Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
krt. A millenniumi albumot (100 oldalas nagy kötet) ugyancsak díjtalanul küldi a negyedéves előfizetőknek: az „Évszak“ cimü illusztrált divatlapot féláron negyedóvenkint 65 krért kapják meg azok, a kik reflektálnak reá és a Millenniumi tájékoztatót, mely útbaigazítja a vidéki embert Budapesten, 20 kr beküldése mellett kaphatja az, aki előfizet a „Magyar Hirlap“-ra, mely különben is készségesen és örömmel ad választ minden felmerülő esetben a „Szerkesztői üzenetek“ rovatban. Mindé kedvezmények mellett a legolcsóbb napilap a „Magyar Hírlap,“ (negyedévre 3 frt 50, egy hónapra 1 frt 20). Mindezek megmagyarázzák, miért ajánljuk olvasóinknak, hogy a „Magyar Hírlap“-ra fizessenek elő. Az előfizetési összegek legcélszerűbben postautalványon küldhetők Budapestre, a Honvédutca 4. sz. ujságházhoz. — Eleven élet tapasztalható most minden téren. A nagy nemzeti ünnep hullámzásba hozta az egész magyar társadalmat. A nemzetközi, világra szóló kongresszusok pedig a művelt külföld figyelmét irányítják reánk. Nemsokára megérkeznek az európai parlamentek küldöttei is, hogy a magyar fővárosban megtartsák az interparlamentáris konferenciát. Éhez a változatos élethez hozzájárulnak a választási előmozgalmak, amelyek az egész vonalon megkezdettek. Úgy hogy el lehet mondani, hogy a reánk következő időszak eseményekben igazán gazdag és változatos lesz. A napi sajtó munkásai most megkettőztetik munkásságukat, hogy a nagy közönség érdeklődését minden tekintetben kielégitsék. Különösen a „ Magyarország“ politikai napilap az, mely jól berendezett hírszolgálatával igazán nagy munkát végez. Az egész nap egymásra torlódó eseményeit az ország- gyűlés és egyéb tárgyalásokat mind a legkimeri- tőkbeu közli, és óriási nyomdai berendezéssel aként állítja elő, hogy a művelt közönség reggel már az ország távolabbi részeiben is olvashatja a napnak összes bel- és külföldi eseményeit. Ez a maga nemében egyedül álló újítás a közönség által teljes elismerésben részesittetik. a mit igazol a „ Magyar- ország“-nak gyors és nagymérvű elterjedése is. De a „Magyarország“ tartalmánál fogva is rászolgál a közönség tetszésére, mert jól értesültsége, élénk és változatos tartalma a művelt közönség igényét a legteljesebb mértékben kielégíti. Vezércikkeit Bartha Miklós Írja, kinek ragyogó tolla ma egyedül áll a magyar irodalomban. Bartha Miklósnak a „Magyarország“-ban megjelenő vezércikkei oly óriási érdeklődést keltenek a közönség sorában, hogy egy-egy cikke valósággal eseményszámba megy. A „Magyarország“ szerkesztője Holló Lajos orsz. képviselő, helyettes szerkesztője Incédy László. A „ Magyarország“ előfizetési ára: negyedévre 3 frt 50 kr egy hóra 1 frt 20 kr, egész évre 14 frt. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben postautalvánnyal a kiadóhivatalba küldendők.(Budapest, Sáudor-utca 2. sz. Meghaltak Szegzárdon: 1896. évi junius hó 28-tól julius hó 5-ig. Steiner János, 7 napos, v. sz. gyengeség. Horvátszabó János, 27 éves, lópelfajulás. Özv. Molnár Mártonná, 79 éves, aggkor. Sipos József, 8 éves, görvélykór. 1896. julius 5. __________________________ Be nce Anna, 1 és fél éves gyermekaszály. Szegzárdról indul reggel 7 óra 49 perekor, Budapestre érkesik délután 1 óra 45 perekor Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perckor, Budapestre érkezik este 8 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 45 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 58 perckor. Budapestről indul este 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra érkezik reggel 8 órakor. Mohácsról indul este 7 óra 15 perckor. Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 35 perekor. Budapestre érkezik reggel 9 óra 45 perokor. VOLNA VÁRMEGYE. NYILTTÉR/ Válasz a „kidicsért uradalom“ cimü cikkre. Elvem ellen cselekszem ugyan, midőn Lipov- niczky István jégkárbecslő ur fenti cimü cikkére némi felvilátítositást adok és midőn kijelentem, hogy a jövőben bármely idevonatkozó hírlapi polémiát ignorálni fogok, nem hagyhatom a következőket említés nélkül. Hogy nevezett úr a „Tolnavármegye“ múlt óv december havi egyik számában megjelent cikkre, — mely különben minden személyes és sértő irányzattól menten, laikusok fantáziájának szüleménye volt s tudtomon kivül szerkesztetett s tétetett közzé — ily indiscrét és önfeláldozó megerőltetéssel válaszolt, az nem szorul bővebb magyarázatra, mert hisz köztudomású, hogy a „kidicsért uradalom“ szerzője mögött annak atyja, a nyugdíjba menesztett hivatali elődöm, rejlik ! A mi pedig Lipovniczky István ur cikkének magánszemély ügyeit tárgyaló s enuélfogva incorrect argumentumait illeti, arra nézve csak azt jegyzem meg, hogy igen célszerűnek bizonyult, midőn a csizmadia a kaptafánál maradt. Simontornyán, 1896 julius 1-én. Kemptner Ernő a „kidicsért uradalom“ tiszttartója. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal — a S z e r k. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2204. szám/tkv. 1896. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a szegzárdi takarókpónz tár végrehaj tatónak Kovács Ilona férj. Gujdorits Mihályné hátai lakos alperes ellen, 180 frt, 300 frt, 200 frt és 100 forint tőke és jár. iránt folyó végrehajtási ügyében, a szegzárdi kir törvényszék területén fekvő, a bátai 1735. számú telekjegyzőkönyvben A. f 1. sorsz. a. felvett 1729/4. hrsz. kóldöki rét 86 frt, — a + 2. sorsz. 2685/4. hrsz. kiscserháti szántó 56.forint, —a f 3. sorsz. 2895/1. hrsz. Furkón aluli szántó 79 forint, — a f 4. sorsz. 5194/2. hrsz. hagymási szántó 173 forint. — a f 5. sorsz. 715-1/1. hrsz. öreghegyi szőlő 248 frt, — a f 6. sorsz. 7167/a. hrsz. öreghegyi kenderföld 8 frt, — a f 7. sorsz. 7168/a. hrsz. öreghegyi szőlő 88 forint kikiáltási árban az 1881. évi 60. t. o. 144. §-a értelmében 1896. évi julius hó 29-ik napján délelőtt 10 órakor Báta község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi magyar kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Báta község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1896. évi április hó 27-ik napján. Kövessy Ödön, kir. törvényszéki bíró. 1880. tk. 1896. HIRDETMÉNY. A magy. kir igazságügyminiszter 1896. évi május hó 28-án 23.681. szám alatt elrendelte, hogy a paksi kir. járásbírósághoz tartozó KAJTCÜ.CS község telekjegyzökönyveiben fölvett mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. XXIX., az 1889. XXXVIIL és az 1891. XVI. t. cikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. XXIX. t. czikkben szabályozott eljárás és ezzel kapcsolatban a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítése foganatosíttassák. E célból a helyszimi eljárás a nevezett községben 1896. évi augusztus hó 24-én fog kezdődni. Ennél fogva felhivatnak: 1. mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforguló bejegyzésekre nézve okada- tolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel; 2. mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi be- keblezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átírásra az 1886. XXIX. t. ez. 15-18, és az 1889. XXXVIII. t. ez. 5. 6. 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekeblezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illetékelengedési kedvezménytől is elesnek ; és 3. azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása vé* gett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Pakson, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1896. junius hó 21. (1795. 1-3.) Szentpétery, kir. járásbiró.
