Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

TOLNA VÁBM1GYE.

5.

— A vadászterületek bérlőit és a vadászokat érdeklő következő körrendeletét bocsátott ki a belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz. Az országos vadászati védegyletnek a földmivelésügyi miniszter úrhoz tett s velem közölt jelentése szerint újabban is sajnosán volt tapasztalható, hogy az 1883. XX. t. ez. 3. §-a értelmében bérbe adandó községi vadászterületek bérbeadása számos helyen akként eszközölték, hogy a bérlők csak szinleges bérlők, s ezek azon előzetes megállapodás mellett, hogy a község pénztárába befizetendő néha igen tetemes bérösszeg amúgy is el fog engedtetni, a vadászatnak a község határában gyakorlását a községek vadászat kedvelő lakosainak megengedik, s ily módon nem csak a vadászati jog utáni bérjövedelmek vonatnak el a vadászatról szóló törvény 3-ik §. első kikezdósének végpontjában megállapított rendeltetésük alól, hanem a rendszer és kímélet nélkül űzött vadászat által a határbeli vad állomány évek hosszú sorára tönkre tétetik. De fordulnak elő oly esetek is, hogy a fictive bérbeadott községi vadászterületeken való vadászatra a községi elöljárók egyeseknek napi engedélyeket szolgáltatnak ki, vagy az ilyen engedélyek elárusi- tását közvetítik. — Ezen szabálytalanságra való tekintetből az azok meggátlása tárgyában 1885. évi október hó ll-én 53.093. szám alatt kibocsátott itteni körrendelet kapcsán felhívom a törvényhatóságot a saját hatáskörében szükségesnek mutatkozó erélyes intézkedések megtételére. Ily irányban helyes intézkedésnek tapasztaltatott egy felől az, hogy a vadászati bérszerződésekben szigorúan kiköttetik, hogy a vadászati bérösszegek a községi pénztárakba előre egész évre, vagy legalább is félévi előleges részletekben fizettessenek be, más felől pedig az, hogy a községek köteleztossenek, miszerint a befizetett bérösszegeket szabályszerűen elkönyveljék, s azoknak a törvény által megszabott rendeltetési céljukra történt fordítását, a községi évi számadásokban okmányilag igazolják; és a községi elöljá- ság különbeni szigorú felelősség terhe alatt elaltassanak attól, hogy a községi vadászterületeken való vadászatra jogosító napi engedélyeket szolgáltassanak ki, és ilyen engedélyek elárusitását közvetítsék. Yégül szükséges, hogy a törv. hatóság első tisztviselője, a községi vadászati bérszerződósek jóváhagyásánál különös gondot fordítson arra, hogy a napi vadászati engedélyek kiadására kötelező, vagy feljogosító feltételek a községi vadászati jog bérbeadása iránt kötött szerződésekbe fel ne vétessenek. Budapesten, 1896. évi április 29-én. Perczel s. k.

— Katonaszökevény. A gyönki főszolgabíró Borda István, gyönki illetőségű tartalékos vadászt, ki illetőségi helyéről minden jelentkezés nélkül eltávozott, s hosszabb idő óta sehol sem jelentkezett, országszerte körözteti.

— Kihágási ügy. Bocs István decsi II. bitó, valamint Bocz Pál és Döme János decsi lakosokat nyilvános helyen, korcsmában elkövetett verekedés miatt a központi járás főszolgabirája az 1879. évi XL. t. ez. 75. §-a alapján elmarasztalta; és pedig Bocz István községi II. bírót 40 írttal megváltható 4 napi elzárásra és 40 frt pénzbüntetésre, Bocz Pált 40 írttal megváltható 4 napi elzárásra és 20 frt pénzbüntetésre, Döme Jánost pedig 3 napi 30 írttal megváltható elzárásra és 20 frt pénzbüntetésre, valamint 1 frt 50 kr eljárási költségnek s a csendőrsóg által felszámítandó tanudijak megfizetésére ítélte. Ezen határozat a marasztaltak fellebbezése folytán másodfokban is jóváhagyatott.

— Eltűnt inas. Juhász János dunaföldvári születésű, 16 éves, paplanosinas budapesti, Pod- manicky-utcai 16. sz. lakásáról még junius 21-én eltávozott s azóta oda vissza nem tért s a fővárosban föltalálható nem volt; a budapesti főkapitányság most országszerte körözteti.

— A boszu. Id. ésifj Gyaló János és Gyaló Sándor, bölcskei legények már régóta haragot tápláltak Sitkéi József ottani legénytársuk ellen, s mindig várták az alkalmat, hogy rajta boszut állhassanak. De az alkalom sokáig késvén, elhatározták, hogy ők siettetni fogják azt. Midőn tehát a folyton együtt járó Galók legelőször találkoztak ismét Sitkeivel, a korcsmába hívták egy pohár borra. De Sitkéi egyedül lévén, tudta, mi vár ott rá, tehát visszautasította a meghívást. Erre aztán rátámad- Gk s az egyik a kezében volt vaslapáttal fejbe ütötte, a másik nagy bottal támadta meg, mig jtögre a harmadik a kését vágta bele a hónaaljába. Sitkéi állapota életveszélyes, sőt az orvos állítása szerint reménytelen. Feljelentették őket, s a csendőrök csakhamar letartóztatták s a bűnjelekkel együtt átadták őket a dunaföldvári kir. járásbíróságnak.

1896. julius 5.

________________________

— Házassági statisztika. A belügyminiszter

közzététette a „Belügyi Közlönyében a keresztények és izraeliták között kötött házasságok kimutatását 1896. évi január hótól április végéig terjedő időre. Ez szerint az év első négy hónapja alatt összesen 170 keresztény -izraelita házasság köttetett; 87 esetben a vőlegény, 83 esetben a menyasszony volt keresztény. A 170 házasságból Budapesten köttetett 90, vagyis 53 %, a vidéken pedig 80 vagyis 47%. Tolnamegyében csak két ily vegyes házasság köttetett ezen idő alatt.

— Körözések. A bpesti 8. kér. kapitányság Biró Ádám, felsőnyóki születésű, 44 éves kocsist kihágási ügyben körözteti.

— A törlesztéses kölcsönök ma már igen

fontos tényezői közgazdasági életünknek, a melynek, kivált .a mezőgazdaságban nagyon fontos szerep jutott osztályrészül. Fontos szerepüket azonban csak úgy tölthetik be áldásosán, ha ilyenek felvételét a viszonyok és körülmények kellőképen igazolják, továbbá, ha megszerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal járnak el. Az »Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet* (Budapesten, Váezi-körut 39 sz.) egyike azon vállalatoknak, mely a legszélesebb alapon dolgozik és kiterjedt összeköttetésekkel rendelkezve, ingatlanokra ilyen törlesztéses kölcsönök kieszközlését legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani, már annyival inkább, mivel üzletköre kizárólag az ilyen tranzakciókra van berendezve.

— Egy aranyat egy magyar szóért. Árra a

pályázatra, melyet Palágyi Menyhért, a Jelenkor c. heti szemle szerkesztője hirdetett s melynek célja a nyelvünkben elterjedt idegen szókat magyar kifejezésekkel helyetesiteni, 5 30 pályamű érkezett, A Jelenkor legutóbbi száma közli a részletes bírálati jelentést s számos megdicsért kifejezésen kívül a következő szavakat jutalmazta meg:

sablon — kaptal (Ilosvay Kollár Vilmos, Kecskemét);

salon = ?iagyház. (Fíilöp Béla, Szécsény); kupié = sördal. (Déry Gyula, Budapest);

bazár = végyott. (Christerpi Ottó, Sopron);

panoráma == ezerlátó. (Bényey J., Kolozsvár) ; sargon = fajszólás. (Dr. Kemény Zoltán, Nagy-Várad);

burleszk == bohókás. (Garamy János, Bpest); szuggerál = átsugall. (Az előbbi); illuzórius = délibábos. (Bényey J., Kolozsvár); triviális = alpári. (Fábry Imre és Fábry István, Temesvár).

sí«

A „ Jelenkor“ uj pályázatot nyit a következő idegen szóknak egyenértékű magyar kifejezésekkel

való pótlására : konstatál

plágium

refrén

prejudikál

prognosztikon

poént

precedens

Programm

deficit

incidens

pavilion

konkrét

perhorreskál

profán

totalizator

szubvenció

misztikus

tip

intervju

opportunus

dualismus

sztrájk

kombináció

realismus

publicista

spekuláció

statistika

bojkott

kongresszus

korzó

Minden pályanyertes szó egy arany jutalomban részesül. A pályázatok augusztus 15-ikéig a Jelenkor szerkesztőségéhez címezve: Budapest, Jó- zsef-utca 81., küldendők.

T A N Ü G Y.

— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a következő rendeletet intézte valamennyi kir. tanfelügyelősóghez. —Az iparos tanonciskolák segélyezése tárgyában felterjesztett jelentésekből tudomást szereztem arról, hogy oly is- kolafentartó községek is kérelmeznek segélyt, a melyek ezen tanonciskolák fentartására vagy éppen semmi, vagy számba alig vehető összeget fordítanak. — Minthogy pedig az 1894. évi XVII. t. ez. 87. §-a világosan elrendeli, hogy a tanonciskolák fentartására fordítandók :

a) a nevezett törvény alapján befolyó díjak és pénzbüntetések;

b) a község egyéb jövedelmei;

c) ha ezek a források elégtelenek, a községben fizetendő egyenes adó 2% erejéig kivethető külön pótadó; és végül

d) a vall. és közokt. miniszter által engedélyezhető államsegély;

mindezek alapján szoros kötelességévé teszem a kir. tanfelügyelőségnek, hogy jövőre csak oly sególykérvényeket terjesszen fel, melyeknek költség- előirányzataiból minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy az idézett törvényszakasz a) b) c) pontjában a fentartásra megjelölt jövedelmi források feltüntetve vannak, illetőleg csakis oly iskolafentartók számíthatnak jövőre állami segélyre, a melyek a törvényben megszabott jövedelmi források felhasználása után sem képesek a költségvetésben mutatkozó hiányt fedezni.

Felhívom ennek folytán a tanfelügyelőséget, hogy az iskolafentartó községeket ezen rendele- temben foglaltakról haladéktalanul értesítse.

— A tolna-baranya-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának „Értesítője“ az 1895/6. tanévről. Közzé teszi Gyalog István igazgató. — Az Értesítő cimlapját fénykép díszíti — Forberger László tanár sikerült felvétele — mely a tanuló ifjúságot, középett a tanári karral, a millenniumi ünnepély alkalmával mutatja be. — Az értesitő elején ugyancsak Forberger Lászlótól, értekezés van: „A rajz, s kivált a szabadkézi rajztanitás a gymnasiumban“ címmel. Az 1895/6. tanévre a beiratások szeptember első 3 napján tartattak. Felvétetett 200 rendes és 3 magántanuló. A rendes tanítás szept. 5-én vette kezdetét. A fen- tartóság az év kezdetén felállította a 6-ik tanári széket s erre Fáik Henriket hívta meg, de ez nem sokat segített az eddigi bajokon, mert a fentartó- ság kénytelen volt Kirchner Károly rendes tanár szabadságidejét ismét egy évre kiterjeszteni, a helyébe kisegítőnek meghívott Künsztler János pedig már január közepén ott hagyta az intézetet. A tanulók egészségi állapota igen kedvező volt az egész évben. Halálozás nem törént; ragályos betegségben csupán egy tanuló feküdt. A magaviselet az egész évben általában kielégítő volt. Spitkó Lajos, kir. tanácsos, székesfehérvári tank. főigazgató 1895. óv nov. 11. és 12-én látogatta meg hivatalosan az intézetet.

Az intézetben a fegyelmi állapot megnyugtató s kielégítő. Az anyagi állapot jó: a tanárok fizetése valahára rendezve van. Tolnavármegye törvényhatósága a múlt évben 100.000 korona millenniumi alapitváuyt tett az intézet javára, mely összeget 1896. május 18-án, a megye diszgyülósén, adták át az iskola fentartóságának. Ezenkívül az iskola az államtól is kapott 4000 frt segélyt. A tanulók ösztöndíj alapja 600 frt tőkével szaporodott.

A rendes évi vizsga junius 9-én kezdődött s 16-án fejeződött be, 17-ón volt a tornavizsga és 18-án a záró ünnepély.

Az iskola népessége \ I. osztályban volt 62, Il-ban 50, Ill-ban 49, IV-ben 39, összesen 200 tanuló. Vallás szerint volt összesen : ág. ev. 51, ev. ref. 33, r. k. 90, gör. kel. 1, izr. 23. Anyanyelv szerint: magyar 147, német 50, szerb 1. Életkorra nézve: 10 éves 2, 11 éves 27, 12 éves 39, 13 éves 56, 14 éves 38, 15 éves 19, 16 éves 11, 17 éves 5.

A tanulók illetősége : bonyhádi volt 48, tolnamegyei 89, más megyei 69, horvátországi 2. Az intézet mellett convictus áll fenn, melyben 75 tanuló nyert tejjes ellátást évi 67 írtért, a mi nagy áldás a szegény tanulókra nézve. Mint rendkívüli tantárgyat tanította Marhauser Imre tanár s okleveles gyorsíró a Babelsberger Markovits rendszerű gyorsírást 33 tanulónak. A zenét pedig több elemi isk. tanító. Ösztöndíjakat nyertek : Koritsánszky Ottó, Fazekas Géza, Szedresi Andor, Burger Miksa, Er- mónyi János, Junkucz Sándor, Walter Henrik, Győri János, Dajevics György, Haksch Ödön, Kirch- knopf Béla, Biluner János, Eicher György Marosy Ignác, Hütter Károly, Tóth Zoltán, Moldoványi István, Eibach Kornél, Gödé Lajos, Engelraann Géza és Somogyi Béla. A jövő tanévre a beiratás szeptember 1-ón kezdődik.