Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-03 / 18. szám
1896. május 8. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Vigyázatlanság áldozata. Főglein János, szegzárdi legény a napokban bort szállított kocsiján. A kocsi elé két tüzes honvédló volt fogva, melyek folyton rugkapálóztak s alig várták az indulást. A legény azonban mégis csapkodta őket korbácsával, talán nem is gondolva arra, hogy menynyire ingerli ezzel a lovakat. Ezek természetesen minden csapás után indulni akartak, de a legény keményen fogta a gyeplőt. Végre az egyik ló türelmét veszítve, hátra rúgott s oly szerencsétlenül találta a legényt, hogy kopoyája megrepedt. Eszméletlen állapotban szállították haza és ha talán életben marad is, egyik szemét biztosan elveszti. — Gyilkos toronyóra. Kakasdon a napokban a mise alatt egy polgárember éppen a torony alatt térdelt s imádkozott, midőn hirtelen lezuhant a toronyóra vassulya és a szerencsétlen embert úgy találta a fején, hogy az eszméletlenül összerogyott. Most a halállal vivődik. — Após és vő. Grosch György, szárazdi lakos nem jó viszonyban élt vejével, Fái Jánossal. A perpatvarnak, czivakodásnak nem volt se vége, se hossza. Minden uj meg uj nap meghozta a maga veszekedését. Végre a vő unta meg a dolgot s elhatározta, hogy véget fog vetni neki. Egyik múlt éjjel megleste, mikor apósa hazajött a mezőről és baltával orozva hátulról úgy fejbe ütötte, hogy az öreg földhöz vágta magát s meg sem mozdult többet. A vő pedig ott hagyta s nyugodtan hazament. Midőn pedig arramenők az öreget megtalálták és hazaszállították, a vő lármázott legjobban, hogy el kell fogni a gyilkos gazembert. El is fogták csakhamar ; mert Fái sietségében — ott felejtette a baltát, amelylyel apósát"fejbe vágta. Letartóztatták s átadták a gyönki kir. járásbíróságnak. — Lakásváltoztatás. Dr. Pápé Dénes, ügyvéd irodáját és lakását Szent-György napján a Fe- /öj-féle Bélatéri házba helyezte át. — Nagyszerű uj épitmény Budapesten. Az újonnan épnlt Grand Hotel Royal Budapesten, fényes, a fővárosban még nem létezett berendezésével a modern Budapest egyik főlátványosságát képezi. Az előkelő közönség a székesfővárosban most oly szállodát nyert, mely Európa legpazarabban berendezett szállodáival kiállja a versenyt. Ray műépítész Budapestet oly szállodával gazdagította, melynek kényelmes és elegáns berendezése hivatva lesz, a benne lakónak budapesti tartózkodását minél kellemesebbé tenni. A szálloda vezetése Glück Ernő igazgató ur kezeiben nyugszik, ki a külföld legelőkelőbb szállodáit tanulmányozta, és igy biztosítékot nyújt, hogy még a legnagyobb igényű vendéget is ki fogja elégíteni. A millenniumi ünnepélyek alkalmával előrelátható tolulás folytán tanácsosnak tartjuk szobákról már előre gondoskndni. IjegujabI). A „Tolnavárinegye“ eredeti táviratai. Az ezredéves kiállítás megnyitása. A megnyitás előtt. Budapest. (Felad. 1 óra.) Már a kora reggeli órákban ünnepi ruhában öltözött sokaság ellepte a kiállításhoz vezetett pazarul díszített utcákat. Az idő előrehaladtával a tömeg óriasian nő ; 10 órakor az utakat elzárják, a házak, zász'ó, virág, szőnyeg és drapéria díszítésben túltesznek egymáson ; az idegenek száma közel 100,000. 8 órakor kezdődik a meghívott vendégek felvonulása. Maga á kiállítás nagyszerű képet nyújt. Az iparcsarnok s a pompás királyi sátor előtt összegyűltek a megérkezett fő- herczegek és főherczegnók, osztrák miniszterek nejeikkel, a diplomatiai kar hölgyeikkel, kivéve a szerbeket, jobbra a sátortól a főrendiház és a bécsi urakháza küldöttei, balra a képviselőhöz és osztrák küldöttek ; mögötte az egyházfők, a legfelsőbb számszék, felsőbb bíróságok, egyetem, főváros, egyletek, megyék, városok, minisztériumok küldöttei; másik oldalon a tábornoki kar, magasabb katonatisztek és kiállítók. — Az egész tért körül övedző 12 tribünön elegáns közönség, notabilitások fényes magyar, a hölgyek pedig látogató öltözékben kalappal jelentek meg. A megnyitás. Pontban 11 órakor zugó éljenzés jelezte a királyi pár megérkezését. Ezután Dániel megtartotta beszédét. Ő Felsége j lelkesült éljenzéssel fogadott válasza után nyomban eldördültek a citadella ágyúi. Az ! énekkarok elénekelték az ez alkalomra szer- 1 zett ünnepi hymnusl, mire a kiállítás ösz- szes harangjai megkondultak. A kiállítás megtekintése. 0 felsége erre Dániel miniszter kalauzolása mellett az uralkodó ház tagjaitól, és a meghívottaktól kisérve megkezdte körútját, mig a felséges asszony a körmenet megkezdése előtt visszatért a királyi lakba. A királyi pavillonban ő felsége cerclét tartott, s aztán folytatta körútját, az iparcsarnok, a borászati pavilion, a horvátok; József főherceg és a hadsereg kiállítását tekintette meg. A felség mindent behatóan megszemlélt s többször kifejezte elragadtatását és megelégedését, számos kiállítót megszólítással tüntetett ki. Ezután a király és az uralkodó ház tagjai visszatértek a váriakba. Evvel _ a kiállítási megnyitási ünnep véget ért. 0 felsége huszár tábornoki egyenruhát, a királyné fekete ruhát viselt, ügy a király, mint az uralkodóház többi tagjai az egész utón sűrű sorfalat képező tömeg által, lelkesült, szivből jövő ovációkban részesültek. A megnyitási ünnepély után a kiállítást a közönség óriási számban felkereste. Délután a királynál családi ebéd volt, melyen az összes főhercegek részt vettek. Este az operában díszelőadás, melyen részt vesznek az uralkodóház, a diplomáciai kar, a miniszterek, a parlamentek képviselői, a tábornoki kar, magasabb hivatalnokok s előkelő notabilitások; ugyancsak este az egész város fényesen kivilá- gittatik, mi sohasem látott szemkápráztató képet nyújt. — (Budapest, feladatott 1 óra 30 perckor.) Dániel Ernő, kereskedelmi miniszter a kiállítás megnyitásakor a következő beszédet mondotta-. Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! A mindenható kegyelme megengedte, hogy teljes erőben és virágzásban érhesse meg ez az ország az ezredévnek ünnepét. A sorsnak különös kegye, mert hiszen csodálatra méltó, hogy ezt az országot, melyről a történelem múzsája följegyezte, hogy századokon át a nyugati kultúrának a megsemmisülés ellen védbástyája volt, melyen az egykor hatalmas keletnek ereje megtörött, hogy ezt az országot a világtörténelmi események vészes hullámai el nem sodorhatták. A távol keletről őserejének birtokában bevándorolt maroknyi nép megmutatta a művelt nyugat- ! nak, miként tudott évszázadokon, egy ezredéven át, sok viszontagságon keresztül fennálásért küzdve államot szervezni. Az utódok meg fogják mutatni, hogy azt békés munkával, művelődés eszközeivel biztosítani is' tudják. Kettős öröm tölti el e nemzedéket azért, hogy a gondviselés éppen azon fejedelmének jogara alatt engedi szeretett hazájának ezredévét megünnepelni, kinek bölcs uralkodása alatt az alkotmányos közélet legszebb betetőzését, hogy a kultúra e szép hazának minden intézményeiben a legerőteljesebb fellendülést nyerte. A nemzet fiai e lélekemelő ünnepélyes alkalomkor gyönyörködni óhajtottak a dicső múlt emlékein is és képet nyerni a jelenről, ezért vannak itt ma körülöttünk felhalmozva a letűnt idő dicsőség koszo- ruzta fegyvere és harci lobogója és mellettük a jelen békés munkájának fegyverei; amazokat elhoztuk a templomokból is, melyekben egykor a nemzet harci győzelméért fohászkodott, ezeket elhoztuk a munkának templomaiból, bizonyságául annak, hogy ez a nemzet megértette a legújabb kor szavát is, és újabb hivatását is fényesen fogja betölthetni. Igazolja ezt a kiállítás is, mely az egész ország mai fejlettségét tükrözted. vissza. Kiállítást létrehozni az egész ország teljes szívvel, lélekkel egyaránt igyekezett. De a legigazibb és legbensőbb hála rezdült meg mindannyiunk lelke mélyében a felett, hogy a nemzet koronás királya, mint a legelső magyar, a nemzet rajongó szeretetével övezett felséges királyné és a fenséges uralkodóház tagjai a kiállítás fényét, díszét, nagyságát, ragyogását, legkegyesebb közreműködésükkel és mai legmagasabb személyes megjelenésükkel is emelni méltóztat- tak. A fő- és székváros, az ország szive, szivének minden dobbanását leteszi ma az egész ország, de minden igaz magyar ma saját szivében is azt az óhajtást táplálja, hogy Isten áldása legyen tpvábbi beláthatatlan századokon át Szent István koronája országai és dicső királya fellett, kinek korszakos uralkodása alatt sikerült a második ezredév biztos alapjait megvetni. Ezek után azon esedezéssel járulok Császári és apostoli királyi Felségedhez, hogy a legmagasabb védnöksége alatt álló ezen ezredéves országos kiállítást legkegyelmesebben megnyitóinak nyilvánítani méltóztassék. Budapest. (Felad. 1 óra 50 p.) A király- válasza. O Felsége a miniszter szavaira következőleg válaszolt: „Örömteljes érzelmektől áthatva jelentünk meg e történelmi időszakot jelző kiállítás megnyitásán. Különösen fokozza pedig ez örömöt, hogy a magyar állam ezeréves fennállásának dicsőítésére a hasznos munka, a szellemi és anyagi teremtőerő évszázados fejleményeik bemutatásánál ily valódi békeünnepély áll első sorban. A kiállítás, mint reményiem, tanúsítani fogja ország-világ előtt, hogy a magyar nemzet fentartván ez államot, sok viszontagság között dicsőségesen egy évezreden át nem csak a harctéren tudta vitézségével a trónt és hazáját mindenkor megvédeni, hanem a mivelődés terén is méltó helyet vivott ki magának és foglalhat el a művelt nemzetek között. Tanúsítani fogja továbbá azon buzgalmat és áldozatkészséget, melvlyel az egész ország e kiállítás létrehozatalán fáradozott, valamint a külföldnek azon hálára kötelező készségét és rokonszenvét, melyet az sok értékes és történelmünk szempontjából megbecsülhetlen tárgynak e kiállítás számára történt átengedése által nyilvánított; és tanúsítani fogja végre, hogy habár a politikai küzdtéren sokszor különböző és eltérő utakat választanak is hazafias érzelmeik érvényesítésére: a magyar szent korona iránt való hűségnél, a hasznos munkánál, a tudományok terjesztésénél s ez által az ország javának és dicsőségének előmozdításánál a hazának minden polgárát egyesítve és teljes egyetértésben találjuk. Őszintén kívánom, hogy ezen összhang és testvéries egyetértés terjedjen ki áldásthozólag mindarra, ami szeretett Magyarországom boldogságára és jövőjének biztosítására szolgálhasson, s hogy az eddig elért siker minden elbi- zakodás nélkül inkább hathatós ösztönül szolgáljon a további munkásságra és haladásra, kérvén Istent, hallgassa meg ese- dezésünket s kisérje áldásával és oltalmával e kiállítást, amelyet ezennel meg- nyitottnak nyilvánítok!“ A ministerelnök kitüntetése. Mint a leghitelesebb forrásból értesülünk, Ő Felsége — Bánffy báró miniszterelnököt a Lipótrend nagykeresztjével tüntette ki. . TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzöd bűnügyek: 1896. évi május hó 5-én. Varga Eszter, Kálód Anna ellen magzat el- hajtás miatt. Tuller István, Takács Katalin és Berényi Mihály ellen lopás miatt. Molnár Miklós ellen zsarolás miatt. 1896. évi május ho 7-ón . Polonyi Mártonné és Balika Andrásné ellen vallás elleni vétség miatt. Tóth István ellen okirat hamisítás miatt. Pilla M. Sándor ellen súlyos testi sértés miatt Tóth Erzsébet ellen sikkasztás miatt.
