhez.* Közli: Székely Ferenc. Tolna vármegye levéltárában a megyebeli református egyházközségek alakulásáról, egyházuk, templomaik állapotáról s a református hívek múlt századbeli üldöztetéséről sok érdekes adat található; s minthogy ezek eddigeló ismeretlenek voltak, azt hiszem, nem végeztem fölösleges dolgot, hogy azokat összegyűjtve a feledéstől megmenteni iparkodtam. Községenkint csoportosítva állítottam össze azon adatokat, melyek az egyes egyházközségek múltjára vonatkoznak, hogy ily módon az érdeklődők figyelmét fölkeltve, ezek alapján a magyar református egyháztörténelem forráskutatói esetleg bővebb adatok gyűjtésére útmutatást nyerhessenek. A kányái és ireghi egyházakra vonatkozó részben eleven képet alkothatunk inagunkuak azokról az üldöztetésekről, melyeket a múlt század elején és derekán is el kellett szenvedniük a vallásukhoz erősen ragaszkodó ref. híveknek: Kányán Komáromy József, bedeghi rom. kath. plébános és Zichy József szolgabiró, Ireghen pedig br. Apponyi Lázár, a fanatikus és erőszakos földesur sanyargatták a hitükhöz hű református lakosokat, kiknek szenvedéseit az általam közölt adatok is eléggé megvilágítják. Végül egy 1752-ben fölvett hivatalos jegyzéket közlök, mely az akkori dunaföldvári járásban fekvő községek református templomainak keletkezésére, prédikátoruk és mesterük tartására vet érdekes világot. A fönnebb érintett adatok községenkint a következők: I. Kánya. A kányái reformátusok 1744 szeptember 27-én kelt panaszukban, melyet a Hóderváron lakó Eber- gennyi Eszterhez, mint földesasszonyukhoz intéztek, a következőket adják elő: * A „Protestáns egyházi és iskolai lap“ műit vasárnap megjelent számából vesszük át e közleményt, mely egy hosszabb cikksorozatnak első részét képezi. 1896. augusztus 2. Nincs benut nyugtalanság, egyetlen szenvedély sem csapóiig. Elöli a lélek háborúját, kioltja szenvedélyeit, eltompitja fájdalmait, csak az érző szívnek suttog édeset, bojdogitót. Haliga?! A messze távolból, mint a hegyről szakadó viz tompa esése, kaszás munkások reggeli dala hallatszik. Mint az ünnepelők zsolozsma mor- mogása. Valami titokzatos, sejtelmes vágy térdre roskaszt és lelkembe kéjes fájdalom vegyül. Ez a „remete“ titka. Az élet szárnyaszegetté tette hitemet, aybuta lét-küzdelem elölte a lélek egyetlen költészetét; az erdő csendje visszaadta. Ez a nesztelen lombozat, a mindensóg képe. Hozsánna néked lombos „remete“, a ki meghazudtolod a dölyfös tudást és a zabolátlan lelkiismeretet, és aki tapossa zörgő harasztodat, megtanítod rá, hogy ki az Alpha és ki az Omega ! Csend van, és már pity mailó reggel. . . Oly édes lót, hogy feledni tudom a világ zaját és a tudás világosságát. És hogy hazafelé tartok, öntudatlan megállók a kápolna kapujában. Arcomon a kicsordult köny, kezeimet ismeretlen erő összekulcsolja es lelkemből ég felé száll az én imádságom : „Isten, kit a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt..
