Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
4. TOLNA VÁRMEGYE. hogy a veszedelem pillanatában mindig te valál segítségünk, szirtünk, erősségünk, bizodalmunk szilárd vara.“ Beszéde további folyamán ecseteli, mily őszinte szivvel vesz részt hazája örömünnepén a magyar zsidóság, mely »nem száműzetést, de édes hazát, nem mostohát, de szerető jó anyát talált a magyar hazában.« Beszédét igy fejezte be : „Sokat gyalázták, sokat rágalmazták a zsidóságot ellenfelei, a iegképteienebb vádakat emelték ellene a különböző évszázadokban, de egyet nem tudtak ránk fogni legádázabb elleneink sem, egyet nem mertek állítani rólunk, mert mellettünk tanúskodik a történelem, mellettünk a tények egész halmaza, nem tudták rank fogni azt, ami az ösz- szes bűnök között a leggaládabb, a legrutaüb : a hálátlanságot. Hosszú, szenvedósteljes történetében jól megtanult a zsidóság felejteni, felejteni a méltatlanságot és sérelmet, mit rajta elkövettek, de nem tanulta meg és nem fogja megtanulni soha: felejteni a jobbot, mely egyszer testvérileg nyujiatott feléje, avagy üszköt dobni a hajlékra, mely vendég- szeretöen fogadta egykor oltalmába. Mint magyarok és mint magyar zsidók egész szivvel es teljes lélekkel örvendünk tehát drága hazánk magasztos ünnepen, szivünk egész melegével fohászkodunk a világ mindenható urához hazaért, királyért: Királyok királya, világ ura, ki végtelen böl- cseségeddel és kifogyhatatlan kegyelmed szerint intézed és irányítod a nemzetek és fejedelmeik sorsát, áldd meg bölcs és jóságos uralkodónkat, alkotmányunk hű őrét, felséges királyunkat, I. Ferenc Józsefet, áldd meg erővel, egészséggel, hosz- szu élettel. Áldd meg felséges jó királynénkat, Erzóbetet és az egész királyi családot. Tekints le szent lakhelyedből, az égről és áldd meg legszebb áldásoddal szeretett hazánkat: Magyarországot. Terjeszd ki reája mennyei oltalmad védő szárnyait s óvjad, őrizzed azt. Adj neki tartós békességet, békét a külvilággal szemben, békét saját polgárai közepette. Add, hogy az uj évezredben, a melynek küszöbén im végtelen kegyelmedből állunk, hogy az uj évezredben e hazának minden fia át legyen hatva az igaz hazaszeretet szent szellemétől és egymást testvérekként szeretve, karöltve munkálkodjanak e haza felvirágoztatásán. Óvd meg e drága hon függetlenségét és önállóságát és ne engedd, hogy szolgaság avagy megaláztatás megbénítsa erejét. Adj termékenységet földjének, lendületet iparának, felvirágzást kereskedelmének, fényt és dicsőséget irodalmának, tudományának és művészetének. Áldd meg mindazokat, kik hűséggel, odaadással és önzetlenséggel fáradoznak e haza javának előmozdításán. Áldd meg e vármegyét, tisztviselőit és lakóit. Áldd meg e gyülekezetét, mely megjelent szent színed előtt, hogy hálálkodjék néked azon különös gondoskodásodért, a melylyel drága hazánkat egy évezreden át megőrizted. Áldj meg minden embert s add, hogy minden szívben a szeretet lelkülete, minden magyarban pedig a hazának önfeláldozó szere te te uralkodjék Amen.“ Végül a templomi énekkar igen szabatosan elénekelte Zimay László: Királyhimnusát és ezzel az isteui tisztelet véget ért. Döry Pál alispán és még többen igen szívélyes szavakban üdvözölték a tudós rabbit pompás beszédeéi’t. A szegzárdi izr. népiskola folyó hó 12-én ünnepelte Magyarország ezeréves fennállását. Az iskolai ünnepségen az egész hitközs. elöljáróság, az iskolaszék, valamint nagyszámú közönség vett részt, mely lelkesen tapsolt és éljenzett minden egyes szereplő növendék szépen sikerült szavalatának. Az ünnepélyt dr. Ungár Simon rabbis iskolaszéki elnök nyitotta meg szép, lendületes beszéddel. A szép készültséggel kidolgozott történelmi felolvasást Deutsch Lajos tanító tartotta; az egybegyűltek az érdekes felolvasást lelkes éljenzéssel jutalmazták. Délután a tanulók zászlókkal és zene- kiséret mellett — nagyobb része magyar nemzeti ruhában — tanítóik vezetése mellett kivonullak a kápolnához, hol lenn, a forrás előtti téren, Garay Lajos bandája hangjai mellett csakhamar táncra perdültek előbb a kicsinyek, majd az időközben nagy számban odasereglett nagyok is. Az első tánc után az apróságot bő ozsonnában részesítették részint az iskola által nyújtott, részint a szülők által magukkal hozott mindenféle jókból. Ezután ismét tánc következett esti 7 óráig. Igazán szép iskolai fegyelmezettségre vall az, hogy a gyermekek még a mulatság hevében sem tévesztették szem elől a példás magaviseletét és illemtudást, a mivel a rend feutartása körül buzgólkodó tanítók munkáját igen megkönnyítették. Bonyhád. A „Schwäbische Türkei“ székhelyén, Bony- hádon Magyarországnak ezeréves fennállása szintén megünnepeltetett és pedig e hó 9-én az összes iskolákban, 10-ón a templomokban. Hogy az iskolai ünnepélyek között a gymnásium ünnepélye volt a legszebb és leglátogatottabb, azt mondanunk sem kell. A szépen diszitett tornacsarnok megtelt ünneplő közönséggol ; a hazafias szellemtől áthatott tanulóknak szép szavalatait megtapsolta a hallgatóság. Ezen ünnepélynek fénypontját Gyalog István igazgatónak az ifjúsághoz intézett lelkesítő beszéde képezte. Az ünnepély végeztével a gymná- siumi ifjúság zászló alatt, katonai kettős rendekben, a tűzoltói zenekar kísérete mellett bejárta a város utcáit. A népiskolákban megtartott ünnepek között ki kell emelnünk az izr. iskolát, hol nem ejtetett más szó, mint magyar. A kath. népiskolában Pintér József iskolaszéki elnök németül nyitotta meg az ünnepélyt, Hoff er István igazgató- tanító németül olvasta fel a történetet, csak néhány nevet mondott magyarul; az ünnepélynek többi része azonban magyarul folyt. Sajnálattal kelle tapasztalnunk azt, hogy az ág. evang. népiskolában németül tartott meg az ünnepély. Vasárnap az összes templomokban hála isteni tisztelet volt, melyeken bonyhádi Perczel Gyula cs. és kir. kamarás és Perczel Béla főszolgabíró diszmagyarban, a város többi értelmisége pedig ünnepi öltözékben vett részt A kath. templomban Czernohorszky József káplán gyönyörű szónoklatot tartott, melyből néhány idézetet kell felemlítenünk. Beszédét igy kezdte : »Ezen ünnepélyes pillanatban érzem különösen, mily boldog vagyok, hogy magyarnak születtem. « Beszédét esküszerü imával fejezte be, melyben ez is volt: »Drága hazám tied vagyok, tied leszek koporsóm bezártáig.t. Ezen magasztos egyházi szertartást megzavarta Pintér József esperes-plébános, ki a mise végeztével felkiáltott a khórusra, hogy az orgona hallgasson el; de a kántor, ki nem volt előre értesítve a „Te Deum“ -ról, nem hagyta abban az orgonálást, és igy a „Te Deum“ el is maradt. A kath. egyházi szertartás után a két protestáns templomban volt hála isteni tisztelet, még pedig németül. Az izr. rabbinak magyar szónoklata szintén nagyon szép volt. Délután 3 órakor az ipar- és kereskedelmi iskolában dr. Schweiz Antal szép megnyitó beszédén kívül Somogyi János igazgató mondott hazafias beszédet. Este Hoffer József kereskedő üzlete előtti teret zászlókkal és lampionokkal feldíszítve görög tűzzel világította meg, a tűzoltói zenekar pedig takaródét fújt. BátaszékA bátaszéki népiskola millenniumi ünnepsége múlt szombaton folyt le. Heggel a 8 órai mise után a gyermekek tanítóikkal a városháza udvarába vonultak, hol a tulajdonképeni ünnepség kezdődött. A bátaszéki tanítói kar, a magyarság szempontjából oly fényes ünnepséget rendezett, melynek párja az országban sehol sem volt. A magyarnyelven szónokló németajkú gyermekek oly tiszta magyarsággal szavalták el a magyar hazafias verseket, hogy a magyarul nem tudó szülők örömmel kiáltottak fel: „ Wir haben doch verstanden A Délután a kövesdi erdőbe vonultak ki, s a szülőkkel és vendégekkel körülbelül 3000-en lehettek. Este pedig több száz kocsin szállították haza a kirándulókat. Ezen és másnapokon az összes középületeken és számos magánházon igen sok nemzeti zászló hirdette Báttaszék hazafias lakosságának nemzeti közörömét. Itt különösen kell konstatálnunk, hogy a bátaszéki hazafias érzelmű tanítói kar, ólén Dörnyei Ferenc igazgatóval megragad minden egyes alkalmat, hogy a nemzeti közünnepek fényét, hazafias ténykedésével, mindenh^ intenzívvé emelje. Paks. Paks város nagy lelkesedéssel ülte meg az ezred évet. Úgyszólván minden házon lengett a nemzeti lobogó. Május hó 9-én valamennyi iskola hazafias ünnepélyt rendezett, melyen nagyszámú közönség vett részt. Másnap, azaz május 10-ón reggel 8 órakor a város díszközgyűlést tartott, melyen Szluha István, a kerület országos képviselője díszmagyar ruhában jelent meg. A díszközgyűlésen, mely igen látogatott volt, határozattá emeltetett az, hogy Paks város főbb utcái jeles férfiak nevéről [Szent-István, Kossuth Lajos, Eötvös, Vörösmarthy, Széchenyi, Deák Ferencz, PeAöfi) lesznek elnevezve, s ezenfelül határoztatott., hogy a kiépítés alatt álló itteni állami polgári iskola díszes épületét, mint a város millenniumi alkotását, márvány emléktáblával örökitendi meg. A díszközgyűlés után 9 órakor hálaadó isteni tisztelet tartatott valamennyi templomban, melyen az itteni állami és közigazgatási hatóságok, testületek, a tanintézetek növendékei, egyesületek stb. vettek részt. A hálaadó isteni tisztelet után d. e. 11 órakor a Piac-téren (most már Szent- István-tór) felállított gyönyörű tribün körül csoportosult a lelkesült közönség, a honnan Popovits Gyula főjegyző lelkes és hazafias szellemtől áthatott beszédjével megnyitotta az ünnepélyt, mire a tengernyi nép és a sok iskolás gyerek zászlókkal és nemzeti szinü jelvényekkel feldíszítve, mozsarak durrogatása közben, két zenekar által kisérve, körmenetben megindult, s a főbb utcákat végig járta. A körmenetet egy csapat lovas bandérium nyitotta meg, mely szintén zászlókkal és nemzeti szinü jelvényekkel volt ellátva. A körmenet körülbelül déli 12 órakor ért véget, a mikor a közönség ismét a Piac-téren fölállított tribün körül csoportosult. Itt az ünnepi beszédet Petrich Ferenc, volt országgy. képviselő, mondotta. Az ősz hazafi élénk színekkel festette a nemzet ezredéves történelmét, s beszédjét nem egyszer nagy éljenzés követte. A szép beszéd a király és a haza éltetésével fejeződött be, mire az ünneplő közönség java része a Büttl-féle vendéglőbe sietett, hogy a banketten részt vehessen. A bankett 2 órakor vette kezdetét. A bankett tartama alatt cigányok játszottak. A harmadik fogásnál fölemelkedett Daróczy Tamás s felköszön- tötte Ő felsége a királyt, és a királynét. Remek felköszöntőt mondott a hazára Horváth Sándor, majd Paks város közönségére Köhler Ferenc emelte poharát. Ezzel a hivatalos tósztok véget értek; de azért számos felköszöntő mondatott. így Szluha István a hölgyeket éltette; Novák Imre gyönyörű beszédjében az egyetértésre emelte poharát. Majd Daróczy Szluha Istvánt eltette. Ischida Arthur a honszeretet ápolására hívta föl a hölgyeket, — Hagymássy Károly Novák Imrére és Petrich Fe- rencrc, mint az 1848-iki idők dicső bajnokaira emelte poharát. Szép felköszöntőt mondott Fórdös Géza a földművelő osztályra, továbbá Kászonyi Mihály Popovits Gyulára, mint a városi ünnepélyek főrendezőjére. Majd több Ízben emelt szót Petrich Ferenc, Hagymássy Károly stb. A kedélyes lakoma 7 óráig tartott; de egyes csoportok azontúl is mulattak még. Este 8 órakor a gőzhajózási állomás közelében sikerült tűzijátékot rendeztek, melyet a Duna partjáról nagyszámú közönség gyönyörködve nézett. A millenniumi ünnepségek sorozatát szépen sikerült bál fejezte be a kaszinó tágas és ez alkalomra remekül feldíszített tánctermében. E sorok közléséből mindenki meggyőződést szerezhetett magának arról, hogy Paks város közönsége impozáns módon ünnepdte meg a honalapi- tás ezeréves évforduló ját. S mi, a kik eme 1 élek - emelő ünnepségek lefolyá-át szinről-szinre láttuk, attól az édes tudattól vagyunk áthatva, hogy e város vegyes ajkú lakossága a nagy nemzeti eszmékért és célokért nemcsak lelkesedni, de ha kell, tenni is tud. s Hőgyész. A hőgyészi elemi magán iskolában is szépen megünnepelték az ezredévet. A tanulók hazafias költeményeket szavaltak Pósától, lóth Kálmántól és Czuczortól, elénekelték a Hymnust és Szózatot, majd pedig a magyar nemzet ezredéves emlékét ismertető felolva>ást hallgatták végig! Az ottani izr. templomban is tartatott isteni tisztelet, a hol Goi- teni ubbi hazaszeretetre serkentő beszédet tartott. Pálfa. Pálfa község május 9-én igen szépen ülte meg az eziedéves ünnepélyt. Reggel 7 órakor a tanító urakkal az ólén vonultak az iskolás gyermekek mindannyian ünnepi ruhában, nemzeti kokárdával díszítve, Magyarország térképét felkoszoruzva, gróf Apponyi Géza Sió melletti jegenyósébe, hol a mái élőié elkészített emelvényen először a tanító urak fejtegették szép szavakban az ünnepély jelentőségét, majd a Hymnus és több hazafias dal el- óneklese u án 30 iskolás gyermek szavalt különféle hazafias költeményt, végre a polgári olvasókör elnöke mondott beszédet. 11 óra után kezdődtek a íopogós^ csárdások és tartott a jókedv a zöldben este 8 óráig. 8 óra után a Király és H.za éltetése között visszavonult a menet a községbe, hol a községi gyermekmenház udvarán szép kivilágítás mellett íeggelig folyt a jókedv és fogyasztották a pálíai karcost. 1896. május 17.
