Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
TOLNA VÁBMEOTE. 2.__________________________________________ jón. Az elődök nnilasztásának kirívó szégyenköveként fog ez ott disztelenkedni továbbra is! A nagy szabadsághős, béri Balogh, Ádám emlékének megörökítése szintén szép és kívánatos volna; de hát a mostani szűk anyagi viszonyok mellett be kell érnünk azzal a szerény emlékkel, melyet a természet és a kegyeletes hagyomány emelt a lánglelkü hazafinak, a csonkán, de azért még mindig élve álló Balogh-fával. Bezerédj István emlékének és érdemeinek megörökítése azonban az adott viszonyok között kivihetőnek látszik. S Bodnár István, a kaszinó jegyzője, ennek létesítése érdekében adott be Pápé Dénes indítványából kifolyólag egy határozati javaslatot, mely ekként szól : A szegzárdi kaszinó választmánya a benyújtott indítványt örömmel teszi magáévá s addig is, a mig a megindítandó országos mozgalom a szobor-bizottságnak szélesebb arányú kiegészítését tenné szükségessé: már most ideiglenes szoborbizottsággá alakul s a gyűjtést megkezdi. De, mert Bezerédj István nemes alakja sokkalta nagyobb, mintsem, hogy egy vármegye szűk határából ki ne látszanék s egész országon átia- gyogni ne bírna, és mert kivált a mai haladásnak nincs számot tevő intézménye, maradandóbb alkotása, mely léteiét, virágzását fokozatos fejlődését ne az ő általa vallott közteherviselési eszme diadalra jutásának köszönhetné, a szegzárdi kaszinó választmányának az a véleménye, hogy Tolnamegyének, sőt a mai Magyarországnak, mely éppen a közteherviselés elvén nőtt és nőhetett csak nagyra, ez a jelenlegi lélekemelő nemzeti ünnepe nem teljes, mert egy név, egy alak, egy örökre élő eszme: Bezerédj István kimaradt belőle ; felkérni határozza tehát Tolnavármegye törvényhatósági bizottságát, a hivatalos vármegyét, mint a mely közvetlen közelről nem egyszer látta és érezte ama lelkes kor hazafias láugolásu szereplői közül is kinőtt ideális léleknek magas szárnyalását, hogy a megindítandó országos mozgalom sikerre vezetéséhez a maga hathatós anyagi támogatása mellett erkölcsi támogatásával is járuljon s tegye lehetővé, hogy a megpendített eszme a vármegye határán túl is got, mint mink. — Gondolá és okos fejecskéjében ravasz tervet forralt. — Nos, uraim és hölgyeim, — kiáltá a társaság közé lépve, — mit gondolnak egy parthie lawn-tennishez. A tervet nagy ujjongással fogadták el. — A park mögött pompás lawn-tennis-groun- dom van — folytatta Ilonka, — ha az erdei utat választjuk, egy negyed óra múlva érünk oda, de a hogy én szoktam menni, öt percig sem tart. A kert alatt egy tó van, a ladikok a parthoz vannak kötve, átevezünk és huss — öt perc múlva vígan üthetjük a labdát. — De csak nem fogsz egyedül átevezni, — kérdé egyik barátnője, a ki nem hódolt úgy a sportnak, mint Ilonka. — Világért sem, minden leány választ egy gavallért — én már választottam is . . . Marosi doktor ur, szabad kérnem. Marosi reszketett a dühtől. Még ezt is I De aztán eszébe jutottak Seneca, Marc Aurél és több jeles antik alakok, a kik mind közömbösen vették a sors mindenféle csapásait, és szótlanul meghajolva Ilonka kisasszony előtt, engedelmesen foglalt helyet a ladikban. Ingott-ringott a csolnak, siklott vígan tova, midőn egyszerre Ilonka örömteljesen felkiáltott és ragyogó szemekkel mutatott egy a viz közepén úszó nagy, fehér virágra. — Ah, egy vizi rózsa, milyen nagy ritkaság. Ujjongott a leányka örömteljesen. — Nos igen, egy vizi rózsa, hogy lehet már ennek ilyen gyermekesen örülni. Dörmögött visz- sza Marosi doktor ur. — Nem érti? Oh! egy vizirózsa maga a boldogság, suttogá a furfangos leányka ravasz kellő terjesztésben és pártfogásban részesüljön, igy körlevél utján adakozásra s mi főáltalános gyűjtésre hívja fel Magyarország valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságát és a szabad polgárok ezreit, akiket egy alkotásra szerencsésebb pillanat csak hosszú évek után juttatott ama jogokhoz, melyet történetünk e nagy alakja nekik évekkel azelőtt már önként megadott; s még ebben az évben sürgős indítványt nyújtson be a jelenleg is fennálló és működő millenniumi országos bizottsághoz, kifejtvén benne azt,, hogy ha történelmileg nevezetes helyeink, férfiúink országos alapból emléket és szobrot nyerhettek, egy szerény morzsát Bezerédj nemes alakja is megérdemel, mert ha a honszerzésbeu nem, a haza megtartásában — a mai szilárd alap lerakásában — tevékeny része volt. Az ő neve a hazai történetben fényesség, szereplése nyomot hagyó, örökké emlékezetes, az ezredóvi ünnepséget rendező országos bizottság tehát a közköltségen létesítendő emlékművek közé az ő szobrát is bátran felveheti s a megindult mozgalmat legalább némi anyagi, de annál nagyobb erkölcsi támogatásban részeltetheti, mert a nemzet nagyságának, dicsőségének hirdetésére egy-egy alkalmasabb, nemesebb, igazabb tárgyalak, eszme nem igen kínálkozik, mint Be- zeródj István, az első jobbágyszabaditó, az első nemes közteherviselő örökéletü, fenséges alakja 1 A javaslatot a választmány is tetszéssel fogadta; Simontsits Elemér, vármegyénk főjegyzője, lelkes szavakkal pártolta az eszmét, s azt indítványozta, hogy az országos gyűjtés sikere érdekében a kaszinók, társaskörök és egyletek is felszólittassanak adományok gyűjtésére, hogy a szobor fölállításának eszméje rövidebb idő alatt megvalósítható legyen. Totth Ödön, Biróy Béla s több választmányi tag szintén támogatták Bodnár javaslatát, s igy a választmányi ülés el is határozta, hogy a május 31-éré összehívandó rendkívüli ülésen a szobor létesítését Bodnár indítványa értelmében javaslatba fogja hozni s a gyűjtést a kaszinó 500 frtos adományával fogja megkezdeni. A kaszinó választmányának ezt a hazafias elhatározását a legőszintébb örömmel kell üdvözölnünk, mert ezzel ismét tamosolylyal, szakítsa le doktor ur nekem, csak reményiem, teljesíteni fogja kérésemet. Nemet mondani lehetetlen volt. István urnák ismét Harc Aurél jutott eszébe és kihajolva a csónakból, halálmegvetéssel nyúlt a kelyhót kívánatosán kitáró rózsa után. Ebben a pillanatban a ladik nagyot billent és a doktor ur egész hosszába vágódott belé a hűvös átlátszó hullámokba. Ilonka kisasszony ugyanis, midőn a doktor a rózsa után uyult, az evezőt a csolnak alá dugta, úgy hogy a katasztrófának okvetlenül be kellett következni. Marod, aki úszni nem tudott, kétségbeesetten küzdött és ha Ilonka meg nem ragadja és a partra nem úszik vele, okvetlenül a halál fia. A társaság nagy éljenzéssel fogadta a bátor életmentőt, Marosi pedig dideregve, szégyenkezve állott előtte. — Lonka kisasszony 1 — Szólt végre kö- nyörgo\ hangon — ön megmentette az életemet, akarja e, hogy egészen és örökre önnek áldozzam azt ? — De uram — kacagott fel győzedelmesen Ilonka — mit gondol, egy nő, aki úszik, toruászik és lovagol . . . mit fog mondani a tanári testület? Marosi pirulva ismert saját szavaira és halkan súgta Ilonkának : — Egy egész hosszú élet, azt hiszem elegendő lesz arra, hogy bebizonyítsam, mennyire megváltozott véleményem a sport hölgyek iránt; akarja ? Ilonka szótlanul hajtotta meg fejét, szemeiben ott volt az üdvösséget Ígérő igen. nujelét adta annak, hogy Szegzárd intelligens társadalmában a neki juttatott vezérszerepet méltóan tudja betölteni, s az ő körükben minden hazafias mozgalom lelkes támogatásra talál 1 Hisszük és reméljük, hogy Bezerédj Isván emléke a szegzárdi kaszinó aegise alatt nemsokára Garay János szobra mellett Szegzárd egyik díszét fogja képezni. ^ __ VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság május havi ülése holnap, május 11-én, fog megtartatni. — Tiszteletbeli orvosok. Gróf Széchenyi Sándor a tavaszi rendes közgyűlésen nevezte ki a tiszteletbeli fő- és járásorvosokat, mert a rendes tisztujitáskor még nem volt kellőkép tisztába hozva az a kérdés, vájjon a tiszti orvosoktól mely időponttól követelendő a kinevezés alapfeltétele gyanánt előirt szakvizsga. Tiszteletbeli főorvosokká kineveztettek-. dr. C-yörky Lajos, Dr. Hevesi Gyula, dr. Láng Frigyes, dr. Pinnger József, dr. Kohn Gábor, dr. Korbuly Sándor és dr. Drágíts Imre. — Tiszteletbeli járás orvosokká -, dr. Lévay Ignác, dr. Kiss Miksa, dr. Spiegl Armin és dr. Kiss István. — A megyei tisztviselők és a millenium. Maros Tordavárraegye folyó hó 8-án tartó"t rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy a millennáris közgyűlésen Fülöp Albert kir. tanácsos javaslatot tesz az iránt, hogy a millennáris óv a tisztviselőknek nyugdíj szempontjából öt évnek számíttassák be, mint azt már a legtöbb törvényhatóság határozattá emelte. — Körmöcbánya város képviselő testülete folyó hó 4-én tartott közgyűlésén meglepő nagylelkűséggel járt el tisztviselőivel szemben, a közgyűlés ugyanis egy havi fizetést szavazott meg minden alkalmazottjánál de még a nyugalmazottaknak is milleniumi ajándékképen és azonkívül kimondotta, hogy ez az év kétszeresen számit a nyugdíjba. — Közigazgatási elvi jelentőségű határozatok. Fóldmivelésügyi miniszter: 20268/96. Mezei- ut megszükilése, rongálása vagy irányának megváltoztatása által elkövetett mezőrendőri kihágás esetén a marasztalt a büntetésen felül az ut helyreállítására is kötelezendő. — Belügyminister: 377/96. Yörhenyben megbetegedett gyermekeknek engedély nélkül más házba átszálittatása kihágást nem képez. Az 1894. évi 91955. sz. belügyminiszteri rendelet a di ftéri a és torokgyík kórban szenvedőkre Írja elő a hatósági engedélyt. — Vallás- miniszter: 4511/96. Felső népiskola elvégzése a köztisztviselői minősítés szempontjából egyenlő értékű a polgári iskola IV. osztályának elvégzésével. Fóldmivelésügyi miniszter: 100459/95. A törvényhatósági állatorvosokat azon hivatalos teendők ellátása után, melyeket a törvények kizárólag működési körükbe utalnak, külön díjazás, utiátalány élvezete esetén pedig fuvar nem illeti meg ; mig a hasznos házi állatok tavaszi megvizsgálásakor felmerülő kiadásaik fedezésére külön díjazhatok, a mely díiazások legmegfelelőbben szabályrendeleti utón íendezhetők. — Kereskedelemügyi miniszter: 25410/96. Saját használatra szolgáló komp hatósági engedély nélkül való felállítása, ha az által a hajózás, tutajozás és fausztatás gátolva nincsen, ut- rendőri kihágást (1890. évi I t. c. 138. §.) nem képez. Tolnavármegye törvény hatósága területén f. évben működő adól'elszólamlási bizottságok: I. Az adófelszúlamlási bizottságba A) Rendes tagokul : a föld- és házbirtokusok, illetve kereset- és tőke-kamatadó kötelesek sorából Török Béla és Leopold Sándor; — a bánya szakértők sorából Riegel Antal és Ziernfeld Annin. B) Póttagokul : ■ T,a házbirtokosok stb. sotából dr. Müller Janos es Goldberger J. Mór; — a bánya szakértők sorából : Perczel József és Rück Alajos. II. A bonyhádi adókivet'ó bizottságba pedig '■ A) Rendes tagokul: Kühnel Ferenc és Theuerle Jakab. B) Póttagokul : Leopold Károly és Thury Pál bányatulajdo- nosok illetve szakképzett bányászok egyhangúlag I megválás/tattak. J 1896. május 10.
