Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
1896. Julius 5. TOLNA VÁRMEGYE. A tolnamegyei községi és körjegyzők millennáris ünnepe. A tolnamegyei községi és körjegyzők egylete egy régebbi közgyűlési határozat értelmében az ezredéves ünnep emlékére múlt hó 29 én, Péter és Pál napján, Szegzárdon a vármegyeház nagy termében díszközgyűlést rendezett. Az ünnepélyre, nem tudni, mi okból, a jegyzők aránylag csekély számban jelentek meg, ez azonban nem akadályozta az ünnepélynek megtartását és maradandó emlékű lefolyását. A díszközgyűlésen a vármegyei tisztikar, Döry Pál alispánnal az ólén és más vendégek is megjelentek. Délelőtt pont 10 órakor nyitottta meg Kerbolt István elnök a díszközgyűlést. Magvas és szónoki lendülettel előadott szép megnyitó beszéde a legkedvezőbb hatást tette a jelenvoltakra. Indítványára a gyűlés tagjai átmentek a belvárosi templomba, hogy hálaadó isteni tisztelettel adózzanak a nagy nap emlékének. Az isteni tisztelet után folytattak a diszgyülést. A tárgysorozat 2-ik pontját Ludwig József, nagyszékelyi jegyzőnek a magyarországi községi jegyzők történetéről szóló felolvasása képezte. A felolvasás komoly tanulmány műve és becsületére válik a szerzőnek, aki nagy szorgalommal és kiváló ügyszeretettel dolgozta fel anyagát. A felolvasás általános tetszést keltett. Utána Cholnoky Lajos ororai jegyző tartott az ezredéves ünnepről hatásos emlókdeszédet. Az eszmékben gazdag és igaz hazafiságtól áthatott beszéd, nem különben a szép forma, melyben az tartva volt, zajos tetszést aratott. Végül Kerbolt elnök a díszközgyűlést bezárta és Döry Pál alispán indítványára kimondotta a közgyűlés egyhangú határozatát, mely szerint az elnöki megnyitó beszéd, az elhangzott felolvasás és Cholnoky emlékbeszóde külön lenyomatban megörökittessék és az összes egyleti tagoknak megküldessék. A közgyűlést társasebéd követte a „Szegzárd Szálló“ nagytermében, a h>d az egylet tagjain kívül úri vendégek is szép számban jelentek meg. Természetes, hogy felköszöntőkben nem volt hiány. Különösen Döry Pál alispánnak többszöri talpra esett, eszmékben gazdag felköszöntői keltettek nagy hatást, mondhatni lelkesedést. Az alispánon kívül a vendégek közül tosztokat mondtak még : lotth Ödön, Simontsits Elemér, Leopold Kornél dr., a jegyzők részéről: Kerbolt István, Purth Adolf, Cholnoky Lajos, Bach Jenő, Erdős Gábor stb. Négy óra elmúlt, amikor a társaság szétoszlott. néppárti nagygyűlés Tévéién. A Tolnavármegye cégére alatt nagy garral hirdetett teveli néppárti nagygyűlés a műit vasárnapon ment végbe és a megérdemelt fiaskóval végződött. A rendező uraknak, minden erőlködésük dacára, alig sikerült 300--400 embert, ezek is nagyrészben kiváncsi asszonyok és gyermekek voltak, összetoborozni, ami kétségtelen bizonyítéka népünk józanságának és Apponyi, Anderle stb. vezérlő férfiak népszerűtlenségének. A főleg a hit és vallás nevében tartott beszédek minden hatás nélkül hangzottak el és épen azért annál mulatságosabb az »Alkotmány«.-nak vezércikke, a melyben a többi- között a következő közderültséget keltő passus foglaltatik : „ Tevelen egész Tolnamegye demonstrálta, hogy tudni sem akar szülöttjéről, Perczel Dezsőről, és uj rendjéről.11 Ám csak örvendjen a néppárt a teveli diadalnak és mi szivünkből kívánjuk, hogy a néppárt az ország minden részében hasonló sikert arasson úgy gyűlésein, mint a választásoknál, minőt Tevelen aratott és a bonyhádi kerületben aratni fog. A gyűlés elnöke: Apponyi Géza hosszabb német beszéddel nyitotta meg a gyűlést és akik a gróf urat Tamásiban is hallották, egyértelmüleg constatálják, hogy a teveli beszéd előadása jobban sikerült neki, mert azt a gróf ur anyanyeloén mondotta el. Beszólt a néppárt programmjáról, terjedéséről, hogy eleinte — például Bonyhádon — egyenlőtlen volt a harc, de most már organizálva vannak az egész országban, az erőszakoskodás és jogtiprás dacára ma már „minden jó és becsületesen gondolkozó ember a néppárthoz csatlakozott,“ hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvénynyel a lelkészek azért, mert nem akarják tűrni, hogy a nép jó erkölcseiből kivetköztessók, pénzbírsággal sujtatnak és börtönbe vettetnek, reméli, hogy a főrendiház „független elemei“ meg fogják akadályozni, hogy a javaslatból törvény legyen. Végül arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a megvesztegetések elöl térjenek ki. Ezen introdukció után hasonló szellemben és hatás nélkül szólt ugyancsak németül Mar- sovszky Endre. Ezt Szabó Endrének az „Alkotmány“ munkát ársánák beszéde követte, ki gazdasági kérdésekkel foglalkozott és a jó teveliek nagy áhítattal hallgatták a szónoknak valószínűleg az „Alkotmányiból merített szakszerű fejtegetéseit a tőzsdéről, valutáról, az adórendszerről, melynek alapján a szónok szerint a görnyedő szegény népnek élete nem áll másból, mint adózásból, a milliomosoknak prémiumokat ad az állam, hogy újabb milliókat nyerjenek Most ad fortissimum virum, névszerint Anderle József, kakasdi plébánosra került a sor, aki szintén németül beszólt. A néppárt elveit ismertetve, kikelt az uj törvény ellen, a mely a népet „felvilágosító“ papokat börtönbe kergeti, lehet, hogy az ország börtöneit papokkal fogják megtölteni, de azért lesz bátorsága hirdetni az Üdvözitö tanítását. Isten szabad ege alatt jelenti ki, hogy „átkozott legyen az a katholikus pap, aki Tudásként magát a hatalomnak eladja.11 Beszédében a következő kitétel tetszett a leg jobban : „Oda jutottunk, hogy a népet a templomban már föl sem világosíthatjuk. Ezen §-t elnevezték Kanzel §-nak, de jobban illett volna rá e kifejezés — mondá Anderle, magára nézve igen találóan — Maulkorb §.“ Beszélt még Agliárdi bíborosról, bölcs Andrásról, és a néppárt közeli diadaláról. Végül Apponyi kitartásra intve a jelenlevőket, az ülést bezárta, s neje és leánya társaságában, egy nem sikerült politikai kirándulás emlékével gazdagodva, visszatért Hő- gyészre. Előfizetési felhívás! Julius hó 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó vegén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetési ár: Egész évre . Fél Negyed évre Egy hónapra . 6 frt — kr. . 3 „ — „ . 1 „ 50 „ . - „ 50 „ Hazafias tisztelettel A „TOLEAVÁRIE&YE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Hírek. — Kisegítő árvaszéki ülnök. A főispán dr. Pápé Dénes szegzárdi ügyvédet kinevezte az árvaszékhez kisegítő ülnöknek, mert az árvaszéknól a hátralékok nagyon fölszaporodtak, úgy, hogy azok apasztására kisegítő munkaerőről kellett gondoskodni, annái is inkább, mert az árvaszéki jegyző betegsége miatt már hónapok óta nem működhetik, az újonnan rendszeresített aljegyzői állásra pedig pályázó sem jelentkezett. — A szakcsi kerületből a „Pesti Naplódnak azt írták, hogy a jövő képviselő választások alkalmával az ottani kerületben Döry Pált, a megye népszerű alispánját léptetik föl a szabadelvű párt részéről, s hogy jelöltetése érdekében Dorgbovárott értekezletet is tartottak a párt mérvadó tagjai ; eltekintve attól, hogy e tervezgetés még nagyon korainak mondható, a legjobb forrásból arról értesültünk, hogy megyénk alispánjának ez idő szerint nincs szándéká- 1 ban megválni alispáni állásától. — Személyzetváltozás a máv. osztálymér- nökségnól. Goldberger Arnold, a magyar kir. államvasutak pécsi osztály mérnökségnél beosztva volt mérnök az épülőfélben levő Szegzárd-bátaszéki vasút építő kirendeltségéhez helyeztetett át. — A kir. bíróságok köréből. A m. kir. igazságügyminiszter Molnár Lajos tamásii kir. járás- birósági díjnokot a titeli kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A szegzárdi kir. törvényszék elnöke Hatvány László paksi kir. járásbirósági al- birót eddig viselt állásától folyó évi junius hó 25-én mentette fel. — Bachrach Lajos szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok uj állását junius hó 30-án foglalta el. — Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Klemmt Ferenc, jelenleg esanádmegyei segédtanfelügyelőt, ki hasonló minőségben Szegzárdon is néhány évet töltött, kinevezte ugyanazon tankerületbe ideiglenes minőségben tanfelügyelővé. A kereskedelemügyi miniszter Rhédey Adolf álla m építészeti mérnököt a IX. fizetési osztály második fokozatába megórdemlett előléptetésben részesítette. — A kaszinó millenniumi ünnepe. A kaszinó millenniumi ünnepét a szétküldött meghívókban a következő programúiba foglalta össze : Meghívó. A szegzárdi kaszinó Magyarország ezeréves fennállásának emlékére junius 12-én délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében díszközgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Totth Ödön. 3. A Bezerédj István szobor létesítése ügyében folyó évi május hó 31-én hozott közgyűlési határozat kihirdetése. 4. A házalap növelése ügyében ugyancsak ekkor hozott határozat felolvasása. 5. Felolvasás; tartja Wosinsky Mór. 6. Ünnepi óda Bodnár Istvántól. 7. Elnöki bezáró-beszéd. Szegzárdon, 1896. évi junius hó 18. Fördős Vilmos, elnök. Délutáni 1 órakor 2 frtos résztvételi jegy mellett társas ebéd. A rósztvétel Török Béla igazgatónál julius 12-ike előtt 3 nappal bejelentendő. Este 9 órakor táncmulatság. Belépti díj 1 frt. A hölgyek kéretnek lehetőleg magyar ruhában megjelenni. — Az alsónyéki jegyzői állásra, mely az e hó 9-óre kitűzött választáson lesz betöltve, mint halljuk, többen pályáznak. A pályázók között van Erdős Gábor deesi jegyző is, ki a vármegyei községi jegyzői karnak egyik elismert kitűnősége és akinek megválasztatása csak nyereség volna Alsó- Nyék községére nézve. — A szegzárdi főgimnáziumra megajánlott összegekből Módly László, megyei főpenztárnok urnái a következő befizetések történtek: Fekete Mihály 5 frt, Stokinger János 12 frt 50 kr, Schneiderbauer Jakab 50 frt, Osepke Gábor 25 frt, Török Béla 100 frt, dr. Sass Istvánná 50 frt. — Sikerült festmény. Sust Viktor, megyei alszámvevő egy szépen kidolgozott, hangulatos erdei tájképet festett, mely örvendetes tanúságot tesz arról, hogy tehetsége a festészet terén is folyton izmosodik s műveszi becsű művek alkotására is hivatott. A sikerült festmény több napon át a Krón-fóle kereskedés kirakatában volt látható. — A szegzárdi poig. isk. tanulók a kiállításon. Megemlítettük a múlt számunkban, hogy Krammer János igazgató, Moudry Hugó és Kardos Ignác tanárok vezetése mellett a napokban 32 polg. isk. tanuló felrándult Budapestre, a kiállítás megtekintésére. A mitől sok szülő félt, hogy gyermekében valami baj eshetik, nem következett be; de teljesen nyugodtan is bízhatták gyermekeiket a derék, lelkiismeretes vezetőkre, kik, a mily nagy inuukát vállaltak ezzel magukra, azt ép oly tapintatosan s körültekintéssel is hajtották végre. — A hazatért gyermekek elbeszéléseiből csakhamar meg-' tudtuk, hogy ők a 3 nap alatt annyit láttak, a mit itthon el sem tudtunk volna képzelni, sót még arról is gondoskodtak a vezető tanárok, hogy a gyermekek a kiállításon kívüli látnivalókat is fél, vagy negyedáron, avagy egészen ingyen megtekinthessék. így megnézték a legérdekesebb 40 pavillont, a Plasticont, a Festy-féle körképet, a kir. palota belsejét, a Múzeumot, az aquariumot, fürödtek (a tanárok felügyelete mellett) a császárfürdőben, voltak a népszínházban, circusban, az állatkertben, az indián faluban, azonkívül megnézték a főváros egyéb nevezetességeit, s mind ezek után megérkeztek vidáman, jó kedvben és szellemileg egészen felvillanyozva. Sok hálás szülő kérésére, de saját szivünk sugallatát is követve, örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a derék tanári karnak szives buzgalmáért s önzetlen fáradozásáért e helyen is szives köszönetünket 1 kifejezzük. __________ 3.
