Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-19 / 3. szám

1896. január 19. TOLNA VÁRMEGYE. B. A mostani társalgó teremnek billiárd teremmé leendő átalakítását leginkább azon körülmény gá­tolja, hogy a választmány a kaszinónak az alapsza­bályok 1 §-ában foglalt hivatását akként fogja fel, hogy a „barátságos érintkezés“ kifejezés nem tisz­tán és mereven magukra a kaszinói tagokra, de azok családjaira is vonatkozik, ezért a társas össze­jövetelek, estélyek, valamint az általános művelő­dést előmozdító felolvasások egyenesen megköve­telik, hogy kaszinónknak ezen legdíszesebb terme e célra mintegy fentartassék. A billiárdoknak gya­kori ki- és beszállítása ugyanis mindezek elérésére csak akadály és könnyen elkerülhető kiadási több­letet okoz s mivel éppen a billiárd játék az, amely általános érdekénél fogva a kaszinói tagok töme­gesebb csoportosulását idézi elő, ezen terem lesz legnagyobb rongálásnak kitéve, pedig a költséges parkettirozást, melyért a kaszinó annak idején jót­állást vállalt, s mely különösen a billiárd asztalok körül korai pusztulásnak lenne kitéve, lehetőleg kí­mélni gazdasági szempontból is felette kívánatos. E kérelemnek a választmány tehát helyet nem adhat, nem zárkózik el azonban az elől, hogy a nyugodt társalgás számára szükséges helynek biz­tosítása esetleg más módon és formában nyerjen megoldást. Felhatalmazást kér azért a közgyűlés­től, hogy tudakozó lépéseket tehessen az iránt, váj­jon az egyleti helyiségek folytatásául nem volna-e még lehetséges 2 szobának kibérlése, amely egy­felől lehetővé tenné a kaszinói helyiség kényelme­sebb beosztását, de amely másfelől mintegy költ­ségesebb beruházás elkerülése mellett magát a szel­lőztetés kérdését is sok tekintetben megoldaná. Néhány külföldi lapnak járatása teljesen meg­felel a kaszinó közművelődést előmozdító intenció­inak, igy az elé a választmány semmi akadályt nem gördít, s ha a lapok megrendelésére a vá­lasztmány elé konkrét javaslat tétetik, annak telje­sítését készséggel kilátásba helyezi. Ekként a kérvényben felhozottak érdemileg elbírálva lévén, a határozatnak a közgyűlés előter­jesztése, valamint annak a kérvényezőkkel egy pél­dányban leendő közlése, még pedig Steinekker Fe­renc egyleti tag ur utján, — mint aki a bead­ványt elsőnek aláírta — határozatilag kimondatott.“ Ezen nagy izgalmat keltett, de alapjában mindenki által helyeselt indítvány szerencsés befeje­zése után: Biróy Béla, törvényszéki biró két indítványt terjesztett elő; az egyik: mondja ki elvben a ka­szinó, hogy a millenium megörökítésének emlékére is saját házat fog építeni; a másik pedig, hogy a kaszinó saját kebelében is gondoskodjék a mille­nium méltó megünnepeléséről. Mindkét indítványt a tagok lelkes éljenzésekkel fogadták s megvalósítá­suk a választmányra bízatott. Yégül a tisztujitás megejtóse céljából lotth Ödön korelnökül, dr. Éry Márton pedig körjegy­zőül választatott meg; korelnök indítványára két szavazatszedő bizottság alakíttatott: Fejős Károly elnöklete mellett Szondy István és Székely Ferenc, bizottsági tagokból; dr. Haidekker Béla elnöklete mellett pedig dr. Leopold Kornél és Szigeth Nán­dor bizottsági tagokból; ez utóbbit időközben Var­jas Ödön helyettesítette. Az első szavazatszedő bi­zottságnál A—K betűig szavaztak a tagok, a má­siknál pedig L—Z-ig. A nagy izgalom és érdeklődés mellett vég­bement szavazás 7sl-ig tartott: s 1j23-kor meg­kezdte a két szavazatszedő bizottság a szavazatok összeolvasását, amit ya6-kor fejeztek be és bead­ták közös jelentésüket a korelnöknek. 6 órakor Lotth Ödön kihirdette a szavazás A mult ev elejen volt a tagok létszáma 2öö, elköltözött 36, elhalt 4, felvétetett az év folyamán 90, a jelenlegi létszám 288. Elhaltak ifj. Ujfalusy Imre, Weininger Sán­dor, Krammer Ármin, Bánó Imre, kiknek elvesz­tése feletti fájdalomérzetünket jegyzőkönyvileg ki­fejezni indítványozom. Könyvtárunkra a múlt évben 269 frt 74 krt, hírlapokra 370 frt 55 krt költöttünk. Könyvtárunk szaporodott 98 művel 142 kötetben, jelenlegi állaga 1117 mű 1980 kötetben. Használta a könyvtárt 148 tag 2236 műnek olvasása által. 1890-ben könyvtárunk állt 534 műből 1210 kötetben, 5 óv alatt tehát könyvtárunk állaga meg­kétszereződött. Az átvizsgált és közszemlére kitéve volt 1895-ik évi számadás szerint volt a bevétel 5214 frt 25 kr. a kiadás .......................................................... 4926 „ 63 n a bevételi többlet tehát .... 287 frt 62 kr. a mihez hozzáadva a . . . . 378 frt — „ tagdíj hátralékot...................................... 665 frt 62 kr lesz a jövő számadásba átviendő. Az egylet tiszta vagyona leltári ért. 2868 frt 73 kr. Fentebbi számadatokban a házi ke­zelés eredménye............................... 1835 „ 18 „ be vétel és kiadással szerepel . . 2059 , 79 , reá fizettünk tehát a házi kezelésre 224 frt 61 kr. A felvett 2000 frt kölcsönből semmit sem törleszthettünk, mórt a berendezésre 849 frt 64 krt kellett még a múlt évben kifizetni. A ház alap 554 frt 21 krt, a Garay alap 11665 frt 90 krt tesz, az erre vonatkozó takarók- tári könyveket van szerencsém bemutatni. Indítványozom, hogy a múlt évi számadásra vonatkozólag a felmentvényt megadni raéltóztassék. Sajnálattal jelentem továbbá, hogy Vargha Lajos ur 13 óv óta viselt igazgatói állásáról a le­folyt óv október havában leköszönt, de a választ­mány felkérésére hivatalát az óv végéig még raeg- tartá. Ügybuzgó tevékenysége, melyet hosszú időn át az egylet érdekében kifejtett, az uj egyleti he­lyiség berendezése körüli sikeres fáradozása, elisme­résünk és köszönetünk kifejezésére hiv fel és kö­telez bennünket. Indítványozom tehát, hogy ér­demeinek elismerését jegyzőkönyvünkbe felvétetni móltóztassék. Midőn állásainkat elhagyva, a választmány és tisztikar tagjai nevében is beuső köszönetünket nyilvánítjuk nagybecsű bizalmukért, azon kéréssel zárom be jelentésemet, hogy az egyleti ügyek kívá­natosnak mutatkozó éberebb intézése és vezetése cél­jából az elnökséget egy nálam fiatalabb és tevéke­nyebb erőre bízni móltóztassék. Az élénk éljenzéssel kisért elnöki jelentés után a számvizsgálók: Málhis Kálmán, Szondy István és Leitersdorf er József jelentése tudomásul vétetett. Geiger Gyula és néhány társának a tisztvi­selők tiszteletdijának eltörlése ügyében beadott in­dítványát a választmány javaslata értelmében egy­hangúlag elvetették. Bécs alá menni csapatostul, mivelhogy a török is oda készül; illően kell fogadni a hitetlen kon­tyosokat. A neubergi páterek megígérték, hogy imád­koznak a leányért addig, mig oda lesz, sőt keres­tetni is fogják. — Ottó pedig megígérte, hogy a klastromra hagyja minden vagyonát, ha a leány esetleg meg nem kerül. Persze, hogy a barátok­nak eszükbe se jutott keresni, csakhogy a vagyon rájuk szálljon. A háború majd félesztendeig tartott; az a haszontalan török sehogyse akart tágítani Bécs falai mellől. Pedig akármilyen szép volt is belül ez a város, kivül otromba nagy kapui látszottak csak, egyéb semmi; azt pedig nem érdemes fél­esztendeig bámulni. Ottó lovag, nem tagadom, derekasan viselke­dett a háborúban. A kontyost úgy aprította, hogy a császár ő felsége is megdicsérte érette. A kato­nái meg éppen istenítették. Történt azonban, hogy egy ostoba janicsár golyó a lábába tévedt, ugyanabba, a melyiket a lány keresés már úgy is megviselte. Ájultan vitték az ispotályba a nemes lovagot. Mikor pár nap múlva eszméletre tért, beteg­ágya mellett ott látja sürgölődni a frohleiteni vár- ur fiát. — Te, te vagy az ? kérdi a beteg megle­petten. Hiszen te neked volna legnagyobb okod gyűlölni engem. Hát már elfeledted a sok rablást ? Elfeledted és megbocsátasz ? — A betegágynál minden bántalmat könnyű elfeledni, mondja mosolyogva a másik. Aztán egy Élénkebb vitát keltett a választmánynak azon javaslata, hogy a tagdíj évi két forinttal felemel­tessék, s belépti dij uólküli kaszinóestólyek tartá­sára évi 500 frt vétessék föl a költségvetésbe. A ! javaslat ellen Boda Vilmos és Simontsits Elemér, i meggyőző érvekkel szólották, a választmány javas- J latát pedig dr. Steiner Lajos védette; a javaslatot azonbau a közgyűlés nagy szótöbbséggel elvetette. Ezután az 1896. évi költségelőirányzat meg­állapítására vonatkozó előterjesztést jóváhagyták. á. házszabály javaslat néhány pontját meg­változtatták s a kártya és billiárd-játók tarifáját Tóth Károly, egyleli tag indítványára fölemelték, amiből a kaszinónak remélhetőleg 6—800 forint több-jövedelme lesz. Steinecker Ferenc és 25 tagtársának a vá­lasztmányhoz beadott indítványát olvasták ezután föl, mely a kaszinó helyiségében észlelt hiányok orvoslása érdekében adatott be, s mely alapos és világos indokolásánál fogva is az egyleti tagok tet­szésével találkozott. Utána azután felolvasta Bodnár István jegyző a választmánynak ezen indítványra hozott határo­zatát, mely ekként szólott: „A szegzárdi kaszinó választmánya, valamint a múltban minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy az egylet helyiségeiben a tagok kényelmes otthonra lelve, üdülést, szórakozást találjanak s ma­gukat jól érezzék, úgy a jövőre is arra fordítja minden igyekezetét, hogy tagjainak a kaszinói élet élénkítésére és kellemessé tételére irányuló törek­vését s indokolt kívánságát, a rendelkezésére álló eszközök teljes felhasználásával, kielégítse, s a le­hetőség határán belül megvalósítani segítsen. A 26 egyleti tag által benyújtott beadvány­ban felsorolt hiányok pótlása a választmánynak már többször gondoskodása tárgyát képezto s hogy azokon segíteni nem tudott, nem rajta, hanem a körülményeken múlott. Készséggel helyet ad tehát a most hangozta­tott illetve felelevenített kivánalmaknak is, termé­szetesen azonban csak oly arányban és mértékben, amennyire az egylet anyagi ereje azok teljesítését megengedi s ameunyiben azok — a kaszinó anyagi erejének túlmórtékben való igénybevételével, a tovább fejlődhetés gátjául nem szolgáinak. így a mindenki által egyformán óhajtott na­gyobb tisztaság s a tagok kényelmi igényeinek ki­elégítésére mulhatlanul szükségesnek találja, hogy a folyó évtől kezdve egy szolgai állás rendszeresit- tessók s e célból a közgyűlés elé azon javaslattal járul, fiogy évi költségvetésének keretébe e címen 300 frtot már ez évben előirányzatba vegyen; a választmány belátására, későbbi elhatározására bíz­ván a szolga működési körének meghatározását. 2 szolga tartását azonban az egylet anyagi viszonyai meg nem engedik. jó hirt is akarok mondani neked. Ma kaptam lo­vas statéfával a hirt, hogy Hildának kis fia szüle­tett. Anya és gyermek a körülményekhez képest jól érzik magukat. — Hildának ? Hát hol van Hilda ? Tudsz te róla valamit? — Hogy tudok-e ? Hilda immár majdnem egy év óta az én hites feleségem. — Megbocsáss drága lovag, de én elraboltam tőled, mivelhogy na­gyon szerettem. Most, mikor már kis trónörökös született, eljöttem melléd, hogy apai áldásoddal együtt a hozományt is kikérjem. — Megadom, megadom, kiáltott Ottó öröm­mel. Most pedig gyere, borulj a keblemre. Megtette, s a két férfi közt olyan csók cup- pant el, hogy szerelmes párok leckét vehettek vol­na tőlük. Mit mondjak még ? A történetnek vége van. Ottó lovag fölépült csakhamar, — a kontyosok is jobbnak látták elpusztulni Bécs városa elől, mivel­hogy megunták a kapuját nézegetni. A vitéz sereg haza vonult; Ottó a neubergi barátoknak hálából visszaadta azokat a kincseket, amiket előbb ello­pott tőlük. A fiatal pár hozzá ment lakni; a macs­kák szaporodtak, a gyermekek szintén, ha nem is oly nagy mértékben, s Ottó hátralévő napjaiban kis unokáit ringathatta térdein. Végre boldogan, nem rabolva meg senkit, de szeretve mindenkitől, mint az egykorú gyászjelentés mondja, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, kiadta lelkét. BOKOKÓ. eredményét, mely szerint összesen 14.6 szavazat adatott be, s hogy a szavazatok összeszámlálása szerint a tisztikar és a választmány következőképpen alakult: elnök: Fórdős Vilmos 145, alelnök: dr. Szigeth Gábor 145, igazgató : Török Béla 86, ügyész : Pápé Dénes 144, jegyző : Bodnár István 145, pénztárnok: Antal Ferenc 105, könyvtárnok : Holub János 143 szavazattal. Választmányi tagok: Döry Pál 140, Krammer János 129, Krcsmárik Pál 129, Örjfy Lajos 129, Totth Ödön 128, Biróy Béla 126, Ágoston István 125, Ujfalusy Imre 125, Boda Vilmos 124, dr. Pap József 124 Wosinsky Mór 123, Selcz József 122, Fink Kálmán 118, Goldberger Mór 108, dr. Haidekker Béla 107, dr. Sterner Lajos 103, Lóth Károly 99, dr. Leopold Kornél 95, Fejős Károly 92, Sch?ieider Gábor 92, Lihanyi Domonkos 79, Kurz Vilmos 67, dr. Kramolin Emil 66, Simont- sits Elemér 62, Steinekker Ferenc 62. Ezek szerint a legtöbb szavazatot vármegyénk népszerű alispánja kapta. Eredeti volt, hogy a 24-ik választmányi tagságra egyenlő szavazatot nyert Jl

Next

/
Thumbnails
Contents