Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-28 / 26. szám

TOLNAVÁBMEGYE. 3. VÁRMEGYE. — A központi választmány tegnap dél­előtt ülést tartott, melyen az 1897. év folyamán a képviselő választásokon szavazati joggal biró választók névjegyzékének összeállítása és közszem­lére tétele tárgyában határoztak. — A megyék millenniumi mozgalma. Újabban Borsód vármegye a millennium aikalmá ból tisztviselőinek a kiállítás megtekinthetóse vé­gett egy havi fizetésük kétszeres kijárultatását sza­vazta meg; Sáros vármegye pedig nyugdíjaztatás alkalmával a millenniumi évet kétszeresen számít­tatja. — Közigazgatási elvi jelentőségű ha­tározatok. Kereskedelmi miniszter 28698/1896: A mészáros a mészárosipar üzósóre nyert ipariga­zolványa alapján a hentessóget is gyakorolhatja. — Belügyminiszter 8406/1896: Telepengedély nélkül a város belterületén rongggyüjtö telepnek tartása nem közegészségügyi, hanem iparkihágást képez. — Belügyminiszter 824/1896: Lótulajdonos azon cselekménye, hogy a hidvám fizetésének elkerülése végett lovait a folyón átusztatta, nem képez botrá­nyos állatkínzást. Igazságügyminiszter 34682/896: Hagyatéki ügyekben a kis korúak születési bizo­nyítványai nem csatolandók a halálesetfelvételnek a bíróság részére szóló példányához. — Belügy­miniszter 20044/896: A tanító, mint községi fais­kola kezelője a nyári szünidő alatti tanításért azon esetben is igényelhet a községtől díjazást, ha a faiskolakert jövedelmét az iskolának át nem engedi. — Belügyminiszter 41002/1896: Magyar állam­polgár házassági perében csak magyar bíróság Ítélete hatályos. — Belügyminiszter 22370/1896 : A községi szegónyalapnak sem tőkéje, sem kamatja nem fordítható más célra, mint amire az rendel­tetve van. Előfizetési felhivás! Julius Iló 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek elő­fizetése e hó végén lejár, felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szívesked­jenek, nehogy a lap szétküldésében fennaka­dás történjék. Előfizetési ár: Eg-ész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 „ — „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . — „ 50 „ A „TÓIN A VÁMÉ GYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. 1896. junius 28. _______________________ sik oldalán meg az üres Marmara, melyen csak itt-ott füstöl egy hajó kéménye, vagy fehérük egy háromárbócos kitagadt vitorlája. Alattunk a múlt évszázadok emlékei, a romok között a modern szel-’ lem száguld végig a keleti express képében s mi­alatt igy elnéztük a paradicsomi képet, császári inasok édességeket, rózsalekvárt és kávét tálaltak fel arany edényekben 1 Azután kocsikra ültünk és áthajtattunk a Bosporus partjára a Dolme Bagdsche nevű csá­szári kastélyba. 1853-ban költözött ide az első tö­rök szultán, miután évszázadokon át ott volt a fész­kük a régi seraiban. Most ismét üresen áll, mert a mostani sultán ismét uj palotába vonult: a Yil- diz-kioszüba. A Dolme Bagdsche minden képzeletet felül­múló tündóries kastély! Majd 700 méter hosszú faszádja igazi fejedelmi külsővel bir. A közepén ki­nyúló és kimagasló rósz áll, domború fedélzettel és gazdagon díszített párkányzattal; ennek két ol­dalán a szárnyépületek, amelyek közepén az eme­leten magas, oszlopos nyílt csarnokok vannak, ezek felett meg üres attikák. Az egész épület az architektúra gyöngye, s bizonyos keleti árnyalattal biró renaissance sty 1- ben van tartva. A tengerre eső részlet szépen parkírozva van és kerítését stilszerü kovácsolt vasrácsozat képezi; egyik oldalán pedig az egyik kapun túl egy ha­sonló stylben tartott óratorony; a szárazföld fe­löli részen pedig a p> mpás főkapu, ez a gazdag márvány faragványokkal díszített porta. Hírek. — Személyi hir. Gróf Sigray-Sanmarsan József Ivánczi, vasmegyei birtokos, a Sigray grófok tu­lajdonát képező néhai báró Augusz-fóle hagyaték főgondnoka, a napokban Szegzárdon járt s a birtokot megszemlélte, mely alkalommal dr. Haidekker Béla, a család jogtanácsosa előtt örömének adott kifejezést a fölött, hogy a szegzárdi kaszinó kellemes otthont talált az Augusz-kastólyban. — Dr. Fraknói Vilmos címzetes püspök és nagyváradi kananoktól levél érkezett Szegzárdra, amelyben az ő pécsi püspöki jelöltségére vonatko­zólag a hírlapokban megjelent híreket teljesen alap­talanoknak jelentette ki. — Kiváló vendég. Plener Ernő lovag, az osztrák főszámszók elnöke, volt pénzügyminiszter, a múlt héten Apponyi Sándor gróf látogatására Lengyelbe érkezett. — Előléptetés. A m. kir. igazságügyminiszte- rium Kiss János tamásii kir. járásbirósági al bírót a IX. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő. — Ünnepi közgyűlés. A „Tolnamegyei köz­ségi- és körjegyzők egylete“ Magyarország ezer éves fennállásának emlékére folyó 1896. junius hó 29-ón délelőtt 10 órakor ünnepi közgyűlést, délután 1 órakor pedig a «Szegzárd Szálló« nagytermében diszebédet rendez. Egy teríték ára 2 frt 50 kr. — A dunántúli közművelődési egyesületnek a budapesti nemzeti kaszinó a millennium alkal­mából 1000 frt alapítványt'adományozott. — Egyetemi magántanár. A vallás és közok­tatásügyi miniszter dr. Lőrenthey Imre egyetemi tanársegédnek, kiuek Szegzárdon is rokonai és is­merősei vannak, a budapesti tudomány-egyetemen a gerinctelen állatok palaeontologiájából migánta- nárrá történt képesítését jóváhagyta és őt e mi­nőségben megerősítette. — A bíróság köréből. A kir. törvényszék elnöke folyó hó 23-án a paksi és dunaföldvári kir. járásbíróság felügyeleti megvizsgálására székhelyé­ről eltávozott. — A paksi kir. járásbíróságnál át­helyezés folytán megüresedett albirói állásra két hét alatti határidővel pályázat hirdeltetett. — A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Bachrach Lajos és Ei- singer Géza nagykanizsai lakos végzett joghallga­tókat a pécsi Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakor­nokokká nevezte ki. — A szegzárdi kir. törvényszék elnöke Dokoczky György dunaföldvári kir. járás- birósági hivatalszolgát saját kérelmére a szegzárdi királyi törvényszékhez áthelyezte; Marton István szegzárdi kir. törvényszéki napidíjas szolgát és tar­talékos huszár tizedest pedig a dunaföldvári kir. járásbírósághoz hivatalszolgává kinevezte. — Első mi,se. Éber Géza, újonnan fölszen­telt kath. pap, Eber Márton, szegzárdi tanító szép tehetségű fia, ma tartja az újvárosi templomban, nagy üunepélylyel egybekötve, első szeDt miséjét, mely után szülei házánál ünnepi lakomát tartanak az ujmisés áldozár tiszteletére. S bent minő tündéries fény és minő mesés ragyogás 1 A lépcsőzet mind csupa fényűzés és a karfák oszlopkái is kristályüvegből valók. A ter­mek egy egész labirinthust képeznek az ő kápráz­tató, szindus pompájukkal. S ki Írhatná le azt a selyem kárpitok, stukkó díszítmények, perzsa sző­nyegek, művészi faragványok, selyem gobelines bú­torok és kristálycsillároknak azt a vógnólkiili soroza­tát, amelyikbe belekáprázik, belefárad az ember ! A szem nem tud, hol megpihenni, a képzelet nem tud, mit megjegyezni s az egészre igazán úgy gondol vissza az ember, mint a keleti regék bű­bájos “csodáira 1 S a mi engem meglepett: nem tukömött a ragyogás, nem megterhelt a diszitmény! Nincs benne semmi a keletiek bizarr felfogásából, hanem bizonyos Ízlés, bizonyos stylszerüsóg uralkodik az egészen. Érdekesek a fürdőszobák, amelyek teljesen alabastrommal vannak kirakva. De legcsodásabb a nagy trónterem. Hatvan lépés hosszú 40 lépés széles. Két oldalt emeletnyi magas ezüst kandeláberek, a közepén pedig egy rengeteg csillár, a melyeu tízezer gyertya ég. A padmaly maga bámulatos alkotás. Az ornamentika egész művészete van kifejtve rajta és architektúrája előkelő és ízléses ; csupa arabeszk, csupa aranyo­zás, csupa domborulat, de azért harmonikus és egyöntetű. Azt mondják, hogy nagyszerűbb terem nem sok van Európában . . . . s mégis üres, elhagyott! — Néppárti mozgalmak megyénkben. A keresztelő szent János napjára eső szoká­sos mözsi búcsú az idén különösen látogatott és élénk lefolyású volt. A nagy számú ke­rületi és megyebeli papságon kívül Molnár János komáromi apát-plébános, a központi néppárti iroda hírhedt vezére is megjelent Pártos Zsigmond plébános vendégszerető plébániáján. Nagyon természetes, hogy a kiváló vendég, Molnár apát ur felhasználta ez alkalmat néppárti eszmecserére, melynek során, mint értesülünk, inter pocula ha­tározatba ment az is, hogy vármegyénk mind a 6 kerületében dilit a néppárt jelöltet. Mözsről a társaság egy része Tolnára rán- dult át. — Ugyancsak a néppárt ma Tevelre hirdetett népgyülést, de nem tudjuk, hogy azt a rossz idő miatt megtarthatják-e. A néppárti gyűlést Apponyi Géza gróf, az ismert nagy népbarát rendezi, kinek Pintér József bonyhádi, Prikler Károly teveli és Anderle József kokasdi plébánosok aszisztálnak szent munkájában. A magyar és német szövegű, az „Alkotmány“ nyomdájában készült, de Té­véiről keltezett meghívóban elkövették azt a minősíthetetlen vakmerőséget, hogy reklámul Tolnavármegye cégére alatt hívják össze a népgyülést, azt mondván, „noha Tolna­megye már nyilatkozott a múlt év vége felé a néppárt mellett, mindazon­által újra kivan a nevezett párthoz való ro- konszenvének kifejezést adni.“ Perfid dolog a nép jóhiszeműségére és tudatlanságára ilyen eszközökkel hatni kívánni és a szabadelvü- ségéröl évtizedek óta országszerte ismert és ennek ép az egyházpolitikai küzdelmek alatt úgy a megyei közgyűlésen, mint az országos liberális nagygyűlésen fényes tanujelót adott Tolnavármegyének cégére alatt becsempészni a néppárti népámitó portékát. És megdöbbe­néssel tapasztaljuk, hogy ehhez a botrányos komédiához odaadja a nevét s személyiségét: Apponyi Géza gróf, kinek legalább ízlésétől — akármilyen politikai meggyőződést vall jón bár — ilyen eljárást eddig távol állónak képzeltünk A mulatságosnak ígérkező nép- gyülés tárgysorozata a következő: 1. El­nöki megnyitó. Tartja: Apponyi Géza gróf. 2. Kinek kell az uj rend? Tartja: Anderle József 3. A közgazdaságról. Tartja : Szabó Endre. A néppártról. Tartja : Marsovszky Endre. 5. Zárszó. A teveli gyűlést felhasználja az „Alkotmány,“ mely újabb időben a tol­namegyei dolgokkal nagy előszeretettel és éppen olyan tájékozatlansággal foglalkozik, arra, hogy Perczel Béla völgységi járási fő­szolgabírót, amiért a népgyülés bejelentőit, arra utasította, hogy 24 óra alatt jelentsék be azon egyének nevét és lakhelyét, akik a néppárti nagygyűlésen a rendért a fele­lősséget elvállalják, megleckéztesse. Ám ha tette,’ nagyon bölcsen tette ezt a főszolgabíró. — Homéri kacagást keltő a néppárti hivatalosnak ama megjegyzése, hogy Perczel Dezső belügyminiszter mily nagyon fél a tervezett néppárti gyűlés­től, mivel érzi, hogy: „ezen a gyűlésen fogják kihúzni lába alól a gyékényt, s fog­ják öt a bonyhádi mandátumtól elbúcsúz­tatok“ „Megkísérti tehát — igy folytatja az „Alkotmány“ — a veszendő kerü­letet megmenteni, s e tekintetben a tolna­megyei Perczel dinasztia hathatós támoga­tásába veti reményét.“ — Sikerült vizsga. Dr. Sántka Gyula gyönki kir. járásbirósági aljegyző múlt hót folyamán az ügyvédi vizsgát sikerrel letette.

Next

/
Thumbnails
Contents