Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

3.

szegzárdi kir. törvényszéki fogházban a múlt hó- b:in 120 egyén volt. letartóztatva, vizsgálati fogoly volt köztük .11. A közgazdasági előadó jelentése szerint a közgazdasági helyzet nagyban és egészben kielégítő, a májusi esőzés igen jó hatással volt a növényzetre. Állati járványok közül a vármegye területén ez idŐszerint a ragadós száj és körömfájás 4 községben, a sertésorbánc 6 községben, a sertésvész még mindig terjedő mértékben 27 községben van megállapítva. A pénzügyigazgatóság jelentéséből kiemeljük, hogy a múlt hónapban 337.258 frt 06Y2 kr adó és kincstári követelés folyt be 32.955 frt 68'/2 krral kevesebb, mint a múlt óv május havában. A tanfelügyelő jelentésében a menházak és kisdedovodák felállítása érdekében kifejti-tt működése van elsorolva az általános tanügyi állapot részletes jelentése mellett. A tanügyi viszonyok javulása Tihanyi Domokos rövid itt léte óta is nagyban javultak, s az ő buzgó és lelkes működése meg fogja teremni hasznos gyümölcseit.

— Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. M. kir. Ouria 913/896. polg. : Árvízvédekezés akalmaval a védmunka által okozott károk értékéről a közigazgatási tisztviselő az áradás elmúltával azonnal kimutatást állít össze és ennek alapján megkísérli az illető felek között a kiegyezést. (1885. évi XXIII. t. c. 152. §.) A közigazgatási eljárás megindítását a kártérítésre kötelezett tartozik kieszközölni, mit ha elmulaszt, a károsultak a rendes bírói utón érvényesíthetik követeléseiket. — Kereskedelmi miniszter 20553/896. : A betegsegélyző pénztár a temetkezési segélyt öngyilkosság esetébnn is köteles kiszolgáltatni — Kereskedelmi miniszter 83.477/899.: A betegsegélyző pénztárak a temetkezési segély kifizetését az esetben sem tagadhatják meg, ha az illető verekedés közben önhibájából eredt erőszakos halállal múlt ki. — Beliigyminisztor 49A83/896. : Magyarországon született idegen állampolgár vallása a hazai születési anyakönyvbe nem jegyzendő be.

Ultramontán tragikomédia.

Az „Alkotmány“ cimü, ultraklerikális, és gr. Zichy Nándor, néppárti sötét célzatait szolgáló fővárosi napilap, mely idétlen -kirohanásaival napról- napra komikusabb hatásokat ér el, s mely úgy látszik, hogy a legmulattatóbb ól clap habáraira áhítozik legkomolyabb közleményében is, a tamásii millennáris népünnepély bohókos jeleneteit, melylyel tisztán a nép mulattatását óhajtották elérni a buzgó és hazafias érzésű és gondolkozásu rendezők, érd e1896. junius 21.

— Az ocsmány gyilkos 1 kontrázott az ifjú

csótány.

De erre a nagy haragkitörésre megbillent a manschettám és elkezdett gördülni, — melyből aztán a két elárvult csótány hányát homlok világgá szaladt, — és mint megfigyeltem, éppen egy nagy rakás Zacherlinnak, — egy kis turkálás — aztán nem láttam többé semmit.

Reggel aztán mindkettőt a méregpor mellett leltem, — kihűlt tetemük gyenge szemrehányó váddal volt az ég felé meredve.

— Kergulicsné ! kiáltom ki a hálószobából !

— Tessék kérem alásan téns ur !

— Tudja mit ?

— Nem én ! de ha megmondja a téns ur.

— Hát azt akartam mondani, hogy olvastam az újságban, hogy egy földbirtokos a szakácsnőjét elcsapta rögtön a helyéről, — mert meglátta, amint az a puszta kezével a tejfelbe nyúlt 1

— Lehetetlen !

— De igen ! — aztán mikor én ezt elolvastam, eszembe jutott, hogy maga is a minap a tejbe nyúlt az ujjával.

— Éóóóén ? ? ?

— Igen, igen, maga! saját szemeimmel láttam, araikor egy csótányt vett ki belőle.

— Igaz a, hát a beste-lelke, csak nem hagyhatom bent abban a jó tejfelben !

— Persze, hogy nem, hanem először is, az olyan tejfelt a földöz kell vágni, — másodszor a puszta kézzel nem illik valamilyen ételnemüben turkálni.

— Jesszusom! pedig ne tessék utálni, — megtörültem az ujjaimat aztán.

TOLNA VÁRITEGYr,---------—-------------------------------------------------------—--------------------------------------------------------------:_________________________

ké

s fórmedvén) t bocsátott ki a tamásii ünnepély- rendező bizottság ellen.

A néppártnak ezt a nagyhangú, és vallásosságból sportot űző közlönyét egy piticehelyi tudósitó ültette föl, ki a névtelenség leple alatt a tamásii hazafias közönséget a „királysórtés“ nevetséges vádjával igyekezett befeketíteni.

A viszonyokkal ismerős közönség mulattatá- sári közöljük egész terjedelmében az „Alkotmány“ komikus hatású förmedvényót, mely a szúnyogot elefánttá iparkodott felfújni, de tulajdonképpen arról tett tanúságot, hogy Pincehelyen olyan tudósító is akad, aki fekete szemüvegén a nép mu- lattatására szánt jóizü tréfát is király sértésnek látja, és sensátió keltésre számított, hazug értesítésekkel nem átallja egy község hazafiságát rosszhiszemü- leg vádaskodással megsérteni.

Az „Alkotmány“ komikus kirohanása óképpen szól:

„Királysértő liberálisok.

— Saját tudósitónbiól. —

Budapest, junius 6.

Isten, király, haza! Ez a szent jelszava minden becsületes magyar embernek. A hármas szent szimbólum közül bármelyiken esik sértés, haragra gyullad szivünk egyenlő hevedelemmel s összeszorul öklünk egyenlő erővel, hogy elégtételt követeljünk, s ha azt nem adnak, boszut álljunk a vakmerő sértőn.

A liberálisok valóságos második tatárjárás pusztításával rontanak mindannak, a mi szent, a mi tisztelt és kegyelt még ennek az elnyomott nemzetnek szemében. Az Istent már ledobták trónjáról, egyházpolitikával profanáiták szentségét és vadul megtámadták az egyedül üdvözítő egyházat. Az állami hatalmat körmükbe kaparintották s azóta az állam törvényei rombolják a hitet, üldözik a katholikus egyházat s annak lelkipásztorait; a második hatalmat, a sajtot is leigázták s azóta megmételyezett tollak szórják a mocskot, szenynyet Istenünkre, szent hitünkre és egyházunkra, Goldstein Számik és Silberman Gézák képében.

Miután a legszentebbet, az Istent, már megtagadták és kigunyolják, következik romboló munkájukban a második szent és kegyelt: a király. Igen, oda jutottunk az ezredév küszöbén, hogy a kiknek .szabad volt büntetlenül lerombolni és be- piszkoini Isten oltárát, neki törnek immáron az apostoli király szent és sérthetetlen személyének s a nemzet ezredéves kegyeletének felséges tárgyát, a király legmagasabb személyét illetik gyalázatos gunynyal és vérlázitóan otrofnba elvetemültséggel!

Ezt, a haza történelmében eddig páratlan gazságot követték el a liberálisok most, a vidék egyik kis falujában, de a környékről mindenünnen össze- csőditett nép röhögése közben.

Erről, az elvetemültség és gyalázatosság tekintetében hallatlan gaztettről ad számot alább tudósításunk, a minek alig mernénk hinni is, any- nyira megdöbbentő az, ha eredetiben is nem küldötte volna hozzánk a tudósitó azt a nyomda-szeny- nyet, melyen a liberális királysértés nyilvános produkcióira összecsőditették a jegyzők és vidéki szabadelvű ágensek az egyszerű és mitsein sejtő népet.

line a csakuem hihetetlenül hangzó tudósítás:

Pincehely, jun. 4.

Múlt hó 31-ón Tolna-Tamásiban a millennium emlékére ünnepélyt rendeztek. A rendező-bizottság azonban a vidéki nép félrevezetésére az alábbi nyomtatványt is a községi jegyző utján szétosztatta, hogy az ünnepélyre — azt gondolván a nép, hogy az apostoli király is jelen tesz — minél többen megjelenjenek.

Az ünnepélyen üveges hintóbán o Felsége személyét profanizálva egy felöltöztetett alak szerepelt ; nyolc szamár húzta a kocsit, mindenik szamáron egy-egy udvai’i pulajtár ült, utánozva 5Felsége személyzetét, a hinták után szamarakon tábornoki egyenruha-félébe bujtatott alakok vonultak.

Mi azt hisszük, hogy ez a megsérthetlen királyi méltóság kigunyolva, nevetségessé tétele büntetésre méltó cselekedet. íme, ennyire vetemüluek, először a vallást, Istent vetik el, azután ő Felségét parodizálják s igy folytatják ezután I

A királysértő plakát, a mit felragasztottak s ezrével dobáltak szét egész Tolnábau szóról-szóra igy hangzik :

„Az ezredéves ünnepély végrehajtó bizottsága Tamásiban.

Kedves Polgártársaink!

Örömmel tesszük még közhírré azt, hogy a „Totalizator“ Ő Felsége, a verseny paripák legkegyelmesebb Ura, Népünnepélyünket legnagyobb látogatásával megtiszteli s a szamárversenyt 0 fogja megnyitni,

Bizalmasan megsúgjuk, mi az udvara köréből kiszivárgott, hogy 0 felsége nyolcas fogatú udvari diszkömyezetének kíséretében fog megjelenni (!) ő Fe'sége a világkontingensi táborszemagyi ruhát fogja viselni, rendjeleivel feldíszítve. (!)

Jöjjetek körünkbe Kedves Polgártársaink, adjunk kifejezést örömünknek, hozzátok magatokkal családtagjaitokat, mert a legilletékesebbb forrásból vett értesülés szerint 0 Felsége csak azért halasztotta el oroszországi útját, hogy köztünk a Népünnepélyen örvendhessen.

Jöjjetek mert számítunk hazafiságtokra, a 170-es tagú végrehajtó bizottság nevében:

Rendezőség.

1896. Nyom. Jeruzsálem Edénél Tamásiban.

Tekintetes királyi Ügyészség 1

Sokszor volt alkalmunk e lap hasábjain rámutatni ama gaz merényletekre, miket hitünk, egyházunk és hazafiságunk ellen utóbbi időkben csaknem naponkint elkövettek a magukat liberálisoknak nevező ördögkultusz fiai. Vallásos és hazafias szivünkben mélyen elszomorodva tapasztalnunk kellett azonban, hogy a szóban és Írásban egyaránt elkövetett bűncselekmények megtorlásáért kiáltó szavunk, a pusztában kiáltó szavaként, nyomtalanul hangzott el.

De azért még mindig bizakodva fordulunk újra a királyi ügyészség becsületes kötelességtudásához és igazságszeretetéhez, mikor figyelmébe ajánljuk ezt a fentebb részletesen feltárt, újabb liberális botrányt és törvénysértést is, remélve, hogy a koronás király felszentelt személyének ilyen otromba kigúnyolása s aljas megsértése talán még Magyarországon sem marad pillanatig sem büntetlenül.

Alkalmilag hivatkozunk a büntetötörvénykónyv azon paragrafusára, melyben a körülirt két vétség mindenikétiek tényálladékát megtalálhatja a királyi ügyószég a tamásii liberálisok szomorú cselekményének.

A király megsértésének vétségét megállapító §., a büntetés mértékével együtt, igy szól:

„1878. V. t. c. 140. §-a:

A ki a király ellen sértést követ el, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és hivatal- vesztéssel büntetendő.

A ki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által követi el, vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal ás hivatalvesztéssel büntetendő. “

Eddig az „Alkotmány“ hírhedt közleménye.

Erre a komoly képpel előadott, de komikus hatást keltő közleményre, Bach Jenő, felsőireghi jegyző, a 30-as vigalmi bizottság elnöke a következő helyreigazítást küldötte be, melyből láthatja a közönség, hogy az „Alkotmány“-1 a pincehelyi tudósító csuful felültette, és néppárti manővere nevetséges kudarcot vallott:

Tekintetes szerkesztő ur 1

Becses lapja 140. számában megjelent „Királysértő liberálisok“ cimü cikkre vonatkozólag van szerencsém következőket megjegyezni — és soraimnak becses lapjában való közlésére tisztelettel felkérni.

A „Királysértő liberálisok“ cikk mily felületes, a tényállást elferdítő, rosszakaratú informatio alapján Íródott, és a cikkben foglalt vádak mily igaztalanok, egy járás intelligentiájának hazafias és dinasztikus érzelmeit mennyire sóitok, - megvi- lágositja az egész ünnepély lefolyásának hiteles leírása.

A tamásii járás közönsége a járás székhelyén — Tamásiban folyó évi május 31-ón tartotta meg ezredévi ünnepélyét, melyet összekötött egy Tamásiban — felállítandó járási kórház javára rendezett népünnepéllyel.

Az ezeréves ünnepély hálaadó Tsteni tisztelettel kezdődött, melynek végeztével az egy begyült nép harangok zúgása, mozsarak durrogása között a templom térre vonult s az ott felállított emelvény körül meghallgatta a diszszónokot. Br. Jeszenszky László orsz. képviselő, dr. Fruhwirtk J'enő