Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-21 / 25. szám
VI. évfolyam. 25. szám. Szegzárd, 1896. junius 21. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár : Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám .....................12» | E lőfizetéseket ős hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Budai-utca IG56. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KOHínTÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY PEBENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz-! lemények, valamint az előfize-j tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. j Hirdetések mérsékelten megállapított! árszabály szerint számíttatnak. Polgári iskolánk sorsa. A polgári iskola évzáró vizsgái most fejeztettek be a szülők érthető érdeklődése mellett. Ezen üdvösnek bizonyult intézményünk a mostani iskola-évvel egyúttal o’yan fordulóponthoz ért, mely jövendőjének eldőltél fogja jelezni. Még teljes tájékozatlanság uralkodik legilletékesebb tanügyi körökben is arról, hogy az oktatásügyi miniszter a szegzárdi polgári iskolának minő sorsot szánt ? Eddigelé a főgimnázium létesítésének bizonytalansága miatt a polgári iskola sorsa érdekében n'em volt tapintatos és célszerű dolog síkra szállani s azt napirenden tartani. — A főgimnázium létesítését olyan első rangú közszükségletnek tartottuk, hogy mindaddig, inig annak létrejötte teljesen biztosítottnak tekinthető nem'volt, a polgári iskola kérdésiét -feszegetni alkalomszerűnek nem tartottuk. Múlt évfolyamunk egyik számában ugyan okadatoltan jeleztük azt, hogy a szegzárdi polgári iskola beszüntetését nem tartjuk szükségesnek, hanem ellenkezőleg a" fentartása és fejlesztése állna a város érdekéhen - s egyúttal oktatásügyi szempontból is kívánatos volna további megmaradása.- Most azonban, midőn a főgimnázium megnyitása már a küszöbön van s midőn annak fölállítását a legsötétebb szemüvegen néző kétkedőnek is el kell ismernie : >1, illetőleg fejlesztessék oly irányban, hogy m a lakosság fentemlitett' részének méltányos igényei is kielégítést nyerjenek, it- Mert Tolnamegyében nincs sehol kö- a- zépfoku ipari vagy kereskedelmi iskola; két az ^csonkás és egy főgimnázium fogja kielégíti- teni azjk ambícióját, kik magasabb értelmi íé pályíkun iparkodnak megvívni az élet kenu nf karcait, és esetleges küzdelmükben iti a siföllími proletariátus szomorú csoportját se nővén elősegítik. ík fje az ipari és kereskedői pályára kéz- szító/ifjak mindeddig nélkülözik a megfejj- leó szakiskolát, mely őket gyakorlati élet- iá pályájukra előkészítené, s megadná nekik ö- zt az intelleetuális alapot, mely a mai kor- oan a haladni akaró versenyképes iparosra ra és kereskedőre nézve is elkerülhetetlenül iti szükséges. se A szegzárdi polgári iskolát kellene te- r hát átalakítani és fejleszteni akként, hogy a;fent vázolt érdekek kielégitésére^zolgál- hasshn. A négy alsó osztály után vagy ipari szakiskolát, vagy közép kereskedelmi iskolát kellene létesiteni V. és VI. osztály helyett, mely jelen alakjában ás szervezetében a főgimnázium fölállítása után teljesen céltalan és fölöslegek. így volna megoldható az a kérdés, hogy a polgári iskola, mely négy alsó osztályában ezentúl is elég képesítést nyújtana a kishivatalnoki pályákra készülőknek, felsőbb osztályaiban a reális pályákat választott ifjak előkészítésére is alkalmas tanin- | tézetül szolgálna. nyugodtan, tárgyilagosan szólhatunk arról, hogy a főgimnázium mellett iSzegzárdon van-e szükség a polgári iskolára is ! A szegzárdi polgári iskola szép múlttal dicsekszik, s a folytonos fejlődés, haladás utján manap már oda jutott, hogy az ország egyik legnépesebb és szakemberek által is dicsérettel emlitett tanintézetei közé tartozik. Életrevalóságáról tehát a gyakorlati élet s a közönség rokonszenve, elismerése kellőleg tanúskodik. Eddig is reális pályák élőiSkolájául szolgált e tanintézet s azt hisz- ! szűk, hogy ezen a téren a gimnázium mellett a jövőben is nagy szolgálatokat volna hivatva tenni az iparos és kereskedő közönség igényeinek kielégítésére. Mert a gimnázium szervezeténél fogva ' az úgynevezett lateiner-pályákra készíti f elő az ifjúságot, mely ennek befejezése I után részben az akadémiai és egyetem ) tanfolyamokra tódul, hogy magasabb kép I sitéssel álljon az télét harcai közé. A polgári iskola célját, feladatát peg az képezné, hogy a kisebb hivatalnoki a- lyákra készülőket ellássa a szükségegór- telmi qualiflcatióval, vagy pedig értess, kellően iskolázott s az általános művtség alapfogalmaival biró kereskedő és *aros osztályt neveljen a hazának. Ez a cél adja meg a polgáriskolák jogosultságát, sőt szükségességét. Éppen azért megyénk közöégének nagy érdekei követelnék azt, hoga szeg- zárdi polgári iskola továbbra is feirtassék, TÁRCZA. Az ákácz lombja. Az ákácz lombja mind lepergett. Szegény fa kopár, elhagyott . . . Eltűntök kilobbant szerelmek, Én is magamra maradok. Nem, mégse . . . Ott a satnya ágon Maradt még egy sápadt levél . . . Nem, mégse . . . Egy bolondos álom Szivemben most is egyre él. Félénk, ügyetlen mindakettö, Csak meghúzódnak csöndesen . . . Megtépi azt az őszi szellő, S a közöny vesz erőt ezen. Azért születtek mind a ketten, Hogy nagyhamar meghaljanak .... Elvesznek téli förgetegben, És •— nem látták még a nyarat. BUDAY LÁSZLÓ. Az azrák. . . . Kik megknlníja szeretnek. (Heine) Irta : Kari.- A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredetar°aR- Csendes, jóképű kurta utca; a Báthory- utca, csakhogy egyetlen egy kis 1 vanA lakásai teliden teli vanDás^ányokkal. Mégis a Báthory utcában ^em fd lakást. A bejárónőm, a Kergulics— összetett kezekkel kórt, hogy gondoljam s> bogy mit csinálok — és inkább menjek a JJhegyre lakni, I csak a Báthory utcába ne. jviatott a hű személy gondoskodása, de én bif nem mentem a | Jakabhegyre lakni, hanem digyan a Báthory utcába. Első éjszaka igaz, bog0™ jött álom szemeimre; de nem is bántan ert felségesen mulattam. Előbujtak a rágalma: csótányok. A hálószobámban nincs egyéb n^> felnőttek számára ; való ágy és Jancsi fiam á 110 meS eSY kis i varró asztalka; a szoba :Phn így hát semmi- j féle bútor. — Kérem, ez a eU korzó ! Hol párosán 2 íf csótány lejt egymás mellett, egy vastag örá®tány titánok, alighanem a garde-dame, azután jött egy nagy csótány társaság közepén egy junói alkatú csótányezza, kit több fiatal csótánygyerek rajongott körül. Utánuk több, kövér meg sovány csótány uraság kullogott, azt azonban vettem észre, hogy ezek is a társasághoz tartoznak. A szoba kellős közepén lawntennys-t játszott néhány nagyreményű csótányivadók Ide-oda iramodtak, — és láthatólag gyöngykedvükben valának. Én pedig feküdtem ágyamban felkönyökölve, és szivtain a cigarettámat, — akár csak Herkules- fürdőben vagy a Riviérán lettem volna. Lakásom ablak redőnyein illatos levegő szűrődött be, — és az éjjeli lámpa, — igen kedves félhomályt kölcsönzött az éjjeli korzónak. A szoba ablak sarkaiban ólemedett öreg csótány bácsik és nénik ültek,------------------kik a napi eseményekről diskuráltak. — Mit beszélhettek ? Hát Istenem, miről lehetne most másról beszólni, mint a kiállításról, a bandériumról s esetleg a phylloxeráról ? — Elgondolgoztam ; — éppen bele akartam ugrani a sajnálkozásba, —megsajnálandó e derék és tisztességes állatkákat, — egyszerre csak észreveszek a paplauomon két csendesen baktató csótány archeológust. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, íl hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni veskedjenek.
