Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
6. TOLNAVÁRMmm 1896. junius 28. 2 polg' isk. 856 növendéke egész éven át rendszeresen használta. Az ifjs. könyvtárnak igen nagy hátrányára szolgál hogy nincsen megfelelő helyisége, hanem egy pinceszerü, nyirkos szobában van elhelyezve, úgy az olyan könyveket, melyek hosz- szabb ideig uem jönnek használatba, vastag penész takarja, a mi természetesen sem a könyvekre, sem az olvasóra nézve nem előnyös, s mi által a beszerzett munkák idő előtti romlásnak vannak kitéve. — Az intézetben 16 év óta fennálló „Garay- kör“ elnöke ez idén Kardos Ignác, tanár volt. A kör 95 tagot számlált és az alakuló gyűlésen kivül 11 rendes és 1 versenyszaválással összekötött gyűlést tartott. — Isk. ünnepély az elmúlt tanévben volt 4: márc. 15-én, május 9-én, junius 8-án és az évzárás alkalmával. — A tanári testület a hitoktatókkal együtt 18 tagból állt, A növendékek száma az I. osztályban 61, a Il-ikban 54, a III-ik- ban 30, a IY-ben 42, az Y-ben 17 és a YI. osztályban 7 volt. Ezek közül tanult latinnyelvet az I. o. 27, II. o. 20, III. o. 15, IY. o. 12, összesen 74. Francia nyelvet tanult 11, gyorsírást 16. — Magánvizsgát az egész óv alatt tettek 32-en. A rendes tanulók közt volt általános áramlat szerint haladó 200, ismétlő 12, alsóbb osztályból fellépett 134, más tanintézetből jött 76, év közben kimaradt 9. Nyelvismeret szerint volt: magyar 183, német, 3, a többi horvát, olasz stb. — Vallás szerint r. k. 143, ág. ev. 7, ev. ref. 24, izr. 50. Életkor szerint 9 éves 1; 10 éves 23; 11 éves 38 ; 12 éves 49; 13 éves 41; 14 é. 29; 15 ó. 23; 16 é. 13; 17 ó. 5; 18 é. 1; 19 é. 1; Lakóhely szerint szegzárdi 131, a többi vidéki. A szülők polg. állása szerint: köztisztviselő 38, magánhivatalnok 11; más értelmiség 18; kereskedő 23; iparos 69 ; földbirt. s bérlő 7; ügynök 8; földiniveló 16; magánzó 6, munkás vagy szolga 16. Tandíjmentességet élvezett 73, ösztöndíjban részesült 4, tankönyv segélyt kapott 72. A jövő 1896—97-iki tanévre a beiratás szeptember 1-jén kezdődik. II. A szegzárdi polg. leányiskola V-ik értesítője. Közli Kovácsuk Nagy Lujza, igazgató. Az 1895-6iki tanévre a beiratások szept. 1 -tői 8-ig tartattak. Beiratkozott összesen 176 növendék. A tanulók száma az előző évihez képest 18-cal emelkedett. A rendszeres tanitás szept. 10-én kezdődött s a törvény által engedélyezett szünnapokon s a millenniumi ünnepségeken kivül megszakítás nélkül folyt a tanév végéig. Harrach Etel tanítónő egész évre szabadságot kapván, dr. Papé Dénesnó által helyet- tesittetett. A növendékek egészségi állapota az egész éven át kielégítő volt. A tanulók magaviseleté általában jó volt. Különös dicséretet nyert jó magaviseletével a III. osztály. A tanitás eredménye általában kielégítő volt. A tantestület 11 rendes és 8 rendkívüli tanáeskozmányt tartott. Az iskola az ezredéves kiállításon 32 drb kézi munkával vett részt. Az intézet egy osztályát ez évben 400 frt értékben a legjobbnak bizonyult „Hungária“ padokkal látták el. Tandíjelengedésben s tankönyvsegélyben részesült 52 növendék. Iskolai ünnepély volt 1895. nov. 19-én (a királyné nevenapján), 1896. május 9-én (a millennáiis ünnepély), juuius 8-án és végül junius 14-én, a zárünnepóly. Rendkívüli tantárgyként taníttatott a francia nyelv. A tanulók száma volt az I. o. 47, II. o. 45, III. o. 26. és a IV. o. 26. A tanulók közt volt: magyar 169. német 7. Rom. kath. 116, ev. ref. 8, ág. ev. 4, izr. 48. Tíz éves 2, 11 é. 22, 12. ó. 37, 13 ó. 35, 14 é. 45, 15 é. 17, 16 é. 7. Ennél többéves 11. Születési hely szerint: szegzárdi 71, a többi vidéki. Lakóhely szerint szegzárdi 109, vidéki 67. A szülők polg. állása szerint: tisztviselő 61, magánhivatalnok 8, más órtelmiségü 25, kereskedő 32, iparos 25, őstermelő 5, magánzó 14, munkás v. szolga 7. Szertár, könyvtár a fiúiskolával közös. A jövő 1896—7 tanévre a beiratások 1896. szept. 1-sején veszik kezdetüket. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: I8S6. évi junius hó 30-án. Berger Sámuel ellen rágalmazás miatt. Szonthúner Bernát ellen erőszakos nemi közösülés miatt. Pápa István ellen hivatali sikkasztás miatt. Hirsch Ferenc ellen csalás miatt. Haaz Ferenc ellen hivatali sikkasztás miatt. 1896. évi julius hó 2-án. Ács Mihály, Rózsa Gábor, Kráuitz Pál és Rtjna József ellen lopás miatt. Enk Bertalan ellen súlyos testi sértés miatt. MülFr János, Spiesz Lőrincné és Szeder József ellen hűtlen kezelés miatt. Magyar László, Túri Mihály és K. Túri Mihály ellen lopás miatt. — Az áruló kakastoll. Múlt évi május hóban számos udvarból el-eltiint hol több, hol kevesebb, de legtöbb helyen az összes baromfi. Hiába keresték, hiába lesték, s akárhegy őrizték, a tolvajok ki tudtak játszani minden éberséget, minden furfangot s nem lehetett őket sohasem tetten érni. Hanem a mily furfangos eljárást követtek a lopások alkalmával, annyira nem voltak elővigyá- zók a lopott jószággal szemben. így történt aztán egy szép napon, hogy egy udvarból egy éjszaka ismét eltűnt minden baromfi és ezek között egy különösen szép farktollu kakas. Reggel a károsult asszony a szegzárdi piacon járván s minden ismerősének panaszolva kárát, meglát egy kis fiút, a ki épen az iskolába igyekezett, kalapjába pedig egy gyönyörű kakastoll volt tűzve. No, ilyen toll csak az ő kakasának a farkából került ki, tehát itt kell lenni a tolvajnak. Nyájasan odaszólitotta a kis fiút. „Hogy hívnak, kis fiam?“ „Sándor Mihálynak.“ Jól van fiam, most már mehetsz az iskolába. Az asszony pedig ment egyenesen jelentést tenni a dologról, igy csakhamar ráakadtak a tettes, ill. tettesekre, Horváth Szabó József (lopásért háromszor büntetett) s Sándor Mihály (szintén lopásért 3-szor büntetett) szegzárdi földtnivesek személyében. A szegzárdi törvényszék mindkettőt a btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. 3. pontja és 338. §. szerint minősülő többrendbeli lopás bűntettében bűnösnek mondta ki s ezért Horváthot a hivatkozott és a btk. 340, 341. §§. alapján a 104. §. értelmében 2 évi és 6 havi fegyházra, Sándor Mihályt a 340, 341. §§. alapján 2 évi fegyházra ítélte, károsokat pedig polg. perre utasította. Úgy az ügyész, valamint a vádlottak felebbezést jelentettek be. A kiállításról. Az ezredéves kiállítás látogatói tele vannak a látottak magasztalásával; a szebbnél szebb tárgyak egész rengetege köti le a szemlélőt, s éppen ezért megtörténik, hogy egyes kiváló és hasznos tudnivaló elkerüli a beható figyelmet, miért is szükségesnek tartjuk ismertetését azon kiállított tárgyaknak, melyek azokat is érdekelhetnek, kiknek még nem volt alkalmuk a kiállítást megtekinteni. A nagy gépcsarnok egyik legkimagaslóbb és leggazdagabb csoportja aGeittner és Rausch jpűszaki üzlet, szivattyú-, tüzfecskendő- és gépgyár, malomkő gyár, ércöntőde, és cinnező gyártmányainak kiállítása. A József főherceg ur ő cs. és kir. fensége udvari szállítója által nagy számmal és kiváló szépen bemutatott tűzi fecskendők és tűzoltó felszerelések kitűnőségét bizonyára legjobban igazolja azon körülmény, hogy az országos tűzoltó főparancsnok ur ezen céget tüntette ki udvari szállítói címével. AGeittner és Rausch malomkő-készítményei, melyek jó minőségük folytán váltak közismertekké házunkban és a külföldön, igen szép csoportozatokban vannak bemutatva. Különösen gazdag a cég tejgazdasági osztályának kiállítása; a fél literestől egész 30 literes űrtartalom nagyságig bemutatott tejszállitó kupák, melyek háromszor cinnezettek, s légmentes elzáró készülékkel vannak ellátva, igen erősek, tartósak, s közegész- sógi szempontból kiválóan ajánlatosak. — Geittner és Rausch központi főüzletében, Andrássy-ut 8. sz., gazdasági eszközök, szerszám és szerszámgépek, műszaki cikkek, háztartási eszközök, konyhafelszerelések és tornaeszközök oly gazdag raktára van, hogy az valóban érdekes és tanulságos látnivalót képez, mert sok célszerű eszköznek megismerésére vezet, melyek részletes, gyakorlati bemutatása csakis ott történhetik meg; miért is felhívjuk t. olvasóinkat. hogy budapesti látogatásuk alkalmával ne mulasszák el Geittner és Rausch központi üzletét is megtekinteni, hol a legnagyobb készséggel mutatják be mindazon uj és célszerű eszközöket, melyek a gazdaság, ipar vagy háztartás körül hasznosak. A ki vidékről felrándul a kiállításra, bizonyára valami ajándékot óhajt vinni hozzátartozóinak, rokonainak, hazatéréskor. Senki figyelmét nem kerülheti el a Kossuth Lajos-utca 6. számú házban május elsején megnyílt, valódi praktikus szellemre valló berendezésű „Egyforintos áruház“, melynek látványosság számba menő mesés gazdagságú kirakatai előtt folyton tolonganak a szemlélésben gyönyörködő emberek. A fővárosi napisajtó is méltánylással ismeitede ezen uj intézményt, s azt Budapest világvárosi jelentőségének emelésére tudta be. De az üzletben tolongó vásárlók nagy száma is mind arról nyer meggyőződést, hogy a forintért vett áruk, melyek csodálatokra ejtő különfélesógben vannak az üzlet raktáraiban felhalmozva, valóban értékes és jutányos tárgyak. Mert az az uj, érdekes ebben az üzletben, hogy minden tárgynak egy forint az ára, s szinte képzelhetőn, hogy mi minden kapható itt egy forintért; egész bőségszaruja ez az üzlet a legszebb diszmiiveknek és hasznos eszközöknek, úgy hogy mindenki megtalálhatja azt. mit ajándékul kedvesnek vagy célszerűnek tart. A fővárosi szállodák túlzsúfoltságának hire aggodalomba ejtette a vidéki közönséget, hogy nem lehet lakást kapni Budapesten. Ez ma már teljesen megszűnt, s különösen a csendes, zajtalan szállodákban mindig van szoba. Ezek között legjobban ajánlhatjuk Bereczky Lajos „Erzsébet királynéhoz“ címzett szállodáját, IY., egyetom-utca 5. sz. alatt, hol kényelmes, tiszta szobák, a leggondosabb kiszolgálás melleit a legjutányosabban kaphatók. Ne adjon senki a bérkocsisoknak szavára, kik a megérkező utasnak azt mondják, hogy nincsen üres szoba az „Erzsébet“ szállodában, mert ezek borravalót kapnak azon szállodáktól, hova viszik s a vendégnek drága árt számítanak. A közönség nyugodtan jöhet Budapestre, az „Erzsébet szállodában“ olcsó és kellemes lakást talál mindig. KÖZGAZDASÁG. — A cs. és kir. adriai biztosító társulat május 30-án tarlotta Triesztben rendes közgyűlését. Az 57-ik üzletóvie (1895.) vonatkozó üzleti' jelentésben következő jelentékenyebb adatok foglaltatnak : Életosztály. Az említett évben elfogadott biztosítások 12,489.729 frt tőke és 33.317 frt járadékösszegre rúgnak. A biztosítási állomány 1895. év végével kerek 80 millió forint tőke és 215.428 frt járadékösszeget tüntet ki. A díjbevétel 3,223 880 írtra rúgott. Halál és életbiztosítások utáu 1,611.276 frt fizettetett ki és ezenkívül függő károk részére 249.800 frt helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 19,116.992 frtot tesz, a viszonbiztositások levonása után pedig tisztán 17,737.264 frtot. Az elemi biztosítási ágakban (tűz és szállítmány) a díjbevétel 7,259.822 frtot tett, a visszbiztositások 3,376.720 f'tot vettek igénybe és károkért a visszbiztositáso- kat illető részek levonása után 2,342.871 frtot fizettek ki. A háztartalék fejébe tisztán 350.240 frtot fizettek ki. A háztartalék tisztán 350.240 frtot tesz. Fekvőségek’könyvszerinti értékének leírására 100.000 irtot fordítottak. Az életbiztosítási osztály külön nyereménytartalékához 100.000 frtot csatoltak és osztalék fejében részvényenkint 70 frtot fizetnek ki. A tartalékok immár 22,864.729 frtra rúgnak, melyből esik: 19,728.746 frt a díjtartalékra (tisztán, tudniillik a viszontbiztosítási részek levonása után), 2,622.102 frt a nyereménytartalékra és 513.881 frt árfolyamtartalékra. Meghaltak Szegzárdon: 1896. évi juuius hó 21-től junius hó 28-ig. Steiner Istvánná, 36 éves, tüdógümö kór. Matus Juli, 7 hónapos, bólhurut. Szászi Zsuzsa ] hónapos, veleszületett gyengeség. Budapestről indul este 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra érkezik reggel 8 órakor Mohácsról indul este 7 óra 15 perckor. Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 35 perekor. Budapestre érkezik reggel 9 óra 45 perokor.
