Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. hogy a veszedelem pillanatában mindig te valál segítségünk, szirtünk, erősségünk, bizodalmunk szi­lárd vara.“ Beszéde további folyamán ecseteli, mily őszinte szivvel vesz részt hazája örömünnepén a magyar zsidóság, mely »nem száműzetést, de édes hazát, nem mostohát, de szerető jó anyát talált a magyar hazában.« Beszédét igy fejezte be : „Sokat gyalázták, sokat rágalmazták a zsidó­ságot ellenfelei, a iegképteienebb vádakat emelték ellene a különböző évszázadokban, de egyet nem tudtak ránk fogni legádázabb elleneink sem, egyet nem mertek állítani rólunk, mert mellettünk ta­núskodik a történelem, mellettünk a tények egész halmaza, nem tudták rank fogni azt, ami az ösz- szes bűnök között a leggaládabb, a legrutaüb : a hálátlanságot. Hosszú, szenvedósteljes történetében jól megtanult a zsidóság felejteni, felejteni a mél­tatlanságot és sérelmet, mit rajta elkövettek, de nem tanulta meg és nem fogja megtanulni soha: felejteni a jobbot, mely egyszer testvérileg nyujiatott feléje, avagy üszköt dobni a hajlékra, mely vendég- szeretöen fogadta egykor oltalmába. Mint magyarok és mint magyar zsidók egész szivvel es teljes lélekkel örvendünk tehát drága ha­zánk magasztos ünnepen, szivünk egész melegével fohászkodunk a világ mindenható urához hazaért, királyért: Királyok királya, világ ura, ki végtelen böl- cseségeddel és kifogyhatatlan kegyelmed szerint intézed és irányítod a nemzetek és fejedelmeik sor­sát, áldd meg bölcs és jóságos uralkodónkat, al­kotmányunk hű őrét, felséges királyunkat, I. Fe­renc Józsefet, áldd meg erővel, egészséggel, hosz- szu élettel. Áldd meg felséges jó királynénkat, Erzóbetet és az egész királyi családot. Tekints le szent lakhelyedből, az égről és áldd meg legszebb áldásoddal szeretett hazánkat: Magyarországot. Terjeszd ki reája mennyei oltal­mad védő szárnyait s óvjad, őrizzed azt. Adj neki tartós békességet, békét a külvilággal szemben, bé­két saját polgárai közepette. Add, hogy az uj év­ezredben, a melynek küszöbén im végtelen kegyel­medből állunk, hogy az uj évezredben e hazának minden fia át legyen hatva az igaz hazaszeretet szent szellemétől és egymást testvérekként szeretve, karöltve munkálkodjanak e haza felvirágoztatásán. Óvd meg e drága hon függetlenségét és önállósá­gát és ne engedd, hogy szolgaság avagy megaláz­tatás megbénítsa erejét. Adj termékenységet föld­jének, lendületet iparának, felvirágzást kereskedel­mének, fényt és dicsőséget irodalmának, tudomá­nyának és művészetének. Áldd meg mindazokat, kik hűséggel, odaadással és önzetlenséggel fára­doznak e haza javának előmozdításán. Áldd meg e vármegyét, tisztviselőit és lakóit. Áldd meg e gyülekezetét, mely megjelent szent színed előtt, hogy hálálkodjék néked azon különös gondoskodásodért, a melylyel drága hazánkat egy évezreden át megőrizted. Áldj meg minden embert s add, hogy min­den szívben a szeretet lelkülete, minden magyar­ban pedig a hazának önfeláldozó szere te te uralkod­jék Amen.“ Végül a templomi énekkar igen szabatosan elénekelte Zimay László: Királyhimnusát és ez­zel az isteui tisztelet véget ért. Döry Pál alispán és még többen igen szívélyes szavakban üdvözöl­ték a tudós rabbit pompás beszédeéi’t. A szegzárdi izr. népiskola folyó hó 12-én ünnepelte Magyarország ezeréves fennállását. Az iskolai ünnepségen az egész hitközs. elöljáróság, az iskolaszék, valamint nagyszámú közönség vett részt, mely lelkesen tapsolt és éljenzett minden egyes szereplő növendék szépen sikerült szavalatá­nak. Az ünnepélyt dr. Ungár Simon rabbis isko­laszéki elnök nyitotta meg szép, lendületes be­széddel. A szép készültséggel kidolgozott történelmi felolvasást Deutsch Lajos tanító tartotta; az egy­begyűltek az érdekes felolvasást lelkes éljenzéssel jutalmazták. Délután a tanulók zászlókkal és zene- kiséret mellett — nagyobb része magyar nemzeti ruhában — tanítóik vezetése mellett kivonullak a kápolnához, hol lenn, a forrás előtti téren, Garay Lajos bandája hangjai mellett csakhamar táncra perdültek előbb a kicsinyek, majd az időközben nagy számban odasereglett nagyok is. Az első tánc után az apróságot bő ozsonnában részesítették ré­szint az iskola által nyújtott, részint a szülők által magukkal hozott mindenféle jókból. Ezután ismét tánc következett esti 7 óráig. Igazán szép iskolai fegyelmezettségre vall az, hogy a gyermekek még a mulatság hevében sem tévesztették szem elől a példás magaviseletét és illemtudást, a mivel a rend feutartása körül buzgólkodó tanítók munkáját igen megkönnyítették. Bonyhád. A „Schwäbische Türkei“ székhelyén, Bony- hádon Magyarországnak ezeréves fennállása szintén megünnepeltetett és pedig e hó 9-én az összes is­kolákban, 10-ón a templomokban. Hogy az iskolai ünnepélyek között a gymnásium ünnepélye volt a legszebb és leglátogatottabb, azt mondanunk sem kell. A szépen diszitett tornacsarnok megtelt ün­neplő közönséggol ; a hazafias szellemtől áthatott tanulóknak szép szavalatait megtapsolta a hallga­tóság. Ezen ünnepélynek fénypontját Gyalog Ist­ván igazgatónak az ifjúsághoz intézett lelkesítő be­széde képezte. Az ünnepély végeztével a gymná- siumi ifjúság zászló alatt, katonai kettős rendek­ben, a tűzoltói zenekar kísérete mellett bejárta a város utcáit. A népiskolákban megtartott ünnepek között ki kell emelnünk az izr. iskolát, hol nem ejtetett más szó, mint magyar. A kath. népisko­lában Pintér József iskolaszéki elnök németül nyi­totta meg az ünnepélyt, Hoff er István igazgató- ta­nító németül olvasta fel a történetet, csak néhány nevet mondott magyarul; az ünnepélynek többi része azonban magyarul folyt. Sajnálattal kelle ta­pasztalnunk azt, hogy az ág. evang. népiskolában németül tartott meg az ünnepély. Vasárnap az összes templomokban hála is­teni tisztelet volt, melyeken bonyhádi Perczel Gyula cs. és kir. kamarás és Perczel Béla főszolgabíró diszmagyarban, a város többi értelmisége pedig ünnepi öltözékben vett részt A kath. templomban Czernohorszky József káplán gyönyörű szónoklatot tartott, melyből néhány idézetet kell felemlítenünk. Beszédét igy kezdte : »Ezen ünnepélyes pillanatban érzem különösen, mily boldog vagyok, hogy magyar­nak születtem. « Beszédét esküszerü imával fejezte be, melyben ez is volt: »Drága hazám tied va­gyok, tied leszek koporsóm bezártáig.t. Ezen magasz­tos egyházi szertartást megzavarta Pintér József esperes-plébános, ki a mise végeztével felkiáltott a khórusra, hogy az orgona hallgasson el; de a kán­tor, ki nem volt előre értesítve a „Te Deum“ -ról, nem hagyta abban az orgonálást, és igy a „Te Deum“ el is maradt. A kath. egyházi szertartás után a két protestáns templomban volt hála isteni tisztelet, még pedig németül. Az izr. rabbinak ma­gyar szónoklata szintén nagyon szép volt. Délután 3 órakor az ipar- és kereskedelmi iskolában dr. Schweiz Antal szép megnyitó beszédén kívül So­mogyi János igazgató mondott hazafias beszédet. Este Hoffer József kereskedő üzlete előtti teret zászlókkal és lampionokkal feldíszítve görög tűz­zel világította meg, a tűzoltói zenekar pedig taka­ródét fújt. Bátaszék­A bátaszéki népiskola millenniumi ünnep­sége múlt szombaton folyt le. Heggel a 8 órai mise után a gyermekek tanítóikkal a városháza udva­rába vonultak, hol a tulajdonképeni ünnepség kez­dődött. A bátaszéki tanítói kar, a magyarság szem­pontjából oly fényes ünnepséget rendezett, mely­nek párja az országban sehol sem volt. A magyar­nyelven szónokló németajkú gyermekek oly tiszta magyarsággal szavalták el a magyar hazafias ver­seket, hogy a magyarul nem tudó szülők öröm­mel kiáltottak fel: „ Wir haben doch verstanden A Délután a kövesdi erdőbe vonultak ki, s a szülők­kel és vendégekkel körülbelül 3000-en lehettek. Este pedig több száz kocsin szállították haza a kirándu­lókat. Ezen és másnapokon az összes középülete­ken és számos magánházon igen sok nemzeti zászló hirdette Báttaszék hazafias lakosságának nemzeti közörömét. Itt különösen kell konstatál­nunk, hogy a bátaszéki hazafias érzelmű tanítói kar, ólén Dörnyei Ferenc igazgatóval megragad minden egyes alkalmat, hogy a nemzeti közünne­pek fényét, hazafias ténykedésével, mindenh^ in­tenzívvé emelje. Paks. Paks város nagy lelkesedéssel ülte meg az ezred évet. Úgyszólván minden házon lengett a nemzeti lobogó. Május hó 9-én valamennyi iskola hazafias ünnepélyt rendezett, melyen nagyszámú közönség vett részt. Másnap, azaz május 10-ón reg­gel 8 órakor a város díszközgyűlést tartott, melyen Szluha István, a kerület országos képviselője dísz­magyar ruhában jelent meg. A díszközgyűlésen, mely igen látogatott volt, határozattá emeltetett az, hogy Paks város főbb utcái jeles férfiak nevéről [Szent-István, Kossuth Lajos, Eötvös, Vörösmarthy, Széchenyi, Deák Ferencz, PeAöfi) lesznek elnevezve, s ezenfelül határoztatott., hogy a kiépítés alatt álló itteni állami polgári iskola díszes épületét, mint a város millenniumi alkotását, márvány emléktáblával örökitendi meg. A díszközgyűlés után 9 órakor hálaadó isteni tisztelet tartatott valamennyi templom­ban, melyen az itteni állami és közigazgatási ható­ságok, testületek, a tanintézetek növendékei, egye­sületek stb. vettek részt. A hálaadó isteni tisztelet után d. e. 11 órakor a Piac-téren (most már Szent- István-tór) felállított gyönyörű tribün körül csopor­tosult a lelkesült közönség, a honnan Popovits Gyula főjegyző lelkes és hazafias szellemtől átha­tott beszédjével megnyitotta az ünnepélyt, mire a tengernyi nép és a sok iskolás gyerek zászlókkal és nemzeti szinü jelvényekkel feldíszítve, mozsarak durrogatása közben, két zenekar által kisérve, kör­menetben megindult, s a főbb utcákat végig járta. A körmenetet egy csapat lovas bandérium nyitotta meg, mely szintén zászlókkal és nemzeti szinü jel­vényekkel volt ellátva. A körmenet körülbelül déli 12 órakor ért véget, a mikor a közönség ismét a Piac-téren fölállított tribün körül csoportosult. Itt az ünnepi beszédet Petrich Ferenc, volt országgy. képviselő, mondotta. Az ősz hazafi élénk színekkel festette a nemzet ezredéves történelmét, s beszéd­jét nem egyszer nagy éljenzés követte. A szép be­széd a király és a haza éltetésével fejeződött be, mire az ünneplő közönség java része a Büttl-féle vendéglőbe sietett, hogy a banketten részt vehes­sen. A bankett 2 órakor vette kezdetét. A bankett tartama alatt cigányok játszottak. A harmadik fo­gásnál fölemelkedett Daróczy Tamás s felköszön- tötte Ő felsége a királyt, és a királynét. Remek felköszöntőt mondott a hazára Horváth Sándor, majd Paks város közönségére Köhler Ferenc emelte poharát. Ezzel a hivatalos tósztok véget értek; de azért számos felköszöntő mondatott. így Szluha István a hölgyeket éltette; Novák Imre gyö­nyörű beszédjében az egyetértésre emelte poharát. Majd Daróczy Szluha Istvánt eltette. Ischida Arthur a honszeretet ápolására hívta föl a hölgyeket, — Hagymássy Károly Novák Imrére és Petrich Fe- rencrc, mint az 1848-iki idők dicső bajnokaira emelte poharát. Szép felköszöntőt mondott Fórdös Géza a földművelő osztályra, továbbá Kászonyi Mi­hály Popovits Gyulára, mint a városi ünnepélyek főrendezőjére. Majd több Ízben emelt szót Petrich Ferenc, Hagymássy Károly stb. A kedélyes lakoma 7 óráig tartott; de egyes csoportok azontúl is mu­lattak még. Este 8 órakor a gőzhajózási állomás közelében sikerült tűzijátékot rendeztek, melyet a Duna partjáról nagyszámú közönség gyönyörködve nézett. A millenniumi ünnepségek sorozatát szépen sikerült bál fejezte be a kaszinó tágas és ez alka­lomra remekül feldíszített tánctermében. E sorok közléséből mindenki meggyőződést szerezhetett magának arról, hogy Paks város közön­sége impozáns módon ünnepdte meg a honalapi- tás ezeréves évforduló ját. S mi, a kik eme 1 élek - emelő ünnepségek lefolyá-át szinről-szinre láttuk, attól az édes tudattól vagyunk áthatva, hogy e város vegyes ajkú lakossága a nagy nemzeti esz­mékért és célokért nemcsak lelkesedni, de ha kell, tenni is tud. s Hőgyész. A hőgyészi elemi magán iskolában is szépen megünnepelték az ezredévet. A tanulók hazafias költeményeket szavaltak Pósától, lóth Kálmántól és Czuczortól, elénekelték a Hymnust és Szózatot, majd pedig a magyar nemzet ezredéves emlékét is­mertető felolva>ást hallgatták végig! Az ottani izr. templomban is tartatott isteni tisztelet, a hol Goi- teni ubbi hazaszeretetre serkentő beszédet tartott. Pálfa. Pálfa község május 9-én igen szépen ülte meg az eziedéves ünnepélyt. Reggel 7 órakor a tanító urakkal az ólén vonultak az iskolás gyerme­kek mindannyian ünnepi ruhában, nemzeti kokár­dával díszítve, Magyarország térképét felkoszoruzva, gróf Apponyi Géza Sió melletti jegenyósébe, hol a mái élőié elkészített emelvényen először a tanító urak fejtegették szép szavakban az ünnepély jelen­tőségét, majd a Hymnus és több hazafias dal el- óneklese u án 30 iskolás gyermek szavalt különféle hazafias költeményt, végre a polgári olvasókör el­nöke mondott beszédet. 11 óra után kezdődtek a íopogós^ csárdások és tartott a jókedv a zöldben este 8 óráig. 8 óra után a Király és H.za élte­tése között visszavonult a menet a községbe, hol a községi gyermekmenház udvarán szép kivilágítás mellett íeggelig folyt a jókedv és fogyasztották a pálíai karcost. 1896. május 17.

Next

/
Thumbnails
Contents