Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-03 / 18. szám

1896. május 8.

Iskolai ünnepélyek Szegzárdon.

A szegzárdi iskolák millennáris ünnepélyüket miniszteri rendelet szerint május hó 9-én tartják meg, mely napon reggeli 8 órakor a belvárosi templomban a növendékek részére ünnepélyes hálaadó istenitisztelet lesz. Utána megtartják az egyes iskolák programmszerü ünnepélyeiket. — A polg. fiúiskola ünnepélye közvetlenül mise után 9 órakor veszi kezdetét. Műsora a következő : Hymnus. Énekli az egész ifjúság. Megnyitó beszéd. Inczédy : Ezer év, szavalja Pécsi György. Móra István : Ima, szavalja Eisler Manó. Nagy József: Nemzeti dal, előadja az ifj. dalkör. Pósa Lajos : A magyar zászló, szavalja Holub József. Mi a haza ? szavalja Sche- lesznik Károly. Tied vagyok, tied hazám, előadja az ifjúsági dalkör. Beethoven: Hymnus az éjhez, előadja az ifj. dalkör. A honfoglalás, felolvassa Kardos Ignác. Petőfi: A magyarok istene, szavalja Nagy Bertalan. Magyar dalok, előadja a dalkör. Cucor : Hunyady, szavalja Strasser Adolf. Lévay: Hazám, szavalja Iczelt Miksa. Királyhymnus, előadja a dalkör. Tóth Kálmán : Ki volt nagyobb ? szavalja Fi- schof Manó. Bajza : Ébresztő, szavalja Müller Menyhért. Záróbeszéd. Szózat, énekli az egész ifjúság. Délután, kedvező időjárás mellett, tánccal egybekötött majális lesz, (valószínűleg a vám-erdőben), melyben mérsékelt belépti dij mellett felnőttek is részt vehetnek.

A szegzárdi polgári leányiskola ünnepélye szintén reggel, 8 órai isteni tisztelettel kezdődik. A tulajdonképeni iskolai ünnepély pedig közvetlenül a fiúiskolái ünnepély befejezése után veszi kezdetét. Műsora a következő : 1. »Hymus.« Éneklik az iskola növendékei. Megnyitó beszéd 2. »Magyar ábránd« Gaál Ferenctől. Előadja zongorán Urtika Emilia II. oszt. tanuló. 3. »Ezer év« Inczédy Lászlótól. Szavalja Várkonyi Margit III. oszt. tanuló. 4. »Hunyadi induló.« Előadják zongorán Kardos Boriska

II. oszt., Lőwy Erzsi II. oszt. és Malicsek Jolán IV. oszt. tanulók. 5. »A haza« Pósa Lajostól. Szavalja Berger Teréz III. oszt. tanuló. '6. »Tied vagyok.« Dopplertől. Éneklik az iskola növendékei. 7. »Régi magyar dalok« Káldy átiratában. Előadják zongorán Hilbert Jolán IV. oszt. és Bátori Paula III. osztályú tanulók.8. »Magyar leány.« Reviczky Gyulától. Szavalja Urbanics Sarolta I. oszt. tanuló. 9. »Népdalok.« Előadja, zongorán Stann Anna IV. osztályú tanuló. 10. »A vándori fogolynő.« Tárkányi Bélától. 11. »Népdalok.« Éneklik az iskola növendékei. Alkalmi beszéd. 1. »Oly régen epedtünk e népért.« Éneklik az iskola növedékei. 2. »Bihari Primatiális Magyarja.« Zsadányi Ármándtól. Előadják hegedűn Török Sarolta, zongorán Schmidt Margit IV. oszt. tanulók. 3. »Magyar hölgyhöz.« Garay Jánostól. Szavalja Ellmann Erzsi IV. oszt. tanuló. 4. »Zengje keblünk.« Induló Zsaszkovszky. Éneklik az iskola növendékei. 5. »Hazám.« Lévay Mihálytól. Szavalja Krammer Mária II. oszályu tanuló. 6. »Ábránd.« Székely Imrétől. Előadja zongorán Schmidt Margit IV. oszt. tanuló. Záró beszéd. 7. »Szózat.« Éneklik az iskola növendékei.

*

A szegzárdi belvárosi r. k. fiú- és leányiskolában is ugyanakkor ülik meg Magyarország ezredéves fennállásának ünnepét, melynek programmja a következő : 1. Reggel 8 órakor ünnepélyes hálaadó istentisztelet, melyre a tanulók díszesen felöltözve, nemzeti szalaggal feldiszitve és mellükön a millenniumi emlékéremmel nemzeti koronás zászlóval fognak tanítóikkal megjelenni. 2. Isteni tisztelet után a tanulósereg a városháza nagytermébe vonul, hol a »Hymnusz« eléneklésével veszi kezdetét az ünnepély. 3. Elnöki megnyitó-beszéd, tartja : Wosinsky Mór esperes-plébános, iskolaigazgató.

4. Történelmi felolvasás a magyar nemzet ezer éves életéről, tartja: Kálmán Károly belvárosi tanító.

5. «Ezer év« cimü vers elszavalása Várkonyi Pista

III. oszt. tanuló által. 6. Magyarország térképénél elmondandó beszéd, tartja: Hódi Ida IV. osztályú tanuló. 7. »Hazám« czimü vers, elszavalja: Silling Ferenc, IV. osztályú tanuló. 8. Szent Istvá * király története, előadja: Länderer Elza IV. o.~iályu tanuló. 9. »Imre herczeg« ez. vers, szavalja: Vargha Sárika IV. oszt. tanuló. 10. Nagy Lajos király történetét elmondja: Liebich Antal IV. osztályú tanuló.

TOLNAVÁRMEGYE.

11. »Magyarok Istene« ez. verset szavalja: Prämiier Róza III. oszt. tanuló. 12. »Honfi imája« ez. verset szavalja: Lakler József IV. osztályú tanuló. 13. Befejező beszédet tartja: Sckeleznik Ferenc IV. oszt. tanuló. 14. Elnöki zárszó. 15. A »Szózat« el- éneklése. Az ünnepély után a tanulósereg hazamegy, de délután 2 órakor ismét összejön az iskola helyiségében, honnét nemzeti zászlókkal ellátva kirándulnak a Remete kápolnához zeneszó mellett, hol megvendégeltetnek.

— A szegzárdi tisztviselői társaskör tegnap ’délután 5 órakor tartotta millennáris díszközgyűlését. Sáfáry László, az egylet elnökének megnyitó beszéde után a Hymnuszt énekelték, azután Metzner József adóhivatali ellenőr hazafias költeményt szavalt nagy hatással, utána pedig Horváth Ignác, belvárosi tanitó emlékbeszédet mondott. Este a társaskör helyiségében a legjobb hangulatban lefolyt lakoma fejezte be a szépen sikerült ünnepélyt.

Törvényjavaslat,

a szegzárd-bátaszéki helyi érdekű vasút engedélyezéséről.

1. §. A minisztérium a m. kir. államvasutak Szegzárd állomásától ugyancsak a ni. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzrnozdonyu vasútvonalnak az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. t.-c. alapján leendő engedélyezésére és az engedélyokirat kiadására ezennel felhatalmaz tátik.

2. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az előző szakaszban említett vasútvonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI. t. ez. 1. §. értelmében az országgyűlésnek jelentést teend.

8. §. Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter bízatnak meg. Budapesten, 1896. évi április hó 20.

ZDátniel Ernő s. k.

kereskedelemügyi m. kir. miniszter.

Indokolás, „a szegzárd-bátaszéki 'lielyi érdekű vasút engedélyezéséről“ szóló törvényjavaslathoz.

Tolnavármegyének Szegzárd és Báttaszék közé eső vidékén a forgalmi és közgazdasági érdekek előmozdítását az érdekeltség egy Szegzárdtól Báta- székig vezethető h. ó. vasút kiépítésétől remélvén, ezen Tolnavármegye közönsége által is támogatott cél megvalósítása érdekében kiadott előmunkálati engedéllyel Leopold Lajos szegzárdi vállalkozó a m. kir. államvasutak Szegzárd állomásától Öcsóny, Decs, Pilis községek érintésével ugyancsak a m. kir. államvasutak Bátaszék állomásáig vezetendő h. é. vasút tervezetét készítette el.

E vonal közigazgatási bejárása, illetve pótbejárása és az engedélyezési tárgyalások során egyfelől a vonal irányára és vezetésére, másfelöl az építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezesi feltételekre nézve megfelelő megállapodások jöttek létre, melyek közül a lényegesebbeket következőkben van szerencsém ismertetni.

A csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett szegzárd-bátaszéki 18.65 km. hosszú gőzrnozdonyu vasút szabványos nyomtávval létesítendő.

A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/oo- ban, és a kanyarulatok legkisebb félátmórője a nyílt pályán 300 méterben állapíttatott meg. Ki- kötteiettt továbbá, hogy az acélból gyártandó sínek folyóméterenként 23.6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és függő sinkütés alkalmazása melleit oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételül 5.000 klgrm. keréknyomás alatt négyzetcentiinéterenkint 1.000 klgrmot meg ne haladjon.

Az esetben pedig, ha a magyar kir. államvasutak róts/.ilas-szegzárdi vonalán a felépítmény 6.000 kgr. keróknyomásnak megfelelőig átalakíttatnék. — a szóban forgó vonal felépítménye is ily hordképessógre lesz átalakítandó, a műtárgyak hordszerkezete azonban már most 6.000 klgrm. keréknyomásnak megfelelőig lesz előállítandó, miután a hordszerkezetek utólagos átalakítása forgalmi és pénzügyi szempontból is nehézségekbe ütköznék.

A pályán Szegzárd és Bátaszék csatlakozó állomások megfelelő átalakításától eltekintve, 3 állomás, illetve megállóhely lesz létesítendő.

A pálya az engedélyokirat keltétől számítandó egy év alatt volna megépítendő és a közforgalomnak átadandó.

3.

A szegzárd-báttaszéki h. ó. vasút tényleges építési és üzletberendezósi tőkéje 653.700 forint, vagyis pályakilomóterenkint kereken 35.051 frtra rúg, — melyből forgalmi eszközök beszerzésére 46.250 frt, tartalékalap képzésére pedig 15.000 frt lesz kihasítandó, mely utóbbi vagy készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben is letehető.

Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tu- lajdonkópeni építési költségek 592.450 frtra, vagyis pályakilomóterenkint kereken 31.767 frtra tehetők.

A költségek ezen mérve abban találja indokolását, hogy egyrészt a pálya mentén elterülő s belterjes művelés alatt álló földek árának magassága folytán a kisajátítási költségeket kilométeren- kint átlag 2.778 írtban kellett előirányozni, másrészt a vonal mentén sem kő, sem kavics, sem az építésre alkalmas homok, sem a talpfákhoz való fa nein található, minélfogva mindezen anyagok beszerzési árai távolabb vidékről leendő szállításuk folytán jelentékenyen fokozódnak, illetve a költség- vetés tételeinél az egységárakat e címeken a viszonyokhoz mérten magasabban kellett előirányozni.

Az építési költségek mérvére lényeges befolyással voltak még a műtárgyak hordszerkezetóre nézve fentebb jelzett követelmény többköltségei, valamint a pálya felépítményének a jövőben esetleg szükségessé váló átalakítása folytán megállapított magasabb alépítményi költségek, úgyszintén az a körülmény is, hogy a tartalékalap aránylag magasabb összegben 15.000 forintban lett megállapítva, azzal a célzattal, hogy a pálya felépítményének előbb említett átalakítása esetében felmerülő költségek a tartalékalapból fedezhetők legyenek.

Végül nem volt figyelmen kívül hagyható azon körülmény sem, hogy a tervek készítése, valamint az épitésvezetós és felügyelet ezen rövid vonalon aránylag nagyobb kiadással jár, mint valamely hosszabb vasúti vonalnál.

A 653.700 frtnyi tényleges ópitósi és üzletberendezési tőke 35°/0-a, vagyis 228.795 frt, kereken 228.800 frt erejéig törzsrészvények 65°/?-a, vagyis 424.905 írt, kereken 424.900 frt erejéig pedig 5°/0-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnek be, a mely módozat az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelel.

A h. é. vasút tényleges építési és üzletberendezési költségeihez való állami hozzájárulást illetőleg a következőket van szerencsém előadni.

Az 1888: IV. t.-cZ. 4. §-a alapján postaszál- litás fejében a vasúton a postaszállitás megkezdet.« napjától számított 50 egymást követő éven át fizetendő 1.800 frt évi átalány biztosíttatnék oly további kikötéssel, hogy ezen átalánynak 36.000 frtnyi tőkeértéke fejében ugyanannyi névértékű törzs- részvény lesz az állam tulajdonába bocsátandó.

Az ilykép 50 évre megállapított postaátalány tőkeértéke a 653.700 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 5.5%-át képezvén, az 1888. évi IV. t. c.-ben megállapított 10%-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad, tisztelettel megjegyezvén, hogy a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adományból engedélyt kérőnek segélyt egyáltalában nem helyeztem kilátásba.

A 228.000 frtnyi törzsrészvónytőkónek a fenti postahozzájárulás leszámításával fedezetlenül maradó 192.800 frtnyi részlete engedélyt kérő és az érdekeltség hozzájárulása által fedeztetnék, felemlítvén, hogy a szóban forgó vasút építéséhez a vallás- és közoktatásügyi mininiszter ur a bátaszéki alapítványi uradalom érdekeltsége cimón 18.000 frtnyi hozzájárulást ajánlott fel.

A helyiérdekű vasút üzletkezelósót m. kir. államvasutak igazgatósága venné át.

Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyiérdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezósi feltételekkel.

Az előadottak kapcsán van szerencsém bejelenteni, hogy engedélyt kérő 30.000 írtban megállapított engedélyezési biztosítékot a

ni. kir. központi állampénztárba inár beszolgáltatta és hotry ezen vasút engedélyezése, miután általa két, már forgalomban levő vasntvonal nyer összeköttetést, az 1880. évi XXXI. t. c. 1. §-a értelmében a törvényhozásnak van fentartva.

Ehhez képest a fentebb tisztelettel előadottak alapján és utalással arra, hogy a szegzárd-bátaszéki helyi érdekű vasút megépítése a pálya mentén elterülő vidék gazdasági felvirágzása érdekében kívánatos, a vasat engedélyezésére vonatkozó törvény- javaslatot azzal a kéréssel van szerenesóm a t. Házhoz benyújtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló célból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék.

Budapesten, 1896. évi április hó 20-áu.

Dániel Ernő s. k.

kereskedelemügyi m. kir. miniszter.

— A „Tolníivármegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala április hó 20-ika óta a Budai-utca 1066. számú Koszoru-féle házba helyeztetett át.